Új Szó, 1994. április (47. évfolyam, 76-99. szám)

1994-04-28 / 97. szám, csütörtök

MOZAIK m szo' 1994. ÁPRILIS 28. VILLÁMINTERJÚ | Pedagógusfórum a Szepsi Csombor Márton Napokon A Szepsi Csombor Márton Napok április 29-én, pénteken pedagógu s f ó rummal kezdődnek. Erről kérdeztük az egyik szervezőt, Köteles IMSZlót, a Szepsi Csombor Márton Kör elnökét, parlamenti képviselőt. • Milyen c éllal szervezik e fórumot és kiket várnak rá? - A pedagógusfórumra minden pedagógust várunk, aki időt tud szakítani arra, hogy eljöjjön. Elsősorban természetesen Kelet-Szlovákiából. Ez a régió azért érdekes, mert itt sűrítve találhatók a szlovákiai oktatásügy, s ezen bellii a szlovákiai magyar oktatásügy legégetőbb problémái. Kezdve a pedagógushiánytól egészen az óvodák gondjáig és a roma gyerekek iskoláztatásáig. Szeretnénk, ha az említett fórumon a pedagógusok megfogalmaznák, hogy a jelenlegi helyzetben mit várnak el a politikai reprezentációtól és mit az állami hivataloktól. Jó lenne, ha legalább erre az öt hónapra, amíg ez a 'kormány hivatalban van, s amíg a magyar képviselőknek módjukban áll a politikájába beleszólni, mi magyarok elásnánk a csatabárdot, és azon lennénk, hogy a lehető leggyorsabban olyan kész helyzetet tcremisünk, melyet egy esetleges változással színre lépő, politikailag újra ellenséges hullám nem tud elsöpörni. Legalizálni kellene például a városi egyetemeket, Királyhelmecet, Kassát, Komáromot, egyértelművé kellene tenni tanonciskoláink helyzetét, a rozsnyói egészségügyi iskola kérdését, és az alternatív oktatási is. (klinko) Megkezdték az osztalékok fizetését (Új Szó-tudósítás) A hazai értékpapír-piac egyik nagy hala, az Első Szlovák Befektetési Társaság Rt. a kezelésében levő befektetési és részesedési alapok eredményeinek hivatalos ismertetésével egyidőben megkezdte az osztalékok kifizetését is, jelentelték be sajtóértekezletükön a befektetési társaság vezetői. Igor Ďuričnak, a befektetési társaság igazgatójának tájékoztatása szerint a Szlovák Vagyon Alap befektetései 46,8 százalékos értékemelkedést értek el, ennek alapján a részjegyek tulajdonosainak 100 000 korona befektetés után 9 ezer korona osztalékot fizetnek, miközben további 8800 koronát reinvesztálnak. Az Általános Befektetési Alap 44 százalékos növekedést mutatott ki, az alap részjegyeinek tulajdonosai ezer koronánként 220 korona osztalékot kapnak. A Sporofond, nyitott alap lévén, 49 százalékos értéknövekedéssel zárta az elmúlt évet, s ezer koronánként 290 korona osztalékot fizet. Amint megtudtuk, a vagyonjegyes privatizáció előkészületben levő második hullámában való részvétel érdekében három alap létrehozását tervezik. Az egyik univerzális jelleggel, a második kifejezetten az értéknövekedésre, a harmadik pedig az osztalékfizetésére összpontosítva alakítja ki befektetési filozófiáját. (t. szilvássy) KÖZLEMÉNY A Csemadok Pozsonyi Óvárosi Alapszervezete 1994. április 28-án, csütörtökön minden érdeklődőt szeretettel meghív a Csemadok Május I. téri székházának nagytermébe, ahol dr. Pálházy Béla tart előadást az egészségvédelemről. Péntektől új vasúti menetrend Pozsony-Kassa: öt óra (Új Szó-tudósítás) Május 29-én lép életbe a Szlovákiai Vasutak új menetrendje. Erről tartottak sajtóértekezletet tegnap a vállalat vezetői. Az illetékesek elmondták: megerősítették a Cseh Vasutakkal, valamint a MÁVval való együttműködést és célul tűzték ki egy fontos észak-déli irányú, Lengyelországot Szlovákián és Magyarországon keresztül a Balkánnal összekötő vasúti hálózat kiépítéséi. Ezen az útvonalon a személyforgalom mellett a teherszállítást is bővíteni szeretnék, ehhez azonban fel kell újítani a Skalité-Cadca közötti vasúti pályát, amihez legalább 17 millió koronára lenne szükség. Azl is megtudtuk, hogy Magyarország irányába a Párkány-Szob, Komárom-Komárom, Fülek-Szamoskőújfalu, Slovenské Nové Mesto-Sátoraljaújhely határátkelőkön bővítik a gyorsvonatforgalmat. A Pozsony-Kassa közötti menetidőt a Tatran és a Kriváň nevű InterCity járatokkal körülbelül öt órára csökkentik. Az IC járatok az új menetrend szerint kötelezően helyjegyesek lesznek. A rendes menetjegy árához 30 koronát kel) majd hozzáfizetni. Április 29-től megváltozik néhány nemzetközi gyorsvonat menetideje is, a Zólyom-Prága útvonalon közlekedő Fatra és a Pozsony-Cheb közötti KruShohor járatokat pedig megszüntetik. Az EuroCity járatokon az első osztályú vagonokban 1,5 ECU, a másodosztályon pedig 1 ECU lesz a kötelező helyjegy ára. Amennyiben az utas nem tud szlovák koronával fizetni, a külföldi pénznemek közül csak az osztrák schillingéi és a német márkái fogadják el a nemzetközi jegypénztárakban. A vasúi illetékesei elmondták: az új menetrend kidolgozása során a régiókkal is együttműködtek, és igyekeztek az autóbuszközlekedéssel is összhangba hozni a vasúti járatokat. Elmondták, a vasút műszaki berendezései sok helyütt felújításra szorulnának, de az állami költségvetésből az idei évre kapott 850 millió korona nem elegendő mindenre. (gpál) Magyar polgármesterek közössége alakult Gondjaik azonosak A napokban Síden tartotta ülését a nemrégiben alakult Fülek és Losonc környéki magyar polgármesterek közössége, amelyen a csoportosulás egyik fő szervezőjével, Papp Sándorral, Kalonda polgármesterével beszélgettünk. • Polgármester úr, miért látták szükségesnek létrehozni a közösséget? - Azért, mert mi polgármesterek hiába tömörülünk szakszervezetbe, ritkán találkozunk egymással. A közösség létrehozásának a gondolata már korábban, úgy két évvel ezelőtt megfogalmazódott bennem, tulajdonképpen annál az egyszerű oknál fogva, hogy nekünk ilt a térségben azonos gondjaink, problémáink vannak. Abból indultam ki, ha időnként találkoznánk, szakmai megbeszélést tartanánk, tulajdonképpen egymást is segítenénk. Egy-egy összejövetelen tizenöt-tizennyolc polgármester vesz részt, de ennél lényegesen többet, úgy huszonötöt érint a közösségi forma. - Milyen témákról szoktak a leggyakrabban tárgyalni ? - Az aktuális problémáinkról, legutóbb például az óvodák áldatlan helyzetét elemeztük. Ezzel kapcsolatosan felszólítottuk a Losonci járás tanügyi hivatalának a vezetőjét, a legközelebbi járási értekezleten számoljon be nekünk az oktatásügy helyzetéről, hogy első kézből informálódjunk és előre lássuk a helyzetet. Nos, ez megtörtént. Azon túlmenően, hogy kicseréljük tapasztalatainkat, ötleteket adunk egymásnak, bizonyos dolgokban megpróbálunk egységesen fellépni. (farkas) Kárpótlásra jogosult Magyarországon? A múlt héten csütörtökön közöltük Ásványi László „Magyarországi kárpótlásért - életjáradék" című cikkét, amelyben tanácsokat közöltünk a kárpótlásra jogosultak részére azzal kapcsolatban, hogy miképpen válthatnák át kárpótlási jegyeiket életjáradékra. A cikkbe sajnálatos hiba csúszott: Az első három évben az életjáradék nem a lapban megjelent 11 880 forintot tesz ki, hanem 115 500-at, szóval: száztizenötezerötszázat. A hibáért az olvasók elnézését kérjük. TEGNAP OLVASTUK Meglesznek a dokumentumok? A politikai pártok néhány héten belül lezárják a jelöltlistákat. Mivel még mindig hatályban van a lusztrációs törvény, a pártoknak kérniük kellene jelöltjeik feddhetetlenségi igazolását. Két évvel ezelőtt a szövetségi belügyminiszter írta alá ezeket. Ladislav Pinner szlovák belügyminiszter a Srne újságírójának kérdésére válaszolva elmondotta, a törvényből következően a Szlovák Tájékoztatási Szolgálat hivatott ilyen bizonyítványok kiadására, gondot jelent viszont, hogy a szövetségi és a szlovák belügyminisztérium közötti dokumentumelosztáskor a levéltár kérdése nem szerepelt a legfontosabb helyen. Valószínűleg azért, mert Mečiar kormánya kijelentette, hogy Szlovákiában hatályon kívül helyezik a feddhetetlenségi törvényt. Éppen ezért most azok a dokumentumok, amelyeket a cseh belügyminisztérium vett át, problémát jelentenek Szlovákia számára. A cseh belügyminisztrérium a törvényből következően nem jogosult arra, hogy más állam tájékoztatási szolgálatával tárgyaljon ezekről az okmányokról, tehát a Szlovák Tájékoztatási Szolgálattal sem tárgyalhat. Éppen ezért a szlovák belügyminiszter úgy véli, hogy főleg a volt ŠtB-sekre vonatkozó dokumentumok megszerzésére kellene törekedni, azokéra, amelyeket nem delimitáltak. A szlovák belügyminiszter szerint nagy a valószínűsége, hogy cseh kollégájával tárgyalásokat kezdeményez e témakör megvitatására. f Sme, Jana Pankovčínová) A keleti blokk, majd a volt Csehszlovákia felbomlásával egyszeriben elveszítettük az olcsó nyersanyag- és energiaforrásokat, és ami még rosszabb, megrendelő sem volt. És így - a politikai kérdéseken kívül - az ipar szerkezetváltási problémái is egyszeriben a felszínre kerültek. Ahhoz pedig, hogy a gazdaságban alapvető, olykor sebészi beavatkozásokat eszközöljünk, világos iparpolitikai koncepció kell... A Mečiar-kormány tiszteletére válik, hogy elvégezte ezt a sziszifuszi munkát, megszületett az eddigi koncepciótlanság koncepciója. Most minden a mostani - vagy „a választások utáni" - kormányon múlik, hogy hozzáfog-e a nem éppen kis feladatok megvalósításához. (IgorŽvach, Národná Obroda) Rabló járt a párkányi Admirál bárban Nem Zorro volt (Új Szó-hír) Kedden reggel egy álarcos férfi tette „tiszteletét" a párkányi Admirál bár játéktermében. Az ismeretlen nem a szerencsé jét akarta próbára tenni, rablási szándék vezérelte. Kivárta azl az időpontot, amikor a nonstop nyitvalartású helyiségben nem tartózkodtak vendégek, és a 19 éves krupié az éjjeli bevétel elszámolását végezle. A támadó fegyverrel a kezében arra kényszerítette áldozatát, feküdjön a földre, majd egy magával hozott bilinccsel a kezét a bárszékhez kapcsolta. A páncélszekrény feltörésével nem próbálkozott, megelégedett a szabadon hagyott 12 és fél ezer koronával. A megbilincselt férfi - rövid időn belül sikerült elérnie a riasztó gombját - nem tartja kizártnak, hogy a rablónak társa is volt. A fantom(ok) után nyomoz a rendőrség. -ovAz én tippem: 1994. április 28. UJSZO 100 KORONA Név: Cím: Telefon: PARLAMENTI LEVÉL En és a kisöcsém Ha minden jól megy, ha parlamentünkben a tisztesség kérdésében 90 képviselő egy húron tud pendülni, májusra-júniusra talán el is fogadják az összeférhetetlenségi alkotmánytörvényt, amelynek tervezetét a képviselők egy csoportja dolgozta ki. Ha kevésbé jól mennek a dolgok, a kormány törvényelőkészítő műhelyében kidolgozott (hasonló rendeltetésű) tervezel kerül a T. Ház elé. Ennek elfogadásához csak egyszerű többségre lesz szükség, mert itt nem alkotmánytörvényről lesz szó. Az összeférhetetlenségi törvény szabályozza: fontos közéleti tényezők azon kívül, hogy államfői, képviselői, miniszteri, alkotmánybírói, főállamügyészi stb. tisztségei töltenek be. mi mindennel nem foglalkozhatnak. A dolgok leegyszerűsítésére hajlamos politikusok - felállva a hordóra - rendszerint azzal érvelnek e jogszabályok szükségessége mellett, hogy kijelentik: azérl van szükség e törvényre, hogy senki se markolhasson fel két fizetést. A képviselőit is, meg mondjuk a múzeumigazgatóit is. Illusztrációként ez a gondolatmenet is megteszi, elegendő ahhoz, hogy az egyszerű halandó „bepörögjön", és nyomban számolni kezdjen: 22 ezer plusz 6 ezer az összesen 28 ezer... Már ez a lehetőség is felszökteti a politológusok által újabban „bérből és fizetésből élők"-nek nevezettek vércukorszintjét. És joggal... Attól azonban a szó szoros értelmében szívinfarktust kapnának némely vérmesebbek, ha megtudnák, hogy a tisztességesebb törvényhozóink elsősorban milyen melléktevékenységek meggátolását szem előtt tartva törekednek a jogszabály beiktatására. Ugyanis a képviselői vagy a miniszteri fizetés csak zsebpénz ahhoz képesl, amennyit a „tűzhöz" közelállók egy-egy jobban sikerült privatizálási akcióval, egy-egy „súgással" vagy igazgatótanácsi tagsággal keresni tudnak. Nagy szükség van az összeférhetetlenségi törvényre, dc ez a jogszabály sem tudja maradéktalanul szavatolni a közélet tisztaságát, ha nem egészítik ki azokkal a mechanizmusokai, amelyek nélkül csak fikció a jogállam. Amíg egy miniszeterelnök megüzenheti a rendőrfőnöknek, hogy a privatizációs visszaéléssel vádolt polgármester ügyét fektesse el, amíg egy kormánytag arra merészel rávenni egy ügyészt, hogy a polgármester viselt dolgairól szóló bejeletéseket „tegye alulra", addig az összeférhetetlenségi törvény is csak félkarú óriásnak bizonyul. Amíg az újságírók nem lesznek elég „szemtelenek" ahhoz, hogy munkájukat végezve azt is kiszaglásszák, milyen eredményeket ért el egy-egy miniszter, vagy pártelnök kisöccse, felesége, sógora, komája a privatizálásban, addig vajmi kevés eredménye lesz az összeférhetetlenségi törvénynek. És a függetlennek deklarált bíróságok függetlenségéről sem egészen leszünk meggyőződve addig, amíg méltó fizetéssel anyagilag is nem teszi az állam függetlenné a bírákat. A Mečiarék által szívesen „ideiglenesnek" titulált kormány, illetve a parlament alkalmas időszakban szorgalmazza a törvény megvitatását és elfogadását. Március közepe előtt nem kerülhetett volna rá sor, mert az akkori parlamenti többségnek ez nem állt érdekében. Nem biztos, hogy szeptember végén-október elején olyan erőviszonyok alakulnak ki a parlamentben, hogy akár minősített, akár egyszerű többség támogatná az oly szükséges jogszabály elfogadását. Bárhogy alakuljon is a helyzet, a mostani parlamenti többség és a jelenlegi kormány maradandót alkot azzal, hogy végigviszi az összeférhetetlenségi törvény vitáját és beiktatását. A jogszabályban majd támaszt találnak mindazok a nyomozók, ügyészek, bírák és újságírók, akik még komolyan veszik azt az alkotmányos tételt, amely szerint Szlovákia - jogállam. TÓTH MIHÁLY 3 7 9 8 Koncepció már van... Tulajdonképpen már 1989 novembere előtt többé-kevésbé hangosan beszéltünk a szlovákiai ipar szerkezetváltásának szükségességéről. Az évekig épített szerkezet egyre inkább bizonyította, hogy Szlovákia számára nem megfelelő. Ha másért nem, azért, mert az egész szlovák iparszerkezet az erősebb cseh gazdaság kiszolgálójaként épült, másrészt pedig azért, mert ezáltal rendkívül anyag-, energia- és pénzigényes volt. Hiszen tulajdonképen csaknem minden ágazat több mint kétharmadrészben nyersanyag- vagy energiabehozatalra szorult. Nos, ha mindehhez hozzáadjuk a nyolcvanas évek végén a fegyvergyártásban jelcnkezett nagy gondokat, nem csodálkozhatunk azon. hogy a józanul gondolkodó közgazdászoknak is égnek áll a hajuk.