Új Szó, 1994. április (47. évfolyam, 76-99. szám)

1994-04-06 / 78. szám, szerda

4 MOZAIK ÚJ SZÓ 1994. ÁPRILIS 5. A kisebbsegekrol ne döntsenek nélkülük Ouray Miklós párizsi tárgyalásairól Májusban konferenciát tartanak Párizsban a Balladur-tervként ismert európai stabilizációs egyezményről. Ennek kapcsán Duray Miklós, az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke a napokban a francia f óvárosba látogatott, ahol elsősorban a francia miniszterelnök közép-európai tanácsadójával, a külügyminisztérium tisztségviselőivel, a legnagyobb kormánypárt képviselőivel, valamint a négy legjelentősebb francia napilap munkatársaival találkozott. • Arra vonatkozó álláspontját ismertette, hogy miként kellene módosítani a közép-európai konfliktusok megelőzését célzó, Franciaország által kezdeményezett tervet. Miért van szükség változtatásokra? - Utamnak az volt a lényege, hogy megvitassam, hogyan lehet az úgynevezett Balladur-terv hiányosságait eltávolítani. A tervből ugyanis hiányzik egy alapvető elem. Maga a terv azért született, hogy a posztkommunista országokban kialakítson egy olyan egyezményes állapotot, amely az etnikai kérdés rendezésére lenne alkalmas. Ezt úgy építette fel, és gyakorlatilag ma is az az elképzelés, hogy a szomszédos országok között kellene létrejönni egy olyan bilaterális egyezménysorozatnak, amely kölcsönösen garantálná az országok területén élő kisebbségi közösségek jogait, majd ezt egy nagy európai konferencián közös egyezményben szentesítenék. A hiányosság az, hogy éppen azok, akiket érint, tehát a kisebbségi közösségek, az eddigi elképzelések szerint nem tudnának aktívan részt venni benne. • Miként kellene elképzelése szerint módosítani ezt a tervezetet? - Elsősorban azt kellene elérni, hogy a bilaterális egyezmények megkötése előtt jöjjön létre az adott országokon belül párbeszéd s megegyezés a kormány és a magyar közösségek legitim képviselői között. Ez garantálja majd két szomszédos ország egyezményét. • Hogyan fogadták nézeteit ófrancia politikusok? - Elismerték, hogy az említettek a Balladur-terv hiányosságát jelentik. A francia szakemberek egy része azt fejtette ki, hogy valóban be kell kapcsolni a tervbe az egyes kisebbbségi közösségeket. Egyedüli problémának azt tekintik, hogyan lehet áthidalni azt, hogy a kisebbségi közösségeknek nincs nemzetközi jogalanyiságuk. Meg kell említeni, hogy mi egy másik megoldást is kidolgoztunk. Eszerint a két ország tárgyalásain részt vennének a kisebbségek képviselői, de ez nagy ellenállásba ütközne, éppen a jogalanyiság hiánya miatt. A MEGKÉRDEZTÜK J Jozef Mrvát, Csölle polgármesterét: Mit tud a faluban, a főút mellett elhelyezett reklámtáblára firkált magyarellenes feliratról? (Amint azt szombati számunkban olvashatták, a hatalmas reklámtáblán a múlt héten ez a felirat jelent meg: PREČ S MAĎARMI - a szerk. megj.) - Az egészről nem tudok semmit. A múlt héten Svájcban tartózkodtam egy szemináriumon. Pénteken éjszaka érkeztem haza, a hét végén pedig nem voltam kinn a faluban. Nem is tudom, hol van az említett felirat, de abban biztos vagyok, hogy nem a falubeliek írták. Csöllén elég sok magyar él, a lakosság körülbelül nyolc százaléka., s eddig sosem volt nemzetiségi probléma a faluban. Röstellem, hogy egy ilyen felirat éppen nálunk jelent meg, de kizártnak tartom, hogy csöllei lakos írta volna. Megtudtuk, hogy Csöllén nincs községi rendőrőrs, így bővebb információhoz nem jutottunk. A polgármester azonban megígérte, hogy ha az még nem történt volna meg, eltávolíttatja a feliratot. (gaál) francia szakemberek az első javaslatunkat támogatták, szerintük ez lenne a jobb megoldás. • Várható, hogy már a májusban induló tárgyalássorozaton ezt a javaslatot is megvitatják? - Éppen azt szeretnénk, hogy elhangozzék a javaslat. Mivel a magyar kormánytól egyértelmű támogatást kaptunk, reméljük, hogy a magyar külügyminiszter fogja előterjeszteni. Megítélésünk szerint több ország is támogatni fogja. Akkor merülhetnek fel gondok, ha a többi közép-európai érintett ország kategorikusan elutasítja az elképzelést. Tudni kell, hogy mind Szlovákia, mind Románia elutasítja ezt a megoldást. • Tettek már lépéseket ebben az ügyben a szlovák illetékes szervek felé? - A Mečiar-kormány idején nem, hiszen kereken elutasította a Balladur-tervet, számára elfogadhatatlanok voltak a bilaterális tárgyalások is. A mostani kormánnyal egyelőre még nem tárgyaltunk erről. • Fennáll a veszély, hogy nem sikerül megegyezni? - Szerintem ha ezekben az alapvető kérdésekben nem sikerül megegyezni, akkor az egész európai stabilitási egyezmény zátonyra futhat. Ez a terv a kisebbségi kérdés valamilyen fajta nemzetközi megoldására készült el, talán úgy is lehetne mondani, hogy ez a hidegháború utáni új békeszerződés terve. A legvitatottabb kérdésekben próbál kialakítani megegyezési, és a posztkommunista országokban a legvitatottabb kérdés a kisebbségi népcsoportok rendezetlen helyzete. Korábban szerepelt benne a határkérdés is, de azt szerencsére kihagyták belőle, mert azon az egész felborulhatott volna. Pedig tulajdonképpen a posztkommunista országokban a volt Szovjetunió kivételével határkérdés nincs is, illetve a volt Jugoszlávia területén belső problémát jelent. • Eddig csupán a magyar kisebbséget említette... - A nyugat-európai kisebbségek nem képezik részét ennek a tervezetnek, egyértelműen a posztkommunista országokról van szó, hangsúlyosan hat közép-európai, valamint a három balti államról. A hat ország közé kell sorolni Romániát és Bulgáriát is. Véleményünk szerint ebben az esetben is érvényesíteni kell a megfelelő jogérvényesítés elvét, ami azt jelenti, hogy a legnagyobb közösségek problémáit kell megoldani, s ebből lebontható a kisebb közösségek helyzetének rendezése. Ez a legjárhatóbb út, ugyanis nem lehet közös nevezőre hozni a kisebbségi közösségek igényeit, mert egyik a másikkal esetleg semlegesíthető. A legbonyolultabb és legátfogóbb megoldást igénylő népcsoporttól kell megközelíteni ezt a kérdést, és ezek a magyarok. • Hírügynökségi jelentések szerint Párizsban a romániai, vajdasági és szlovákiai magyarság közös álláspontját tolmácsolta. Valóban született közös állásfoglalás az európai stabilizációs egyezménnyel kapcsolatban? - Már egyeztettük állásfoglalásunkat a vajdasági és erdélyi magyar politikai szervezetekkel, a VMDK-val és az RMDSZ-szel. Ezen a megbeszélésen jelen volt az MKDM is. Mostani tárgyalásaimon mint az Együttélés elnöke léptem fel, de a közös nézetünket tolmácsoltam. • Hogyan összegezné tárgyalásai eredményeit? - Eredményesnek tartom utamat, mert sikerült meggyőznöm több fontos francia politikust és szakembert arról, hogy javasolják és támogassák azt az elképzelést, amelyet először május 27-28-án a külügyminiszterek értekezletén fognak megtárgyalni. Azt is el kell mondanom: mindenütt kiderült, hogy a komáromi nagygyűlésnek pozitív volt a visszhangja. Azt értékelték elsősorban, hogy a gyűlés egyértelműen bizonyította, érdekünk a közép-európai stabilitás erősítése azzal, hogy nem az államhatárok megkérdőjelezésével próbáljuk megoldani gondjainkat, hanem az államhatárokon belül, de a teljes területi önrendelkezés megvalósításával. Érdekes gondolkodásfejlődés tanúja voltam. A külügyi szakemberek és politikusok körében az egyoldalú lojalitás mint kategória már a múlté. Igaz, hogy a lojalitás kérdése még napirenden van, de kettős lojalitásként jelenik meg, ami azt jelenti, hogy az államnak, illetve a kormánynak is lojalitást kell tanúsítania kisebbségei iránt.Tehát kedvező irányba fejlődik az európai gondolkodás, és van remény arra, hogy előbbre tudunk lépni CSIZMÁR ESZTER TEGNAP OLVASTUK i Válaszúton az egészségügy ... A polgár nem tér egyhamar magához a mai politikai és gazdasági megrázkódtatások után. Magukhoz kell azonban térniük a politikusoknak és az egészségügyi kormányzatnak. Hiányzik a világos állásfoglalás a hogyan tovább kérdésében. Az eddig semmit sem megoldó reformra vonatkozó szavak senkit sem győznek meg. Lassan, de biztosan félelem uralkodik el az egészségügyi létesítményekben, és a polgár idegessé válik. A hírközlő eszközök túlnyomórészt a volt kormány lépéseit bírálják. Többnyire igazuk van. Ugyanakkor a szakemberek nem hozták nyilvánosságra véleményüket. A politikai konszenzus bizonyos jeleit tapasztalhatjuk, főleg a források képzését illetően. (Peter Kleskeň, Hospodárske noviny) Kinek nem ad hitelt az IMF .. .Jozef Prokeš, az európai integrációval foglalkozó volt miniszterelnökhelyettes kijelentette, ha nem váltották volna le a kormányt, akkor a Nemzetközi Valutaalap még ebben a hónapban készenléti hitelt nyújtott volna Szlovákiának. Az ilyen állítás több szempontból is megkérdőjelezhető. Politikai szempontból azt sugallja, hogy Szlovákia és a külföld számára a volt kormány volt az egyedüli alternatíva. Jozef Prokeš szavai azért is félrevezetőek, mert a hitelről már az 1994-es költségvetés kapcsán is beszéltek. Akkoriban Július Tóth pénzügyminiszter arról győzögette a DSZM engedetlen képviselőit, ha nem hagyják jóvá a költségvetést, akkor két hét múlva nem kapjuk meg a hitelt. Utána Mečiar leváltása is számításba jöhet... A valóságban a költségvetést jóváhagyták, és az IMF továbbra is tartózkodó állásponton maradt. (

Peter Tóth, Slovenský denník) 45 éve Örömmel tudatjuk kedves olvasóinkkal, hogy rövidesen lapunk napilappá alakul át. Felkérjük azon előfizetőinket, akik lapunk mindennapi küldését óhajtják, hogy azt a mellékelt megrendelőlap felhasználásával azonnal közöljék. Egyben kéljük régi előfizetőinket, hogy a megrendelőlaphoz mellékeljék az újságra ragasztott címkéjüket is. 30 éve A párt nagyra értékeli a dolgozók bizalmát és erőfeszítéseiket, amelyekkel leküzdeni igyekeztek a tavalyi nehézségeket, és teljesítik, túlteljesítik az idei terv feladatait. A Központi Bizottság nem egyszer hangsúlyozta és hangsúlyozza, elsőrendű kötelességének tekinti, hogy megtegyen mindent annak érdekében, hogy a dolgozók lássák és érezzék: határozottan megoldunk minden fonákságot és hibát, amelyekre jogosult bírálattal mutatnak rá. 20 éve Az SZKP XXIV. kongresszusának békeprogramja kijelölte azt az irányvonalat, amelynek célja a háborús gócok felszámolása, a feszültség enyhítése az egész világon, Európa átalakítása a béke földrészévé, a fegyverkezés csökkentése és a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműködésének fejlesztése. Ez a program a világ jelenlegi helyzetének mélyreható marxista elemzéséből indult ki. 5 éve A marxizmus-leninizmus intézeteinek egyik összetett feladata a marxizmus-leninizmus oktatásának tartalmi közelítése a karhoz, illetve az iskola profiljához. Természetes, hogy nem létezik külön más marxizmus-leninizmus a műszaki és megint más a pedagógiai karok számára. A marxizmus-leninizmus egységességére helyezett hangsúly nem akadálya annak, hogy az egyes karok arculatának megfelelően sokkal nagyobb mértékben lehessen elemezni a marxizmus-leninizmus elmélete és a konkrét szakterület közötti összefüggéseket. A SZLOVÁK MEZŐGAZDASÁGI TŐZSDE ÁRFOLYAMAI A március 31 tőzsdenap Termék új árfolyam régi árfolyam index (%) Takarmánybúza 3770,00 3732,78 101,00 Kenyérgabona 4152,06 4196,14 98,95 Takarmányárpa 3347,09 3366,44 99,43 Takarmánykukorica 3897,61 3657,45 106,57 Vágómarha (élősúlyban) 30,98 0,00 Vágósertés (élősúlyban) 33,00 33,00 100,00 (Az árfolyamok Sk/t-ban vagy Sk/kg-ban értendők.) AHOGY ÉN LÁTOM I Vizitben Zsirinovszkijnál I A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a Szlovák Nemzeti Párt vezetőinek csaknem egy évig tartó násztáncát, majd a frigy megkötését követően teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a Ján Slota vezetésével kormánytényezővé vált nemzetiek még akkor is radikalizálóan hatnak Mečiarékra, ha vezérük történetesen nem lenne hajlamos a radikalizálódásra. Márpedig ahogy az ábra mutatja, nagyon is hajlamos. A Szovjetunió szétesését követően szívesen érveltünk azzal, hogy ami 1938 és 1945 között, majd az 1945-öt követő időszakban tájainkon történt, már soha többé nem ismétlődhet meg; Németország azért nem fenyegeti térségünket, mert betagolódott Európa demokratikus államainak közösségébe, Oroszország pedig évtizedekig nem lesz olyan helyzetben, hogy veszélyeztethetne bennünket. Így többé-kevésbé félvállról vettük a híreket, amelyek szerint különböző szlovákiai politikusok tisztázatlan körülmények között látogatásokat tettek Moszkvában. Azt sem vettük túlságosan komolyan, hogy a^nemzetileg orientált pártok német reprezentánsai fumigáló nyilatkozatokat engedtek meg maguknak Csehszlovákia, majd az önálló Szlovákia nyugat-európai struktúrákhoz való közeledéséről. Az „éhes disznó makkal álmodik" elv alapján vakon hittünk abban, hogy Szlovákiában nem létezik számottevő politikai erő, amely komolyan gondolná, hogy nekünk nem Nyugat, hanem Kelet felé kell orientálódnunk. Márpedig a Szlovák Nemzeti Párt semmiképpen nem minősíthető jelentéktelen politikai erőnek, hiszen emberei még néhány héttel ezelőtt is tagjai voltak a hivatalban levő kormánynak, és Mečiar ugrásra kész árnyékkormányának most is tagjai. Lúdbőrös lesz az ember háta, ha arra gondol, hogy a (jelenleg ellenzékben levő) koalíciónak egy megbízottja a múlt hét végén Moszkvában járt, és részt vett, fel is szólalt Zsirinovszkij egyre kendőzetlenebből fasiszta pártjának kongresszusán. A hír vétele után mindenki, aki számára fontos a demokrácia, feltette ezt a kérdést: vajon hogyan reagál Slotáék e lépésére Vladimír Mečiar. Elhatárolja magát koalíciós partnerének gesztusától? Kijelenti, hogy a moszkvai vizit Slotáék belső pártügye? Kinyilatkoztatja, hogy a DSZM újbóli kormányra kerülése esetén gondoskodik róla, hogy töretlenül tovább haladjunk a nyugati struktúrák felé? Vagy kétértelműén azt mondja, hogy a kis Szlovákiának pragmatikus politikát kell folytatnia? Mečiar még nem nyilatkozott az ügyben, de bármit mond is, korábbi, nem egyértelmű megnyilvánulásai alapján minden demokratikus érzelmű ember csak kétkedve fogadhatja az érvelését. Négy esztendő alatt ugyanis már legalább tucatnyi esetben bebizonyította, hogy túlságosan is szereti a hatalmat, semhogy mindenre kapható szövetségesétől elhatárolódna. Ezzel a Szlovák Nemzeti Párt vezetői is tisztában vannak, így nyugodtan megvehették a moszkvai repülőjegyet Juraj Molnárnak. A Zsirinovszkijhoz fűződő DSZM-kapcsolatok szempontjából tehát teljesen közömbös, hogy Vladimír Mečiar majd miként kommentálja szövetségese emberének moszkvai látogatását. A lényeg az, hogy az orosz diktátorjelölthöz vonzódó SZNP-vezetőknek a jövőben lehetőségük lesz a DSZM nemzeti irányú radikalizálására. De vájon hogyan reagálnak a nemrég kormányra került szlovákiai pártok e fejleményre? Ez most a kérdések kérdése. Vajon mit mond a szocdemesedő Peter Weiss, főképp pedig mit mond pártjának a nacionalizmussal szívesen kokettálók derék hada? Mit mondanak azoknak a „menetközben" alakult kis pártoknak a vezetői, akik közül nem is egy kedvtelve emlegeti a szláv kölcsönösség jelszavát? Ki tudja, hogyan reagál Ján Čarnogurský. Felismeri-e a veszélyt,- és az október elejéig hátralevő hat hónap alatt Weissszel együtt tud-e akkorát fejlődni, hogy a demokrácia védelme érdekében képes lesz az ideológiai nézetkülönbségek áthidalására? Attól a pillanattól kezdve, hogy megtudtuk, van Szlovákiában számottevő politikai erő, amely nyíltan közösséget mer vállalni az orosz birodalmi törekvés megtestesítőivel, új szakasz kezdődött 1989 utáni történelmünkben. TÓTH MIHÁLY