Új Szó, 1994. április (47. évfolyam, 76-99. szám)

1994-04-08 / 80. szám, péntek

10 SPORT PLUSZ ÜJSZÓ 1994. ÁPRILIS 10. A labdarúgó-világbajnokság résztvevői - Kamerun A nyugdíjas Milla bátyó is? Lesz futball a tévében? Már két alkalommal nem láthattuk a népszerű TANGO futballmagazint. Ezt ókozta a Szlovák Televízió (STV) és a Szlovák Labdarúgó Szövetség hetek óta tartó kilátástalan vitája, harca. A rendezőknek korábban is komoly összetűzéseik voltak a tévésekkel, akiket nem engedtek be a nekik kijelölt helyre. Március végén aztán robbant a bomba: a 20. fordulóban a stadionokon kívül rekedtek az operatőrök! Hasonló "helyzet alakult ki április első hétvégéjén is... Történt ugyanis, hogy az STV és a futballszövetség illetékesei nem egyeztek meg, pontosabban a tévé nem teljesítette, teljesíti a szerződésben vállaltakat. Mivel a TANGO-ban bővebb beszámolók (és nem rövid tudósítások) láthatók, ezért a Ligabizottság, valamint a tizenkét élvonalbeli klub ellenzi a képernyőre kerülését... A Szlovák Labdarúgó Szövetség először 42 millió koronáért felkínálta az STV-nek a stadionok reklámfelületeinek megvételét, majd ez az összeg 33 millióra, később pedig 25-re csökkent. Úgy tűnt, megegyezik a két fél, ám a tévé eddig egy fillért sem fizetett. A múlt héten kiderült, a televízió egyoldalúan felbontotta a szerződést, ezt azonban nem tudatta a szövetséggel... Könnyen előfordulhat, hogy a közelgő, Horvátország elleni válogatott mérkőzést sem láthatják a futballrajongók, s ha folytatódik a kötélhúzás, akkor a szeptemberi Szlovákia- Franciaország Európa - bajnoki selejtezőt csak a téglamezei stadion közönsége tekintheti meg. Most már hajthatatlan a szövetség: előbb az STV adósságainak törlesztését követeli, s csak ezután ül(ne) le tárgyalni az új szerződésről. Az sem kizárt, hogy csupán abban az esetben születik megegyezés, ha Szlovákiában engedélyezik a magántelevíziót. Erre vajon meddig kell várni? Csehországban hetek óta közvetít a NOVA, s máris pereskedik (nem a szövetséggel, hanem) a Cseh (állami) Televízióval! Még tavaly nyáron a STES magáncég 120 millió koronás szerződést kötött az I. és a II. ligás csapatokkal (a bajnok Spartával nem sikerült megállapodnia) a tévéközvetítési jogról. Nem sokkal a bajnoki rajt előtt ezt átadta a NOVA-nak. Közben a Cseh Televízió kalózakcióba kezdett, műsorára tűzte a Félidő (Poloéas) futballmagazint. Ezzel elvesztette exkluzivitását a Tizenegyes (Penalta) vasárnap esti 40 perces műsor. Libor Hloušek NOVA-sportrovatvezető: „Egy-két perces beszámolókat nem ellenzünk, de az már arcátlanság, hogy a meccsekről részletes tudósítást készítenek. Erre nincs joguk! Ha ez így megy tovább, akkor csupán a helyszíni közvetítésekkel előzzük meg a konkurenciát. Ilyen sportszerűtlen játékba nem megyünk bele. Kérdem én: miért fizettünk az idény elején 120 milliót? " Természetesen a STES azonnal a Cseh Labdarúgó Szövetséghez fordult-, amely a jól menő magáncég részvényesei között található-, hogy mielőbb tisztázza a botrányos ügyet. A vezérkar úgy döntött, a Cseh Televízió stábja a stadionokban nem készíthet felvételeket az I. és a II. ligás labdarúgó-mérkőzésekről! Ezért a legutóbbi két Félidő műsorát a ČT munkatársai a lakóházak és iskolák padlásáról, tetejéről forgatták... De nemcsak a tévések viaskodnak Csehországban, hanem a rádiósok is. Esetükben még bonyolultabb a helyzet, hiszen a közvetítési jogot az ALFA magánrádió kapta meg, mégis a Rádiožurnál (nálunk is jól fogható) sugározza a népszerű körkapcsolásos sportműsorokat. A tévések és a rádiósok - mind a négy fél - bírósághoz fordultak. ZSIGÁRDI LÁSZLÓ Kamerun az 1990-es világbajnokság után - néhány európai barátságos mérkőzést, valamint az Afrikai Egység Kupa „kötelező" fellépéseit (nem jutott a legjobb 12 közé) s természetesen a vébéselejtezőket leszámítva - három esztendőre eltűnt a nagyvilág szeme elől. Az olaszországi meglepetéscsapat legalább fele részben kicserélődött (maradt azért a két Biyik, Makanaky, valamint a komplett védelem), s a vb D csoportjába sorolt Nigéria, illetve a bombameglepetésre kiesett Ghána erősebb nála. Szerencséje, hogy a selejtező meccseken gyenge ellenfelei voltak... Az ország gazdasági nehézségekkel küszködik, devalválták a kameruni frankot, visszaesett a futball is, gyengék a bajnoki meccsek, rosszak a bírók, nagyot csökkent a nézőszám. Nincs pénz a labdarúgásra, senki sem törődik a sportág infrastruktúrájának kiépítésével, a helyzet az elmúlt években csak romlott. Felpanaszolják, hogy az országban összesen három gyeptéglás pálya található, a bőrlabda ritkább, mint a kék gyémánt, a fociéit őrjöngő gyerkőcök ócska gumilabdákat rugdosnak a felhőszakadások után dagonyára emlékeztető grundokon. így volt ez négy esztendővel ezelőtt is, s aztán micsoda „pusztítást" végeztek a Szelídíthetetlen Oroszlánok (a csapat mezén arannyal hímzett oroszlánfej díszeleg) a Mondialén! Tehát nem a fény e;s anyagi, tárgyi feltételekben és a Fecafoot (a nemzeti futballszövetség) lenyűgöző menedzselésében keresendő a sikerek titka. Sokkal inkább a grundokon eltöltött napi 810 órás gyakorlásban, amely az őserőtől duzzadó, gladiátorizomzaRévész Ferenc a hatvanas-hetvenes években diákként élte át a szlovákiai magyar középiskolák közti sportversenyeket. Maradandó nyomokat hagytak benne. Megálmodájukróll, szervezési buktatóiról keveset hallott. Ez azonban nem hátráltatta abban, hogy valami hasonlóba kezdjen. Persze, munkahelye, az ipolysági magyar gimnázium hathatós támogatásával. Január 12-én először dugták össze a fejüket a honi magyar gimnáziumok testnevelő tanárai. Már akik elfogadták a meghívást... Előtte Pozsonytól Nagykaposig 19 iskolába küldték szét az invitáló levelet, kedvező volt a fogadtatás... Aztán teltek-múltak a hetek, és március utolsó napján első igazi próbakövéhez érkezett a Szlovákiai Magyar Gimnáziumok Országos Bajnoksága. Ipolyságon a röplabdacsapatok döntőjénak lehettünk szemtenúi (eredményeiről már beszámoltunk). Hogy milyen akadályokba ütközik egy ilyen versenysorozat életrehívása, arról az alábbiak árulkodnak. Négy-négy csapattal számoltak a zárótomán. Mind a fiúk, mind a lányok között a területi döntők legjobbjaival. Nyugat-Szlovákia két régiójában lejátszották a mérkőzéseket, a győztesek utazhattak az országos döntőre. Másképpen alakult a másik két csoportban, ahol nem sikerült pályára csalni a röplabdázókat... A kelet-szlovákiaiak buktatóiról legfeljebb csak találgathatnék, a királyhelmeci szervezőre ugyanis hiába vártunk Ipolyságon. Szögedi Dénes tornaijai tornatanár a közép-szlovákiaiak helyzetét tárta elénk: tű, technikailag kiválóan képzett kameruni játékosok légióit öntötte és önti a küzdőterekre. Csak hát a nemzeti bajnokság szervezetlen, a mecénások szeszélyétől fúgg például, hogy az élcsapatok kapnak-e prémiumot, és ha igen, mennyit, a játékosokat szerződés nem nagyon köti a klubjukhoz. A labdarúgónak halgass a neve. Ne csodáljuk hát, hogy a valamirevaló kameruni focista az európai (többnyire francia) szerződés után áhítozik, alig várja, hogy szülőföldjét elhagyva dollárra válthassa eszének, izmainak futballtőkéjét. A 42 éves Roger Milla lenne minden idők legidősebb résztvevője a világbajnokságnak, ha ott lesz Amerikában. A rekordot Stanley Matthews tartja 41 esztendővel... Érdekes dolgok történnek Kamerunban minden nagy nyári focigála előtt. Az 1982-es világbajnokságra egy hazai szakember „legózgatta" össze a későbbi sikercsapatot (nem kapott ki, mégis kiesett), aztán hálából a helyére ültették a jugoszláv Branko Zsuticsot, aki egy árva nyikkot sem értett franciául. Ez megismétlődött négy évvel ezelőtt is: - Kötelességemnek tartottam, hogy eljöjjek. Részvételünk miatt csalódott vagyok. Persze, az igazsághoz hozzátartozik: nem mindegyik gimnáziumban röplabdáznak, nálunk, Tornaiján is így van. Nincs mindenhol tornaterem, a feltételek sem adottak hozzá. Hiányzik a pénz az utazásra, bonyolult a szponzorok felhajtása. Javarészt közös igazgatású, szlovák-magyar gimikről van szó, ahol nem a magyar osztályokba járnak az iskola legjobb sportolói. Egyedül a rozsnyóiak voltak hajlandók eljönni... Mindezek ellenére látok jövőt a bajnokságban. Igyekszem majd beszervezni a többieket. Egyelőre vonakodnak ugyan tőle, de úgy érzem, ha gyökeret ereszt a kezdeményezés, bekapcsolódnak ők is. Mindenesetre kézilabdában jó lenne összehozni egy területi döntőt. Hogy a régión belül is megismerkedjünk egymással. Végül is az országos röplabdadöntőben három-három csapat szerepelt. Utolsó pillanatban az ipolysági fiúk és a rozsnyói lányok kerültek az indulók közé. Apropó, rozsnyóiak! Keserű szájízzel távoztak, pedig megnyerték a tornát. De nem gimnazistákkal (persze, egy azért akadt köztük), így csak a szerény különdíjat vehették át. Révész Ferenc megígérte, másnap értékesebb jutalmat is küld a címükre... De vajon mi a helyzet NyugatSzlovákiában? Hogyan fogadták a gimibajnokság születését? Ipolyságonjárt tornatanárok vallanak. - Mi már korábban felvettük a kapcsolatot a komáromiakkal, és a sportpályákon is találkozunk Manga Onguene hiába eszkábált össze egész jó kis válogatottat, a szövetség vezetőit ismét hatalmába kerítette a „külföldi mester" mámora, és szerződtették a franciául kukkot sem értő türkmenisztáni Valerij Nyepomnyascsijt. Az idén Leonardo Nsekét penderítették ki, s jött a soros „Fehér Atya", Henri Michel, a hajdani 58-szoros francia válogatott. Ő meglehetősen választékosan és gazdag szókinccsel beszéli a frankok nyelvét. Rögtön fel is kereste a 42 éves Milla, alias Albert Roger Miller, aki már az 1990-es itáliai vb előtt a nyugdíjas futballisták verőfényes napjait élte. Ám egy bizonyos Ongba Damas (milliomos bankár) rábeszélte Paul Biyát, hogy állítsa csatasorba az országúinál vénebb csatárt. És mivel Paul Biya történetesen Kamerun államfője, érdekes módon hatottak az érvei. Hiába prüszköltek, rúgkapáltak a matuzsálem ellen a szakvezetők és a játékosok. Az öreg széltoló nagylelkűen elfogadta a megelőlegezett dollárköteget, még azt is kikötötte, nem hajlandó széltében-hosszában loholászni a középpályán, befejező csatár lesz egy félidőre, hiszen a 90 perces kulizás ilyen élemedett korban öngyilkos vállalkozással ér fel. Az eredményre emlékszünk: Milla bátyó ötször ugrott be csereként, és négy gólt lőtt. Fellépéseivel világszenzációt váltott ki, és igazán csak egy hajszálnyin múlott, hogy a szenzáció nem nőtt nagyságrendnyivel nagyobbra. A négy közé jutásért botor módon - úgy buktak el az Oroszlánok, hogy a befejezés előtt kilenc perccel még vezettek Anglia ellen. A zöld mezesek így is nem- 1 zeti, mi több, népmesei hősökké váltak. Milla pedig a vébésiker verte hullámokon lovagolva haknizott szerte a világban, pénzesítette az új jáéledt népszerűségét, vacakolt néhány öregfiúgálán, majd a második (az elsőt még 1976-ban nyerte) Afárulja el Marsai János (Galánta). Tetszik a bajnokság gondolata, láthatja, itt vagyunk, és ha sikerül, máskor is eljövünk. Mindössze a kézilabdát hagyjuk ki, nincs hagyománya az iskolánban. Kollégája, Czigler Sándor sárguló újságcikkeket tesz elém, az egykori diákversenyek néma emlékeit. Élő krónikásként kalauzol a múltba. - Akár e bajnokság elődjének is nevezhetnénk a hatvanhétben kezdődött sportolói vetélkedőt. Cséfalvay Szilárd pozsonyi testnevelő tanár ötlete a Csehszlovákiai Sport szerkesztőségének támogatásával indult útjára. Négy éven át jómagam is szerveztem. Először hat iskola, egy esztendő múlva már tíz vett részt. Kezdetben egy helyen rendeztük, és két napig tartott. Csak azután próbálkoztunk a sportágak különválasztásával. Ám a pontverseny később is megmaradt, és mindig a legeredményesebb iskoláé lett a vándorserleg. Hetvenháromig győztük, akkor végleg befulladt, mert a születő iskolabajnokságok felaprózták energiánkat... Négy éven át jómagam is szerveztem. Most örömmel kezdtem újra. Nemsokára nyugdíjba megyek, ám ameddig egészségem engedi, segíteni fogok a szervezésben. Somorjáról szintén ketten érkeztek, a lánycsapattal. - Számomra dupla öröm volt ide jönni - jegyzi meg nevetve Diósi Albert. - Ipolyságról származom, ugyanakkor - jó két évtized múltán - újra átélhetem az iskolabajhokságok légkörét. Most is a részvételt tartom a legfontosabbnak, hadd szerezzenek a diákok tapasztalatot. Az ország területe: 475 442 négyzetkilométer. Lakossága: 12 millió. A labdarúgó-szövetség (Federation Camerounaise de Football) alapítási éve: 1959. A FIFA-tagság kezdete: 1962. A klubok száma: 300. Az igazolt futballisták száma: 10 ezer. Vb-szereplése - 1982: tizenhetedik, 1990: hetedik. A válogatott színe: sárga mez, piros nadrág, zöld sportszár. Útja a világbajnokságra: Guinea 3:1 és és 1:0, Zimbabwe 3:1 és 0:1, Szváziföld 5:0 és 0:0, Zaire 0:0 és 2:1. rikai Aranylabda elhódítása után nyugállományba vonult. De meddig tartott a szilencium? Röpke másfél esztendeig. Milla az idei év elején elkezdte az edzéseket, és leszerződött (állítólag ingyen) a fővárosi Tonnere Younde csapatához. Bemutatkozására 75 ezren voltak kíváncsiak, s ő rúgta együttese egyenlítő gólját. „A népünk kívánsága, hogy vissza kell térnem a Szelídíthetetlen Oroszlánokhoz mondta. - Biztos vagyok benne, ha Henri Michel kihagy a 22-es keretből, Kamerunban kitör a forradalom." És az edző nem nevezte még a bővebb keretbe se. Hogy kitört-e a forradalom, nem tudni. Az viszont bizonyos, a Franciaországban profiskodó kameruni sztárok ellenzik legjobban a 42 éves Milla ( különben a nemzeti szövetség technikai igazgatója) visszatérését. Omam-Biyik (Lens), Kana-Biyik (Le Havre), Pagal (Martiques), Songoo (Metz), Bell (Marseille) tiltakozik, hogy ők elvégezték a piszkos munkát, végiggürizték a vb-selejtezőket, s most Milla „kilógott az aggok házából", és feltűnési viszketegségében a csapat nyakába akar ülni. Hát ezt nem! így a sztárok. És ha kapnak egy „ukázt" az államelnöktől? Majd meglátjuk... Egyébként Kamerunban a férfiak várható élettartama 43,2 esztendő. Ha ezt vesszük alapul, Milla apónak még van bő másfél éve... TOMI VINCE Kosárlabdában megpróbálunk többet nyújtani, annak hagyományai vannak iskolánkban. Seres Csaba a fiatalabb testnevelők közé tartozik. - Nagyon jó ötletnek tartom az Ipolyságiak kezdeményezését. Számomra mínusz a keleti régió távolmaradása. Itt igazán nem a színvonal az elsődleges, hanem a sportolás, a találkozás lehetősége, újabb élmények gyűjtése. Ez aztán arra serkentheti az indulókat, hogy legközelebb jobban szerepeljenek. Hengerics Péter (Komárom) közvetlenül fiúcsapata sikere után gyűjtötte csokorba tapasztalatait: - Vártam elsőségünket, mert észre vettem, hogy kevés helyen a röplabdáznak. Számunkra mindössze az utazás jelentett gondot. Rossz az összeköttetés, ezért külön buszt kellett fogadnunk. Iskolánk vezetése állta a számlát... - Megérte belevágni? - kérdem Révész Ferenc főszervezőtől. - Feltétlenül. S amint kollégáimmal megegyeztünk, fogjuk is folytatni. Mert a gimnazistáknak kell találkozniuk, versenyezniük. Most már belátjuk, Kelet- és Közép-Szlovákiából csak nagy nehézségek árán állhat össze a versenykiírásnak megfelelő csapat. Előfordulhat, hogy a két régió közös együttessel szerepel majd. De ezt még tisztázni kell. Egyelőre sehonnan nem érkezett lemondás, mindössze a területi viadalok szervezését anyagiak hiányára hivatkozva nem vállalták. Beszéltem volna több tornatanárral is. A röplabdadöntőn azonban csak a megszólaltatottak vettek részt. Vajon hányan jönnek el az április végi országos kézilabdatornára?'És hány csapattal? J. MÉSZÁROS KÁROLY Az első próbakő