Új Szó, 1994. április (47. évfolyam, 76-99. szám)

1994-04-13 / 84. szám, szerda

MOZAIK ÚJ SZÓ* 1994. ÁPRILIS 11. Krumplisztori Mitől nő a fejünk? Két évvel ezelőtt a hiány, tavaly pedig a túlkínálat borzolta a burgonyatermelők és -forgalmazók s velük együtt a fogyasztók idegeit is. A túlkínálat okozta feszült helyzetet tavaly ősszel az Állami Piacszabályozási Alap közreműködésével sikerült feloldani, az alap ugyanis megközelítőleg 100 ezer tonna burgonyát vásárolt a termelőktől azzal a céllal, hogy a piacon a termelők tartani tudják az árakat. A felvásárolt burgonyát eredetileg kiviteli célokra szánták, az év eleji piacfelmérések során azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a súlycsökkenés után megmaradt mintegy 70 ezer tonna burgonyának tavasszal lesz helye a hazai piacon is. Így aztán a meglepetés erejével hatott a hír, hogy egyes kelet-szlovákiai termelők arról panaszkodnak, egyáltalán nincs igény burgonyára, s attól tartanak, hogy a nyakukon marad, illetve megrothad a tavalyi termés java része, köztük az is, amelyet a piacszabályozási alap már megvásárolt. Ez azért is meglepő, mert az üzletekben néhol még mindig 4-7 korona körüli áron kerül forgalomba az a burgonya, amelyhez ma már jóval 2 korona alatti kilogrammonkénti áron jutnak a forgalmazók. Albín Marenčík, az Állami Piacszabályozási Alap illetékes osztályvezetője cáfolta a kereslet hiányáról szóló híreket. Amint elmondta, jelentős igény mutatkozik e termék iránt, s naponta átlagosan 10-15 vásárlót elégítenek ki. Jelenleg a burgonyát 1,10 koronás kilónkénti áron értékesítik, a vásárlóigényt a piacszabályozási alaphoz benyújtott kérvényen kell jelezni. Az itt megkötött szerződés alapján a forgalmazó szállítólevelet kap, s ennek alapján vételezhet az adott burgonyalerakatból. Albin Marenčík úgy vélekedett, minőségi gondok csupán azokban a lerakatokban lehetnek, amelyekben a tél folyamán nem gondozták megfelelően az elraktározott burgonyát. A felvásárlást és az értékesítést egyaránt a Veľká Lomnica-i Slovsolanum - a burgonyatermesztők és feldolgozók társulása - koordinálja. A burgonyakészlet értékesítése május végéig tart, napjainkig a felkínált mennyiségnek mintegy 60 százaléka már gazdára talált. Most már csak az a kérdés, vajon miért kerül még mindig 4 koronába az üzletekben a burgonya. Bár tartok tőle, egyesek máig is úgy gondolják, inkább az áraktól nőjön a fogyasztók feje, mint holmi olcsón eladott krumplitól. (t. szilvássy) Mit ér az orvos, ha... (Új Szó-hír) Az Ungi Református Egyházmegye Deregnyői Tanulmányi Központja és a Nagykaposi Római Katolikus Esperesi Hivatal már több közös eszmecserét rendezett az utóbbi időben a tágabb régió keresztény-keresztyén értelmisége számára. A legközelebbi, április 17-i rendezvényük szervezésébe bekapcsolódott a nagykaposi rendelőintézet is, ugyanis a deregnyői összejövetelen ezúttal egészségügyi kérdésekről lesz szó. A délutáni istentiszteletet követő szemináriumon a magyarországi Nagy-Bozsóki József tart előadást Mit ér az orvos, ha keresztény-keresztyén? címmel. Utána Rácz Olivér kassai orvos, egyetemi tanár előadása szerepel napirenden, majd Csorna László helyi református lelkész beszámol az említett egyházi tanulmányi központnak az orvosok és nővérek számára készülő munkaprogramjáról. (gazdag) Közös biztonsági érdekek Két kérdés Szabad Györgyhöz Szabad György, a megbízatási időszakát éppen befejező magyar Országgyűlés elnöke vasárnap Rozsnyón járt. A neves történész, Kossuth-kutató a Pákh Albert Társaság és a Csemadok Rozsnyói Területi Választmánya által szervezett centenáriumi Kossuth-ünnepségen előadást tartott Kossuth Lajosnak a Dunamedencei népek megbékítésére irányuló erőfeszítéseiről. Zsúfolt programja ellenére szakított időt arra, hogy válaszoljon az újságírók kérdéseire, köztük munkatársunk két kérdésére is. 0 Ön előadásában Kossuthnak arról a felismeréséről szólt, hogy ha a Kárpát-medence népei nem találják meg a megegyezés útját, s ha a magyarság nem tudja az itt élő népek számára a felemelkedés lehetőségét biztosítani, akkor e térség védtelen marad a két oldalról szorító nagyhatalmi törekvések, az orosz és a germán befolyás ellen. Úgy vélem - bár a viszonyok ma már nem ugyanazok -, Magyarország geopolitikai helyzete azóta sem változott. Hogyan látja ön mint politikus és történész a kárpát-medencei népek megbékélésének lehetőségét, és mit tehet e megbékélésért Magyarország ? - Érdeklődéssel hallgattam megállapítását, de véleményét nem osztom. Álláspontom azonban sok vonatkozásban nagyon közeli hozzá. Sokan, közöttük jómagam is úgy gondoljuk, hogy az európai szituáció a XIX. századhoz képest lényegesen megváltozott, azóta igen jelentős változási tendenciák léptek fel. Ezek között leglényegesebb az európai integráció. Általa most már nem egyszerűen kárpát-medencei problémák jelennek meg, hanem európai problémák. Magyarország politikája az elmúlt négy évben egyértelműen az volt, hogy részvételre törekedett és törekszik az európai integrációban, és semmivel sem kívánja ennek az integrációnak a folyamatát veszélyeztetni. Tehát Magyarország ezt a folyamatot támogatja, és meg van győződve arról, hogy a regionális egyensúlyok hasznára vannak az európai integrációnak. 0 A leköszönő magyar kormány Szlovákia-politikáját többen bírálták Magyarországon is, elsősorban és érthetően ellenzéki körökből, hogy nem volt elég konstruktív, hogy nem szögezte le szerződésben a határok sérthetetlenségét. Mi erről az ön véleménye? Hogyan vélekedik a két ország kapcsolatainak a jövőjéről? - Magyarország az európai integrációba tart, és a regionális egyensúlyt biztosítani akarja. Nincs oka arra, hogy a határkérdéssel foglalkozzék, mert Magyarország határai körül nincsenek kérdőjelek. Ezeket fennálló békeszerződések állapították meg, és ezen szerződéseket a magyar kormányzat nem kérdőjelezte és nem kérdőjelezi meg. Az összképhez még egy dolog tartozik: Magyarország, amikor az európai integrációt igenli, a világhelyzetet is figyelembe veszi. Ebből a szempontból pedig nagyon fontosnak tartja az atlanti szövetséget. Európa világméretekben tulajdonképpen egy félsziget, tehát nagyon lényeges, hogy stabilitásához hozzájáruljon ez az atlanti szövetség, amelynek olyan támaszai vannak, mint az Egyesült Államok és Kanada. Én úgy gondolom, hogy ebben az összfolyamatban Magyarország és Szlovákia érdekei közösek: az európai integrációban, a regionális egyensúlyban és az atlanti szövetség fenntartó erejében. Nincs szlovák-magyar biztonságpolitikai ellentét. Sőt! Szlovák-magyar közös biztonságpolitikai érdekeink vannak! Ezt nem szabad, hogy részletkérdések megzavarják. KLINKO RÓBERT A SZLOVÁK MEZŐGAZDASÁGI TŐZSDE ÁRFOLYAMAI Termék Új árfolyam Régi árfotvam Index (%) Takarmánybúza 3584,75 3572,91 100,33 Kenyérgabona 4081.08 4081,65 99,99 Rozs 3550,00 3800,00 93,42 Takarmányárpa 3385.32 3351,60 101.111 1 akarmánykukorica 3 785,02 3788,55 99,91 1 akarmánybot só 4981,94 4921,88 1.01,22 Vágómarha (élősúlyban) 32,20 0,00 Vágósertés (élősúlyban) 3.3,00 8 0,00 (az árfolyamok Sk/t-ban vagy Sk/kg.

ban értendők) 45 éve Kovács Gusztáv, Opatová: Tavasz és Béke-munka c. költeményei már jobbak, de közlésre még nem alkalmasak. Munkás ifjú, Štúrovo: Beküldött versei tehetségről tanúskodnak, előbb-utóbb elfogadhatót remélünk Öntől. Béke katonája, Košice: A válasz legyen lesújtó, ha vigasztaló nem lehet - írja költeményeihez csatolt levelében. Nos, verseinek gondos áttanulmányozása után az a véleményünk, hogy bírálatunkra tulajdonképpen nincs is szüksége, hiszen A pacsirtához c. versében igen helyes önkritikát mond saját magáról, amennyiben így kezdi: Nem vagyok én költő és nem is leszek soha (...) Tanácstalan, Komárno: Ön azt írja, hogy leányának kezét megkérte egy férfi, akinek nincs rendes állása, de annál jobbak a kilátásai és Ön nem tudja, hogy mit tegyen. Válaszunk: Szép kilátásnak örvendező legényembernek távcsőre, és nem asszonyra van szüksége. 30 éve Az oravai Tesla hasznos ötlettel lepi meg a Standard televíziókészülékek vásárlóit. A készülékhez levelezőlapokat mellékel, s a vevőket arra kéri, hogy havonta rendszeressen tájékoztassák az üzemet: milyen hibákat és zavarokat észlelnek - hogyan működik készülékük. Annak a televízió-tulajdonosnak, aki tíz ilyen lapot küld vissza, az üzem hat hónapról egy évre hosszabbítja meg a jótállási határidőt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a minőség ellenőrzésének ez a formája hatékony. 20 éve Itt" a tavasz. A falusi lányok, asszonyok néhány faluban még festik a hagyományos piros tojást. A Nőszövetség tagjai őrzik ezt a szép, régi hagyományt. A hímes tojás nem mindig a locsolók számára készül, hanem újabban már inkább csak úgy lakásdíszítésre, hiszen ki ne gyönyörködnék ezekben a népi hagyományokat őrző színes, tarka tojásokban. Ezzel kapcsolatban nem árt emlékeztetni rá, hogy jó lenne, ha a fiatalabb korosztály tagjai, a locsolkodó gyerekek, húsvét hétfőjén nemcsak a ma már olyannyira megszokott tízkoronást várnák. 5 éve Az állami vállalatokról szóló törvénnyel összhangban az egyes termelőszövetkezetekben az önkormányzat új elemei kezdenek érvényesülni. Áz önkormányzati szervek megválasztását és tevékenységét azonban egy sor bizonytalanság kíséri. Ezért a Rudé právo, a Pravda, az Új Szó, a Práca és a Práce szerkesztősége úgy döntött, hogy a témakörrel kapcsolatban olvasói ankétot szervez. Az önkormányzat létrejöttével, tevékenységével, a vállalatvezetéshez és a szakszervezethez fűződő viszonyával, az igazgatók és más vezetők megválasztásával összefüggő kérdésekre a szövetségi kormány elnökségi hivatalának és a Szakszervezetek Központi Tanácsának munkatársai válaszolnak. TEGNAP OLVASTUK i A Demokraták Szövetsége Országos Tanácsának szombati ülésén döntöttek a Politikai Realizmus Alternatívájával történő egyesülésről. „Az ülés javaslata, hogy a Szlovákiai Demokratikus Unió elnevezésű új politikai szubjektum elnöke Jozef Moravčík legyen. Miért éppen rá esett a választás?" - kérdezte a Sme tudósítója Milan Kňažkótól, a Demokraták Szövetségének elnökétől. Kňažko: „Csak egy ember lehet elnök. Fontos, hogy megteremtsük a középpártok nagyobb csoportosulása politikai tevékenységének a feltételeit. Az ilyennek van esélye megszólítani a választót, munkaprogramban és személyekben alternatívát nyújtani. Miért Moravčík úr? Talán azért, mert a politikai fejlődésnek ebben a fázisában a legésszerűbb, hogy a párt új szubjektuma a legláthatóbb helyen legyen képviselve. Természetesen bárki javasolhat a kongresszuson más jelöltet is, szövetségünk országos tanácsának jelöltje azonban Jozef Moravčík marad". (Mária Hlucháňová, SME) „A hét közép-európai államfő litomyíli találkozója akár ugyanolyan kézzelfogható eredmény nélkül végződhet, mint a visegrádi négyek képviselőinek udvarias beszélgetése Bili Clinton amerikai elnökkel, annak prágai látogásakor. Három hónappal később ugyanabba a hibába esni, csak megerősítené azt a hagyományos nézetet, hogy ez a régió nem képes saját fejlődésre nagyhatalmi védnökség nélkül. S ez a jelenlegi helyzetben nagyon kockázatos lenne. Azonban a hét elnök találkozója ugyanúgy egy új típusú közép-európai együttműködés kezdetét is jelentheti. Nem hiányozhat a nézetek egyeztetése Közép-Európának a Nyugat-európai Unióhoz fűződő viszonyáról, amelynek abban az esetben, ha az amerikai izolacionizmus növekedne, és Oroszország birodalmi ambíciója fokozódna, helyettesíteni kellene a NATO-t és őrizni Közép-Európa biztonságát. (Jan Urban, Ivan Gabal, Lidové noviny) AHOGY ÉN LÁTOM I Uj keresztapák sorakozója A volt titkosrendőrségi ügynökök átvilágításáról szóló törvényt annak idején elsősorban azért fogalmazták meg, hogy a minimumra csökkenjen a fontos tisztségeket betöltő személyiségek zsarolhatóságának a lehetősége. A jogszabály valamikor 1996-ban hatályát veszti, és jó, hogy hatályát veszti, legalább nem mérgelődünk amiatt, hogy emelt fővel sürgölődnek közöttünk a besúgók, és már-már el is hitetik környezetükkel, hogy társadalomépítő feladat volt még 5-6 esztendeje is a diszkrét hallgatózás és a feljelentés. Magyarán szólva: nem egészen sikerült végrehajtani a lusztrációs törvényt. De hát már nyakunkon az 1996-os esztendő, és ez az év a legvisszataszítóbb műkedvelő Bretschneidereknek is meghozza a teljes bűnbocsánatot. A szlovákiai közéletet figyelve azonban naponta tapasztalhatjuk mostanában, hogy az idő múlásával nem csökken, hanem a szó szoros értelmében osztódással szaporodik a zsarolható közéleti személyiségek száma. És nem is akármilyen környezetben. Néhány napja például kiadós botrány tört ki a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomban. Néhányan a kormánypártból már korábban úgy döntöttek, hogy eltávolodnak a nagytermészetű miniszterelnök politikai irányvonalától. Magyarán szólva átültek. Vagy más képviselői klubba vagy a függetlenek közé. Megbukott a Mečiarkormány, és abban a pillanatban megkezdődött a választási kampány, amelynek egyik mozzanata az volt, hogy a múlt héten a Zmena című hetilap dokumentumokat közölt három „disszidens" képviselőről. A leglényegesebb adat az volt róluk, hogy mindhárman becsületbeli(l) nyilatkozatot tettek az 1992-es választások előtt, amelynek értelmében arra kötelezték magukat, hogy amennyiben a választási ciklus folyamán politikai mezt váltanának, visszaadják képviselői megbízásukat. Az alkotmány és a választási törvény alapján bármelyik másodéves joghallgató meg tudja állapítani, hogy az ilyen nyilatkozattétel kikényszerítése ellentétes a hatályos jogszabályokkal. Elsősorban azért, mert ha általánossá válna ez a gyakorlat, lélektelen szavazógépezetté válhatna a parlament, hiszen egy-egy törvény elfogadásakor elegendő lenne, ha a pártelnökök a szavazatszámláló gépbe betáplálnák a rendelkezésükre álló szavazatmennyiséget. Erkölcsi szempontból azért minősíthető elfajzottnak ez a gyakorlat, mert zsarolhatóvá teszi a törvény értelmében szabad mandátummal rendelkező képviselőket. A kötelezvény kikényszerítésére vetemedő párt megfosztja szabad akaratától a törvény értelmében csak a választóinak felelős törvényhozót. Tehát megint oda jutottunk, ahol 1989 végén tartottunk. Sőt, bizonyos szempontból még rosszabb is a helyzet, hiszen a pártállam idején hivatalnokokkal, az ŠtB tisztjei segítségével szervezték be a munkahelyeken hallgatkozók tízezreit, most pedig alkotmányos tényezők előre megfontolt szándékkal tették zsarolhatóvá a parlament némely tagját. Tehát nem tyúktolvajokat, sarokba szorított kisbűnözőket, gyermekük tanulásának engedélyezése érdekében mindenre kapható családapákat tettek zsarolhatóvá, hanem olyan személyiségeket, akik a törvényeket alkotják és a végrehajtó hatalom ellenőrzésére hivatottak. Ügy tűnik, Mečiarnak nem volt elegendő, hogy olyan alkotmányt fogadtatott el a parlamenttel, amely szinte ellenőrizhetetlenné teszi a kormányt, nem volt számára elegendő, hogy az alaptörvénybe nem iktattak be válságkezelésre alkalmas cikkelyeket. Még azt is szavatolni akarta, hogy pártjának képviselői mindig és mindenben ki legyenek kényének-kedvének szolgáltatva. Ráadásul még a parlament elnöke is belekeveredett a botrányba, hiszen a hűségkötelezvényeket az ő páncélszekrényébe helyezték letétbe, és a minap ebből szivárogtatták ki az iratokat az említett zughetilap szerkesztőinek az asztalára. A márciusban megbuktatott kormány elnöke nagyon is tisztában van vele, hogy a társadalom milyen politikai ízlésű rétegére támaszkodhat. Vajon mit kell még elkövetnie, hogy kiábránduljanak belőle a bajbajutott emberek? TÓTH MIHÁLY