Új Szó, 1994. május (47. évfolyam, 100-125. szám)

1994-05-25 / 120. szám, szerda

6 6 tAnácsadás ÚJ SZÓ 1994. MÁJUS 28. Jó könyvet ­olcsón Az árak emelkedése miatt az utób­bi' időben egyre többen kénytelenek lemondani a könyvek vásárlásáról. Ezért volt figyelemre méltó az a kö­zelmúltban, főleg a magyar iskolák­ban lejátszódó akció, amelynek so­rán az Akadémia Könyvesház tíz­húszkoronás áron kínálta ismert írók könyveit. . Molnár Józseftől, a cég ügyvezető igazgatójától megtudtuk, hogy ezek a Móra Könyvkiadó művei, amelyek Magyarországon egy könyvküldő szolgálat készletéből maradtak meg. Ott nem lehetett e könyveket nyilvá­nos forgalomba bocsátani, ezért meg­egyeztek, hogy bezúzás helyett ol­csón átadják szlovákiai partnerüknek, így vált lehetővé, hogy az Akadémia Könyvesház manapság valóban szo­katlan áron kínáljon több mint har­mincféle színvonalas ifjúsági művet, így például Csukás István, Lázár, Er­vin, Balázs Béla, illetve Gyurkovics Tibor írásait. (tuba) Nagylégen az egészségügyről (TA SŔ-hír) Háromnapos nemzet­közi szakértői találkozó kezdődött tegnap Nagylégen. Témája az egész­ségügy finanszírozása. A Közép- és Kelet-Európából érkezett szakértők elsősorban tapasztalátcserére gyűltek össze, megvitatják azokat a problémákat, melyek minden or­szágban szinte azonosak e téren, és lebontják azokat az egészségügy szlovákiai reformjára is. A találko­zót a szlovák egészségügyi miniszté­rium szervezte, együttműködve az egészségügyi világszervezét európai hivatalával (HOPE). A pilóta volt a hibás (TA SR-hír) Tegnap befejezte munkáját az áprilisban Kuchyňánál bekövetkezett repülőgép-baleset kö­rülményeit vizsgáló, a hadsereg lég­védelmi parancsnoka által Összeállí­tott bizottság. Arra a következtetésre jutott, hogy a szerencsétlenséget a pilóta okozta. A motor és a gép műszerei hibátlanul működtek. A pi­lóta gyakorlatozás közben kis ma­gasságban kritikus szögben zuhanórepülésre állította a gépet. Ez a magasság már lehetetlenné tette, hogy sikeresen kikerüljön ebből a helyzetből, ezért a becsapódás előtt katapultált. A repülőgép teljesen megsemmisült, a kár 72 millió koro­na. A pozsonyi katonai ügyészség vizsgálja az esetet. VízőR 1 A múlt héten Szlovákia egész te­rületén esett, de az egyes régiókban különböző mennyiség. A meteoroló­giai állomások térségében a legtöbb Losoncon, Privigyén, Rozsnyón, Gyügyön, Nyitrán, Nagytapolcsány­ban, Zsigárdon és Mohiban esett, a csapadék mennyisége 15,5 mm-től 37,8 mm-ig terjedt. Kevesebb volt az eső a Kelet-szlovákiai síkságon, va­lamint Ógyalla, Szene és Jaslovské Bohunice térségében. Az előrejelzések szerint e héten ma és pénteken az ország nagy ré­szén záporok, zivatarok- várhatók, csütörtökön és a hét végi napokon viszont jobbára napos lesz az idő, és csak elvétve lehetséges vihar. Öntö­zésre főleg a könnyebb talajokon van szükség, s mivel Bohunice, Nagytapolcsány, Ógyalla és Zsigárd környékén eddig még nem indítot­ták be az öntözőberendezéseket, e térségekben főleg a könnyű talajo­kon a búza, tavaszi árpa, lucerna, ló­here, repce, korai burgonya, illetve a tavaszi keverékek és fűfélék igény­lik elsősorban a vizet. Ezekben a térségekben a zöldséget is öntözni kell. Öntözési Kutatóintézet 1 PARLMENTI LEVÉL ~Y Hogyan készül a táblatörvény? TEGNAP OLVASTŰK j Csaknem egy év telt el azóta, hogy a Szlovák Köztársaságot fel­vették az Európa Tanácsba. Négy egyszerű ajánlást kapott feltételként a fiatal, önálló ország, ahol a lakos­ság csaknem 15 %-át nem szlovák nemzetiségű állampolgárok képezik. Elsőként a keresztnevek és vezeték­nevek bejegyzését és használatát szabályzó törvénytervezet került a parlamentbe. Tudjuk, hogy az ered­mény, a Tt. 300/1993. számú tör­vény nem az itt élő nemzeti kisebb­ségeknek megfelelő. A foltozgatás, a kiigazítás folyamatban van, a ké­szülő anyakönyvi törvény révén. Sokkal bonyolultabb múltja van az ET második ajánlásának, mely­nek teljesítéséhez az SZK kormánya és törvényhozása nem mutatott külö­nösebb hajlandóságot. Amikor ez a probléma megoldható lett volna egy egyszerű minisztériumi rendelettel, akkor a közlekedési tárca vezetője megindította a táblaháborút. Mintha az lett volna a szándék, hogy előbb mindent megtiltsanak és eltüntesse­nek, hogy aztán bármilyen megoldás pozitív lépésnek számíthasson. Az 1993 végére kierőszakolt mečiari tervezet elfogadhatatlan volt szá­munkra. A januári parlamenti ülést megelőző kemény lobbyzásunk az akkori ellenzéki pártok és mozgal­mak körében meghozta az ered­ményt: a parlament néhány szava­zattal elutasította a minősíthetetlen törvénytervezetet. A tervezethez már csak Mečiarék bukása után tért vissza az új koalíci­ós kormány. Rákényszerült, hiszen itt az ideje, hogy eleget tegyen az ET-ajánlásnak, és a magyar parla­menti mozgalmakkal kötött meg­egyezés feltételeit is komolyan kell vennie. A 14 magyar szavazatnak meghatározó szerepe van a jelenlegi parlamenti erőviszonyokban. Mi ab­ból az elképzelésből indultunk ki, amit az év elején nemcsak a köztár­sasági elnök, hanem az ellenzék is támogatott. Egy önálló törvényt kell elfogadni, amely magába foglalja nemcsak a községek kétnyelvű meg­jelölését, hanem azt is, hogy a közsé­gek részeit, az utcákat és tereket, va­lamint a földrajzi megnevezéseket is fel lehet tüntetni az ott élő nemzeti kisebbségek nyelvén, mégpedig a 10 %-os kisebbségi arány fölött. Ennek értelmében dolgoztuk ki a törvény­tervezetet, amelyet a kormánykoalí­ció valamennyi tagjainak és a bel­ügyminiszternek is átadtunk. Sokan abban a hiszemben élnek, hogy a jelenlegi helyzetben ez a probléma simán megoldódik, és elég csak néhány öntudatos nyilatkozattal megszorongatni a kormányt. Pedig a minimálisnak nevezhető elfogadható eredményig nagyon éber és követke­zetes munkát kellett végezni, sőt küzdelmet vívni. A belügyminisztérium és a Koalí­ciós Tanács sem mert odáig menni, hogy önálló törvény rendelkezzen a községek kétnyelvű megjelöléséről, így meg kell elégedni a 428/90-es nyelvtörvény módosításával. Pedig ha már a nyelvtörvényt módosítjuk, akkor a többi hiányosságát is el kel­lene távolítani. Gyakorlatilag ez is elfogadható megoldás, de elvi szem­pontból nem. Külön sziszifuszi munkát jelentett a készülő törvény melléklete: a köz­ségek magyar nyelvű névjegyzéké­nek véglegesítése (az ukrán képvi­selőkkel folytatott eredménytelen küzdelem a 10 %-os küszöbért; így lett 20). Kiindulásnak szolgált a ma­gyar koalíció szakemberei és képvi­selői által elkészített jegyzék. Miu­tán ezt a jegyzéket az Új Szó is köz­zétette (1994. február 15-én), beér­keztek az egyes községi önkormány­zatoktól, polgármesterektől és szak­emberektől az észrevételek és kiiga­zítások. Ezek alapján úgy tökéletesí­tettük a jegyzéket, hogy megfeleljen a lakosság által jelenleg használt megnevezéseknek, A belügyminisz­térium fenntartotta jogát arra, hogy ellenőrizze, hitelesítse az 503 község magyar megnevezését. Az egyetemi tanárokból létrejött terminológiai bi­zottság alapos munkát végzett. Az új jegyzék elfogadhatatlan volt, mert számos esetben szinte új megneve­zéseket akartak ránk erőszakolni, amelyeket a lakosság nem használ. Az ezt követő közös tárgyaláson csaknem minden egyes magyar köz­ségnévért közelharcot kellett vívni. Például következetesen elhagyták a megnevezésekből a folyók vagy me­gyék nevét (Duna-, Vág-, Ipoly-, Garam-, Csallóköz-, Csiliz-, Torna-, Gömör- stb.).- Közben képviselőink szembekerültek a tudományosság és a nacionalizmus különös ötvözeté­vel. Elvárták tőlük, hogy figyelmen kívül hagyják a múlt század végének úgynevezett magyarosítási törekvé­seit, valamint az úgynevezett Horíhy-időszakot. Az egyezkedés eredménye: még mindig marad kö­rülbelül 50 község, melynek megne­vezését elutasították a szlovák nyel­vészet kiemelkedő szakemberei (például Ján Dord'ulá). Ezt követően már csak az a megoldás maradt, hogy a Koalíciós Tanács politikai döntéssel fogadja el a végső jegyzé­ket. A kétszeri tanácskozás meghoz­ta az eredményt. Miután valamennyi koalíqiós párt és mozgalom el­lenőrizte és véleményezte a jegyzé­ket (ezen a téren a DBP végezte a legpontosabb munkát), megszületett a konszenzus. A végleges jegyzéket még a kormánynak kell hitelesítenie, hogy majd Pittner belügyminiszter már ezzel a melléklettel terjessze a törvénytervezetet a parlament elé. Ez a körülményesen létrejött kon­szenzus egy minimalizált, de a gya­korlat szempontjából talán elfogad­ható megoldás. Viszont egyér­telműen bizonyítja a kormánykoalí­ció aggályait, amelyek azonnal élet­re kelnek, ha magyar problémákhoz kell nyúlnia. Nagyon eluralkodott a nézet, ha túl közel kerülnek az itteni magyarsághoz, és igényeinknek, el­képzeléseinknek eleget esznek, a nemzeti erők olyan fokozott ellenál­lását és összefogását idézik elő, amit a DSZM és az SZNP majd sikeresen kamatoztathat a közelgő választási kampányban. Viszont a magyarság szempontjából nagy jelentőséggel 1 bír, hogy képviselői jelen vannak a koalíciós tárgyalásokon, közvetlenül véleményt nyilváníthatnak, és van lehetőség a párbeszédre. DUKA ZÓLYOMI ÁRPÁD Együttélés Rajtol a baloldal A választások előtti és utáni együttműködésre vonatkozó koalíci­ós szerződés aláírásával a baloldali pártok megmutatták a veszekedő szlovák jobboldalnak, hogyan kell azt csinálni. A Demokratikus Balol­dal Pártja, a Szociáldemokrata Párt, a Földművesek Mozgalma és a Zöl­dek Pártja minden feltűnés nélkül megegyezett a szerződés szövegé­bén és a mandátumok elosztásában is. A választási esélyeket figyelembe véve 24:6:5:3 arányban egyeztek meg. Látszólag paradoxonnak tűnhet, de a legfontosabb az, hogy milyen mó­don állapodtak meg ezek a pártok. A tagság egy része minden pártban elle­nezte a koalíciót. A DBP tagjai nem értették, miért kellene kis pártokat tá­mogatniuk, a szociáldemokratáknak a DBP kommunista múltjával kapcso­latban voltak fenntartásaik, az eredeti zöldek pártja háromfelé szakadt, és ugyancsak a politikai irányvonal mi­att két pártjuk van a földműveseknek is. A politikai szubjektumok vezetői kiszámították, érdemes vállalniuk a tagságon belüli konfliktusok veszé­lyét és a tízszázalékos küszöböt is. Könnyű volt megállapítani, hogy ez a kockázat sokkal kisebb, mintha a kis pártok szavazatait a második szkrutí­niumban elosztanák az erős politikai pártok között. A baloldali pártok koa­líciójának kialakításával csökkentet­ték a baloldali szavazatok elvesztésé­nek a veszélyét. > A szerződés aláírása utáni sajtó­értekezleten nyilvánvalóvá vált, hogy a DBP vezetőinek személyes kompromisszumokat is vállalniuk kellett. Peter Weiss szemmel látha­tóan türtőztette magát, amikor Jozef Klein, a földművesmozgalom elnöke 1989 novemberéről azt mondta, hogy importforradalom volt gazda­ságunk elpusztítására. Nyilvánvaló, hogy a közös képviselői klubban sem lesz mindig teljes nézetazonos­ság, de a koalíciós megállapodás nem is tesz említést szankciókról ab­ban az esetben, ha másképpen sza­vaz valaki, mint ahogyan a klub megállapodott, bizonyos autonóm cselekvést biztosít minden szubjek­tum számára. A szlovák baloldal megelőzte a jobboldalt a személyes szimpátiák és antipátiák leküzdésében és a tagság egy részével való szembehelyezke­désben. A politikai élet két szárnyá­nak választások előtti magatartása bizonyos fokig előrevetíti a választá­sok eredményeit is. (Ján Füle, Národná obroda) A SZLOVÁK MEZŐGAZDASÁGI TŐZSDE ÁRFOLYAMAI A május 24-i tőzsdenap Termék új árfolyam régi árfolyam index (%) Takarmánybúza 3849,34 3900,00 98,70 Kenyérgabona 4027,24 4115,18 97,86 Rozs 4060,00 3258,00 124,62 Takarmányárpa 3475,90 3366,14 103,26 Takarmánykukorica 3912,52 3838,00 101,94 Takarmányborsó 5177,96 4875,74 106,20 Vágómarha (élősúlyban) ­* ­0,00 Vágósertés (élősúlyban) 27,00 27,00 100,00 (Az árfolyamok Sk/t-ban vagy SkJkg-ban értendők.) MEGKÉRDEZTÜK Fóthy Jánost, az MKDM képviselőjét: Lesz-e magyar osztály az okta­tási minisztériumban? - Reméljük, hogy lesz. Mint is­meretes, a szlovák koalíciós pártok és a magyar parlamenti koalíció között megállapodás jött létre egy önálló magyar osztály kialakításá­ról az oktatási minisztériumon be­lül. Erről Ľubomír Harach minisz­terrel is tárgyaltunk Ö az első talál­kozó alkalmával egy önálló ma­gyar főosztály kiépítésére tett ígé­retet, de amikor legutóbb, a múlt­héten találkoztam vele, már egy önálló nemzetiségi szekcióról be­szélt. Ez június l-jén kezdené meg működését, és három főosztályból állna: az egyik a magyar tanítási nyelvű iskolákkal, a másik a más nemzetiségű iskolákkal, a harma­dik a vegyesen lakott területeken működő szlovák iskolákkal foglal­kozna. A magyar főosztályon belül egy-egy külön osztály hatáskörébe tartoznának az óvodák, az alapis­kolák és a középiskolák. Számunk­ra a legfontosabb kérdés most az, milyen hatáskörrel rendelkezne a magyar főosztály. Ez a legneural­gikusabb pont, ugyanis a jelenleg érvényben lévő oktatási törvény teljesen mellőzi az önigazgatási elemeket. Ugyanakkor az alkot­mány 34. cikkelye szerint jogunk van beleszólni a bennünket érintő kérdésekbe. Ez természetesen az oktatásügyre is vonatkozik, mert elfogadhatatlan az az eddigi gya­korlat, hogy iskoláinkról nélkü­lünk döntenek. Annál is inkább tarthatatlan a jelenlegi helyzet, mi­vel ha magyar ügyről van szó, min­den esetben a mi kárunkra intéz­kednek. Erre számos példát mond­hatnék. Ilyen a somorjai Gazda so­ri szlovák óvoda esete, amelynek üzemeltetése egyértelműen gazda­ságtalannak bizonyult, s helyét a szinte már életveszélyes épületben működő magyar alapiskolának kel­lett volna elfoglalnia. Tavaly a szlovák szülők petícióval fordultak az oktatási minisztériumhoz, és az a petíció hatására az óvoda to­vábbműködtetése mellett döntött. • A Republika című napilap há­rom magyar képviselőt - köztük önt - feszi felelőssé Lýdia Benčovának, az oktatási' miniszté­rium nemzetiségi osztálya ve­zetőjének a leváltásáért. - Benčová asszony saját rossz döntései miatt volt kénytelen tá­vozni posztjáról. Először a köztár­sasági elnök kerekasztal-megbe­szélésén találkoztam vele, ahol félretájékoztatta a jelenlevőket, mivel azt állította, hogy Nyitrán a magyar pedagógusképzés terén minden rendben van. Ezt kényte­len voltam megcáfolni. Legutóbb á somorjai Gazda sori óvoda meg­tartása mellett döntött. Erre felkér­tem Komárik oktatási államtitkár urat, utazzon le velem Somorjára, és győződjön meg a helyzetről személyesen. A helyszínen egyér­telműen bebizonyosodott, hogy a Gazda sori óvoda egy gyermekre eső üzemeltetési költsége 16 ezer korona, míg a másik szlovák óvo­dáé 1300, tehát gazdaságtalan, rossz döntésről volt szó. • Mi lesz a sorsa annak a 100 millió koronának, amelyet a két­. nyelvű iskolák létesítésére szavaz­tatott meg a parlamenttel Ľudovít Černák ? - Alkalmam volt betekintést nyerni a kétnyelvű iskolákra vo­natkozó titkos anyagba, amely há­rom eszköz bevetését irányozza elő a kitűzött cél elérése érdeké­ben: anyagi támogatást, lélektani ráhatást és a médiumok összehan­golt kampányát. • Kinek járna ez az. anyagi tá­mogatás? - Ezt a dokumentum nem rész­letezte, de az esetleges visszaélé­sek megakadályozására a parla­ment oktatásügyi bizottságában jóváhagyattunk egy határozatot, amely tételes elszámolásra kötele­zi a minisztériumot ennek a pénz­nek a felhasználásáról. A jelenlegi kormánykoalíció ugyan megígér­te, hogy ezt a kérdést működése idejére befagyasztja, de úgy ér­zem, hogy az oktatási minisztéri­um dolgozói összefognak, és a konkrét esetekben továbbra is a Mečiar-kormány szellemében jár­nak el. Mindenesetre a minisztéri­umon belül létesítendő magyar osztály az első lépést jelenti az ok­tatásügyi önigazgatás felé. Bízunk abban, hogy ez az osztály az új vá­lasztások után is megmarad, és erősödni, izmosodni fog. VOJTEK KATALIN

Next

/
Thumbnails
Contents