Új Szó, 1994. április (47. évfolyam, 76-99. szám)

1994-04-06 / 78. szám, szerda

4 MOZAIK ÚJ SZÓ 1994. ÁPRILIS 5. A kisebbsegekrol ne döntsenek nélkülük Ouray Miklós párizsi tárgyalásairól Májusban konferenciát tartanak Párizsban a Balladur-tervként ismert európai stabilizációs egyezményről. Ennek kapcsán Duray Miklós, az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke a napokban a francia f óvárosba látogatott, ahol elsősorban a francia miniszter­elnök közép-európai tanácsadójával, a külügyminisztérium tiszt­ségviselőivel, a legnagyobb kormánypárt képviselőivel, valamint a négy legjelentősebb francia napilap munkatársaival találkozott. • Arra vonatkozó álláspontját is­mertette, hogy miként kellene módo­sítani a közép-európai konfliktusok megelőzését célzó, Franciaország ál­tal kezdeményezett tervet. Miért van szükség változtatásokra? - Utamnak az volt a lényege, hogy megvitassam, hogyan lehet az úgyne­vezett Balladur-terv hiányosságait el­távolítani. A tervből ugyanis hiányzik egy alapvető elem. Maga a terv azért született, hogy a posztkommunista országokban kialakítson egy olyan egyezményes állapotot, amely az et­nikai kérdés rendezésére lenne alkal­mas. Ezt úgy építette fel, és gyakorla­tilag ma is az az elképzelés, hogy a szomszédos országok között kellene létrejönni egy olyan bilaterális egyez­ménysorozatnak, amely kölcsönösen garantálná az országok területén élő kisebbségi közösségek jogait, majd ezt egy nagy európai konferencián közös egyezményben szentesítenék. A hiányosság az, hogy éppen azok, akiket érint, tehát a kisebbségi közös­ségek, az eddigi elképzelések szerint nem tudnának aktívan részt venni benne. • Miként kellene elképzelése sze­rint módosítani ezt a tervezetet? - Elsősorban azt kellene elérni, hogy a bilaterális egyezmények meg­kötése előtt jöjjön létre az adott or­szágokon belül párbeszéd s megegye­zés a kormány és a magyar közössé­gek legitim képviselői között. Ez ga­rantálja majd két szomszédos ország egyezményét. • Hogyan fogadták nézeteit ófran­cia politikusok? - Elismerték, hogy az említettek a Balladur-terv hiányosságát jelentik. A francia szakemberek egy része azt fejtette ki, hogy valóban be kell kap­csolni a tervbe az egyes kisebbbségi közösségeket. Egyedüli problémának azt tekintik, hogyan lehet áthidalni azt, hogy a kisebbségi közösségeknek nincs nemzetközi jogalanyiságuk. Meg kell említeni, hogy mi egy má­sik megoldást is kidolgoztunk. Esze­rint a két ország tárgyalásain részt vennének a kisebbségek képviselői, de ez nagy ellenállásba ütközne, ép­pen a jogalanyiság hiánya miatt. A MEGKÉRDEZTÜK J Jozef Mrvát, Csölle polgármesterét: Mit tud a faluban, a főút mellett elhelyezett reklámtáblára firkált magyarellenes feliratról? (Amint azt szombati számunkban olvashat­ták, a hatalmas reklámtáblán a múlt héten ez a felirat jelent meg: PREČ S MAĎARMI - a szerk. megj.) - Az egészről nem tudok semmit. A múlt héten Svájcban tartózkod­tam egy szemináriumon. Pénteken éjszaka érkeztem haza, a hét végén pedig nem voltam kinn a faluban. Nem is tudom, hol van az említett felirat, de abban biztos vagyok, hogy nem a falubeliek írták. Csöl­lén elég sok magyar él, a lakosság körülbelül nyolc százaléka., s eddig sosem volt nemzetiségi probléma a faluban. Röstellem, hogy egy ilyen felirat éppen nálunk jelent meg, de kizártnak tartom, hogy csöllei lakos írta volna. Megtudtuk, hogy Csöllén nincs községi rendőrőrs, így bővebb in­formációhoz nem jutottunk. A pol­gármester azonban megígérte, hogy ha az még nem történt volna meg, eltávolíttatja a feliratot. (gaál) francia szakemberek az első javasla­tunkat támogatták, szerintük ez lenne a jobb megoldás. • Várható, hogy már a májusban induló tárgyalássorozaton ezt a ja­vaslatot is megvitatják? - Éppen azt szeretnénk, hogy el­hangozzék a javaslat. Mivel a magyar kormánytól egyértelmű támogatást kaptunk, reméljük, hogy a magyar külügyminiszter fogja előterjeszteni. Megítélésünk szerint több ország is támogatni fogja. Akkor merülhetnek fel gondok, ha a többi közép-európai érintett ország kategorikusan elutasít­ja az elképzelést. Tudni kell, hogy mind Szlovákia, mind Románia el­utasítja ezt a megoldást. • Tettek már lépéseket ebben az ügyben a szlovák illetékes szervek fe­lé? - A Mečiar-kormány idején nem, hiszen kereken elutasította a Balla­dur-tervet, számára elfogadhatatla­nok voltak a bilaterális tárgyalások is. A mostani kormánnyal egyelőre még nem tárgyaltunk erről. • Fennáll a veszély, hogy nem si­kerül megegyezni? - Szerintem ha ezekben az alapvető kérdésekben nem sikerül megegyezni, akkor az egész európai stabilitási egyezmény zátonyra futhat. Ez a terv a kisebbségi kérdés valamilyen fajta nemzetközi megoldására készült el, talán úgy is lehetne mondani, hogy ez a hidegháború utáni új békeszerződés terve. A legvitatottabb kérdésekben próbál kialakítani megegyezési, és a posztkommunista országokban a leg­vitatottabb kérdés a kisebbségi nép­csoportok rendezetlen helyzete. Ko­rábban szerepelt benne a határkérdés is, de azt szerencsére kihagyták belőle, mert azon az egész felborulha­tott volna. Pedig tulajdonképpen a posztkommunista országokban a volt Szovjetunió kivételével határkérdés nincs is, illetve a volt Jugoszlávia te­rületén belső problémát jelent. • Eddig csupán a magyar kisebb­séget említette... - A nyugat-európai kisebbségek nem képezik részét ennek a tervezet­nek, egyértelműen a posztkommunis­ta országokról van szó, hangsúlyosan hat közép-európai, valamint a három balti államról. A hat ország közé kell sorolni Romániát és Bulgáriát is. Vé­leményünk szerint ebben az esetben is érvényesíteni kell a megfelelő jog­érvényesítés elvét, ami azt jelenti, hogy a legnagyobb közösségek prob­lémáit kell megoldani, s ebből lebont­ható a kisebb közösségek helyzetének rendezése. Ez a legjárhatóbb út, ugyanis nem lehet közös nevezőre hozni a kisebbségi közösségek igé­nyeit, mert egyik a másikkal esetleg semlegesíthető. A legbonyolultabb és legátfogóbb megoldást igénylő nép­csoporttól kell megközelíteni ezt a kérdést, és ezek a magyarok. • Hírügynökségi jelentések szerint Párizsban a romániai, vajdasági és szlovákiai magyarság közös állás­pontját tolmácsolta. Valóban szüle­tett közös állásfoglalás az európai stabilizációs egyezménnyel kapcso­latban? - Már egyeztettük állásfoglalásun­kat a vajdasági és erdélyi magyar po­litikai szervezetekkel, a VMDK-val és az RMDSZ-szel. Ezen a megbe­szélésen jelen volt az MKDM is. Mostani tárgyalásaimon mint az Együttélés elnöke léptem fel, de a kö­zös nézetünket tolmácsoltam. • Hogyan összegezné tárgyalásai eredményeit? - Eredményesnek tartom utamat, mert sikerült meggyőznöm több fon­tos francia politikust és szakembert arról, hogy javasolják és támogassák azt az elképzelést, amelyet először május 27-28-án a külügyminiszterek értekezletén fognak megtárgyalni. Azt is el kell mondanom: mindenütt kiderült, hogy a komáromi nagygyűlésnek pozitív volt a vissz­hangja. Azt értékelték elsősorban, hogy a gyűlés egyértelműen bizonyí­totta, érdekünk a közép-európai stabi­litás erősítése azzal, hogy nem az ál­lamhatárok megkérdőjelezésével pró­báljuk megoldani gondjainkat, hanem az államhatárokon belül, de a teljes területi önrendelkezés megvalósításá­val. Érdekes gondolkodásfejlődés ta­núja voltam. A külügyi szakemberek és politikusok körében az egyoldalú lojalitás mint kategória már a múlté. Igaz, hogy a lojalitás kérdése még na­pirenden van, de kettős lojalitásként jelenik meg, ami azt jelenti, hogy az államnak, illetve a kormánynak is lo­jalitást kell tanúsítania kisebbségei iránt.Tehát kedvező irányba fejlődik az európai gondolkodás, és van re­mény arra, hogy előbbre tudunk lépni CSIZMÁR ESZTER TEGNAP OLVASTUK i Válaszúton az egészségügy ... A polgár nem tér egyhamar magához a mai politikai és gazdasági meg­rázkódtatások után. Magukhoz kell azonban térniük a politikusoknak és az egészségügyi kormányzatnak. Hiányzik a világos állásfoglalás a hogyan to­vább kérdésében. Az eddig semmit sem megoldó reformra vonatkozó szavak senkit sem győznek meg. Lassan, de biztosan félelem uralkodik el az egész­ségügyi létesítményekben, és a polgár idegessé válik. A hírközlő eszközök túlnyomórészt a volt kormány lépéseit bírálják. Többnyire igazuk van. Ugyanakkor a szakemberek nem hozták nyilvánosságra véleményüket. A politikai konszenzus bizonyos jeleit tapasztalhatjuk, főleg a források képzé­sét illetően. (Peter Kleskeň, Hospodárske noviny) Kinek nem ad hitelt az IMF .. .Jozef Prokeš, az európai integrációval foglalkozó volt miniszterelnök­helyettes kijelentette, ha nem váltották volna le a kormányt, akkor a Nemzet­közi Valutaalap még ebben a hónapban készenléti hitelt nyújtott volna Szlo­vákiának. Az ilyen állítás több szempontból is megkérdőjelezhető. Politikai szempontból azt sugallja, hogy Szlovákia és a külföld számára a volt kor­mány volt az egyedüli alternatíva. Jozef Prokeš szavai azért is félrevezetőek, mert a hitelről már az 1994-es költségvetés kapcsán is beszéltek. Akkoriban Július Tóth pénzügyminiszter arról győzögette a DSZM engedetlen képvi­selőit, ha nem hagyják jóvá a költségvetést, akkor két hét múlva nem kapjuk meg a hitelt. Utána Mečiar leváltása is számításba jöhet... A valóságban a költségvetést jóváhagyták, és az IMF továbbra is tartózkodó állásponton ma­radt. ( Peter Tóth, Slovenský denník) 45 éve Örömmel tudatjuk kedves olvasó­inkkal, hogy rövidesen lapunk napilap­pá alakul át. Felkérjük azon előfi­zetőinket, akik lapunk mindennapi kül­dését óhajtják, hogy azt a mellékelt megrendelőlap felhasználásával azon­nal közöljék. Egyben kéljük régi előfi­zetőinket, hogy a megrendelőlaphoz mellékeljék az újságra ragasztott cím­kéjüket is. 30 éve A párt nagyra értékeli a dolgozók bi­zalmát és erőfeszítéseiket, amelyekkel leküzdeni igyekeztek a tavalyi nehéz­ségeket, és teljesítik, túlteljesítik az idei terv feladatait. A Központi Bizott­ság nem egyszer hangsúlyozta és hang­súlyozza, elsőrendű kötelességének te­kinti, hogy megtegyen mindent annak érdekében, hogy a dolgozók lássák és érezzék: határozottan megoldunk min­den fonákságot és hibát, amelyekre jo­gosult bírálattal mutatnak rá. 20 éve Az SZKP XXIV. kongresszusának békeprogramja kijelölte azt az irányvo­nalat, amelynek célja a háborús gócok felszámolása, a feszültség enyhítése az egész világon, Európa átalakítása a bé­ke földrészévé, a fegyverkezés csök­kentése és a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműkö­désének fejlesztése. Ez a program a vi­lág jelenlegi helyzetének mélyreható marxista elemzéséből indult ki. 5 éve A marxizmus-leninizmus intézetei­nek egyik összetett feladata a marxiz­mus-leninizmus oktatásának tartalmi közelítése a karhoz, illetve az iskola profiljához. Természetes, hogy nem lé­tezik külön más marxizmus-leninizmus a műszaki és megint más a pedagógiai karok számára. A marxizmus-leniniz­mus egységességére helyezett hang­súly nem akadálya annak, hogy az egyes karok arculatának megfelelően sokkal nagyobb mértékben lehessen elemezni a marxizmus-leninizmus el­mélete és a konkrét szakterület közötti összefüggéseket. A SZLOVÁK MEZŐGAZDASÁGI TŐZSDE ÁRFOLYAMAI A március 31 ­tőzsdenap Termék új árfolyam régi árfolyam index (%) Takarmánybúza 3770,00 3732,78 101,00 Kenyérgabona 4152,06 4196,14 98,95 Takarmányárpa 3347,09 3366,44 99,43 Takarmánykukorica 3897,61 3657,45 106,57 Vágómarha (élősúlyban) ­30,98 0,00 Vágósertés (élősúlyban) 33,00 33,00 100,00 (Az árfolyamok Sk/t-ban vagy Sk/kg-ban értendők.) AHOGY ÉN LÁTOM I Vizitben Zsirinovszkijnál I A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a Szlovák Nemzeti Párt vezetőinek csaknem egy évig tartó násztáncát, majd a frigy megkötését követően teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a Ján Slota vezetésével kormánytényezővé vált nemze­tiek még akkor is radikalizálóan hatnak Mečia­rékra, ha vezérük történetesen nem lenne hajla­mos a radikalizálódásra. Márpedig ahogy az ábra mutatja, nagyon is hajlamos. A Szovjetunió szétesését követően szívesen ér­veltünk azzal, hogy ami 1938 és 1945 között, majd az 1945-öt követő időszakban tájainkon tör­tént, már soha többé nem ismétlődhet meg; Né­metország azért nem fenyegeti térségünket, mert betagolódott Európa demokratikus államainak közösségébe, Oroszország pedig évtizedekig nem lesz olyan helyzetben, hogy veszélyeztethetne bennünket. Így többé-kevésbé félvállról vettük a híreket, amelyek szerint különböző szlovákiai politikusok tisztázatlan körülmények között láto­gatásokat tettek Moszkvában. Azt sem vettük túl­ságosan komolyan, hogy a^nemzetileg orientált pártok német reprezentánsai fumigáló nyilatkoza­tokat engedtek meg maguknak Csehszlovákia, majd az önálló Szlovákia nyugat-európai struktú­rákhoz való közeledéséről. Az „éhes disznó mak­kal álmodik" elv alapján vakon hittünk abban, hogy Szlovákiában nem létezik számottevő poli­tikai erő, amely komolyan gondolná, hogy ne­künk nem Nyugat, hanem Kelet felé kell orientá­lódnunk. Márpedig a Szlovák Nemzeti Párt semmikép­pen nem minősíthető jelentéktelen politikai erőnek, hiszen emberei még néhány héttel ezelőtt is tagjai voltak a hivatalban levő kormánynak, és Mečiar ugrásra kész árnyékkormányának most is tagjai. Lúdbőrös lesz az ember háta, ha arra gon­dol, hogy a (jelenleg ellenzékben levő) koalíció­nak egy megbízottja a múlt hét végén Moszkvá­ban járt, és részt vett, fel is szólalt Zsirinovszkij egyre kendőzetlenebből fasiszta pártjának kong­resszusán. A hír vétele után mindenki, aki számára fontos a demokrácia, feltette ezt a kérdést: vajon hogyan reagál Slotáék e lépésére Vladimír Mečiar. Elha­tárolja magát koalíciós partnerének gesztusától? Kijelenti, hogy a moszkvai vizit Slotáék belső pártügye? Kinyilatkoztatja, hogy a DSZM újbóli kormányra kerülése esetén gondoskodik róla, hogy töretlenül tovább haladjunk a nyugati struk­túrák felé? Vagy kétértelműén azt mondja, hogy a kis Szlovákiának pragmatikus politikát kell folytatnia? Mečiar még nem nyilatkozott az ügyben, de bármit mond is, korábbi, nem egyértelmű meg­nyilvánulásai alapján minden demokratikus ér­zelmű ember csak kétkedve fogadhatja az érvelé­sét. Négy esztendő alatt ugyanis már legalább tu­catnyi esetben bebizonyította, hogy túlságosan is szereti a hatalmat, semhogy mindenre kapható szövetségesétől elhatárolódna. Ezzel a Szlovák Nemzeti Párt vezetői is tisztában vannak, így nyugodtan megvehették a moszkvai repülőjegyet Juraj Molnárnak. A Zsirinovszkijhoz fűződő DSZM-kapcsolatok szempontjából tehát teljesen közömbös, hogy Vladimír Mečiar majd miként kommentálja szö­vetségese emberének moszkvai látogatását. A lé­nyeg az, hogy az orosz diktátorjelölthöz vonzódó SZNP-vezetőknek a jövőben lehetőségük lesz a DSZM nemzeti irányú radikalizálására. De vájon hogyan reagálnak a nemrég kor­mányra került szlovákiai pártok e fejleményre? Ez most a kérdések kérdése. Vajon mit mond a szocdemesedő Peter Weiss, főképp pedig mit mond pártjának a nacionalizmussal szívesen ko­kettálók derék hada? Mit mondanak azoknak a „menetközben" alakult kis pártoknak a vezetői, akik közül nem is egy kedvtelve emlegeti a szláv kölcsönösség jelszavát? Ki tudja, hogyan reagál Ján Čarnogurský. Felismeri-e a veszélyt,- és az október elejéig hátralevő hat hónap alatt Weiss­szel együtt tud-e akkorát fejlődni, hogy a demok­rácia védelme érdekében képes lesz az ideológiai nézetkülönbségek áthidalására? Attól a pillanattól kezdve, hogy megtudtuk, van Szlovákiában számottevő politikai erő, amely nyíltan közösséget mer vállalni az orosz birodalmi törekvés megtestesítőivel, új szakasz kezdődött 1989 utáni történelmünkben. TÓTH MIHÁLY

Next

/
Thumbnails
Contents