Új Szó, 1994. május (47. évfolyam, 100-125. szám)

1994-05-17 / 113. szám, kedd

SZÜLŐFÖLD 1994. MÁJUS 17. Szoroskő Lesz-e alagút? A Rozsnyói-völgykatlanból a Tornai-katlanba vezető' országút Hárskút és Szádalmás között egy szerpentines, meredek útszakaszon fut. A kanyargós hegyi úton az autósokra számos veszély leselkedik. Szinte nincs olyan hét, hogy ne történne itt autóbaleset, sajnos, gyakran halálos kimenetelű. A szoroskői műutat Raisz Keresztély szepességi születésű mérnök, barlangkutató^ irányításával a múlt század elején építették. Századunk ötvenes éveiben ezt a régi utat szélesítve adták meg mai formáját. Az utóbbi években azonban már többször fölvetődött, hogy jő lenne a gépkocsiforgalmat is alagúton át vezetni, mert ezáltal nemcsak biztonságosabbá válna a közlekedés, hanem lényegesen gyorsabbá ráadásul csökkenne az egyébként természetvédelmi terület szennyezésének mértéke. . Az alagút építésének terve akkor nyert konkrétabb és határozottabb megfogalmazást, amikor szóba került a Dél-Szlovákiát hosszanti irányban átszelő autópálya építésének gondolata. Az elképzelések szerint a Kassát, Rozsnyót, Rimaszombatot, Losoncot, Lévát, Érsekújvárt és Dunaszerdahelyt érintő sztráda a Szoroskő alatt alagútban futna. ;A szlovák kormányban már többször is szóba került a külföldi tőkebevonással építendő déli autópálya kérdése, mely jelentősen gyorsíthatná és növelhetné a kelet-nyugati áruforgalmat - nagy gazdasági hasznot hozva Szlovákiának. Egyelőre azonban még nem született döntés róla. A minap Köteles Lászlóval, az Együttélés parlamenti képviselőjével beszélgettem a dologról, aki nem tartja lehetetlennek, hogy a terv egyszer megvalósuljon. - Tudom., a kormány bizonyos okokból,ódzkodik ettől a dél-szlovákiai beruházástól, de bízok abban, hogy az autópályával járó előnyök előbb-utóbb meggyőzik és. pozitív döntésre késztetik azokat, akiknek e kérdésben meghatározó szavuk van állítja a képviselő. - Az. a régió, melyet a tervezett autópálya átszelne, ma Szlovákiának gazdaságilag a legelmaradottabb vidéke, a legmagasabb munkanélküliséggel. Különösen ' érvényes ez a Rimaszombati és a Rozsnyói járásra. E térségen már az is sokat segítene, ha a kormány részéről pusztán egy politikai döntés születne az autópálya építésének megkezdéséről. Véleményem szerint ezután a hazai és külföldi befektetők megkeresnék ezt a vidéket. Nem beszélve arról, hogy az építkezésen nagyon sok munkanélküli találna munkát magának. A Szoroskő alatti alagút fúrásánál pedig a munka nélkül maradt rozsnyói bányászok dolgozhatnának. -klinkoET-segítség a Duna mente idegenforgalmának fellendítéséhez Csónakkal Csöllére Április végén az Európa Tanácsból egy bizottság járt a Duna Menti Régióban, hogy annak idegenforgalmi kihasználásáról tárgyaljon a térség képviselőivel. Megkérdeztük Jozef Mrvát, Csölle polgármesterét, a régió elnökét, milyen előzmények után s milyen céllal került sor a találkozóra. A polgármester elmondta, körülbelül két éve az Európa Tanácshoz, fordultak: segítsen a terület idegenforgalmának fejlesztésében. Meg is ígérte az ET, létrehoz egy tanácsadói bizottságot, de feltételként megszabta, hogy a síksági régión kívül egy hegyvidékibe is vigyék el a szakembereket, hogy így kétféle alaptervezet elkészítésében adhassanak tanácsot. Ezek a tervek azután csekély módosítással bármelyik régióban alkalmazhatóak lennének. Az idegenforgalmi, környezetvédelmi, tájökológiai és más szakértőkből álló bizottság először tavaly novemberben járt Szlovákiában, s a Duna Menti és a Tátrai Régió képviselőin kívül a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának közvetítésével a témában érintett minisztériumok szakembereivel is találkozott. Azóta a községek tervjavaslatokat dolgoztak ki. Áprilisi látogatásuk során az ET-képviselők megismerkedtek ezekkel a javaslatokkal, s szemügyre vették a tervekben szereplő helyszíneket. Nem a pénzes turistáknak A Duna Menti Régióban egyebek mellett a-horvátgurabi termálvízforrás, a cseklészi kastély, a csöllei tó és más természeti adottságok, kulturális értékek kihasználását tűzték ki célul. Egy nagyobb terv, az „Ivamoza", Pozsonyivánka, Hidas és Gibely (Ivánka-Most-Zálesie) idegenforgalmi lehetőségeivel foglalkozik, amelyben nagy szerepe van az ivánkai repülőtérnek. A tervek csekély beruházást feltételeznek. Nem vastag pénztárcájú nyugati turisták számára akarnak hatalmas szállodákat építeni, inkább a pozsonyi lakótelepeken élőknek szeretnének kerékpárutakat, strandokat és egyéb olcsó kikapcsolódási lehetőségeket létrehozni. Az egyik érdekes tervben a Csölle, Misérd, Szemet és Gútor határában levő, régóta szárazon álló Duna-ágak újjáélesztését tűzték ki célul. Úgy tervezik, ezeknek az ágaknak a feltöltése után a turisták Pozsonypüspökin vagy a közeli falvakban csónakot bérelhetnének, s a csaknem tizennégy kilométernyi újraélesztett mellékágban vízitúrákat tehetnének. Horgásztanyákat, pihenőhelyeket, szalonnasütőket létesítenének, ahol a helyi árusoktól olcsón vásárolhatnának sütni való szalonnát vagy szafaládét, s a tűzifáért sem kellene messzire menniük. Persze ez a terv is elég sokba kerül, a száraz meder kitisztítása legalább ötvenmillió koronát igényelne. Nem is egyszerre akarják ezt megvalósítani, az ilyen tervet egy község sem tudjá saját, erejéből finanszírozni, ezért szponzorok, elsősorban a helyi vállalkozók segítségére számítanak. Az elképzelés megvalósítása a mezőgazdászoknak is nagy segítséget jelentene, hiszen a talaj nedvességtartalmának javulása által szükségtelenné válna a mesterséges öntözés. Az sem elhanyagolható szempont, hogy jó néhány munkalehetőséget teremtenének a helyi lakosok számára. Vissza a természethez Negyven kilométeres szakaszon folyik a régión keresztül a Kis-Duna, s az ottaniak azt remélik, ha sikerül megvalósítani az említett tervet, fokozatosan az egész szakaszon fellendül majd az idegenforgalom. A tervezők a vissza a természethez elvet szeretnék, meghonosítani. A halásztanyákra, a szalonnasütő vagy pihenőhelyekre nem terveznek nagy építményeket, sőt még a villanyáramot sem akarják bevezetni. Csak kis faépítményeket állítanának fel, s a világítást petróleumlámpákkal oldanák meg. Ez nagyon olcsó megoldás volna, de nem ez ez a fontos, hiszen az ET-szakemberek szerint ma már a fejlett országokban is nő az ilyen üdülési lehetőségek iránti kereslet. A csölleiek a falu határában levő egyik tavat szeretnék kihasználni. Közepén mesterséges szigetet alakítanának ki, és gondolnak a gyermekes családokra és a mozgássérültekre is. Pénzbeni segítséget természetesen az Európa Tanács sem tud nyújtani, de szakmai tanácsokkal szívesen szolgál. Nemcsak abban adhat tanácsot, hogyan óvják a természetet, hanem abban is, hogyan lehet ehhez megnyerni á szponzorok jóindulatát. Az ET-bizottság az itt szerzett tapasztalatok alapján és a tervek áttanulmányozása után, június 30 áig jelentést terjeszt az Európa Tanács elé, Szeptemberig a régió, valamint a szlovák kormány és más érintett intézmények illetékeseinek is meg kellene kapniuk a jelentést, amelyben a tanácsadók kifejtik véleményüket: milyen további lépéseket ajánlanak a régiók idegenforgalmának a fellendítésében. GAÁL LÁSZLÓ Vízitúrákat teszünk majd a Duna-ágakban? (Archívumi felvétel) Sovány testen a cifra szoknya A Medves bazaltfennsíkja és annák vidéke nem szűkölködik látnivalóban, de mit ér a gyönyörű panoráma, ha a szegénység úgy hozzátartozik a tájhoz, mint a szépség. A szegénység alatt most kivételesen a sovány, agyagos földet, árkos rétet, tápanyagszegény talajt értem és azt, hogy az itteni ember kétszer annyi munkával ér el feleannyi termést, mint másutt. Nagyon találó Szabó Zoltán falukutató jellemzése a vidékről. A harmincas években írta, hogy „itt a szegény földet úgy rejti a táj, mint sovány testet a cifra szoknya ". A földrajzi feltételek általában mindenhol beleszólhatnak a vidék fejlődésébe, hogy mindez miért nem jellemző a Medvesaljára, azt nem tudom. Ezekben a falvakban új utcasorok, az utcasorokon emeletes házak, az emeletes házakban a legmoder- nebb bútorok találhatók. Ha nem adott elegendő termést, vagy nem termett bőséges füvet a föld, az itt élő ember a talajt elhordta, bányát nyitott, és követ kezdett termelni. Valamikor félszáznál több kisebb-nagyobb kőbánya működött a környéken. Egyházasbást határában még tufabánya is volt. Az egyházasbásti nemzeti bizottság 1967-ben nyitotta meg a tufabányát, s a maga idejében korszerűnek mondott blokkgyárat. A gyár fokozatosan vett fel szakembereket, és hamarosan szolgáltató „vállalattá" vált, A blokkgyártás és a tufakitermelés időközben megszűnt, de a szolgáltatásokból fenntartotta magái. A nyolcvanas évek végén alkalmazottainak száma a negyvenet is meghaladta, ezen felül gyakran még idénymunkásokat is foglalkoztatott. Az elmúlt években gazdaságilag nehéz helyzetbe került a kisüzem, ma már csak tizenöt dolgozónak nyújt munkalehetőséget. - Nagyon nehéz fenntartani a kisüzemet - tájékoztatott a minap Mede László, az egykori blokkgyár (a környéken még ma is így nevezik a kisüzemet) vezetője. - Az építkezési csoportunknak alig találunk folyamatosan munkát. Eddig csak télen voll nehéz alkalmazni őket, most ntár tavasztól őszig is. Állandó bevételi fonást a hulladékelhordás és a temetkezési szolgáltatás jelent, és időnként pénzt hoz a konyhára az autójavítóműhelyünk is. Erre itt nagy szükség van: részben a helyi igények miatt, másrészt pedig a kisüzem gépparkjának a fenntartása szempontjából. A medvesaljai településeket a hetvenes évek elejétől a kilencvenes helyhatósági választásokig Egyházbástból irányították. Négy évvel ezelőtt önállósult az öt falu, és szétosztották a kisüzemet is, A polgármesterek azonban úgy döntöttek, nem veszik ki a vagyonrészt, megtartják egyben az üzemet, hiszen a szolgáltatásaira szüksége van a környék lakosságának. Általában negyedévenként találkoznak, megvitatják a kisüzem helyzetét, de segíteni keveset tudnak. Az önkormányzatok maguk is nehézségekkel küszködnek. F. 0. Olcsóbb megoldás nincs Átvezethető-e az ivóvíz Magyarországról? Tajtin eddig öt furatot készítettek; a falunak még sincs ivóvize. Négy furat nem felelt meg, mert kevés volt a hozama, illetve magas volt a víz nitráttartalma, egy furatnál pedig mellesleg már Medveshidegkút kataszterébe esik - a vízbőség megfelelő lenne, de még nem történt meg a vízminőség kivizsgálása. Ha ilyen tekintetben is megfelel majd a követelményeknek, akkor megoldódnak az évtizedes gondok Tajtiban (és Vecseklőn is), ha azonban az eredmények mást mutatnak, a tajtiaknak és a, vecseklőieknek csak akkor lesz ivóvizük, ha realizálódik a tíz évvel ezelőtt megfogalmazott elképzelés. Nevezetesen: a Medvesaljára bevezetik a klenóci vizet. Persze ez rendjén is lenne, csak a megvalósítás ma már nem egyszerű. A vízvezeték Feledig elkészült, de innét legalább húsz kilómétér' még Egyházasbást, ahová eredetilég a vízelosztó lett ter. vezve. A vízelosztótól pedig minden falu úgy vezetné el a vizet, ahogy akarná. Ez volt áz eredeti elképzelés, de az elmúlt hónapokban sok minden megváltozott. Ezzel kapcsolatosan hívta össze a Rimaszombati Körzeti Hivatal az érintett polgármestereket. A szakmai megbeszélésen többek között azt is a polgármesterek tudtára adták, hogy a Feled és Egyházasbást közötti fővezetéket is a medvesaljai falvak költségvetéséből kell megépíteni. A nyolcvanhétben kidolgozott költségvetés szerint ez az összeg 14 millió korona, de a legszerényebb becslések szerint is ma már a háromszorosa ennek. Időközben Medveshidegkúton saját kúttal megoldották a vízhiányt, Óbáston is találtak ivóvizet: annyitv hogy ellátják állítólag Egyházasbástot is. Ezek a községek a fővezetékbe'nem ruháznak be. Tajtinak és Vecseklőnek pedig húsz év alatt sem gyűlne össze a szükséges összeg. : - Ha az új furat vize nem felelne meg az egészségügyi követehnéjiiyeknek — mondta Pál Ferdinánd, Tajti polgármestere -, volna még egy le-. hetőség. amiről most, a kormányváltás után — ázf hiszem - érdemes gondolkodni elbeszélni. Arra gondolok, hogy Magyarországról, a szomszédos Cered községből vezetnénk át az ivóvizet. Tajti Tibor, Cered polgármestere korábban felajánlotta nekünk, hogy úgyis egy tartalék kutat szándékozik fúratni, annak a vizét átvezethetnénk. A távolságot és az anyagiakat illetően óriási különbség, hogy Feledről vezetjük ide a vizet, vagy az alig egy kilométerre levő ceredi furattól. Tulajdonképpen ez a lehetőség már korábban is szóba került. Mindenki jó ötletnek tartotta, de a megvalósítástól eddig elzárkóztak a felsőbb szervek. Az ivóvízhiány több szempontból is hátrányosan érinti a 618 lélekszámú Tajtit. A kisgyermekes családok kilométerekről hordjak haza a vizet, s a vállalkozások is egy helyben topognák. Egy eszpresszó, konyha vagy akármilyen feldolgozó megnyitásának alapkövetelméhyé a kifogástalan minőségű víz. És ez a mai napig hiányzik Tajtiban. FARKASOTTÓ Ipolyfödémesen a falusi turizmusról Az elmúlt hónap végén francia vendégek jártak a Lévai járásban található Ipolyfödémes községben. Molnár Lászlót, a négyszáz lelket számláló dél-szlovákiai falu polgármesterét a külföldi vendégek látogatásának céljáról kérdeztük. - Franciaországi vendégeink a hegyes Elzász környékéről, pontosabban Belmont és Bellefos falucskákból érkeztek azza a céllal, hogy segítsenek Ipolyfödémes és környéke falusi turizmusának a fellendítésében. Az Elzász vidéki falvakról ugyanis tudni kell, hogy noha állandó lakosáik száma alig éri el a néhány százat, a turistaidény alatt (télen és nyáron is) akár ötezer embernek is képesek szállást, illetve teljes ellátást adni,! - Egy dél-szlovákiai falucska miért éppen; Franciaországban, keresi a fa-, lusi turizmus jó példáit ? • - Francia barátainkkal; pontosabban liclmont polgármesternőjével, Alice More 11 asszonnyal tavaly ismerkedtünk meg a Kelet-európai Falusi Turizmus Szövetségének Gyűgyön megrendezett kongresszusán. Mi persze nemcsak a francia tapasztalatokat szeretnénk hasznosítani, hanem másokat is. Hasznos volt a legutóbbi: találkozó is, amelyen amerikai barátaink mondták el a falusi turizmussal kapcsolatos tapasztalataikat. - Milyen tanácsokkal szolgáltak a francia vendégek? - Először is a lakófiázak fokozatos átalakítását javasolták oly módon, hogy azok a kikapcsolódni és a környékkel ismerkedni vágyó turisták igényeit kényelmi és higiéniai szempontokból is kielégítsék. Községünkben a munkaképes egyének harminc százaléka munkanélküli, közülük néhánynak legalább alkalmi munkát adhatna a falusi turizmus. Tudatában vagyunk persze, hogy a turizmus fellendítéséhez, elengedhetetlen az is, hogy franciaországi és a többi barátaink jóhírünket keltsék a nagyvilágban, hirdessék, hogy Ipolyfödémesen vendégszerető emberek élnek. KOSÁR DEZSŐ