Új Szó, 1994. április (47. évfolyam, 76-99. szám)

1994-04-26 / 95. szám, kedd

1994. ÁPRILIS 919. ÚJ SZÓ* HÍREK - VÉLEMÉNYEK 3 VMDK-memorandum a Balladur-tervről (Uj Szó-hír) A vajdasági magyar­ság jelenlegi helyzetéről, valamint a Balladur-tervvel kapcsolatos elvárá­sairól készített memorandumot a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége a" francia kormány kéré­sére. Figyelembe véve a vajdasági ma­gyarság helyzetét, de a többi magyar kisebbségi szervezet törekvéseit is, a leendő „európai stabilitási egyez­mény" akkor válhat számunkra elfo­gadhatóvá, ha magába foglalja a ki­sebbségi autonómiákat - olvasható a dokumentumban. Európában a gya­korlat már bebizonyította, hogy a ki­sebbségek nemzeti identitásukat az autonómia keretei közt tudják a leg­hathatósabban megőrizni. A VMDK ezért arra kéri a francia kormányt, járuljon hozzá, hogy a vajdasági ma­gyarság helyzetének rendezése ke­rüljön napirendre a Balladur-terv alapján összehívott nemzetközi érte­kezleten. A VMDK szerint fontos és hasz­nos lenne, ha megfelelő formában a kisebbségek legitim szervezetei is bekapcsolódhatnának az érdemi tárgyalásokba, hiszen saját helyze­tüket maguk a kisebbségek ismerik a legjobban. Reális érdekeiket kö­vetve tehát sokban hozzájárulhat­nak a méltányos megoldás felkuta­tásához. Különösen hasznosnak tartja a VMDK a közvetítők szerepét a ki­sebbségi vonatkozású tárgyaláso­kon, mert - mint a dokumentumban olvasható - nem remélhető, hogy megegyezésre tudna jutni a szerb hatalommal. A közvetítők ezért len­nének szükségesek. Ha a vajdasági magyar kisebbség helyzete az Euró­pai Unió, az USA és Oroszország segítségével, illetve a VMDK rész­vételével kerülne megtárgyalásra, úgy gyorsabban születhetne megol­dás. Erre azért is szükség van, hogy megálljon az elvándorlás, ami, ha folytatódik, néhány éven belül a vaj­dasági magyarság felmorzsolódását eredményezheti, s ugyanakkor fe­szültségeket kelthet a magyar állam­ban, melynek meg-kell birkóznia az áttelepültek áradatával. A dokumentum rámutat a szerb hatóságok számos kisebbségellenes intézkedésére, s hangsúlyozza: mind­ezen okoknál fogva a VMDK a helyzet megoldása érdekében szük­ségesnek tartja a nemzetközi fóru­mok segítségét. (kj) Salzburgban az osztrák királyi család három generációjának jelenlété­ben keresztelték meg vasárnap a legifjabb utódot - Eleonóra Jelena Mária del Pilar Krisztina lona Habsburgot. Felvételünkön balról: Habsburg Ottó; Franciska lányával; Ottó fia, György és felesége, Re­gina; a fiatal apa, Károly, valamint Franciska édesanyja, Fiona Thyssen-Bornemisza. A VILÁGSAJTÓBÓL J| Terjedelmes kommentárt közölt teg­napi számában a Frankfurter Allgemei­ne Zeitung a szlovákiai belpolitikai helyzetről. A szerzője Berthold Koh­ler, a térség egyik szakértője. Megál­lapítja, az új kormány nyomasztó örök­séget kapott a Meciar-kabinettől a gaz­dasági és pénzügyi politika terén kiala­kult súlyos problémák formájában. A A/oravčŕfc-kabinet tudatában van en­nek, s tisztában van azzal is, hogy bi­zonyos korlátozásokat kell elrendelnie, ami nem jó ómen a választások előtt. Elsősorban az ipar privatizációját akar­ja meggyorsítani, amit Mečiarék na­gyon felelőtlenül elhanyagoltak. Külpolitikai téren az új kabinet elsősorban abban különbözik az előzőtől - véli a szerző -, hogy igyek­szik javítani a viszonyt Magyarország­gal. Tudatosítja, hogy az ellentétek a szomszédokkal veszélyeztetik Szlová­kia integrálódását az európai szerveze­tekbe. Mivel Szlovákiában sokan attól tartanak, hogy Magyarország igényt tarthat a magyarok lakta területekre, a két ország közti alapszerződésnek rög­zítenie kell a határok sérthetetlenségét. Pozsonynak pedig meg kell győznie Budapestet arról, hogy nem fogja kor­látozni a magyar kisebbség jogait. 111 i * 1 1 ti^flHI llllif ál wm Wm [ Tegnap bombamerényletek sorozata történt a Dél-afrikai Köztársaságban. Jo­hannesburg egyik külvárosában a taxiállomáson történt robbanás kb. 50 embert megsebesített. Ugyancsak parkoló taxiban robbant bomba Randfontein város pályaudvarán, a Fokváros közelében fekvő Steynsburgban pedig két választási helyiségben. Szerencsére egyik merénylet sem volt olyan súlyos, mint a vasárna­pijohannesburgi, amely 9 emberéletet követelt. Felvételünk a helyszínen készült. Csurka felhívása a nemzeti erőkhöz Félre az ellentétekkel (Budapesti tudósítónk jelentése) Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártjának társelnöke szerint Magyarországon a népi, nemzeti és keresztény erők összefogására van szükség, hogy a májusi választáso­kon sikerüljön megakadályozni a baloldal győzelmét. Ennek érdeké­ben az író-politikus az elmúlt hétvé­gén felhívást intézett az érintettek­hez, hogy még a választások előtt rendezzenek „össznemzeti figyel­meztető konferenciát", amely egy jjvpn irámní íiiácfnalni^st adna ki. „Most felre kell tenni a nézeteltéré­seket, most csak magyarságunk kap­csoljon össze bennünket!" - olvas­ható a felhívásban. Csurka a nemzeti és keresztény erők közé saját pártján'kívül a Ma­gyar Demokrata Fórumot, a Keresz­ténydemokrata Néppártot és a Füg­getlen Kisgazdapártot, tehát a mai kormánykoalíció pártjait sorolja, míg a legyőzendő, kommunista és nemzetellenes erőkhöz a Magyar Szocialista Pártot és a Szabadde­mokraták Szövetségét. Mint a Pesti Hírlapnak kijelentette, a Fidesz cí­mére az utóbbi időben azért nem tesz megjegyzéseket, mert várja, hogy „garanciákat adjanak a nemze­ti oldalhoz való tartozásukról." A Csurka-felhívásra egyelőre hi­vatalosan még nem reagált egyetlen .orv, A 1 VI Ti I , I M T V i k' VP7P.tŐ P.m­bere, Kulin Ferenc azonban Csurka néhány korábbi, az MDF-fel való megbékélést mutató nyilatkozatát csupán „választási fogásnak, gesz­tusnak" minősítette, s kizárta, hogy pártja együttműködhetne Csurkáék­kal. Hasonlóan nyilatkoztak más MDF-politikusok is. A szocialisták a legnépszerűbbek Két héttel a magyarországi parla­menti választások előtt továbbra is a Magyar Szocialista Párt vezeti a népszerűségi listát. A tegnapi Nép­szabadságban közzétett legújabb közvélemény-kutatási adatok sze­rint, ha most lennének a választások, akkor a megkérdezettek 38 százalé­ka adná szavazatát a szocialistákra. Március eleje óta az MSZP nép­szerűsége öt százalékkal emelkedett. A második legnépszerűbb párt je­lenleg a Szabaddemokraták Szövet­sége, melyre most is, akárcsak már­ciusban, a választók 14 százaléka voksolna. A legerősebb kormányzó párt, a Magyar Demorkata Fórum, felküz­dötte magát a harmadik helyre, bár népszerűsége a márciusi 13 száza­lékról 12 százalékra esett vissza. Az MDF helyet cserélt a Fiatal Demok­raták Szövetségével, amelyre ma a választók 10 százaléka szavazna, míg márciusban éz 14 százalék volt. (KOKES JÁNOS) Mától: választások Dél-Afrikában Kezdet és vég Csak az utolsó pillanatban sikerült a három fél­nek olyan kompromisszumos megoldást kötnie, amely lehetővé teszi, hogy a holnap kezdődő há­romnapos választások valóban demokratikusak legyenek, minden faj (feketék, fehérek, félvérek, ázsiai származásúak) és törzs részvételével való­suljanak meg. A pretoriai vezetők optimistán azt állították, sikerült elhárítani a polgárháború ve­szélyét, s minden esély megvan arra, hogy a vá­lasztásokat komolyabb incidensek ne zavarják meg. Valószínű, hogy ez csak hivatali optimizmus volt, hiszen az erőszakos cselekmények, merény­letek nem szűntek meg. Április, 19-én született ez az ún. történelmi kompromisszum, amelyre már senki nem számí­tott. Hiszen pár nappal korábban dolgavégezetle­nül távozott Dél-Afrikából a két exkülügyminisz­ter, Henry Kissinger és lord Carríngton vezette héttagú nemzetközi közvetítőcsoport, amelynek éppen az lett volna a feladata, hogy engedmé­nyekre bírja a feleket, s ezeket az alkotmányban is rögzítsék. Tehát módosítani kell az alkotmányt, s ezt a feladatot - rendhagyó módon - tegnap, egy nappal a választások előtt kellett elvégeznie a par­lamentnek. Miről van sző? A de Klerk-kormány és a Man­dela vezette Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) kezdettől fogva az egységes állam híve volt. Ve­lük szemben állt az a több fehér és fekete pártot felölelő tömörülés, amely ezzel nem értett egyet. Mind a fehér szélsőségesek, mind a második leg­népesebb törzset, a zulukat tömörítő, Buthelezi vezette Inkatha nagyobb függetlenséget, önállósá­got követelt a központi hatalomtól. Mind a fehérek, mind a zuluk tisztában vannak azzal, hogy a feketék legnagyobb részét tömörítő* Mandela-párt lesz a választások abszolút győztese, tehát az új kormány legerősebb (egyedüli?) té­nyezője. A kérdés csak az, megszerzi-e az ANC a kétharmados többséget, mert akkor az alkotmányt is a saját elképzelései szerint tudná formálni. Tehát az ANC és az Inkatha közötti harc már a választá­sok utáni időszakra kitekintő hatalami küzdelem. Mandela már a nemzetközi közvetítők látogatá­sa előtt hajlandó lett volna bizonyos önállóságot adni a zuluknak Natal tartomány Kwazulu ban­tusztánjában. Kwazulu királyának, Zwelithininek valami hasonló alkotmányos statútumot kínált, mint amilyennel a brit, királynő rendelkezik. A zu­lukat ez, természetesen, nem elégítette ki, s kitar­tottak amellett, hogy nem mennek el szavazni. Látni kell: Mandela és az ANC a biztosra ve­hető győzelem tudatában a lehető legkisebb önál­lóságot akarta csak megadni a tartományoknak és bantusztánoknak, az elképzelése egy erős közpon­ti hatalom megteremtése volt. Nos, ezen változtatott az április 19-i megálla­podás az ANC, az Inkatha és a kormány között: az alkotmány rögzíti Kwazulu királyság különle­ges státusát. Ekkor egyezett bele az Inkatha ab­ba, hogy mégis részt vesz a választásokon. Ez rengeteg, sürgősen megoldandó technikai prob­lémát is felvetett, hiszen a már elkészült sok mil­lió szavazólapon az Inlcatha nem szerepel. A múlt szombaton hasonló megállapodás született a Constand Viljoen tábornok vezette Szabadság Fronttal, hogy a fehéreket tömörítő szervezet tagjai - ha kellő mennyiségű szavazatot kapnak - hozzáláthatnak önálló államuk megteremtésé­hez. Mind a zuluk, mind a fehérek egy jelentős cso­portja tart az ANC győzelmétől (kezébe kerül a hadsereg, a rendőrség), ezért igyekeznek, még a választások előtt biztosítani önállóságukat. A fé­lelemnek nemcsak faji és törzsi okai vannak, ha­nem politikaiak is. Például az ANC listáján indul­nak a kommunista párt vezető személyiségei, ami a vállalkozók, pénzemberek körében is kétségeket kelt egy ANC vezette kormány gazdaságpolitiká­ja iránt. Mandeláék igyekeznek eloszlatni az ag­godalmakat, példa erre legutóbbi nyilatkozatuk arról, hogy nem fogják erőszakkal kisajátítani a fehérek földjeit. Megtörténhet tehát, hogy az első szabad, min­den faj részvételével megtartott választások nem­csak az apartheid rendszerének, hanem az egysé­ges Dél-afrikai Köztársaságnak is a végét jelentik majd. MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN | B urundiban tegnap reggel a re­guláris hadsereg egységei si­kertelen puccskísérletet hajtottak vég­re. A vezérkar idejében leleplezte az akciót, amit a belga rádió tájékoztatá­sa szerint a burundi hadseregben kép­viselt tutsik és a félkatonai alakulatok tagjai terveztek. A vezérkar letartóz­tatta a puccskísérlet több szervezőjét, az ideiglenes államfő és a kormány tagjai állítólag biztonságban vannak. Z aire-ban a ruandai tárgyaló­küldöttség tagjai bejelentet­ték: Ruandában vasárnap kellett vol­na érvénybe lépnie az egyoldalú tfí7'i7iinptnek. amelvről szombaton Mobutu Sese Seko zaire-i elnök foly­tatott megbeszéléseket a kormány és a Ruandai Hazafias Front (FRP) kép­viselőivel. Az egymással szemben ál­ló felek ugyan megegyeztek a tűzszü­netben, de a róla szóló megállapodást csak a kormányképviselők írták alá. Apanázs a börtönből Aldrich Ames felett nehezen tudnak napirendre térni az ame­rikaiak. Nem értik, hogyan lehe­tett valaki éveken át szovjet, majd orosz kém az amerikai hír­szerzés központjában, a CIA­ban anélkül, hogy a szálak vala­hol összefutottak volna és ko­rábban lebuktatták volna a kettős ügynököt. Az Ames házaspár most ismét a lapok címoldalain szerepel. Pontosabban ötéves gyermekük, aki szülő nélkül maradt. Éppen ezért a szövetségi bíró hozzájá­rult ahhoz, hogy az Ames házas­pár kisfiúk nevelésére bank­számlájukról havonta 500 dol­lárt utalhasson át - az alexandri­ai börtönből. Az 500 dolláros apanázst sen­ki sem sajnálja a gyerektől, de sokan kérdezik: honnan van pénze a kémházaspárnak? Mert igaz ugyan, hogy sokévi kémke­désükért becslések szerint 2-2,5 millió dollár fizetséget kaptak orosz megbízóiktól, de az ügyész szerint „ehhez a pénzhez már ugyanúgy nincs joguk, akár egy közönséges bankrablónak az elrabolt pénzhez". A hatóságoknak éppen az a legfőbb gondjuk, hogy a pénz jó része nyilván külföldön, titkos számlákon van. Tapasztalt meg­figyelők a mostani bírói döntést valamiféle egyezség előszelének tartják: amenyibén Amesék ha­zautaltatják pénzüket, vagyis hozzáférhetővé teszik az ameri­kai illetékesek számára, „cseré­ben" különféle kedvezményeket kaphatnak. (Ferenczy Press)

Next

/
Thumbnails
Contents