Új Szó, 1994. március (47. évfolyam, 49-75. szám)

1994-03-10 / 57. szám, csütörtök

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ SZÓ* 1994. MÁRCIUS 10. Teljes jogú EU-tagság: egyelőre nem A LIBERÁLIS INTERNACIONÁLÉ HATÁROZATA A szlovákiai politikai helyzetről A Liberális Internacionálé Végrehajtó Bizottsága 1994. február 25-i londoni ülésén egyhangúlag fogadta el a szlovákiai politikai helyzet­ről szóló határozatot, amelyet Petőcz Kálmán, a Magyar Polgári Párt külügyi titkára, szóvivője terjesztett elő. (ÚJ SZÓ-tudósí(ás) - Szlovákia egyelőre nem kéri teljes jogú tagként felvételét, az Európai Unióba - jelen­tette ki a'minisztérium tegnapi sajtó­értekezletén Ján Lišuch külügyi ál­lamtitkár röviddel azután, hogy há­zatért Brüsszelből. A belga főváros­ban kedden este eredetileg külügy­miniszteri találkozóra került volna sor az EÚ három vezető tagországa a hat társult tagállam képviselői kö­zött, ám kölcsönös megállapodás ér­telmében erre nem került sor. A szlovák államtitkár szerint - aki külügyminiszter híján utazott Brüsz­szelbe - a találkozó meghiúsulása azzal függ össze, hogy az Európai Unió még nem fejezte be a csatlako­zási tárgyalásokat Norvégiával, s ezeket szeretné mielőbb lezárni. A trió és a hatok találkozójára vár­hatóan egy hónapon belül sor kerül, s az időpontról a jövő héten dön­tenek. A küldöttség így önhibáján kívül dolga végezetlenül tért haza, azon­ban nemhivatalos eszmecserékre sor került Brüsszelben. Az államtitkár úgy tájékoztatott: a beszélgetőtársak közül senki sem jelezte, hogy fenn­tartásai lennének a szlovákiai belpo­litikai helyzet alakulásával összefüg­gésben. Ján Lišuch megállapítása: Nem kell különösebben aggódnia amiatt sem, hogy Szlovákia a ma­gyar és a lengyel szándéktól eltérően a közeljövőben nem fogja kérelmez­ni a teljes jogú tagságot az Európai Unióban. Lišuch ezt azzal indokolta, hogy az említett két állam már a múlt hónaptól társult tagja az EÚ­nak, viszont a Szlovákiával össze­függő ratifikációs folyamat az Unió tizenkét tagállamban várhatóan az év végén fejeződik be. A pozsonyi vezetés még nem döntötte el, hogy kivárja-e ennek a jóváhagyási folya­matnak a végét, vagy még az idén benyújtsa-e a teljes jogú tagság iránti kérelmet. Az államtitkár szerint Szlovákia e téren egyezteti lépéseit Csehországgal. A külügyminisztérium sajtóérte­kezletén nem reagáltak a szlovák államfő tegnapi parlamenti beszédé­ben elhangzott kemény bírálatra, amely a nagykövetek kinevezésének elhúzódására vonatkozott, s Michal Kováč szerint a külföld ezt úgy fogja fel, hogy nem a diplomáciai kikülde­tésre alkalmas egyénekből van ke­vés, hanem a kormánypárt politikai szempontok alapján válogat. Ján Li­šuch kitérő válaszában azt hangsú­lyozta, hogy az államfő is a nagykö­vetek jóváhagyásának egyik közre­működője, s személy szerint reméli, hogy júniusig a legfontosabb nagy­követi posztokat sikerül betölteni. A tájékoztatón megtudtuk: a jövő héten Vladimír Mečiar Szlovéniába látogat, s a külügyminisztériumból valamelyik főosztály igazgatója lesz kíséretének a tagja. (p. vonyik) 1. Értékelve azokat az eredmé­nyeket, melyeket Szlovákia né­pe 1989 novembere óta elért a demokratikus társadalom épí­tése terén; 2. Mélységesen meggyőződve arról, hogy Szlovákia jövője az Európai Unióval és annak intéz­ményeivel kell hogy összekötve legyen; 3. Kifejezve aggodalmát a je­lenlegi szlovákiai politikai és gazdasági válság miatt, melynek okai — a kormány kisebbségi pozí­ciójából adódó folyamatos bi­zonytalan helyzet a parlamenten belül; — azok az autokrata módsze­rek, melyeket Mečiar miniszter­elnök és a kormány egyes tagjai alkalmaznak a hatalom gyakor­lása során; — a gazdasági reform lelassítá­sa és a privatizációs folyamat átláthatatlansága; — a kormány és a magyar nemzeti kisebbség (amely az or­szág lakosságának 11 százalékát teszi ki) képviselői közli feszült­ség növekedése, amely a társa­dalom fokozatos nemzeti polari­zációjához vezet; — a kormányzó pártok részé­ről a politikai ellenzékkel és a ki­sebbségek képviselőivel való át­fogó és tényleges párbeszéd elu­tasítása a kormányzó pártok ré­széről, valamint a nemzetiségi kérdéssel való visszaélés, a más fontos problémáktól való figye­lemelterelés céljából; A. Támogatja a liberális és de­mokrata politikai erőket Szlová­kiában a jelenlegi problémák megoldásában a Szlovák Köztár­saság keretein belül. B. Felhívja a kormányzó pár­tokat, hogy teremtsék meg az ország jövőjét befolyásoló kulcs­fontosságú kérdésekben az el­lenzékkel folytatandó tényleges párbeszéd feltételeit; C. Felhívja a szlovák kor­mányt és a szlovákiai politikai hatalom képviselőit, hogy a ma­gyar nemzeti kisebbség politikai szervezeteit tekintsék egyenran­gú partnerként, mivel azok a szlovákiai magyar közösség­hez tartozó polgárok legitim képviselői; D. Sürgeti a szlovákiai politi­kai hatalom képviselőit, hogy haladéktalanul teljesítse az Eu­rópa Tanács ajánlásait, amelyre Szlovákia a szervezetbe való fel­vételkor a kisebbségi polgárok óhajával és valódi érdekeivel összhangban kötelezte magát. NÉHÁNY SORBAN A Kuril-szigetek egyikén két orosz határőr ked­den kollégáik szálláshelyén tü­zet nyitott automata gépfegyve­rekből. Az értelmetlen lövöldö­zés eredménye: hat halott és három sebesült. A tettesek elme­nekültek, később a helyi pa­rancsnok kérésére érkező heli­koptert támadták. A legutóbbi jelentések szerint a pilótának a kényszerlp«^áHás során nem esett bántódása, a két tettest pedig elfogták. Megkezdődtek a vizsgálatok, s nincs kizárva, hogy a tragédia hátterében az idősebb katonák zaklatása állt. V lagyimir Zsirinovszkij holnap néhánynapos lá­togatásra Lengyelországba uta­zik. Az Orosz Liberális Demok­rata Párt elnöke az Önvédelem Nemzeti Front első kongresszu­sának a vendége lesz — tájékoz­tatott tegnap a Radio Zet, a Front elnökére hivatkozva. L juben Berov bolgár kor­mányfő egészségi állapota változatlan - jelentette a szófiai rádió. Mint ismeretes, a minisz­terelnököt kedden szívinfarktus­sal szállították kórházba. I on Iliescu román elnök, aki háromnapos látogatáson tartózkodik a Koreai Köztársa­ságban, tegnap találkozott Kim Jong Szam elnökkel. A Yonhap hírügynökség szerint a két ál­lamfő a megbeszélések során az atomfegyverek további fejlesz­tése ellen szállt síkra. A tárgya­lások fő témája: a kétoldalú kap­csolatok fejlesztése. T egnapra virradó éjszaka a délmexikói Chiapas ál­lamban ismét kiéleződött a helyzet. A kormányzó párt egyes tagjai által támogatott kö­rök a helybéli indiánok és pa­rasztok tömegmozgósításával összefüggésben jelezték, hogy veszélyeztetve érzik magukat. Chiapas állam több magas rangú képviselője ugyanis fenyegető hangvételű leveleket kapott. D urbani jelentések szerint a város közelében ked­den történt vasúti szerencsétlen­ség következtében 63 személy vesztette életét és mintegy 370-en megsebesültek. A baleset okait vizsgálják, a rendőrség nem zárta ki a szabotázs lehető­ségét. Egyes szemtanúk szerint azonban a szerelvény rendkívüli gyorsan robogott, s ez okozhatta a vonat kisiklását. K laus Kinkéi tegnap Bonn­ban megnyitotta a balti államok külügyminisztereinek tanácskozását. A német külügy­miniszter megnyitó beszédében a balti országokban élő orosz kisebbség integrálására szólítot­ta fel Észtország, Litvánia és Lettország minisztereit. Az Oroszországhoz fűződő kapcso­latok szempontjából nagy jelen­tősége van az orosz kisebbség kérdésének, hangsúlyozta Kin­kéi. S teve Oxman, az amerikai külügyminisztérium euró­pai ügyekért felelős képviselője athéni látogatása során annak a véleményének adott hangot, hogy a gazdasági embargó, ame­lyet a közelmúltban Görögor­szág rendelt el Macedóniával szemben, semmi esetre sem járul hozzá a térség stabilitásához. Egyben közölte, hogy a wa­shingtoni képviselők a két érde­kelt felet szeretnék hozzásegíte­ni a párbeszéd megkezdéséhez. A tárgyalások felett a későb­biekben az ENSZ vállalna véd­nökséget. Hároméves börtön­fogság után tegnap Pekingben szabadon engedték Wang Dan kínai disszidenst, akit az 1989-es tüntetések idején tartóztattak le. Viktória, vagyis győ­zelem - mutatja ujjai­val. Szabadon bocsá­tása elsősorban azzal függ össze, hogy ma Pekingbe várják az amerikai külügymi­nisztert. Warren Christopher több al­kalommal erélyesén bírálta Kínát az emberi jogok megsértéséért és a politikai foglyok elengedésétől tette függővé a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megadását Kínának. Politikai, polgári megbékélést (Folytatás az 1. oldalról) fejezte ki, hogy a nemzetiségi prob­lematika fokozatosan a végrehajtó és a törvényhozó szervek elé kerül, miközben felül kell bírálni, hogy külön nemzetiségi törvényre van-e szükség, vagy pedig a meglévő tör­vényeket kell kiegészíteni. A köztár­sasági elnök elvárja, hogy kezdemé­nyező lépései megfelelő visszhangra találnak. Annál is inkább, mert a ki­sebbségek jogállásának rögzítése ré­szét képezi azoknak a kötelezettsé­geknek, amelyeket Szlovákia magá­ra vállalt az Európa Tanácshoz való csatlakozáskor. Az olyan problémá­kat, mint a névhasználat és a közsé­gek megjelölése a lehető legrövidebb időn belül meg kell oldani. - Mindig mértékletességre kell törekedni - mondotta, megjegyezve, hogy ép­pen ezt hiányolja a területi és köz­igazgatási felosztásra vonatkozó ko­máromi állásfoglalásban. Megállapí­totta, hogy a területi autonómia kö­vetelése elfogadhatatlan. Úgy vélte, hogy a nemzetiségek helyzetét az emberi és a polgáijogok következe­tes érvényesítése útján kell megolda­ni. Ennek érdekében meg kell erősí­teni a helyi önkormányzatokat, és egy központi szervet kell létrehozni, amely a nemzetiségek és az etnikai csoportok szükségleteivel foglalkoz­na. Ennek kapcsán kitért a Dél-Szlo­vákiában kisebbségben élő szlová­kok helyzetére, tarthatatlannak mi­nősítve azt, hogy saját hazájukban nem érzik magukat otthon. - Ezért csakis az állami szervek a felelősek - hangsúlyozta. Michal Kováé úgy értékelte, hogy a szlovák gazdaság még nem érte el a fordulópontot. Bírálta, hogy Szlo­vákiának nincs olyan gazdasági stra­tégiája, amelv megfogalmazná az ál­lam gazdaságpolitikájának legfonto­sabb céljait. Bonyolultnak nevezte a lakosság szociális helyzetét, s első­sorban a nyugdíjasok, a fiatal csalá­dok és a munkanélküliek gondjaival foglalkozott. A köztársasági elnök szerint aggodalmakra ad okot az ország belső biztonsága, a bűnözés növekedése, a korrupció. Ami az ország külső biztonságát illeti, leszö­gezte, hogy egyértelműen a NATO felé orientálódunk. - Közéletünket a szüntelen politikai küzdelem jel­lemzi - szögezte le -, amelyet rágal­mazások, hazugságok, féligazságok hirdetése és az ellenfél lejáratása kísér. Sajnálattal állapította meg, hogy a politikai pártok idegessége egyre nagyobb mértékben érinti a polgárokat. Ebben a helyzetben a közvélemény nagy része úgy véle­kedik, hogy az 1989-ben megindult folyamat a politikusok miatt zsákut­cába került. Kiemelte a polgári társa­dalom felújításának fontosságát, an­nak jelentőségét, hogy megszűnjön a konfrontáció, és az élet minden területén együttműködés alakuljon ki. Beszéde második felében az ál­lamfő állást foglalt a belpolitikai helyzet egyes kérdéseivel kapcsolat­ban. - Nem hallgathatjuk el-mond­ta -, hogy politikai életünkben már hosszabb ideje le akarják járatni az egyes pártokat és vezetőiket, ellen­ségeskedést, gyűlöletet szítanak a másként gondolkodókkal, illetve más pártok és mozgalmak tagjaival szemben. Bűnbakot keresnek, akire áthárítható a felelősség a mai politi­kai válságért. A miniszterelnök nem­csak az elnöki hivatalt és az elnök tanácsadóit bírálja és diszkreditálja, hanem magát a köztársasági elnököt is. Alapjában véve nem személyi konfliktusról, hanem társadalmi el­lentétről van szó, amelyről a köztár­sasági elnök eddig szándékosan nem beszélt, mivel bízott a kompromisz­sZumban. A válság azért tört ki, mert a kormányhatalom elvesztette hát­országát a parlamentben, sőt saját mozgalmában is. Michal Kováč sze­rint a Mečiar által megszemélyesített kormány elveszíti legitimitásának erkölcsi létjogosultságát. Hangsú­lyozta, hogy nincs a DSZM, sem pedig a kormány ellen, de komoly fenntartásai vannak Mečiar úr politi­kai munkájának stílusával és etikájá­val, valamint kormányzásának mód­jával és azzal a gyakorlatával össze­függésben, amely a politikai életben konfrontációs légkört teremt. A továbbiakban rámutatott, hogy a kormányfő fokozatosan ignorálni kezdte a köztársasági elnököt, két­ségbe vonta tevékenységét, sőt rá­galmazta azzal a céllal, hogy eltávo­lítsa őt tisztségéből. Ezt több konk­rét példával szemléltette. így tavaly nyártól a DSZM összes választmányi ülésén, illetve pozsonyi nagygyűlé­sén sértegették az államfőt. A felso­rolt esetek közül a legutóbbi február 28-án történt Jozef Prokeš külügy­miniszterré való kinevezésének visz­szautasítása után. A kormányfő ek­kor bírálta az államfőnek azt a ter­vét, hogy meghívja Pozsonyba a já­rási hivatalok vezetőit. Szerinte ez nem áll jogában, és azzal fenyegető­zött hogy a3 elnök meghívását elfo­gadó hivatalvezetőket azonnal elbo­csátja. Egyúttal azzal vádolta a köz­társasági elnököt, hogy mindenütt ellenségként viselkedik, és ő a fele­lős a mai belpolitikai helyzetért. Mi­chal Kováč visszautasította azt a ki­jelentést, hogy hét hónapja nem fo­gadta a kormányfőt és a parlament elnökét. Elmondta, hogy ebben az időszakban 29-szer találkoztak, vi­szont a kormányfő megbeszélésük ellenére nem tájékoztatja őt a kor­mány üléseiről. Amikor az államfő nem volt hajlandó [van I.exát priva­tizációs miniszterré kinevezni, Vla­dimír Mečiar ismételten megkérte őt, hogy vizsgálja felül álláspontját. Ezt azzal indokolta, hogy a DSZM-nek nincs már pénze a fizetésekre sem. Valószínűleg előrehozzák a válasz­tásokat, és a mozgalomnak pénzre van szüksége. Szerinte ezt a munkát csak Ivan Lexa végezheti el, és utána úgy is meneszti majd. - A kormányfő nem hajlandó az együttműködésre, a korrekt párbe­szédre, nem tudja egyesíteni a polgá­rok különböző csoportjait. Bizalmat­lansága miatt csak azokkal tud együttműködni, akik lekötelezettjei. Mečiar úrnak nincs szüksége tanács­adókra, opponensekre, hanem csu­pán segítőtársakra elképzelései meg­valósításában - hangoztatta az ál­lamfő, majd felszólította a képviselő­ket, akadályozzák meg az intoleran­cia, a gyűlölet, a megfélemlítés terje­dését. Felkérte a kormányfőt, hogy harag és gyűlölet nélkül gondolkod­jon el az elmondottakon. Befejezésül Michal Kováč hangsúlyozta, hogy ő nem árulja el Szlovákiát, teljesíteni fogja alkotmányos kötelességeit, nem követeli, hogy Mečiar mondjon le, de felszólítja őt és a képviselőket is, hogy halaszthatatlanul tegyenek közös lépéseket a politikai, nemzeti és polgári megbékélés érdekében. Segítsenek abban, hogy az idő előtti választások nyugodt légkörben való­sulhassanak meg, s így a polgárok dönthessenek, hogyan tovább.

Next

/
Thumbnails
Contents