Új Szó, 1994. április (47. évfolyam, 76-99. szám)

1994-04-19 / 89. szám, kedd

SZÜLŐFÖLD UJSZO* 1994. ÁPRILIS 19. Szükség van közgazdákra Azon a napon, amikor a szlovák parlamentben is megállapítást nyert, hogy a Királyhelmeci Városi Egyetem létezése nincs ellentétben a törvényekkel, a bodrogközi városkát tavaszi napfény simogatta. A természet mintha így akarta volna a felsőfokú oktatási intézet ügyében annyit támadott heimecieket megvigasztalni. Közben a volt református iskolából, majd óvodából tavaly nyáron rekordidő alatt létesített egyetemi központ tantermeiben ugyanolyan zavartalanul folyt az október óta tartó oktatás, mint a borongós, esős, ködös napokon. Giíányi István igazgató is az órarend szerint intézte soros feladatait, ám a zsúfolt programjába annyi még befért, hogy röviden tájékoztassa lapunk vajdasági újságíró vendégeit a létesítmény rövid múltjáról, valamint jelenéről és jövőjéről. Természetesen közben én is jegyzeteltem, hiszen az egyetem eddigi létéről ugyan már néhányszor beszámoltunk, viszont a mában formálódó kilátásairól még keveset írtunk. - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemmel közösen létesített iskolánk első osztályában 26 hallgató készül közgazdasági pályára. Többségük bodrogközi, ám tanulnak itt Dél-Szlovákia szinte minden részéből. Terveink szerint legközelebb, tehát ősszel negyvenfős első osztályt nyitunk. Számolunk öt-öt hallgatóval a közeli Kárpátaljáról és ÉszakMagyarországról. A későbbiek során Északnyugat-Romániából is. Tudniillik feltételezzük, hogy akadnak az említett régiókban olyan érdeklődők, akik a tanulási költségek ismeretében Budapest helyett inkább az olcsóbb Királyhelmecet választják, és itt folytatják tanulmányaikat - vázolta a terveket az igazgató. Arra a kérdésre, hogy ki fedezi az egyetem üzemeltetési költségeit, Giíányi István elmondta: c.\ EGYETEM - CITY UNIV^. <P> >& - qq • a

0 ^VELMEC - KRÁĽOVSKÝ C^ - Az oktatás költségeit a budapesti egyetem vállalta, a többit pedig nekünk, helmecieknek kell előteremtenünk. Mivel a városi önkormányzat költségvetéséből erre a célra csak néhány korona jut, ezért másutt is kopogtattunk, illetve kopogtatunk. Néhány alapítványtól kedvező választ kaptunk, így abban reménykedünk, hogy megélünk. Egyébként úgy vélem, ez a befektetés a régió jövője szempontjából rendkívül hasznos lehet. Tudniillik ahol megfelelő számú és képzettségű közgazdász él, ott az anyagi javak megteremtése sokkal folyamatosabb lehet, mint a szakemberhiánnyal küszködő vidéken. A Bodrogközben pedig jelenleg kevés a közgazdász. Nem azért, hogy itt talán nem lenne elegendő ügyes, tanulékony fiatal. Vannak, csak a többségük másutt, valamelyik távoli nagyvárosban jár egyetemre, s általában ott is marad, ott telepszik le. Persze, tisztelet a kivételnek! Reméljük, hogy a helyi egyetemünknek egyfajta lakosságmegtartó ereje is lesz. Megtudtuk, az üzleti és menedzser szakon tanuló fiatalok magyarul, vagyis anyanyelvükön tanulnak, ám ugyanakkor szlovákul és angolul is. Tehát alaptalanok azok az aggodalmak, hogy a királyhelmeci végzősök Szlovákia más területén nem tudnak majd érvényesülni. Gilányi István figyelmeztetett, hogy az egyetemükre készülő idei érettségizők május 15-éig jelentkezhetnek. A felvételi vizsgák pedig június elején, illetve július elején lesznek matematikából és történelemből. Részletesebb felvilágosítást az iskola igazgatója ad a 0949/21252-es telefonszámon. GAZDAG JÓZSEF Obást Vállalkozók a faluban Valamikor sokat vitatkoztunk azon, szükséges-e településeinket központi és egyéb falvakra csoportosítani, hogy az a forma mennyire felel meg a lakosság elvárásainak, esetleg egy ilyen besorolás nyújt-e érdemtelen előnyt az egyik és igazságtalan hátrányt a másik csoportba sorolt településeknek. Nem tudom, hogy ez a forma másutt hogyan vált be, de Gömörben a legutóbbi helyhatósági választásokat megelőzően kevés kivételtől eltekintve szinte valamennyi község kérte a kényszerházasság felbontását. Hasonlóan cselekedtek a medvesaljai falvak is, amelyeket közel két évtizeden át Egyházasbáslból irányították. Az öt falu 1991. január l-jével vált helyhatóságilag önálló településsé. Arról pedig, hogy ez a hosszú kényszerházasság vajon Egyházasbástnak vagy az irányított falvaknak volt-e terhesebb, arról ma már kár lenne elmélkedni: kényszer volt az, akárhonnét nézzük. Kövessük inkább figyelemmel a magánvállalkozások alakulását az immár három esztendeje önállóan működő óbásti községi hivatalban. Beszélgetőpartnerem, Farkas Magdaléna polgármester mindenekelőtt arról tájékoztatott, hogy a még közös HNB Óbástból egy kertészt, két asztalost és néhány kőművest tartott magánvállalkozóként nyilván. - Kilencvenkettó'ben szaporodott meg vállalkozóink száma mondta a polgármesternő. - Tizenkét polgár váltotta ki a vállalkozói engedélyt, de mivel évközben megemelkedett a betegbiztosítás díja, az év végén sokan visszaadták. Ezek a vállalkozók zömében főállásuk mellett foglalkoztak az iparosmunkákkal, viszont azok, akiknek a munkaviszonyuk megszűnt vagy bizonytalanná vált, rákényszerültek, hogy megtartsák vállalkozásukat. Tehát maradtak néhányan a faluban, akik ebből éltek. Tavaly tovább szaporodott a számuk, érdekes módon főleg a földművelők száma gyarapodott ígéretesen. Sőt, idén tovább gyarapodik a számuk, március végéig nyolc új magángazda jelentkezett a községi hivatalban. A négyszáz lelket számláló (ebből 176 a produktív munkaerő) Óbáston a kovácsszakmán kívül szinte valamennyi szakma képviselője megtalálható. Vannak ácsok, vízvezeték-szerelők, kőművesek, szobafestők, bádogosok, asztalosok, autójavítók, kereskedők. Talán ennek tulajdonítható, hogy januárban „csupán" huszonegy százalék volt a munkanélküliek aránya a faluban, és ez a szám örvendetesen csökkenő irányt mutat. A képviselő-testület a vállalkozókra kiróható ingatlanadót az év elején nem emelte. Az a vállalkozó, aki a lakásában vállalkozik, egy négyzetméterért mindössze 2 korona ingatlanadót fizet, a műhelyért 5, az üzlethelyiségért 10 koronát kérnek négyzetméterenként. - A lehetőségeinkhez képest támogatjuk a vállalkozókat - folytatta a polgármesternő -, ha a vállalkozás; nem ütközik a környezetvédelmi előírásokba, mi nem gördítünk akadályt senkinek az útjába, az engedélyhez szükséges jóváhagyást mindenkinek megadjuk. El kell azonban azt is mondanom, hogy a vállalkozók sokat tesznek a faluért. Munkájukkal hozzájárulnak intézményeinek működtetéséhez, sőt nem egy vállalkozót tudnék említeni, aki anyagért sem számlázott semmit a községi hivatalnak. Pedig akadt jócskán munka, tavaly hoztuk vissza az alapiskolát is a faluba... Hát igen, valahogy úgy van azzal az ember, hogy szívesebben segít ott, ahol látja az eredményét. A vállalkozók magukénak érzik a faluban működő iskolát, óvodát, művelődési házat, segítik üzemeltetésüket, és az eddigi gyakorlattal ellentétben úgy tűnik, Óbástban nemcsak a rossz példa ragadós. FARKAS OTTÓ Ilyen egy bárpult, ha asztalosmester eszpresszót nyit (A szerzőfelvétele) Uj határátkelőhely nyílik!? Út épül Tajti és Cered között Tavaly nyáron Parassapusztán találkoztak a szlovák és a magyar vámhatóságok képviselői, s megvitatták a két ország közötti új határátkelőhelyek megnyitásának a lehetőségeit. A megbeszélésen szóba került a Tajti és Cered közötti határátkelőhely is. A két fél lényegében megegyezett abban, hogy elvileg nincs akadálya a megnyitásának. Ám a későbbi nyilatkozatok nem említették a hamarosan megnyitásra kerülő átkelőhelyek között. Mi történt azóta? - kérdeztük Pál Ferdinándot, Tajti polgármesterét. - A parassapusztai találkozóról semmilyen hivatalos értesítést nem kaptunk, a megállapodásról tulajdonképpen a sajtóból szereztünk tudomást. Március végéig nem is történt semmi. Aztán meghívást kaptunk Besztercebányára, ahol a megbeszélés fő témája a Tajti-Cered útszakasz volt. Tudniillik a magyar féllel született megállapodás szerint a határátkelőhely fogadóállomása Cereden, tehát Magyarországon lenne, a kivitelezést a magyar fél vállalta magára, az út-, telefon- és villanyhálózat megépítése pedig a mi feladatunk. - Ki hívta össze a találkozót? - A szlovák kormány megbízásából egy besztercebányai cég. Rajtam kívül még tizenhárom üzem, szervezet és cég képviselője vett részt, és ott helyben szét is osztottuk a feladatokat. - Ezek szerint hamarosan elkészül az új út? - A terepmunkák jövő tavasszal kezdődnek, és várhatóan negyedéven belül elkészül majd a 800 méter hosszú és hét méter széles út. Építését eredetileg nekünk, tehát a környező önkormányzatoknak és szövetkezeteknek a terhére kellett volna befejezni, most viszont úgy néz ki, hogy nem lesz szükség a felajánlásokra, a kormány a költségeket magára vállalta. - Tehát jövőre állandó jelleggel megnyílik a kishatárforgalom a két település között? - Erről ma még korai beszélni, de tulajdonképpen nincs kizárva, sőt nagyon is elképzelhető, hogy jövőre megnyílhat a kishatárforgalom ezen a szakaszon. - És addig? - Addig marad minden a régiben, magyarán továbbra is adott az ideiglenes átkelés lehetősége. Ebben az évben előreláthatólag még négy alkalommal nyílnak fel a határsorompók: május 29-én, augusztus 21-én, október 29-én és december 25-én. Minden esetben reggel 8-tól 20 óráig kérvényeztük az átkelést, a kérvényünkre választ egyelőre nem kaptunk. Természetesen ugyanezekre a napokra beadta kérvényét a ceredi kollégám, Tajti Tibor polgármester is. Válasz még nem érkezett, de én bízom abban, hogy ugyanúgy, mint eddig, most is pozitív választ kapunk. (farkas) Szepsi polgármestere a területi felosztásról Mindenkinek megfelelő megoldást A Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának április 8-9-én megtartott közgyűlésén nem foglalkoztak az ország területi-közigazgatási felosztásával, de éltünk az alkalommal, hogy megkérdezzük a közgyűlésen részt vevő Zachariás Istvánt, Szepsi polgármesterét, a Kassa-vidéki Régió elnökét, milyen helyen tudná elképzelni a régiót az új területi felosztásban. - Szepsinek specifikus helyzete van - válaszolta a polgármester. - Ez abból adódik, hogy a Kassa-vidéki járás gyűrűként húzódik Kassa körül, és nagyon különbözőek a feltételek a járás nyugati, illetve keleti oldalán. Nem tudom elképzelni, hogy Szepsi ne legyen továbbra is az. első fokú állami hivatal székhelye. Szepsi természetes központja egy geográfiai területnek, amely Kassa alatt. Nagyidától a stószi hegyekig húzódik. A jövendőbeli Szepsi járást vagy területi egységet csak ezen a területen belül tudom elképzelni. Szerintem nem tehetjük meg, hogy keményen meghúzzuk az etnikai határt. Ezzel ugyanis magunk ellen dolgoznánk. Én azt tartom feladatomnak, hogy egy gazdaságilag jól működő, természetes körzetet hozzak létre. Ez a körzet adott volt már a múltban is, és abba beletartozik Mecenzéf német község, Poprocs, Jászó szlovák és Üjfalu magyar község is. Én ebben a szellemben folytattam megbeszéléseket a környékbeli polgármesterekkel is. - A szomszédos szlovák régiókkal milyen a viszonyuk ? - A Kassa-vidéki járáson belül működik az érchegységi regionális szövetség, amellyel már szintén megtárgyaltuk ezeket a dolgokat. Ügy vélem, a komáromi nagygyűiés elleni sajtókampány miatt nőtt a bizalmatlanság, de meggyőződésem, hogy a további tárgyalások folyamán ezt leküzdjiik. Vidékünk összetételéből adódik, hogy olyan megoldást kell találnunk, amely mind az ott elő magyarság, mind a szlovákság számára megfelelő. GAÁL LÁSZLÓ Segíts magadon...! A Bodrogköz községeibe bevezetik a földgázt Az ország délkeleti csücskében, a Bodrogközben elsősorban a gyenge infrastruktúra nehezíti a vállalkozások fellendülését. Néhány községben még nincs közművesített ivóvízellátás, Királyhelmecen hiányos a szennyvízcsatorna-hálózat, s földgáz is csak kevés településen van. Királyhelmecen is csupán a nyolcvanas évek elejétől fűlhet, főzhet gázzal a lakosság mintegy kilencven százaléka, s Tiszacsernőben is csak azért vezették be évekkel ezelőtt, mert a városka távfűtő műve nagyon szennyezte a környezetet. Az utóbbi időben, pontosabban 1991 óta ha lassan is, de javul a régió földgázellátása. A körzeti hivatal és a helyi önkormányzatok közösen kidolgozták a gáz bevezetésének tervét, majd kivitelezőket is találtak. Azt követően a Nagykapos és Tiszacsernő közötti magas nyomású vezeték mentén levő községek közül Bélyben, Battyánban és Kiscsernőben megépítették a községi hálózatot, s tavaly már Bacskában, Leleszen és Nagytárkányban is megkezdődtek a gázbevezetési munkák. Jelenleg Perbenyik és Boly van soron. A Kisgéres-Örös szakaszon feltehetően jövőre készül el a fővezeték. A Bodrogköz nyugati települései sem maradnak sokáig földgáz nélkül. Persze, a beruházás ütemét ebben az esetben is a pénz diktálja. Ahol megvan a szükséges összeg, ott könnyebben megy a munka, ahol viszont kevés van a kasszában, ott nehezebben boldogulnak, mert az állami hozzájárulás szinte elenyésző. Ennek a térségnek az állam korábban nem adott pénzt a gázvezetéképítésre, most pedig nem tud miből. Kevés pénze volt erre a célra a kiscsernői önkormányzatnak is, dc megtalálta a megoldás kulcsát. Kamatmentes kölcsönt vett fel a lakosságtól. Az egyezségben az áll, hogy később ezt az összeget leszámítják a lakossági adóból. A bacskai önkormányzat is a lakosságtól kért kölcsönnel igyekszik előteremteni a beruházás befejezéséhez szükséges összeget. Sokan azt állítják, így is megéri. (g-0