Új Szó, 1994. április (47. évfolyam, 76-99. szám)

1994-04-14 / 85. szám, csütörtök

GAZDASÁG ÚJ SZÓ' 1994. ÁPRILIS 14. Programmal a tej minőségéért Hasznosítható magyar tapasztalatok A termelőket a tej minőség javítására nemcsak a szigorúbb egészségvédelmi és ökológiai köve­telmények, de a piacgazdasági mechanizmusok is kényszerítik. A gazdaságok többségében még­semjutottak el a felismerésig, hogy a jó minőség a nagyobb hasznot is jelenti, s nem foganatosíta­nak hatékony intézkedéseket. Időszerűek tehát a jobb tejminőség elérésére irányuló olyan erőfe­szítések, amilyeneket a napokban a dunaszerda­helyi EKOTREND Kft. által az Alistáli Mezőgaz­dasági Szövetkezetben szervezett tejhigiéniai szakmai napon tapasztaltunk. Ezen a fórumon neves magyarországi szakemberek - köztük dr. Popovics László, a budapesti Holstein Genetika Kft. igazgatója is - hasznos tanácsokkal szolgál­tak a szlovákiai tejtermelők számára. O Tőle kérdeztük, mik a kiváló minőségű tej termelésének elengedhetetlen követelményei. - A tejtermelésben Szlovákia Magyarországé­ihoz hasonló gondokkal küzd. A kulcsfeladat itt is az alacsony szomatikus sejtszámú, jó minőségű tej eladása a feldolgozóiparnak. A tej­termelő telepeken sokkal nagyobb gondot kell fordítani az állat környezetére, a környezeti higi­éniára, minél csíramentesebb, baktériumszegé­nyebb környezetben kell az állatokat tartani. Fel kell tehát számolni a piszkos, takarítatlan istálló­kat, az olyan fejőházakat, amelyekben a fejési hi­giénia elvárásai nem valósíthatók meg. Ha ezt a gazdaságok képtelenek elérni, a gyakorlatban több lesz a tőgygyulladásos eset, s a tejben a szo­matikus sejtszám jelentős megnövekedését s ez­zel párhuzamosan a tej minőségének visszaesését eredményezi. Ahogy Magyarországon, úgy Szlo­vákiában sem lehet eltekinteni a fejéstechnika tö­kéletesítésétől, a fejőberendezések korszerűsíté­sétől, a pillanathűtés bevezetésétől. Arra kell tö­rekedni, hogy a kifejt tejet azonnal 10 vagy jobb esetben 5 fokra hűtsük. Ilyen hőmérsékleten a baktériumok gyakorlatilag képtelenek szaporod­ni, tehát garantálható a csíraszegény árutej. A minőségi kívánalmak, a meghatározott határérté­kek mindkét országban hasonlóak, az alapvető problémák is ugyanolyanok. Q Előadásában Ön rendszerbe foglalt, prog­ramnak is tekinthető tejtermelési teendőket sür­getett. - A szlovákiai gazdaságok is csak akkor lép­hetnek nagyot előre a legjobb árfekvésű, extra minőségű tej biztonságos termelése felé, ha a te­endőket programszerűen, komplex módon vég­zik. Gyakorlatból tudom, hogy nem könnyű még többet tenni, de a cselekvés nem odázható el, mert csak az a telep marad talpon, amelyen az extra minőségű tej termelése nemcsak a ritka szerencse kérdése, hanem az átgondolt, tudatos munka min­dennapi gyümölcse. Mindez olyan programot kö­vetel, ahol a napi feladatok éppúgy megfogalma­zódnak, mint a közép- vagy hosszú távúak. • Mi az a többlettapasztalat, amivel Magyar­ország a tejtermelés terén rendelkezik? - Tulajdonképpen minden ország gyakorlata tapasztalatforrás lehet, hiszen segíthet elkerülni az eredményt nem hozó próbálkozásokat. Úgy gondolom, hazánk valamelyest Szlovákia előtt jár a minőségi tejtermelés problémakörének megoldásában. Tudniillik a tejminőség szigorítá­sa, a felvásárlási áraknak a minőségi osztályok­hoz történő szigorú kötése, amit Szlovákiában ta­valy vezettek be, nálunk már legalább négy éve gyakorlat. Így a problémák hasonlósága mellett a magyarországi gazdák előnye a nagyobb tapasz­talatokban is megmutatkozik. Több olyan kérdés megoldását már maguk mögött tudhatják, amely Szlovákiában még gondot jelent. OA Holstein Genetika Kft. magyar-amerikai vegyes vállalat csúcsminőséget, a hatékony tej­termelés lehetőségét kínálja már több éve Ma­gyarországon. Vannak-e szlovákiai kapcsolata­ik? . - Cégünk a világelső holstein-fríz genetika ter­jesztésével foglalkozik, mi hozzuk be az USA­ból a világon a legjobb tenyészértékű bikák sper­máját, illetve az embriókat. Magyarországon a szarvasmarha-tenyésztés és a tejtermelés specia­lizált. A tejtermelés gyakorlatilag az egyhasznú fajtával, a holstein-frlzzel folyik. Meggyőződé­sem, hogy nagyon jó döntés volt, amikor vagy húsz évvel ezelőtt a szarvasmarha-tenyésztésben kormányprogram született a szakosításra. A ta­pasztalatok bizonyítják: tejet speciális tejfajtával, húst pedig húsfajtával kell termelni, s mindkét irányban meg kell találni azt a fajtát, amely a vi­lágon a legjobb. Cégünk a minőségi tejtermelés érdekében nagy hatékonyságú fertőtlenítő szere­ket importál az USA-ból, és ajánljuk, áruljuk a tejtermelőknek. Szlovákiában jó üzleti és szak­mai kapcsolatokat alakítottunk ki például a duna­szerdahelyi EKOTREND Kft.-vel. E kontaktu­soknak köszönhetően a szlovákiai tejtermelők is hozzájuthatnak az említett nagy hatékonyságú fertőtlenítő szerekhez. MÁZSÁR LÁSZLÓ Tavaszi hitelek és váltók igézetében A laikusok számára is nyilvánvaló, hogy a nagyüzemi mezőgazdasági termelés jelle­géből adódóan időszakos hitelekre szorul. Télen és tavasszal ugyanis csak az állatte­nyésztés biztosít ilyen-olyan jövedelmet a gazdaságoknak, viszont ez idő tájt ennek az ágazatnak a jövedelmezősége olyan ala­csony, hogy inkább csak a veszteségeket nö­veli. A növénytermelésből viszont csupán a termés betakarítása után számíthatnak bevé­telekre. Szántáshoz, vetéshez viszont üzem­anyag, vetőmag, vegyszer és műtrágya kell, amit manapság nem adnak ingyen. Szakmai körökben köztudott, hogy az or­szág pénzUgyi helyzete következtében az á­gazati termelők rendkívül nehezen jutnak hi­telforrásokhoz. Pedig a tavaszi munkákra legalább mintegy 600 millió koronára lenne szükségük. - Á Szlovák Mezőgazdasági Bank április első hetéig 470 millió korona értékben folyó­sított hiteleket a tavaszi mezőgazdasági mun­kákra - tájékoztatott Anna Kováčová, a bank hitelosztályának vezetője. - Noha az 1992-es évhez viszonyítva tavaly nagyot javult a pénzUgyi fegyelem és az éppen időszerű hi­telek visszafizetése, az ágazati termelők anyagi gondjainak figyelembevételével szük­ségessé vált, hogy ügyfeleinket kategorizál­juk. A tárca vezetésével és a pénzügyminisz­térium illetékeseivel történt megegyezés után az első kategóriába sorolt mezőgazda­sági vállalatok minden nehézség és külön garancia nélkül kaphatnak hitelt. Az erre a célra az idén tervezett mintegy 580 millió koronának vélhetően a felét ők kapják majd meg. A második kategóriába besorolt ügy­feleknek pillanatnyi anyagi nehézségeik mi­att csupán a Garanciabank kezességével tudnak hitelt folyósítani. A kezesség kérdé­sét pedig háromoldalú egyeztetés alapján létrejött egyezmény biztosítja. Sajnos, a csőd szélén álló mezőgazdasági üzemeken már nem lehet segíteni. A tárcaközi egyez­mény alapján természetesen szükséges, hogy a tavaszi munkákat még ezekben a gazdaságokban is elvégezzék, tehát őket az Általános Hitelbank hitelezi majd speciális garanciákkal. A mezőbank nevéhez hűen hangsúlyozot­tan vesz részt az ágazati termelők hitelezésé­ben. Teljes hitelkeretének több mint 35 szá­zalékát ebbe az ágazatba folyósítja, s ez bi­zony néha meghaladja a banki kockázatválla­lás nemzetközileg elfogadott mértékét is. - A mezőgazdaság azonban az állításokkal ellentétben korátsem olyan rizikós ágazat, mint ahogy azt egyesek igyekeznek elhitetni, állítja Anna Kováčová. Megalakulásától kezdve a bank hangsú­lyozottan és aktívan vesz részt az ágazati pénzforgalom folyamatos működtetésében, a mezőgazdasági termelők pénzügyeinek szer­vezésében. A hitelek mellett bevezették a váltók forgalmazását is, amelyet még egy öt­venes években készült, máig is érvényben levő jogszabály alapján újítottak fel a mezőgazdasági termelők számára. - A törvény által elismert háromfajta váltó közül a mi bankunk a saját névre kiállított idegen váltót finanszírozza. Ezt a mezőgaz­dasági termelő állítja ki, a váltó kezelője a felvásárló, kezese pedig valamelyik feldol­gozó vállalat, amely az adott termény eseté­ben feldolgozóként számításba jöhet. A vál­tók futamideje 180 nap, azonban nálunk egy érdekes konstrukcióval ezt az időszakot to­vábbi 90 nappal sikerült meghosszabbítani. Mégpedig egy második váltó kiállításával, amelyet azonban már a felvásárló állít ki, az előző váltó kezese (feldolgozó) kezel, s a ter­melő vállal érte garanciát - állította a hitel­osztály vezetője Megtudtuk, váltót ezután már a magángaz­dák is kiadhatnak, bár amint kiderült, a köz­ponti jegybank leállította a váltók fedezésére fordítható kedvező kamatú pénzforrások el­adását, s ez a következő termés váltókkal tör­ténő felvásárlását nehezíti majd meg. A vál­tók forgalmazásához ugyanis pénzforrások szükségeltetnek, ezeket eddig a bank köz­ponti forrásból szerezte. - Évente mintegy 80 millió korona jut erre a célra, ez idáig a váltók fizetését nem állítot­tuk le, ha azonban a jegybank nem lép, s nem állítja vissza a kedvező kamatú hitelforrások folyósítását, a termésbetakarítások idején már komoly gondok jelentkezhetnek - véle­kedett Anna Kováčová. Ebben azonban csupán abban az esetben reménykedhetnek, ha az ország pénzügyi po­litikája és költségvetési forrásai az eddiginél kedvezőbben alakulnak majd. (t. szilvássy) t-f í* . ­•• * >» »­„A mi szövetkezetünk fölé, kérem! Andrej Sekela rajza Az Európai Unió újabb tagállamokkal bővül Skandinávok igen, visegrádiak talán Földrészünk legfontosabb gazdasági, pénzUgyi és politikai tömbje, az Európai Unió 1986, azaz Spanyolország és Portugália felvétele óta nem bővült új tagállamokkal. A tizenkettek uniója az utóbbi években óriási fejlődésen ment keresztül; megvalósult az emberek, a szolgáltatások, a termékek és a tőke szabad mozgása, és a maastrichti szerződés jóváhagyása az ezredfordulóig a tagországok még szorosabb együttműködését feltételezi. Bár egynémely területen akadozik az összhang, csúsznak a határidők, Brüsszel­ben mégis elérkezettnek látják az időt az unió bővítésére. Jelentkezőkből, az ajtó előtt izga­tottan várakozó társult tagból van bőven, le­het tehát válogatni. Az Európai Unió döntés­hozói így is tettek, az Európai Szabadkeres­kedelmi Társulás (EFTA) hét tagja közül néggyel, Norvégiával, Svédországgal, Finn­országgal és Ausztriával az idén januártól in­tenzív tárgyalásokat folytattak. Az első pillanatban úgy tűnhet, az EFTA­tagok felvételénél nincs probléma, hiszen a világ legfejlettebb államai közé tartoznak, intenzív kereskedelmet folytatnak az Euró­pai Unióval, valamint részét képezik az Eu­rópai Gazdasági Térségnek. A belépést meg­előző tárgyalások mégis rendkívül bonyolul­tak voltak. Először is: az Európai Unió tagjai katonai szempontból a NATO védőpajzsa alá tartoznak, míg a leendő új tagok közül csupán Norvégia része a NATO-nak, a töb­biek semlegesek, és neutralitásukhoz, külö­nösen Ausztriában és Finnországban, ugyan­csak ragaszkodnak. A második problémakör a mezőgazdaság kérdése. Mindegyik EFTA­tag az EU átlagánál jobban támogatja agrár­szektorát. Ha belépnek az unióba, jelentősen visszaesnének az eddig államilag garantált felvásárlási árak és a szubvenciók. Ráadásul mind a négy országban specifikus problémá­val kell szembenézni: a három skandináv je­lentkező északi országrészeik arktikus jelle­gére hivatkozik, ahol sokkal nehezebb, pén­zigényesebb a föld művelése. Ausztria pedig az alpesi területeivel hozakodik elő, ahol ha­sonló a helyzet. E vidékek megsegítésére az unió regionális fejlesztési alapjából kérnek támogatást, ami a tizenkettek fejletlenebb országaiban (Portugália, Spanyolország, Gö­rögország) heves ellenkezést váltott ki. Har­madik, általános akadályként a környezetvé­delmet emelhetjük ki. Bár az unió előírásai számunkra rendkívül szigorúak és köve­tendő példaként lebegnek szemünk előtt, mégis nagyvonalúnak látszanak az EFTA­tagok normáihoz viszonyítva. A jelentkezők attól félnek, hogy az unió hatására környe­zetvédelmi előírásaik „felvizeződnek". Lássuk az egyes országok külön problé­máit! Ausztria a felsoroltakon kívül további két dologban gördített akadályt a megegye­zés útjába. Nyugati szomszédunk 2004-ig meg akarja szabni, hány kamiont enged át a területén; az unió jóval magasabb tranzitkvó­tákat akar kicsikami a felajánlottnál. A prob­léma összefügg a már említett környezetvé­delmi előírások szigorúságával. Az osztrá­kok további aggálya, hogy a leendő partne­rek, elsősorban a németek, felvásárolják az ország hétvégi házait, jófekvésű területeit, az alpesi síparadicsom legszebb részeit. A belé­pés után ugyanis nem lehet megtiltani e fo­lyamat beindulását. Szomszédunkban egyéb­ként június 12-ére népszavazást írtak ki az unióba való belépés kérdéséről, ami végső választ ad a kívül maradni, vagy belépni dilem­mára. A skandináv országok közös gondja az al­koholárusítás állami monopóliuma. Az Euró­pai Unió szerint az állami, a szeszes italokat árusító kiskereskedelmi hálózat maradhat, azonban a nagykereskedelem és az alkohol­import állami monopóliumát meg kell szün­tetni. Ebbe Svédország és Finnország belee­gyezett, Norvégia egyelőre nem. A három északi ország közül talán Finnország hajlik leginkább a kompromisszumokra. Hiába, a szocialista tömb összeomlása a nyugati álla­mok közül a finneket érintette a legked­vezőtlenebbül. Korábban a Szovjetunióval rendkívül intenzív és jövedelmező kereske­delmet folytatott, amely mára a minimumra csökkent. Új piacok felé kell orientálódnia, s ezt éppen az Európai Unió nyújtja a maga 345 millió fogyasztójával. Svédországban a hagyományos szociális biztosítás és az ezzel összefüggő magas adók okoznak fejtörést, amelyek nem felelnek meg a tizenkettek el­várásainak. Leginkább Norvégia ódzkodott a belé­péstől. A hetvenes években népszavazáson egyszer már elutasították az akkor még Euró­pai Közösség-tagságot. Most a halászat és a Spitzbergák kérdésében makacsolták meg magukat. A halászat a norvégek egyik kulcs­fontosságú gazdasági tevékenysége, és az unió a belépés fejében halászterületeinek megnyitását követelte az északiaktól. A már­cius elsejével lezárult végső határidőig Brüsszel Svédország, Finnország és Ausztria kormányával egyezett meg az Európa Unió­tagságról. Norvégia újabb végső határidőt kapott, végül március 16-án kompromisszu­mos megoldás született a halászat kérdésé­ben, ezzel az utolsó skandináv ország belépé­se elől is elhárultak az akadályok. Persze, ez nem azt jelenti, hogy 1995. 1. 1-én 12 tagról automatikusan 16-ra bővül az unió. Hátravan még a hosszadalmasnak ígérkező ratifikálási folyamat a tizenkettek parlamentjeiben és az Európa Parlamentben, valamint a népszava­zás a négy jelentkező államban. Ráadásul az unión belül meg kellett oldani egy váratlanul felmerülő problémát. Nagy-Britannia és Spa­nyolország ugyanis meg akarta akadályozni a tizenkettek legfontosabb döntéseit hozó ta­nácsban a bővítés miatt szükséges vétójog­módosítást. Végül, hosszadalmas tárgyalások után a britek és a spanyolok belementek egy kompromisszumos megoldásba. Ha az akadályok időben elhárulnak, 1995­től 16 tagúként működik tovább az unió. Né­hány évig biztosan eltart majd az "összeszo­kás" időszaka, s csak ezután kerülhet sor az újabb kapunyitásra. Akkor majd remél­hetőleg a visegrádi négyek bebocsátása lesz a tét. De ez már az ezredforduló tájékán lesz... SIDÓ H. ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents