Új Szó, 1994. április (47. évfolyam, 76-99. szám)

1994-04-15 / 86. szám, péntek

Tisztelt szerkesztőség! OLVASÓINK OLDALA 1994. ÁPRILIS 15. Leváltottak egy alpolgármestert... Félreértés ne essék, hazudni ne tessék! Ezennel kijelentem, hogy Pásztor István komáromi polgármester személye ellen soha nem tettem feljelentést. A polgármester úr 1994. március 25-én a városi képviselőtestület előtt tett kijelentései, valamint a napi sajtóban és a Komáromi Lapokban 1994. április l-jén és 8-án megjelent hamis információk, kétértelmű, a személyemet is érintő sértegetések, vádaskodások késztettek erre a nyilatkozatra. A történet úgy kezdődött, hogy a két, becsületére fokozottan érzékeny városi vezető: Pásztor István polgármester és Csintalan Miklós hivatalvezető feljelentette Kopács Tibort, a Tüske szatirikus folyóirat tulajdonosát és Finta László újságírót rágalmazásért, hitelrontásért. Pásztor István feljelentésének kiváltó oka egy velem 1992 júliusában készült riport egyetlen mondata volt: „Körülbelül 7,5 millió korona értékben adott el a polgármester tudtunk nélkül épületeket, telkeket." Ez volt az a kijelentésem, melyet Pásztor István, kényes becsületére való tekintettel nem bírt elviselni. Feljelentésében kifejtette a vádat, mely szerint ha igaz lenne ez a kijelentés, akkor ő megsértette volna a községi rendezésről és a községi vagyonról szóló törvények idevágó paragrafusait, és bűncselekményt követett el - de szerinte ez rágalom. Hosszú hónapok után az Érsekújvári Járási Ügyészség alaptalannak ítélte Pásztor István és Csintalan'Miklós vádaskodását, kijelentésemet teljesen megalapozottnak és igaznak ismerte el. Ezen események után a becsületsértési ügyben érintett három társammal együtt feljelentést tettünk a városi vagyont nagymértékben megkárosító ismeretlen tettes ellen. Az volt az érzésünk, hogy nem is annyira Pásztor István és Csintalan Miklós kényes becsülete, mint inkább az őket érő kritika mindenkori megszüntetése, a bírálók megfélemlítése, illetve megbüntetése a fontos. Sajnos, nem tévedtünk. Az ügyben kihallgatott tanúk zaklatása, majd megbüntetése következett, ami egzisztenciálisan érintette Oravecz Tibort, a városi hivatal vagyonjogi osztályának vezetőjét (elbocsájtás), Zuzana Čerňanskát, a pénzügyi osztály vezetőjét (elbocsájtással való fenyegetés, jutalom megvonása). Szénássy Árpád alpolgármestert, akit a képviselő-testület március 25-én visszahívott tisztségéből, mivel Pásztor István a szlovákiai politikai közéletből nem ismeretlen „vagy ő, vagy én" felhívással választás elé állította a képviselőket, mert képtelen együttműködni azzal az emberrel, aki őt feljelentette. Stubendek László képviselőtárs „spontán" kérésére a polgármester felolvasta az őt alaptalanul feljelentők névsorát. A szavazás eredménye végül is meghozta a Bajnok István vezette (Dél-Szlovákia más régióiból származó) képviselőcsoport jól előkészített győzelmét. A fenyegetések a sajtóban folytatódnak. Pásztor István legutóbbi nyilatkozata szerint „a félreértések elkerülése végett" készülnek rólunk „az erkölcsi bizonyítványok". (Komáromi Lapok, 14. szám) Az említett beadványunk ügyében folytatott vizsgálat eredményeiről írásbeli értesítést nem kaptam, ezért a járási nyomozóhivatalhoz fordultam információkért. Tájékoztattak, hogy az anyagot átadták a kerületi nyomozóhivatalnak. Tunodom, tunodom. Hogy min? Hát, a Szénássy alpolgármester talpára kötött útilapun, és az ún. Pásztor-pártiak mennybemenetelén. Történt ugyanis, hogy a képviselő-testület leváltotta Szénássy Árpádot, Komárom alpolgármesterét, és helyébe Hortai Évát, valamint Stubendek Lászlót tette a tisztségbe. De miért? Köztudott, hogy Pásztor István és Szénássy Árpád között már évek óta nem volt jó a viszony. Pásztor úr több ízben szabadulni akart helyettesétől, ám ez idáig kísérletei megfeneklettek. Az utolsó bravúros előkészítés, majd az azt követő offenzíva meghozta a gyümölcsét. Hivatalos indoklás: Szénássy úr részese volt a főpolgármester ellen benyújtott, gazdasági tartalmú följelentéseknek, noha Pásztor úr azt csak vélte. A lényeg: Szénássy Árpád még csak védekezési jogot sem kapott. Városszerte csámcsogják, hogy a Pásztor-támogatók, zömmel A félreértések elkerülése végett azt javaslom Pásztor Istvánnak és híveinek, hogy a jövőben inkább a tényekhez ragaszkodjanak, s akkor remény van arra, hogy nem kell majd hétről hétre módosítaniuk a másokat alaptalanul rágalmazó nyilatkozataikat, A városi vagyont nagymértékben megkárosító ismeretlen tettes ingébe bújni pedig senkinek sem tanácsos. FEKETE FERENC Komárom város „keletiek", egy emberként rontottak az áldozatra. Méghozzá álarcban. Ugyanis titkos szavazást rendeztek. A névtelenség mögött valami bűzlik, tudják a bennfentesek. Egyébként ha Szénássy úr tényleg valótlanságot jelentgetett volna, akkor mint rágalmazót a bíróság vonja felelősségre, nemde? A politikai boszorkánykonyhában jártasak úgy mondják, az elcsapott alpolgármester bűne az volt, hogy szóvá tette a közvagyon idegen kézbe való eladását, no meg a bársonyos forradalom után nem cserélt köpönyeget. Mivelhogy nem volt mit cserélnie. Még csak szentmisét sem celebráltatott a beiktatása tiszteletére! Ezek után osztom Ipóthová asszony ama nézetét, hogy a csere nem fog megoldani semmit, sőt... Nem hoz békét a komáromi olajfák alá. Bárcsak tévednék! CSIBA GÉZA Komárom Kinek a nevében? (Elhamarkodottan foglaltak állást, Ú] Szó, 1994. 3. 25) Korszerű áramátalakítók A Csallóköz talajvize féltett kincs. Tisztaságának megőrzése egyik legfőbb feladatuk az itt lakó, bármilyen formában működő embereknek. A VAR-ELEKTRO Dunaszerdahely, Vargha László tulajdonossal az élen, a transzformátorok olyan üzembe helyezését, fölszerelését alkalmazza, hogy meghibásodás esetén sem kerül a talajba szenynyeződés, pontosabban olaj. Az ún. torony trafóállomás minden szempontból megfelel az ökológiai követelményeknek. Környékükön nem kell a fákat kivágni, nem igényelnek nagyobb területet. További előnyük, hogy biztonságosabbak, nehezebben hozzáférhetők az idegenek számára. KMET VLADISLAVĽUBO NAVRÁTIL Dunaszerdahely « Megemlékeztünk 1848-ról (Az a nap egy kicsit más... Új Szó, 1994.3. 25) ...Nem tartom nemzetiségi kérdésnek, de nem értem, hogy a Szlovák Televízió hírműsoraiban miért fordítják le a magyar politikusok neveit. Bili Clinton nevét miért nem szlovákosítják? Én még nem hallottam, hogy a magyar tévé Čarnogurský Jánosról vagy Kováč Mihályról beszélt volna. A külföldi hírközlő szervek nem hagyják el a szlovák nők nevéből az -ová végződést. De miért beszél a szlovák tévé Margaret Thatcherováról, Katrin Krabbeováról? Bántják fülemet az ilyen átkeresztelések. NAGY TÜNDE Rimaszécs ...Gyűjtést indított a Csemadok Országos Választmányának kezdeményezésére Nagymácsédon Noszek Ferenc polgármester a délvidéki magyarság megsegítésére. A lakosságtól egy hét alatt összegyűlt 31 000 koronához a községi hivatal 9 000 koronával járult hozzá. A pénzért gyógyszereket vásároltak, amelyeket a csanádi püspökségnek továbbítottak. A gyógyszerek névjegyzékét átadták Huszágh Endrének, Bečej polgármesterének és Szabadka város végrehajtó tanácsa elnökének. F. G. Nagymácséd Szavak helyett tettek Segített az MKDM Annak ellenére, hogy még tavaly novemberben rokkantnak nyilvánítottak, február közepéig nem kaptam meg a nyugdíjamat. Elkeseredésemben az Üj Szónak is megírtam panaszomat. Mivel figyelmesen olvasom a napilapot, ráakadtam egy közleményre, miszerint az MKDM szociálpolitikai tanácsadást végez. Oda is írtam. Nagy volt a meglepetésem, amikor Sárközy Klára képviselő közölte velem, hogy foglalkoznak az ügyemmel. Ennél kellemesebb meglepetés csak akkor ért, amikor újabb levelet kaptam tőle, amelyben tudósított, hogy sikerült elintézni ügyemet a pozsonyi nyugdíjfolyósító intézetben. Lelkem mélyén mindig így képzeltem el egy-egy mozgalom, képviselő viszonyulását a választókhoz. NAGY ANDRÁS Kamocsa Határtalan bürokrácia A személyi igazolványokba pecsétet kell ütni az állampolgárság igazolására. Ez rendben is lenne, hiszen új államban élünk. Csakhogy a pecsételéshez fel kell mutatni a születési anyakönyvi kivonatot. Annak ellenére, hogy a személyi igazolvány már tartalmazza ezeket az adatokat, melyeket annak idején hivatalos okmányok felmutatása alapján jegyeztek be. Sokan nem ott laknak, ahol születtek, sokaknak nincs születési anyakönyvi kivonatuk.Ezt be kell szerezni, a születési helyre utazni, vagy postán kikérni. Ehhez „csupán" 40 koronás okmánybélyeg kell. Égbekiáltó bürokrácia, ha megkövetelik, hogy a hivatalos bejegyezést még külön, más okmánnyal is igazoljuk! Kassán több helyen is bejegyzik az állampolgárságot. A Terasz városkerület körzeti hivatala jól megszervezte a munkát, hogy ne kelljen a polgároknak várakozniuk. Az óvárosi hivatalban a fordítottja érvényes, ott a polgárok vannak a hivatalért: egy személy pecsételget, hosszú sor kígyózik a folyosókon és lépcsőkön. IVÁN SÁNDOR, Kassa A magyar médiaháború szele elérte a magyar közösséget Szlovákiában is. Ebben a bennünket is közelről érintő kérdésben jogában áll minden gondolkodó embernek véleményt nyilvánítani. De a vélemény az legyen vélemény, és ne minősítsen másokat csak azért, mert az ő véleményük más, mint a miénk. Altman Arnold a március 25-i cikkben elmarasztalta a szerkesztőséget, amiért - szerinte - elhamarkodottan foglalt állást a Magyar Rádió 129 munkatársának elbocsájtása ügyében. Hogy ez mennyire megalapozatlan vélemény, azt mindenki döntse el maga. Én két dologban szeretném kifejteni nézetemet. Először: ha valahol politikai okokból hallgattatnak el újságírókat, akkor semmilyen véleménynyilvánítás, amely elítéli ezt a tényt, nem lehet elhamarkodott. Mert ki emelje fel a szavát az ilyen dolgok ellen, ha nem az újságíró? A másik dolog: Nézetem szerint a magyar médiák Ugye, már ami a rádiót és a tévét illeti, nem lehet belügy. A magyar médiáknak ugyanis valamennyi funkciójukon kívül van még egy pótolhatatlan feladatuk, és ez a magyarság megtartásának feladata. Ezt az utóbbi funkciót mi tudjuk elsősorban értékelni, akik külhonban élünk. E funkciót csak egy jó műsorokat sugárzó média tudja betölteni. Mi megszoktuk a magyar médiák kulturált szellemiségét, amely általában meghaladta a hasonló cipőben járó államok nívóját. Az utóbbi időben azonban ez a színvonal sajnálatosan csökkent. A magyar politikusok egy bizonyos csoportjának a nyelvezetén érezni lehet a Tudjuk, hogy a szlovák posta drága, de milyen szolgáltatást kapunk pénzünkért? A sok példa közül íme kettő: Tavaly június nyolcadikán, kilencedikén és tizedikén nem kaptuk meg az Üj Szót. A kézbesítő akkoriban azt mondta, hogy az árát visszakapjuk, vagy levonják a júliusi díjból. Ebből nem lett semmi. Az sem vigasztal, hogy nemcsak én jártam így, hanem községünk minden előfizetője. Nem is szólva arról, hogy gyakran előfordul: másnap vagy harmadnap kapjuk csak kézhez az újságot. régi magyar átkot, az alábecsülést és a pökhendiséget másokkal szemben. Ezt a hangnemet veszik át a médiák is, amit a környező országok fő nacionalistái ki is használnak az ott élő magyarság kárára. A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez efféle megnyilvánulások már a múlt században sem segítették a magyarság ügyét. Magyarnak lenni Budapesten mindig könnyebb volt, és könnyebb ma is, mint külhonban. Ezt mindenképpen tudatosítaniuk kellene mindazoknak, akik szolgálni akarják ügyünket. BENKOVICS JÓZSEF Galánta Az, hogy a Magyar Rádióban példátlan méretű politikai tisztogatás történt, nem vélemény vagy állásfoglalás kérdése, hanem tény. Ennyit a dolog érdemi részéről. Világos, hogy az Üj Szó munkatársai nem elhamarkodottan foglaltak állást, hanem kötelességüket teljesítették, vagyis objektíven tájékoztattak. A szövegkörnyezet és összefüggések ismeretében pedig Miklósi Péter rühellem kifejezése is teljesen jogos és indokolt. Felháborító viszont a többes szám első személy használata Altman úr részéről. Vajon-kinek a nevében merészkedik ilyen szélsőséges véleményt nyilvánítani? Tudatában van annak, hogy nem az Üj Szó „próbálja megosztani a magyarságot", hanem a leveléhez hasonló fanatikus megnyilvánulások gerjeszthetnek sok ember szívében indulatokat? HORKAY TAMÁS Nagy kapós A húsvét az idén április 3-4-én volt, de az üdvözleteket csak 5-én kaptam meg. Pontos névvel, címzéssel. Ostraváról tizenkét napig jött a lap. Igaz, egy másik lapot, amelyet huszonkilenc kilométerre adtak fel, hét nap, tíz kilométerről pedig kilenc nap után kézbesítettek ki. Van egy ismerősöm, aki több száz kilométerre lakik tőlem, hát már most elküldöm neki a karácsonyi üdvözletet, mert félő, hogy máskülönben nem kapja meg ebben az évben. KATONA LÁSZLÓ Beretke Nem tudom, Kovács Krisztina egyáltalán Tornaiján lakik-e. Ha ugyanis itt élne, tudhatná, hogy 1989 óta a Csemadok alapszervezete 'minden évben megemlékezik a magyar forradalom és szabadságharc évfordulójáról. Méghozzá egész rendezvénysorozat keretében. Az idén, igaz, március 14-én koszorúztunk, de erről idejében értesülhetett mindenki. A helyi hangszórók napokkal előtte bemondták a megemlékezés idejét és helyét, a város leforgalmasabb helyein plakátokat ragasztottak ki, és az alapszervezet több mint 400 meghívót juttatott el a tagsághoz. A Szlovák Rádió magyar adásában is elhangzott a meghívás, az Új Szó pedig kis írásban méltatta a megemlékezést. Nem tudom, mindez hogyan kerülhette el Kovács Krisztina figyelmét. Ha netán Kovács Krisztina belépne a Csemadokba, ígérem, hogy a rendezvényeinkre szóló meghívót egy évig személyesen viszem el neki. BALAJTI LAJOS Tornaija Az olvasói levelekéi, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. A nézetek sokrétűsége érdekében olyanokat is közlünk, amelyeknek tartalmával szerkesztőségünk nem ért teljes mértékben egyet. Köszönjük olvasóink bizalmát, és várjuk további leveleiket Drága, de lassú 6