Új Szó, 1994. április (47. évfolyam, 76-99. szám)

1994-04-14 / 85. szám, csütörtök

GAZDASÁG ÚJ SZÓ' 1994. ÁPRILIS 14. Programmal a tej minőségéért Hasznosítható magyar tapasztalatok A termelőket a tej minőség javítására nemcsak a szigorúbb egészségvédelmi és ökológiai követelmények, de a piacgazdasági mechanizmusok is kényszerítik. A gazdaságok többségében mégsemjutottak el a felismerésig, hogy a jó minőség a nagyobb hasznot is jelenti, s nem foganatosítanak hatékony intézkedéseket. Időszerűek tehát a jobb tejminőség elérésére irányuló olyan erőfeszítések, amilyeneket a napokban a dunaszerdahelyi EKOTREND Kft. által az Alistáli Mezőgazdasági Szövetkezetben szervezett tejhigiéniai szakmai napon tapasztaltunk. Ezen a fórumon neves magyarországi szakemberek - köztük dr. Popovics László, a budapesti Holstein Genetika Kft. igazgatója is - hasznos tanácsokkal szolgáltak a szlovákiai tejtermelők számára. O Tőle kérdeztük, mik a kiváló minőségű tej termelésének elengedhetetlen követelményei. - A tejtermelésben Szlovákia Magyarországéihoz hasonló gondokkal küzd. A kulcsfeladat itt is az alacsony szomatikus sejtszámú, jó minőségű tej eladása a feldolgozóiparnak. A tejtermelő telepeken sokkal nagyobb gondot kell fordítani az állat környezetére, a környezeti higiéniára, minél csíramentesebb, baktériumszegényebb környezetben kell az állatokat tartani. Fel kell tehát számolni a piszkos, takarítatlan istállókat, az olyan fejőházakat, amelyekben a fejési higiénia elvárásai nem valósíthatók meg. Ha ezt a gazdaságok képtelenek elérni, a gyakorlatban több lesz a tőgygyulladásos eset, s a tejben a szomatikus sejtszám jelentős megnövekedését s ezzel párhuzamosan a tej minőségének visszaesését eredményezi. Ahogy Magyarországon, úgy Szlovákiában sem lehet eltekinteni a fejéstechnika tökéletesítésétől, a fejőberendezések korszerűsítésétől, a pillanathűtés bevezetésétől. Arra kell törekedni, hogy a kifejt tejet azonnal 10 vagy jobb esetben 5 fokra hűtsük. Ilyen hőmérsékleten a baktériumok gyakorlatilag képtelenek szaporodni, tehát garantálható a csíraszegény árutej. A minőségi kívánalmak, a meghatározott határértékek mindkét országban hasonlóak, az alapvető problémák is ugyanolyanok. Q Előadásában Ön rendszerbe foglalt, programnak is tekinthető tejtermelési teendőket sürgetett. - A szlovákiai gazdaságok is csak akkor léphetnek nagyot előre a legjobb árfekvésű, extra minőségű tej biztonságos termelése felé, ha a teendőket programszerűen, komplex módon végzik. Gyakorlatból tudom, hogy nem könnyű még többet tenni, de a cselekvés nem odázható el, mert csak az a telep marad talpon, amelyen az extra minőségű tej termelése nemcsak a ritka szerencse kérdése, hanem az átgondolt, tudatos munka mindennapi gyümölcse. Mindez olyan programot követel, ahol a napi feladatok éppúgy megfogalmazódnak, mint a közép- vagy hosszú távúak. • Mi az a többlettapasztalat, amivel Magyarország a tejtermelés terén rendelkezik? - Tulajdonképpen minden ország gyakorlata tapasztalatforrás lehet, hiszen segíthet elkerülni az eredményt nem hozó próbálkozásokat. Úgy gondolom, hazánk valamelyest Szlovákia előtt jár a minőségi tejtermelés problémakörének megoldásában. Tudniillik a tejminőség szigorítása, a felvásárlási áraknak a minőségi osztályokhoz történő szigorú kötése, amit Szlovákiában tavaly vezettek be, nálunk már legalább négy éve gyakorlat. Így a problémák hasonlósága mellett a magyarországi gazdák előnye a nagyobb tapasztalatokban is megmutatkozik. Több olyan kérdés megoldását már maguk mögött tudhatják, amely Szlovákiában még gondot jelent. OA Holstein Genetika Kft. magyar-amerikai vegyes vállalat csúcsminőséget, a hatékony tejtermelés lehetőségét kínálja már több éve Magyarországon. Vannak-e szlovákiai kapcsolataik? . - Cégünk a világelső holstein-fríz genetika terjesztésével foglalkozik, mi hozzuk be az USAból a világon a legjobb tenyészértékű bikák spermáját, illetve az embriókat. Magyarországon a szarvasmarha-tenyésztés és a tejtermelés specializált. A tejtermelés gyakorlatilag az egyhasznú fajtával, a holstein-frlzzel folyik. Meggyőződésem, hogy nagyon jó döntés volt, amikor vagy húsz évvel ezelőtt a szarvasmarha-tenyésztésben kormányprogram született a szakosításra. A tapasztalatok bizonyítják: tejet speciális tejfajtával, húst pedig húsfajtával kell termelni, s mindkét irányban meg kell találni azt a fajtát, amely a világon a legjobb. Cégünk a minőségi tejtermelés érdekében nagy hatékonyságú fertőtlenítő szereket importál az USA-ból, és ajánljuk, áruljuk a tejtermelőknek. Szlovákiában jó üzleti és szakmai kapcsolatokat alakítottunk ki például a dunaszerdahelyi EKOTREND Kft.-vel. E kontaktusoknak köszönhetően a szlovákiai tejtermelők is hozzájuthatnak az említett nagy hatékonyságú fertőtlenítő szerekhez. MÁZSÁR LÁSZLÓ Tavaszi hitelek és váltók igézetében A laikusok számára is nyilvánvaló, hogy a nagyüzemi mezőgazdasági termelés jellegéből adódóan időszakos hitelekre szorul. Télen és tavasszal ugyanis csak az állattenyésztés biztosít ilyen-olyan jövedelmet a gazdaságoknak, viszont ez idő tájt ennek az ágazatnak a jövedelmezősége olyan alacsony, hogy inkább csak a veszteségeket növeli. A növénytermelésből viszont csupán a termés betakarítása után számíthatnak bevételekre. Szántáshoz, vetéshez viszont üzemanyag, vetőmag, vegyszer és műtrágya kell, amit manapság nem adnak ingyen. Szakmai körökben köztudott, hogy az ország pénzUgyi helyzete következtében az ágazati termelők rendkívül nehezen jutnak hitelforrásokhoz. Pedig a tavaszi munkákra legalább mintegy 600 millió koronára lenne szükségük. - Á Szlovák Mezőgazdasági Bank április első hetéig 470 millió korona értékben folyósított hiteleket a tavaszi mezőgazdasági munkákra - tájékoztatott Anna Kováčová, a bank hitelosztályának vezetője. - Noha az 1992-es évhez viszonyítva tavaly nagyot javult a pénzUgyi fegyelem és az éppen időszerű hitelek visszafizetése, az ágazati termelők anyagi gondjainak figyelembevételével szükségessé vált, hogy ügyfeleinket kategorizáljuk. A tárca vezetésével és a pénzügyminisztérium illetékeseivel történt megegyezés után az első kategóriába sorolt mezőgazdasági vállalatok minden nehézség és külön garancia nélkül kaphatnak hitelt. Az erre a célra az idén tervezett mintegy 580 millió koronának vélhetően a felét ők kapják majd meg. A második kategóriába besorolt ügyfeleknek pillanatnyi anyagi nehézségeik miatt csupán a Garanciabank kezességével tudnak hitelt folyósítani. A kezesség kérdését pedig háromoldalú egyeztetés alapján létrejött egyezmény biztosítja. Sajnos, a csőd szélén álló mezőgazdasági üzemeken már nem lehet segíteni. A tárcaközi egyezmény alapján természetesen szükséges, hogy a tavaszi munkákat még ezekben a gazdaságokban is elvégezzék, tehát őket az Általános Hitelbank hitelezi majd speciális garanciákkal. A mezőbank nevéhez hűen hangsúlyozottan vesz részt az ágazati termelők hitelezésében. Teljes hitelkeretének több mint 35 százalékát ebbe az ágazatba folyósítja, s ez bizony néha meghaladja a banki kockázatvállalás nemzetközileg elfogadott mértékét is. - A mezőgazdaság azonban az állításokkal ellentétben korátsem olyan rizikós ágazat, mint ahogy azt egyesek igyekeznek elhitetni, állítja Anna Kováčová. Megalakulásától kezdve a bank hangsúlyozottan és aktívan vesz részt az ágazati pénzforgalom folyamatos működtetésében, a mezőgazdasági termelők pénzügyeinek szervezésében. A hitelek mellett bevezették a váltók forgalmazását is, amelyet még egy ötvenes években készült, máig is érvényben levő jogszabály alapján újítottak fel a mezőgazdasági termelők számára. - A törvény által elismert háromfajta váltó közül a mi bankunk a saját névre kiállított idegen váltót finanszírozza. Ezt a mezőgazdasági termelő állítja ki, a váltó kezelője a felvásárló, kezese pedig valamelyik feldolgozó vállalat, amely az adott termény esetében feldolgozóként számításba jöhet. A váltók futamideje 180 nap, azonban nálunk egy érdekes konstrukcióval ezt az időszakot további 90 nappal sikerült meghosszabbítani. Mégpedig egy második váltó kiállításával, amelyet azonban már a felvásárló állít ki, az előző váltó kezese (feldolgozó) kezel, s a termelő vállal érte garanciát - állította a hitelosztály vezetője Megtudtuk, váltót ezután már a magángazdák is kiadhatnak, bár amint kiderült, a központi jegybank leállította a váltók fedezésére fordítható kedvező kamatú pénzforrások eladását, s ez a következő termés váltókkal történő felvásárlását nehezíti majd meg. A váltók forgalmazásához ugyanis pénzforrások szükségeltetnek, ezeket eddig a bank központi forrásból szerezte. - Évente mintegy 80 millió korona jut erre a célra, ez idáig a váltók fizetését nem állítottuk le, ha azonban a jegybank nem lép, s nem állítja vissza a kedvező kamatú hitelforrások folyósítását, a termésbetakarítások idején már komoly gondok jelentkezhetnek - vélekedett Anna Kováčová. Ebben azonban csupán abban az esetben reménykedhetnek, ha az ország pénzügyi politikája és költségvetési forrásai az eddiginél kedvezőbben alakulnak majd. (t. szilvássy) t-f í* . •• * >» »„A mi szövetkezetünk fölé, kérem! Andrej Sekela rajza Az Európai Unió újabb tagállamokkal bővül Skandinávok igen, visegrádiak talán Földrészünk legfontosabb gazdasági, pénzUgyi és politikai tömbje, az Európai Unió 1986, azaz Spanyolország és Portugália felvétele óta nem bővült új tagállamokkal. A tizenkettek uniója az utóbbi években óriási fejlődésen ment keresztül; megvalósult az emberek, a szolgáltatások, a termékek és a tőke szabad mozgása, és a maastrichti szerződés jóváhagyása az ezredfordulóig a tagországok még szorosabb együttműködését feltételezi. Bár egynémely területen akadozik az összhang, csúsznak a határidők, Brüsszelben mégis elérkezettnek látják az időt az unió bővítésére. Jelentkezőkből, az ajtó előtt izgatottan várakozó társult tagból van bőven, lehet tehát válogatni. Az Európai Unió döntéshozói így is tettek, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) hét tagja közül néggyel, Norvégiával, Svédországgal, Finnországgal és Ausztriával az idén januártól intenzív tárgyalásokat folytattak. Az első pillanatban úgy tűnhet, az EFTAtagok felvételénél nincs probléma, hiszen a világ legfejlettebb államai közé tartoznak, intenzív kereskedelmet folytatnak az Európai Unióval, valamint részét képezik az Európai Gazdasági Térségnek. A belépést megelőző tárgyalások mégis rendkívül bonyolultak voltak. Először is: az Európai Unió tagjai katonai szempontból a NATO védőpajzsa alá tartoznak, míg a leendő új tagok közül csupán Norvégia része a NATO-nak, a többiek semlegesek, és neutralitásukhoz, különösen Ausztriában és Finnországban, ugyancsak ragaszkodnak. A második problémakör a mezőgazdaság kérdése. Mindegyik EFTAtag az EU átlagánál jobban támogatja agrárszektorát. Ha belépnek az unióba, jelentősen visszaesnének az eddig államilag garantált felvásárlási árak és a szubvenciók. Ráadásul mind a négy országban specifikus problémával kell szembenézni: a három skandináv jelentkező északi országrészeik arktikus jellegére hivatkozik, ahol sokkal nehezebb, pénzigényesebb a föld művelése. Ausztria pedig az alpesi területeivel hozakodik elő, ahol hasonló a helyzet. E vidékek megsegítésére az unió regionális fejlesztési alapjából kérnek támogatást, ami a tizenkettek fejletlenebb országaiban (Portugália, Spanyolország, Görögország) heves ellenkezést váltott ki. Harmadik, általános akadályként a környezetvédelmet emelhetjük ki. Bár az unió előírásai számunkra rendkívül szigorúak és követendő példaként lebegnek szemünk előtt, mégis nagyvonalúnak látszanak az EFTAtagok normáihoz viszonyítva. A jelentkezők attól félnek, hogy az unió hatására környezetvédelmi előírásaik „felvizeződnek". Lássuk az egyes országok külön problémáit! Ausztria a felsoroltakon kívül további két dologban gördített akadályt a megegyezés útjába. Nyugati szomszédunk 2004-ig meg akarja szabni, hány kamiont enged át a területén; az unió jóval magasabb tranzitkvótákat akar kicsikami a felajánlottnál. A probléma összefügg a már említett környezetvédelmi előírások szigorúságával. Az osztrákok további aggálya, hogy a leendő partnerek, elsősorban a németek, felvásárolják az ország hétvégi házait, jófekvésű területeit, az alpesi síparadicsom legszebb részeit. A belépés után ugyanis nem lehet megtiltani e folyamat beindulását. Szomszédunkban egyébként június 12-ére népszavazást írtak ki az unióba való belépés kérdéséről, ami végső választ ad a kívül maradni, vagy belépni dilemmára. A skandináv országok közös gondja az alkoholárusítás állami monopóliuma. Az Európai Unió szerint az állami, a szeszes italokat árusító kiskereskedelmi hálózat maradhat, azonban a nagykereskedelem és az alkoholimport állami monopóliumát meg kell szüntetni. Ebbe Svédország és Finnország beleegyezett, Norvégia egyelőre nem. A három északi ország közül talán Finnország hajlik leginkább a kompromisszumokra. Hiába, a szocialista tömb összeomlása a nyugati államok közül a finneket érintette a legkedvezőtlenebbül. Korábban a Szovjetunióval rendkívül intenzív és jövedelmező kereskedelmet folytatott, amely mára a minimumra csökkent. Új piacok felé kell orientálódnia, s ezt éppen az Európai Unió nyújtja a maga 345 millió fogyasztójával. Svédországban a hagyományos szociális biztosítás és az ezzel összefüggő magas adók okoznak fejtörést, amelyek nem felelnek meg a tizenkettek elvárásainak. Leginkább Norvégia ódzkodott a belépéstől. A hetvenes években népszavazáson egyszer már elutasították az akkor még Európai Közösség-tagságot. Most a halászat és a Spitzbergák kérdésében makacsolták meg magukat. A halászat a norvégek egyik kulcsfontosságú gazdasági tevékenysége, és az unió a belépés fejében halászterületeinek megnyitását követelte az északiaktól. A március elsejével lezárult végső határidőig Brüsszel Svédország, Finnország és Ausztria kormányával egyezett meg az Európa Uniótagságról. Norvégia újabb végső határidőt kapott, végül március 16-án kompromisszumos megoldás született a halászat kérdésében, ezzel az utolsó skandináv ország belépése elől is elhárultak az akadályok. Persze, ez nem azt jelenti, hogy 1995. 1. 1-én 12 tagról automatikusan 16-ra bővül az unió. Hátravan még a hosszadalmasnak ígérkező ratifikálási folyamat a tizenkettek parlamentjeiben és az Európa Parlamentben, valamint a népszavazás a négy jelentkező államban. Ráadásul az unión belül meg kellett oldani egy váratlanul felmerülő problémát. Nagy-Britannia és Spanyolország ugyanis meg akarta akadályozni a tizenkettek legfontosabb döntéseit hozó tanácsban a bővítés miatt szükséges vétójogmódosítást. Végül, hosszadalmas tárgyalások után a britek és a spanyolok belementek egy kompromisszumos megoldásba. Ha az akadályok időben elhárulnak, 1995től 16 tagúként működik tovább az unió. Néhány évig biztosan eltart majd az "összeszokás" időszaka, s csak ezután kerülhet sor az újabb kapunyitásra. Akkor majd remélhetőleg a visegrádi négyek bebocsátása lesz a tét. De ez már az ezredforduló tájékán lesz... SIDÓ H. ZOLTÁN