Új Szó, 1994. április (47. évfolyam, 76-99. szám)
1994-04-15 / 86. szám, péntek
850 SPORTFOGADÁS ÚJ SZÓ 1994. ÁPRILIS 19. FIFA-elnök kerestetik Június 16-án, egy nappal az amerikai világbajnokság nyitánya előtt Chicagóban összeül a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség kongresszusa, hogy elnököt válasszon. A legesélyesebb jelölt mint 1974 óta mindig - ezúttal is Joao Havelange, akinek azonban ezúttal igen kemény ellenfelekkel kell megküzdenie. A hatodik elnöki ciklusának megkezdésére készülő, 74 éves presidente legnagyobb vetélytársa a FIFA főtitkára, a svájci Joseph Blatter lesz, ám a közelmúltban új jelölt jelentkezett Antonio Matarrese, az olasz szövetség elnöke, az UEFA elnökhelyettese személyében. A június 16-ai kongresszuson a 190 FIFA-tagállam közül azok szavaznak, amelynek nincs jelentős anyagi tartozása a világszervezettel szemben. Minden országnak egy szavazata van, a jelöltnek az első körben ezek kétharmadát, második vagy további szavazás esetén felét és még egy szavazatot kell összegyűjteniük. A legtöbb voks Európából (49) érkezik, majd Ázsia (41), Afrika (40), Észak- és Közép-Amerika (30), Dél-Amerika (10) és az Óceániának nevezett térség (10) következik. A fenti sorrendből is látható, hogy az európai országok szavazata igen fontos, ezért is várta mindenki lélegzetvisszafojtva, hogy Johansson, az UEFA svéd elnöke kit támogat majd. „Ha Havelange lesz az egyetlen jelölt, akkor rá fogunk szavazni. Minden más esetben az európai szövetség saját jelöltet állít." Világos beszéd. Mivel nyílt titok, hogy Joseph Blatter is jelölteti magát (a nemzeti és a kontinentális szövetségek április 16áig nevezhetik meg jelöltjeiket), egyértelmű, hogy az UEFA is saját embert kíván nevezni a választási küzdelemben. Havelange és egykori „kedvenc fegyverhordozója", Blatter állítólag hónapok óta nem beszélnek egymással, csak - elképzelhető, milyen hangvételű - üzeneteket váltanak. Küzdelmük éppen kapóra jön Johanssonnak, aki az olasz Antonio Matarrese személyében próbál meg olyan embert harcba küldeni, aki - ha megválasztják megfelelően képviseli majd a FIFA pénzügyi forrásainak 70 százalékát(l) adó UEFA érdekeit. Hogy Matarrese vállalná-e ezt a „bábelnökséget"? Természetesen igen. Az olasz szövetség elnöke rendkívül becsvágyó ember, Johansson ráadásul igen fontos feladattal bízza meg: a dél-amerikai és harmadik világbeli országok érdekét túlzottan szem előtt tartó Havelange után adja meg a (Johansson szerint) elhanyagolt európai focinak, ami jár neki. Az egyetlen dolog, ami visszatarthat. A brazil elnök kimondatlanul ugyan, de a teljes európai vezérkar leváltásával riogatja az UEFA-t, amennyiben az európai szövetség támogatása nélkül is ő lesz a befutó. Nem szóltunk még Joseph Blatter választási manővereiről. A világnyelvek többségét beszélő svájci az UEFA-val már „lejátszotta a meccset", megválasztása esetén az európai szövetség teljesen szabad kezet kapna ügyei viteléhez. Marad Havelange, akinek állítólag tiszteletbeli elnöki címet és napi 3500 dolláros(l) utazási keretet ajánlott fel - szigorúan közvetítőkön keresztül. Itt tart most az egyre vadabb korteshadjárat, ám április 16-án, a jelöltállítás határidejének lejártakor mindenképpen okosabbak leszünk. Akkorra már legalább azt tudni fogjuk, hogy június 16-án kik közül kell választania a 190 tagország képviselőjének. (misur) A labdarúgó-világbajnokság résztvevői Nem nyerő típusok ? A brazilok az utóbbi szűk negyedszázadban egyszer sem nyertek aranyérmet - nem úgy, mint 1958 és 1970 között, amikor négy vb-n elért világbajnoki címükkel végleg elhódították a Rimet-kupát - ám a selecao brasileirától midig nagyon sokat vár a világ. Most talán többet is, mint a viszonylag sikertelen - „csupán" egy harmadik és egy negyedik helyezést érlelő - negyedszázadban bármikor. Ugyan a szambafutball művészei ebben az időszakban is rendre elkápráztatták a szakembereket és a szurkolók millióit, ám a csúcsra nem jutottak el. Egyrészt a győzni tudás hiánya miatt, másrészt azért, mert a zsonglőröknek - furcsa módon - a csatársor volt a leggyengébb cssapatrészük. 1974-ben Jairzinhónak, 1978ban Robertónak, 1982-ben Edernek, 1986-ban és 1990-ben Carecának nem akadt méltó társa elöl, de újabban ilyen gond nincs, hiszen Carlos Alberto Parreira edzőnek (51 éves, korábban irányította a vb-n Kuvait és az Arab Emírségek válogatottját) azon kell törnie a fejét, hogy Bebeto (30 éves, a La Coruna játékosa), Romário (28, Barcelona), Edmundo (22, Palmeiras), Míiller (28, Sao Paulo) közül melyik két sztárt hagyja ki abból a támadókettősből, amely - a délamerikaiak jogos reményei szerint főszerepet játszhat majd a World Cup 94-en. De hogy mondhatunk ilyet, amikor Parreira már megtalálta a Bebeto-Romário álomkettőst (az előbbi hét selejtezőn öt, az utóbbi egyen két gólt lőtt). Igaz, csak egy meccsen, a továbbjutásról döntő Uruguay elleni találkozón futballoztak együtt - teljes sikerrel. Parreira akkor vallotta, felőle akár abban a pillanatban is kezdődhetett volna a világbajnokság, megtalálta a csapatát! Annyiban feltétlenül megalapozottnak tekinthetjük megállapítását, hogy tíz embernek - Taffarel (27, Reggiana), Jorginho (29, Bayern), Ricardo Rocha (31, Vasco de Gama), Ricardo Gomes (30, Paris SG), Branco (29, Fluminense), Mauro Silva (26, La Coruna), Dunga (30, Stuttgart), Rai (28, Paris SG), Bebeto, Romário „betonnak" tűnik a helye, a tizenegyedikre is legfeljebb hárman, Palinha (27, Sao Paulo), Edmundo és Leonardo (24, Sao Paulo) pályázhatnak, a soros taktika függvényeként... Azt is el kell mondanuk azonban, Parreira legénysége nem éppen nyerő típúsú alakulat. Az 1993 nyarának elején indult nagy sorozatban (US Cup 93, Copa América, világbajnoki selejtezők, majd barátságos mérkőzések Németország és Mexikó ellen) a 24-es döntőbe jutott válogatottak közül csak az USA, Bolívia (idegenbeli vereség után!) és Mexikó ellen nyertek, ezeket nevezhetjük akár kötelező feladatnak is. A németek és (11-esekkel) az argentinok viszont legyűrték a selecaót (Argentínának nemrégen már visszavágott Bebeto két góljával). Parreira edző valószínűleg tanult az aranykészletet másoknak tartogató esztendőkből, és a lebilincselő artistashow helyett némiképp egyszerűbb, inkább a lényegre törő előadást igyekszik a színpadra vinni. Tudva jól, hogy a brazilok akkor is brazilok maradnak, ha nem minden pillanatban kedvük és technikai kvalitásaik szerint, hanem a korábbinál szervezettebben és agresszívebben futballoznak, feltette magában: amennyire lehet, megpróbálja elegyíteni a dél-amerikai és az európai játékstílust. Megkönnyítette a helyzetét az, hogy Brazília kiemelkedő tudású labdarúgóinak túlnyomó többsége az öreg kontines klubjaihoz szerződött, azaz (akarvaakaratlan) alkalmazkodott a tengeren inneni futballhoz. Kapott is érte már nem kevés bírálatot. Például a Bolívia elleni 6:0-ás meccs után az egyik riói újság azt írta, túlságosan defenzív felfogásban futballozott a csapat. Erre mondta Parreira: „Komolyan vehetem valamikor is a bírálatokat?" Parreira deszertnek hagyja a csillogást, az édesség előtt viszont „kelkáposztát" főzet növendékeivel. Nem kell mindig kaviár... Brazíliában különösen hangzó jelmondata szerint, első a biztonság. Ennek jegyében a söprögető előtt két zord felügyelőt szerepeltet (a legtöbbször Ricardo Gomest vagy Ricardo Rochát bízza meg az emberfogással) A középpályán is az erőszakos Dungát és Mauro Silvát favorizálja. Ez a páros nem valami virtuóz, ám a tréner arra gondol: a halfsorban és a csatársorban még van elég, fantasztikus trükkökre képes bűvész, nem beszélve a két szélsőhátvédről, Jorginhóról és Brancóről. E két „bekk"a világ bármelyik csapatában csatárt játszhatna, és a brazil kapitány azért is állomásoztat három középső védőt, hogy a szárnyakon Jorginho és Branco folyamatosan csatlakozhasson a támadókhoz. Azért azt senki se várja, hogy a táncos lábú labdarúgók produkciója hasonlítani fog a nyugatnémetek vagy a hollandok játékához. Minden bizonnyal az USA-ban is az „altatófutballal" kábítják majd az „őrült csoport" (Kamerun, Svédország, Oroszország) tagjait és a további vetélytársakat. Bizonyosra vehető, a pálya köF.stado\ I nitios do Brastü Urazil Szövetségi Köztársaság: területe S 514 000 négyzetkilométer, lakossága 130 millió, t szövetség (Confederacao íirusileira de Futeboll alapítási eve: 1914. A FlFA-tagság kezdete: 1923. A klubok száma: 13 015. A; igazolt futballisták száma: 55-t 2t)0. Vb-szereplése - 1958, I'M2. 1970: világba/nők, 1950: második. 1938, 1978: harmadik, 1974: negyedik, 1954, 19X2, 1986: ötödik, 1930: hatodik. 1990: kilencedik, 1966: tizenegyedik, 1934: tizennegyedik. Útja a világbajnoki döntőbe: Ecuador 0:0 és 2:0. Bolívia 0:2 és 6:0, Venezuela 6:1 és 4:0. Uruguay 1:1 és 2:0. A válogatott színe: sárga mez, kék nadrág, fehér sportszár. zépső területén addig adogatnak, ameddig csak tudnak, s amikor már „szundít" az ellenfél, akkor hírtelen felgyorsítanak, és két-három parádés megoldással helyzetet alakítanak ki. Márpedig Bebetóval és Romárióval a csatársorban a helyzet legalább háromnegyed gól, ha nem egy egész... Ha pedig megvan a vezetés, a riválisok dolga már-már kilátástalanná válik, mert aligha található még egy válogatott a világon, amely annyiszor nyert l:0-ra, mint a brazil. Ám nyomban hozzá kell tenni, ez az egyedülálló taktika is az egyik oka annak, hogy a kávéország szupersztárjai negyedszázada hiába szeretnének a dobogó tetejére állni. A vb-n hét mérkőzést kell játszani az aranyéremért, és képtelenség, hogy hétszer 90 (olykor 120) perc alatt bármelyik védelem egyszer se hibázzon. Ráadásul a brazilok szerfölött hajlamosak a könnyelműségre, vagyis különösebb merészség nélkül lefogadható, a sárga mezes dél-amerikaiak nem ússzák meg kapott gól nélkül a World Cup 94-et. S ha gólt kapnak, már bajban vannak, mert attól kezdve az álmosítás nem vezet célra: küzdeni kellene az egyenlítésért. Ám a braziloktól mi sem áll távolabb, mint a harc, még ha az európai légió és a Parreira-recept révén sokat javultak is a tekintetben. Kérdés: eleget-e? Senkit ne vezessen félre, hogy a legnagyobb brazil sztárok kontinensünkön játszanak. Ettől még nem ugyanolyan mentalitásúak a pályán, mint a németek vagy az olaszok. Talán pontosan azért kedveljük őket, mert megmaradtak braziloknak... TOMI VINCE Somorjai vívók Mexikóban Pengezajtól és lábdobogástól hangos a somorjai vívóterem. Javában tart az edzés, a pástokon a helyi tőrözők apraja-nagyja. Naponta ide vezet az útja annak a négy fiatalembernek is, akik nemrégen a távoli Mexikóban rendezett kadét és junior világbajnokságon képviselték a szép múltú klub színeit. Bármennyire is gazdag a hagyomány, egyetlen vb-n ilyen nagy létszámban még sohasem indultak (ezért hálásak valamennyi anyagi támogatójuknak), hallom Forgács Krisztián elnöktől. Legutóbb Denverben csak Lelkes Tibor rajtolt. Idei formahanyatlása kiszorította az utazók közül. A közép-amerikai országba mások mentek. Egyiküket sem nehéz szóra bírni. Hisz megállták a helyüket. Sőt! Civilben üldögél a padon Jávorcsík Péter. Meghűléssel bajlódik, így nem öltözött vívóruhába. Mexikói kinnlétük színes fotóival kedveskedik. Közben a juniorok között elért 22. helyéről csevegünk. - Erre aztán nem számítottam. Titkos vágyam a harminckettőbe jutás volt. Kellemes meglepetés ért. Szerencsés sorsolásom után a vívás is ment. Mindjárt az első csőriében megvertem a csoport favoritját. Ez önbizalmat adott, akárcsak sikeres akcióim. Felszabadultabban folytathattam. Mígnem egy kanadai fiú fel nem tartóztatott. Balkezes és nálamnál két fejjel magasabb volt. Ennél kellemetlenebb ellenfelet ki sem foghattam volna. Igaz, előtte már legyőztem egyik honfitársát. Azt az asszót meg én élveztem. Péter tizennyolc évesen röntgenlaboránsnak készül. Tíz éve hódol a sportágnak, és egykoron versenyző bátyja vezette a pengék világába. Dicséri a társaságot, délutánonként hasznos elfoglaltságot talál köztük, és az sem elhanyagolható számára, hogy sokat utazhat. - Mi tetszik a vívásban? Hogy egyéni sportág. Mindig magamért küzdök. Ha nem megy, én bukok le, ha meg sikeres vagyok, enyém az öröm. Nem kell senkivel megosztanom, mint a csapatversenyekben. Három éve járja a Világ Kupa-viadalokat, két esztendeje a bonni vb-n is pástra lépett. Szponzorok nélkül nem utazhatott volna Mexikóba: egyesületének, a Mayer és a Kredit (Holíčková Jana) cégnek tartozik köszönettel. Ugyancsak váratlan Fehér Koméi kilencedik helye a kadétok között. Decemberben múlt tizenhat éves, és a Dunaszerdahelyi Magánkereskedelmi Akadémia másodikosa. Menedzser lesz belőle. Papája, aki ma is az edzője, már óvodás korában elvitte a vívóterembe. Máig kitartott. Ő érte el az egész válogatott legjobb eredményét a távoli országban. - Verseny előtt kicsit izgultam, olvasással lepleztem feszültségemet. Jól ment az első körben, hétből öt csörtét megnyertem, így a táblán előkelő helyre kerültem. Legközelebb nem is kellett pástra lépnem, aztán egy oroszt vertem, majd a döntő kapujában egy német fiú állított meg. Vele szemben elég szérszőrtan, egyhangúan vívtam. Pedig többen láttak esélyt továbbjutásomra. Mindhiába... Közbeszólt a fáradtság, az olimpiai csárnok száraz levegője, a magaslati hatások sora. Délután fél egytől hatig viaskodtunk egymással. Még ma sem tudom felfogni, hogy kilencedik lettem, miképpen csináltam. Csak vívtam... Közben megvertem a magyarok legjobbját, Ipacs Imrét meg a német rangelsőt. Minkettőt életemben először. A jövő egyelőre rejtély számomra. Vívni azonban szeretnék. Felnőtt koromig feltétlenül. Fehér Béla boldog apaként és edzőként mesél fiáról: - Először megszerettettem vele a sportágat, s mikor ez megtörtént, utána kezdődött a célok és a munka egyeztetése. Úgy érzem, ha lesznek eredményei, akárcsak klubtársainak, megnyílik előttük az út a további világversenyekre. Hozzáállásukon múlik. Forgács Péter a legismertebb somorjai vívódinasztia sarja. Alig tizenöt évesen szülővárosában elsős gimnazista. Negyvenegyedik lett Mexikóban. Nagyapja és apja nyomdokában jár, de szeretné őket túlszárnyalni. - Engem az akaratom hajt. Azért jövök el mindig edzésre, hogy jobb legyek. Megfordult már a fejemben, nem lenne rossz felkapaszkodni a világ élmezőnyébe. Ha a kadétok között meg korábban sikerül(t) helytállnom, miért ne folytathatnám eredményesen később is. Jövőre Párizsban lesz a vb. Ha a legjobb 16 közé kerülnék, máris egyet lépnék a megálmodott döntő felé. Mexikóból húsvétvasárnap érkezettt haza a csapat. Valacsay Gergely, a negyedik somoijai még aznap fivérével elugrott diszkóba. Csak utána pihente ki az út fáradalmait. Kivételesen öntözni sem ment. Ő huszonötödik lett a vb-n. - Nagyjából erre számítottam. De előkelőbb helyen is végezhettem volna, ha az első körben két nyertes asszó után jobban odafigyelek, és nem kapok ki egy gyenge svájcitól. Akkor egyenes ágon mehettem volna a harminckettőbe, és később nem olasszal találkozom. Ő viszont minden téren felülmúlt, végül bronzérmet szerzett. Mestere, akárcsak Forgács Péternek, Nagy József, aki nemrégen még vívóként adta a találatokat. Edzői munkájának első gyümölcsei érlelődnek. Mégis kitérővel kezdi: - Fehér Kornél 9. helye kimagasló dolog. Elég csak egy viszonyítás. A legjobb magyar 11. lett. Két-háromszáz honfitársa közül, nem beszélve a sportág óriási hagyományairól. Nálunk - a diákokat leszámítva - nincs harmincnál több tőrvívó. Ebből hoztuk ki ezt az eredményt. Előnye mégis van ennek a szűk bázisnak, mindenkivel többet foglalkozhatunk. Főleg azért vagyok boldog, mert két tanítványom is kijutott Mexikóba. De az sem kicsiség, hogy hozták várható formájukat, nem okoztak csalódást. J. MÉSZÁROS KÁROLY Brazília