Új Szó, 1994. április (47. évfolyam, 76-99. szám)

1994-04-14 / 85. szám, csütörtök

r 1994. ÁPRILIS 14. .(X/SZÓ­HÍREK - VÉLEMÉNYEK Kigalihan újra harcok dúlnak (Folytatás az 1. oldalról) selői az országban maradjanak. A Biztonsági Tanács a tegnapra virra­dóra összehívott ülésén foglalkozott az UNIMAR 2200 katonájának és 300 katonai megfigyelőjének továb­bi sorsával. Az elhangzott fenyegetésekkel összefüggésben Francois Léotard francia védelmi miniszter kijelen­tette, hogy a francia deszantosok, akik az elmúlt hétvégén érkeztek Ruandába a külföldiek kimenekíté­se céljából, már elhagyták az or­szágot. Nyilatkozott Jean Luc De­haene belga kormányfő is, aki visszautasította az ideiglenes ruan­dai kormány vádjait. Ezek szerint a belga kéksisakosok hanyagsága miatt kerülhetett sor a ruandai és a burundi államfőt szállító gép elleni merényletre. Őrnagy a pszichiátrián Egy-egy német-orosz hivatalos találkozó során általában mindig szóba ke­rül a Kelet-Németországban rekedt orosz katonák sorsa. A németek sürgetik a kivonulást, az oroszok késleltetik, mondván: befogadásképtelenek, még mindig nincs annyi lakás, ahová a leszerelt mundérosokat és családtagjaikat hazaérkezésük után elhelyeznék. Aztán következnek a száraz ténymegállapí­tások: a volt NDK területén jelenleg még több mint 31 ezer orosz katona tar­tózkodik, a (ki tudja hányadik) megállapodás alapján ez év augusztus végéig az utolsó orosz katona is elhagyja Németországot... Többnyire ilyesfajta hírek jelennek meg a sajtóban is. Arról, hogy mi tör­ténik a laktanyák falai mögött, hogyan él és milyen sorsra jut a kényszerből megtűrt „szóidat", vajmi keveset tudni. Pedig akadnak furcsa sorsok, történ­nek megdöbbentő esetek. Egy ilyen esetre hívta fel a közelmúltban a közvé­lemény figyelmét az RTL-televízió Stern TV műsora. Suhkoj őrnagy-karmester, a Potsdam melleti egykori szovjet kaszárnya la­kója egy kis különpénzre szeretett volna szert tenni, hiszen az a pár márka, amelyet szolgálatáért kapott alig volt elegendő a megélhetésre. Most aztán ölembe pottyant a szerencse - vélte egy nap, amikor az egyik helyi kocsmá­ban alkalmi állást szerzett magának és a laktanyai zenekar tagjainak. Elége­dett volt a szerény gázsiért szerződtetett zenészek munkaadója is, a vendégek úgyszintén, hiszen szívesen hallgattak egy kis orosz muzsikát, amely távoli, ismeretlen ország hangulatát idézte. Az őrnagy a feketén megkeresett már­kát félretette, hogy majd betegeskedő fiát kezeltethesse, s egyáltalán, eltart­hassa őt és az ugyancsak Németországban tartózkodó feleségét. Jósora nem tartott sokáig, hamar kitudódott, micsoda bűnös kettős életet él. A megbocsá­tást nem ismerő orosz illetékesek pedig arra a következtetésre jutottak, hogy a törvénysértő, feketéző őrnagy szigorú büntetésre szolgált rá. Ám, hogy ennyire szigorú és szinte embertelen lesz... A vétkes orosz tiszt kétségbeesett felesége napokig, hetekig hiába kereste nyomtalanul eltűnt féijét, a laktanyában senki sem adott felvilágosítást, taná­csot, útbaigazítást, a parancsnokok jószerivel szóba se álltak vele. Az elve­szettnek vélt orosz őrnagyot német riporterek kutatták fel és találták meg egy Moszkva melletti pszichiátrián. Egy olyan KGB-intézetben, amelyről minden­ki azt gondolta: ilyen már nem is létezhet, a hozzá hasonlókat bizonyára réges­régen felszámolták. Olyanban, amelyben, mint kiderült, még mindig kellemet­lenné és úgymond veszélyessé vált személyeket, mindenekelőtt tiszteket rejte­nek el a világ szeme elől. A pácienseknek nevezett foglyokat, köztük az egyko­ri őrnagyot - mint maga vallotta a rejtett kamerák előtt- injekcióskúrára fog­ják, vizsgálják, kezelik, ki tudja mivel és milyen kiagyalt betegségre. A műsorvezető hallgat, nem tudná szóra bírni a zokogó asszonyt-. Csak nagy sokára szakad ki belőle a keserűség: azokat kellene ide bezárni, akik ké­pesek ilyen szörnyűségekre. (urbán) Catherine Lalumiere, az Európa Tanács eddigi főtitkára utódjának keddi megválasztása után elítélte a parlamenti közgyűlés francia képviselőinek „korlátoltságát", s politikai hibának nevezte, hogy nem őt választották meg ismét a strasbourgi szervezet főtitkárává, hanem Daniel Tarschys t, a felvételen jobboldalt látható 50 éves svéd liberális politikust. Lalumiere megjegyezte: megválasztása két szavazaton múlott, í bizonyítékai vannak arról, hogy annak a két francia képviselőnek, aki rá akart szavazni megakadályozták a részvételt a választásokon. ínyencfalatok elnököknek A Rudé právo tegnapi számában az e hét végére Litomyšlba tervezett államfői találkozóval kapcsolat­ban ezúttal a hét elnök étkeztetésé­vel megbízott EUREST társaság gondjaival foglalkozott. Az említett társaság igazgatója a cseh lapnak adott nyilatkozatában elárulta: ar­ra a következtetésre jutottak, hogy a körítésnek szánt zöldségből a ter­vezettnél kevesebbet tálalnak majd a krémszínű elnöki tányérokra, mert a túl sok zöldség talán ronta­ná az összhatást. Mivel egyetlen államfőnek sem volt különleges óhaja, az EUREST a következő vacsoramenüt válasz­totta: kaviqros lepény, fehér borral ízesített pisztráng, töltött sertés- és szűzpecsenye. A vacsorára fehér abroszt készítettek elő, az ebédre viszont sárgát, amelyen majd jól mutat a meisseni porcelánra tálalt töltött őszibarack, kagylóban kínált baromfiragú és a vajastésztában sült vesepecsenye. Az első nap nem fognak hiányozni az asztalról a cseh lekvárosbukták, másnap a tej­színhabbal díszített almás-diós ré­tes, a Douwe Egberts kávé, Gordon ásványvíz, narancslé, cseh sör, raj­nai rizling, Bohemia pezsgő. Meghalt Rudolf Hrušinský (TA SR-hír) Prágában a kora reggeli órákban tegnap hosszú és súlyos betegség után meghalt Rudolf Hrušinský. A neves cseh színész ősszel lett volna 75 éves. A halálhírt a prágai Nemzeti Színház közölte. Hrušinský ebben a színházban játszott egészen 1960 óta, és számos feledhetetlen filmhőst alakított. Temetése április 20-án délután 16 órakor lesz a prágai strašnicei krema­tóriumban. NÉHÁNY SORBAN j C sernobilről tartanak a jövő héten konferenciát a Nem­zetközi Atomenergia Ügynökség kezdeményezésére, amelyen az uk­rajnai városban működő ato­merőmű biztonsági kérdéseiről lesz szó, jelentette be tegnap Tokióban Hans Blix, az ügynökség főtitkára. Blix szerint Csernobilban nagyon aggasztó a helyzet, mivel két reak­tor továbbra is üzemel, miközben a legtapasztaltabb szakemberek tá­voztak az erőműből. L juben Berov bolgár kor­mányfő újra kórházi ápolás­ra szorult. A 68 éves politikus már­ciusban szívműtéten esett át. Orvosi vélemény szerint a műtét előtti vér­vizsgálat májgyulladást mutatott ki, s ez az oka annak, hogy újra kórház­ba került. Berovot egyébként még 1972-ben szívroham érte. Múlt hé­ten orvosi enge-délyre már részt vett a kormány ülésén . E " szak-Korea felajánlotta Kam­bodzsának, hogy 10 ezer kambodzsai elitegységet képez ki és ellátja fegyverzettel is. A Reuter hírügynökség az értesülést ausztrá­liai diplomáciai forrásokból szerez­te, hozzáfűzve, hogy a kiképzés Észak-Korea területén történne. Egyúttal emlékeztet arra, hogy Szi­ltanuk kambodzsai királyt baráti kapcsolatok fűzik az észak-koreai kommunista vezetőhöz, Kim Ir Szenhez, mivel hosszabb ideig élt száműzetésben Phenjanban. K laus Rehert, Finnország Costa Rica-i konzulját tegnap holtan találták San José-i lakásában. A rendőrség tájékozta­tása szerint az 58 éves diplomata holttestét sofőrje találta meg. Va­lószínűleg természetes halállal halt meg 36 órával korábban. L ech Walesa lengyel elnök fia ellen tegnap vádat emelt a gdanski bíróság. A 19 éves Przemyslaw ellen az a vád, hogy it­tas állapotban közlekedési balesetet okozott, majd megtámadta a szol­gálatban lévő rendőrt. A közlekedé­si balesetre múlt novemberben Gdansk egyik forgalmas útkeresz­teződésén került sor, ahol a Walesa fiú vezette Volkswagen Golf a me­gengedettnél nagyobb sebességgel száguldott, és két előtte haladó járműnek ütközött. Rendőrségi vélemény: Profi, mindenre elszánt gyilkos tette Vizsgálják a vietnami áldozatok külföldi kapcsolatait • A faji motívum kizárható • A „koronatanú", sajnos, nem tud beszélni A közvélemény még mindig nem tud napirendre térni a múlt hét végén Pozsonyban történt brutális hatos­gyilkosság felett. Mint már beszá­moltunk róla, az ismeretlen tettes pénteken vagy szombaton valóságos vérfürdőt rendezett egy raktárhelyi­ségben. Öt felnőtt vietnamit (képeinken) - az egyik nő ráadásul várandós volt - és egy 8 hónapos csecsemőt ölt meg. Tegnap délután a tragédia hely­színén jártunk. A komor raktárépü­letek egyikében egy tűzpiros Seat Toledo és egy Fiat Ducato gépkocsi, különböző elektronikai cikkek és textíliák közt találtuk Jaromír Kotu­lič őrnagyot, a vizsgálatot vezető tisztet és embereit, akik bűnügyis kollégáikkal újabb nyomok után ku­tattak. „A mészárlás helyszínét és kör­nyékét ismételten szinte négyzetcen­timéterenként átvizsgáljuk, hátha ta­lálunk valami áruló nyomot" - von félre a rendőrtiszt, majd azt magya­rázza, hogy szinte a nulláról kezdik a nyomozást. Sajnos, még a gyilkos­ság pontos időpontját sem sikerült megállapítani. Mindössze annyit tudnak, hogy a tettes egy hazai gyártmányú Skorpió típusú géppisz­tolyt használt, melyhez legálisan nem lehet hozzájutni. Több soroza­tot leadva oltotta ki áldozatainak életét. S hogy biztos legyen benne, nem maradt túlélő, az élettelen teste­ket közelről is fejbe lőtte. A síró cse­csemőnek sem kegyelmezett. Hogy elnémítsa, a keze ügyébe kerülő paplanokat és plédeket dobott rá, és a kisgyerek megfulladt. „A példa nélküli vérengzésnek ugyan van egy élő szemtanúja is, sajnos, ő nem tud beszélni" - mutat a rendőrtiszt a nyomozók körül sün­dörgő fehér kutyusra, majd arról tá­jékoztat, a helyszínen rengeteg ujjle­nyomatot találtak. Most azok névso­rának az összeállításán dolgoznak, akik üzleti kapcsolatban álltak az ál­dozatokkal. Rengetegen vannak, s a lista még távolról sem teljes. - Természetesen sok köztük a vi­etnami is, és nem mindegyiknek tet­szik, hogy tőlük is ujjlenyomatokat veszünk. Nem segíti munkánkat, hogy üzleti kapcsolataikról alig haj­landók valamit mondani. Az áldoza­tok személyes holmijai közt sok címre, telefonszámra bukkantunk. Nemcsak szlovák városokban voltak üzleti érdekeltségeik, kapcsolataik, hanem Németországban és Ausztriá­ban is. Ezért nem zárhatjuk ki, hogy esetleg külföldi elkövetőről van szó. Természetesen számítunk a szom­szédos országok rendőrségének se­gítségére is. • Nem furcsa, hogy a közelben szolgálatot teljesítő rendészek egyi­ke sem hallotta a lövések zaját? - Eleinte mi sem hittük, hogy va­lóban senki sem akadt, aki látott vagy hallott volna valami gyanúsat. De aztán csináltunk egy kísérletet, bezártuk a raktárajtókat, bömböltet­tük a rádiót, és bizony a lövések zaja nem hallatszott túl messzire. Nem beszélve arról, hogy a tettes hang­tompítót is használhatott, • Úgy tudom, a faji motívumot teljes biztonsággal kizárták... - Igen, a nyomok másról árul­kodnak. Ha ilyesmiről lett volna szó, a tettesek törtek, zúztak volna és botokkal, vasláncokkal támad­tak volna áldozataikra. A legvaló­színűbbnek az látszik, hogy előre kitervelt rablógyilkosság történt. A raktárból ugyan eddigi megál­lapításaink szerint nem hiányoz­nak jelentősebb értékű árucikkek, ám a vietnamiakról tudni kell, pén­züket nem szívesen bízzák a ban­kokra, s koronáikat, valutáikat ott­hon vagy maguknál tartották. Hogy mennyi pénzt zsákmányol­hatott az elkövető, azt csak talál­gatni lehet. Azt sem zárhatjuk ki, hogy valaki megrendelésre gyil­kolt, esetleg ily módon akarta visszaszerezni korábban kölcsöna­dott pénzét. Az áldozat honfitársai azt állítják, közülük valónak nincs köze a vérengzéshez. Ennek a le­hetőségét sem zárhatjuk ki telje­sen, hiszen köztudott, egymás közt szigorúan felosztott érdekszféráik voltak. A meggyilkolt öt vietnami­nak nem volt priusza. • Hogyan tovább? - A ballisztikai vizsgálatok ké­szen vannak, most a biológiai és ve­gyi nyomok kiértékelése folyik. Bí­zunk benne, hogy előbb-utóbb akad egy tanú, akitől használható infor­mációt kapunk. Az eddigi lakossági bejelentések ugyanis nem hozták meg az eredményt. Az sem kizárt, hogy még rábukkanunk olyan nyomra, amely eddig elkerülte fi­gyelmünket. ORDÓDY VILMOS mmm. Minh Hai Nguyen Phuong Son Tran Thi Minh Huong Dao Thi Kim Dung Nguyen Tran Xuan Khan 3

Next

/
Thumbnails
Contents