Új Szó, 1994. május (47. évfolyam, 100-125. szám)

1994-05-18 / 114. szám, szerda

FOGYASZTÓI FIGYELŐ •új szó­1994. MÁJUS 18. A árurendelés kockázattal jár Az újságokban elszaporodtak az olyan reklámok, amelyek különféle áruk megrendelését ajánlják. A posta­ládánkban is gyakran találunk szóró­lapokat, hogy használjuk ki a kényel­mes, otthonról történő vásárlási le­hetőséget. Kínálat tehát van, rajtunk múlik, hogy élünk-e az alkalommal, illetve kitöltjük-e a legtöbb esetben előrenyomtatott megrendelőlapot. Sokakban felmerül a kérdés: vajon törvényes-e az eladásnak ilyen for­mája. A Polgári Törvénykönyv, amely az eladó és a vevő közti vi­szony alapvető törvényeit is tartal­mazza, megengedi ezt a módszert is, tehát megrendelés alapján is forgal­mazható az áru. Arra viszont kötelezi az eladót, hogy a megegyezett határ­időn belül kell az árut szállítania, mert ellenkező esetben a vevő eláll­hat a szerződéstől. Ha úgy döntöttünk, kérjük az áru szállítását, kitöltjük és elküldjük a megrendelőlapot, várhatjuk a csomag érkezését. Nincs különösebb dol­gunk, csupán az utánvéttel érkező szállítmányért fizetünk. És ezután, pontosabban a csomag kinyitásakor érhet a meglepetés. Mert előfordul­hat, hogy a színes képen megjelente­tett termék másképpen nézett ki, mint a valóságban. Mit tegyünk ilyenkor? A megrendeléses vásárlásra ugyan­azok az előírások vonatkoznak, mint a bolti adásvételre, tehát a fogyasztó a megvásárolt árut ugyanúgy rekla­málhatja. Jogi szempontból akkor történik a szerződéskötés az eladó és a vevő között, amikor a vásárló kifi­zeti a pénzt az áruért. Természetesen egyetlen postás sem adja át az utánvéttel érkező kül­deményt addig, amíg ki nem fizettük a szállítólevélen szereplő összeget, tehát a vevő akkor fizet az áruért, amikor még nem látta azt. Azzal a tu­dattal veszi ki a pénzét és adja ál a postásnak, hogy a csomagban az a bi­zonyos tárgy van. amelyet ő megren­delt. Nagyon lényeges: tegyék el, őriz­zék meg azt a hirdetést, szórólapot, amelynek alapján a terméket megren­delték. Ugyanis ezzel összehasonlít­hatják a cikk feltüntetett és ígért tulaj­donságait a leszállított termékével. Ügyelni kell arra, nem küldtek-e hi­bás cikket vagy valóban a megrendelt áru érkezett-e a címünkre. Ilyen ese­tekben ugyanis reklamálhat a vásárló. Az eladónak kötelessége a hibát kiküszöbölni és a megrendelt árut szállítani. Ha a fogyasztó még nem használta az árut, kérheti a hibás cikk cseréjét. Az eladó kijavíttathatja a hi­bát, de nem kötelessége az árut kicse­rélni. Ez utóbbi talán meglepő, de a törvényben nem szerepel, hogy mu­száj új terméket adni a kijavítható hi­bás helyett. Más a helyzet, ha a hiba nem javítható ki. Az ilyen esetekben a fogyasztó egyértelműen kiállhat a jogáért, felbonthatja a szerződést és visszakérheti a pénzét. A hiba elhárítása harminc napnál nem tarthat tovább. Ezt az előírást a fogyasztói érdekvédelemről szóló törvény tartalmazza. Az eladó és a vevő közti viszony a Polgári Törvénykönyv szerint a meg­egyezésen alapszik, tehát arra kell tö­rekedniük, hogy a nézeteltéréseiket tisztázzák, mégpedig egymás között, harmadik személy vagy szervezet be­vonása nélkül. Csak ha ez nem sike­rül, akkor fordulhatnak a bírósághoz, hogy tegyen igazságot. Mielőtt a bí­róságtól kérik a döntéshozatalt, leg­alább két írásos megbízható bizonyí­téknak kell lenni ana vonatkozóan, hogy nem sikerült megegyezniük. A második ajánlott levélnek tartalmaz­nia kell azt is, hogy a fogyasztó a kö­vetkező lépést a bíróság felé teszi meg. Az árurendelés mindenki magán­ügye, tehát ki-ki döntse el, megbízik­e a sokszor pontos cím nélkül vásár­lásra szólító kereskedőkben. Az ilyen rendelés esetleges kockázatát vállalni kell. DEÁK TERÉZ Szépek, drágák, de a minőség... A szakemberek külföldi gyermekzoknikat teszteltek A pozsonyi Kmart áruházban sok látogató érdeklődését felkelti a gyer­mekzoknik és térdharisnyák válasz­téka. A vonzó színű és mintájú gyer­mekholminak főképp az anyukák tudnak nehezen ellenállni, hiszen első látásra valamennyit szépnek, megfelelőnek találják, és legszívese­deztek fel, a francia Catiminit, még attraktívabb összegért, 134 koroná­ért. Mindhárom termékjellemzője a szép kivitel, a magas ár, sőt még az alapanyagok összetétele is szinte azonos: pamut és elasztikus szál ke­veréke. A tesztelés során az alapvető ben máris a gyermekük lábára húz­nák. Ráadásul rövídésen itt a nyár, tehát a szép zoknik viselésének időszaka. Persze, nem csupán a színes vá­lasztékra figyelnek fel az áruházba betérők, hanem az árcédulákon is megakad a szemük. Található itt 59 koronás térdharisnya, és zokni 82 koronáért. Ezekről az árakról egyál­talán nem mondhatjuk, hogy alacso­nyak, azt viszont igen, hogy a této­vázó anyukák döntéséi elősegítik. Többségük ugyanis nagyon rövid mérlegelés után továbbsétál a polcok között, mert megfizethetetlennek tartja e holmit. Ä Szlovákiai Kereskedelmi Fel­ügyelőség munkatársai is úgy ítélték meg, sokba kerülnek, de hogy megyőződjenek róla. és tanácsot ad­janak a vásárolni szándékozóknak, hogy a magas ár ellenére érdemes-e megvenni ezeket, ők a kínálatból megvásároltak két-két párat, a német Bellinda térdharisnyát 59 koronáért, a 82 koronás Domino nevűről vi­szont nem tudták megállapítani hol gyártották. A gyermekáru részlegen még egy további attraktív zoknit fe­minőségi tulajdonságokat vizsgál­ták, mégpedig azokat, amelyek meg­léte, illetve hiánya alapvetően meg­határozza elégedettségünk mértékét a holmik viselése során. A szakemberek tehát alaposan szemügyre vették a zoknikat. Először arra voltak kíváncsiak, mé­reteik megfelelnek-e a feltüntetett számozásnak. Többszöri mosás után is vizsgálták: mennyire mentek össze, milyen a színtartóságuk, hi­szen a tarka mintázatú textilfélesé­geknél ez igen lényeges szempont. A tesztek eredményei minden­esetre meglepőek. Már az első meg­állapításuk sem volt kecsegtető. A méretek ugyanis a gyártoVszágok­ban használatos skála szerint voltak feltüntetve, s ez a számozás a hazai­aktól eltérő. A német és a francia ter­mékek méretéről csupán az eladótól érdeklődhet a tanácstalan vevő, a Domino zokniról pedig a polcon lévő feliratról tudhatják meg milyen lábra való. Amikor szakszerűen megmérték a zoknikat, megállapítot­ták: a feltüntetett méret nem egyezik a valósággal. A 20-as méretű Domi­no a 21 -esnek felelt meg, a 2 1-24-es Bellinda térdharisnya 21-23-as, a francia 19,5-20-as zokni pedig 19-es lábra való. Az igaz. hogy az elaszti-, kus alapanyag viszonylag jól nyúlik, de csupán bizonyos határokon belül nagyobbítható, arról már nem is szólva, hogy többszöri mosás követ­keztében rendszerint összemegy. Ez ulóbbi feltételezés végül is beigazo­lódott. Valamennyi vizsgált darabot a gyártó ajánlása szerint tízszer ki­mostak, majd ezután ismét megmér­ték a zoknik hosszát. S hogy mit álla­pítottak meg? A francia zoknik ­ezek voltak a legdrágábbak - éppen a tűrés határon vizsgáztak - 5,9-6,1 százalékkal lettek kisebbek, mint az eredetiek voltak, a Domino térdha­risnya 7,5 százalékkal, a zokni pedig 8,1 százalékkal ment össze. Ha meggondoljuk, a gyermekzok­nit, ugyanúgy, mint a felnőttekét, minden viselés után mosni kell. bi­zony nem örvendetes a tény, hogy a tíz mosás után már nem húzhatjuk a gyerek lábára, mert egyszerűen nem megy rá. Ráadásul, ha az említett pontatlan és nem megbízható méret alapján vásárolunk, az ilyen drága gyasztó pedig, ha kicsit megkésve, de észreveszi a tévedését, már csak bosszankodhat. A színtartósági vizsgán mindhá­rom termék átment. A Bellinda térd­harisnya ugyan az izzadság hatására kissé kifakult, de egyébként megfe­lelt a Szlovákiában érvényes minőségi előírásoknak. A francia zokni és a német térdharisnya a tize­dik mosás után úgy tűnt, már nem olyan üde színű, mint a vásárláskor volt, de ezt a látszatot a kötés megla­zulása okozta. A tesztelést végző szakemberek még egy észrevételéről érdemes szólni, mégpedig a kötés technoló­giájával kapcsolatban. A Domino zokni mintázata ugyanis úgy ké­szült, hogy a darab visszáján húzód­nak azok a fonalak, amelyek a szí­nén a mintát alkotják. A belseje te­hát csupa cérnaszál, s így megtör­ténhet, hogy a zokni felhúzásakor a lábujjak beleakadnak. Ezt a kelle­metlenséget legfeljebb úgy előzhet­jük meg, hogy elnyírjuk a szálakat. Ezt ugyan egyszerűen megtehetjük, de a következményekkel számol­nunk kell! Előfordulhat, hogy a bea­termék csak bosszúságot okoz, bár­milyen szép, tetszetős is. Mindebből következik: az import­cikkek méretei feltüntetésének sok­kal nagyobb figyelmet kellene szen­telni. Sajnos, a textilféleségek helyes megjelölésével alig foglalkoznak az importőrök és a kereskedők túlnyo­mó része is fittyet hány rá. A fo­vatkozásunk következtében a meg­sértett szemek lefutnak, lyukak ke­letkezhetnek, és végül eldobhatjuk a szép zoknit... Mindezek alapján a szakemberek a fogyasztókra bízzák a választást. Eldönthetik, érdemes-e ennyi pénzt kidobni egy tetszetős gyermekharis­nyáért, zokniért. A lakosság vásárlóereje Csehországban és Szlovákiában 100% 80 60 40 20 138 108 104 : Prága Csehország Morvaország Szlovákia Nem csupán a nosztalgia miatt, hanem kíváncsiságból is szívesen hasonlít­juk össze a Cseh Köztársaság eredményeit a nálunk elért mutatókkal. A Niel­sen ügynökség a közelmúltban felmérte, hogyan alakul! a lakosság vásárlóe­reje a volt Csehszlovákia egyes országrészeiben. A grafikonról jól leolvasha­tó: Prága környékén a legmagasabb a vásárlóerő, tehát itt költenek az embe­rek legtöbb pénzt, majd Csehország, illetve Morvaország következik, és Szlovákia utolsó a sorban. A laikusok a boltokat járva meggyőződhetnek a felmérés valóságalapjáról. Az olcsó termékek még úgy-ahogy fogynak - bár ezek minősége sokszor megkérdőjélezhető - de a drágább holmira csak a la­kosság szűk csoportjának futja. Uj kiszerelésben a PEPSI Egy flakon, amelyet visszaválthatunk A Pepsi-Cola International három hónappal ezelőtt jelentette fe: vállal­kozása bővítéseként Szlovákiában mintegy 30 millió amerikai dollárt ru­ház be. Csehországban hasonló tervet kezdeti megvalósítani a cég: ott a prá­gai Vysočanyban 30 millió dollár ér­tékű új gyártóüzemet épít, amelyet az év végéig szeretnének befejezni. Ebből a termelőegységből látják majd el márkás üdítővel a két szomszédos országot. Szlovákiában három elosz­tóközpontot, illetve nagyraktárat léte­sítenek: Pozsonyban, Besztercebá­nyán és Kassán. Nálunk már 130 dol­gozót foglalkoztatnak, de számukat rövidesen legalább 200-ra növelik. Munkatársaikat átképzik és korszerű munkahelyeket, illetve jó feltételeket teremtenek számukra. - Valamennyien örülünk, hogy ter­veink megvalósítása során sikereket érünk el - mondotta Mike Bruemmer, a Pepsi-Cola Slovakia vezérigazgató­ja. - Széles körű beruházásunkkal és a kemény munkával létrehozott helyi üzemek működtetésével a Pepsi kész színvonalas szolgáltatást nyújtani több­ezer forgalmazójának. Büszkék va­gyunk arra, hogy Szlovákiában beve­zethetjük újdonságunkat: a visszavált­ható műanyag flakont. Bruemmer úr kijelentése szerint az új, visszaváltható flakon forgalmazá­sát e hét elején kezdik el Szlovákia­szene. Ez az országban az első flakon, amelyei a fogyasztónak a kiürítése után nem kell otthon tárolnia, a sze­métbe dobni, hanem a következő vá­sárláskor kicserélheti, vagy vissza­válthatja. Az új flakon könnyű, nem törik el és környezetkímélő. Ezt a típust először 1989-ben Hollandiában kezd­ték alkalmazni. A flakon huszonötszöt tölthető újra. Az automata töltőgép ér­zékeli a kopás mértékét, tehát ennek alapján használják fel ismételten vagy pedig használhatatlanná nyilvánítják. Az újra feldolgozható műanyag kü­lönböző termékek gyártására alkal­mas. Ezzel az újfajta termékcsomago­lással a Pepsi-Cola International nagy sikert ért el: valamennyi piacon, ahol új köntösbe öltöztették a közkedvelt üdítőt, igen kedvezően fogadták a fo­gyasztók és a korábbinál jóval na­gyobb mennyiséget adtak el belőle. - Újításaink széles skálájával, tehát az új csomagolással, újabb márkák be­vezetésével a vásárlók igényeit teljes mértékben szeretnénk kielégíteni és természetesen az üdítőfogyasztás nö­velését is nagyon lényegesnek tartjuk - mondotta Bruemmer úr. - Terveink nagyszabásúak, célunk világos: az év­század végén a Pepsi-Cola lesz a leg­nagyobb üdítőforgalmazó a kelet-eu­rópai országokban. Csehországban és Szlovákiában az évtized végén évente 100 millió dollárért szeretnénk Pepsi­termékekei forgalmazni. A cég tervei után vessünk néhány pillantást az újdonságra. A visszavált­ható flakon több ismertetőjellel kelti fel magára a fogyasztók figyelmét. A flakonon lévő címke sárga szélén ol­vasható, hogy visszaváltható. A záró­csavar is sárga. Maga a flakoncímke és csavar nélkül is megkülönböztet­hető a korábban forgalmazottaktól: az alja másmilyen kiképzésű, és a nyaka körül pedig a tipikus ferde Pepsi-csí­kok láthatóak. A kétliteres családi Pepsit a gyártó ajánlata szerint 33 koronáért kellene forgalmazni az eladóknak (reméljük, nem fogják megdrágítani!) és a flako­nokért egységesen 10 korona betéti dí­jat kell fizetni. A Pepsi-cég képviselői biztosítot­tak arról, nem fordulhat elő, hogy az elárusítók az új flakont nem váltják vissza. A cég ugyanis gondoskodik az üres csomagolóanyag rendszeres el­szállításáról, tehát a kereskedők nem hivatkozhatnak a raktározási vagy egyéb akadályokra. Végre egy üveg, amely gond nélkül visszaváltható!

Next

/
Thumbnails
Contents