Új Szó, 1994. március (47. évfolyam, 49-75. szám)

1994-03-08 / 55. szám, kedd

1994. MÁRCIUS 8. HAZAI KÖRKÉP 4 Lipótvári börtönkitörés Változatlan büntetések A múlt hét végén a legfelsőbb bíróság végleg pontot tett a véres lipótvári börtönkitörés tetteseinek ügye után. Mint ismeretes, 1991 novemberében Polgári Tibor hat fogolytársával - Urigával, Harvannal, Botossal, Fedákkal, Bajgerrel és Dudával - öt börtönőr lemészárlása és több fegyőr súlyes megsebesítése után kiszabadult a legbiztonságosabb börtönnek tartott fegyházból. Másnap drámai tűzpárbaj után valamennyiüket sikerült elfogni és hamarosan a vádlottak padjára ültetni. Tavaly a kerületi bíróság Polgárit (három gyilkosságot bizonyítottak rá) és Urigát (két fegyőr életét oltotta ki) életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte, Harvan 25, Botoš 18, Fedák és Bajger 15—15 és Duda 13 évet kapott. Polgáriék fellebbeztek és ügyük a legfelsőbb bírósághoz került. A vastag iratköteg áttanulmányozása hét hónapot vett igénybe. Közben Harvan a börtönben önkezével véget vetett életének. Polgári ügyvédet cserélt, mert előző védője „teljesítményével" nem volt elégedett. A háromnapos fellebbviteli - tárgyalás során kiderült, új védője sem a legmegfelelőbb. Túl kevés időt szentelt neki és, ahogy kifogásolta, - mindöszsze kétszer tíz percet áldozott rá a börtönben. Az volt a kívánsága, hogy az az érsekújvári ügyvédnő képviselje, akit már régóta ismer, s aki már néhányszor védte. A szenátus elnöke ezúttal nem teljesítette a vádlott kérését, mert az említett ügyvédnő más elfoglaltsága miatt nem vállalta a megbízatást. A vádirat több mint két óráig tarló felolvasását követően Polgári ezúttal is kifogásolta a vizsgálat lefolyását, megkérdőjelezte tárgyilagosságát és megvádolta a börtönőröket, akik szerinte brutalitásukkal, válogatott kínzásokkal és különböző zsarolásokkal nagyban hozzájárultak a történtekhez. — Miért nem ítélkeznek felettük is, amikor ugyanolyan bűnösök, mint mi? - tette fel a szónoki kérdést már sokadszor. A rendkívüli biztonsági intézkedések mellett zajló fellebbviteli per során — mint ahogy az várható volt — semmi olyan új tényre nem derült fény, ami indokolta volna a kerületi bíróság ítéleténekv megmásításál. Az egyedüli változás: Botoš, Fedák, Bajger és Duda segédletét az öldöklésnél a tettestársi minősítésről segítőtársira változtatták. (ordódy) Czölder Dezső képei Kiállítás a rozsnyói múzeumban (Üj Szó-hír) A Rozsnyói Bányászati Múzeum 1987-ben kapta meg Czölder Dezső festőművész hagyatékát: több tucat olajfestményt és rajzot. Az 1933-ban elhunyt, gölnicbányai születésű Czölder a Budapesti Képzőművészeti Akadémia elvégzése után bejárta Európát és az amerikai kontinenst, sorra készítve a képes üdvözlőlapnál alig nagyobb s hangulatukban azokkal azonos olajfestményeket. Leginkább a nevezetes üdülőhelyekről, Velencétől az Alpokig. A bányászati múzeum 1987 óta először rendez kiállítást a művész képeiből, s ez ma nyílik Rozsnyón a fő téri galériában, és április elejéig tart nyitva. (klinko) Bíróságok a vádlottak padján (Folytatás az 1. oldalról) ság működik; 335 bíró kellene, de csak 293 van; annyira el vannak adósodva, hogy már a postának sem tudnak fizetni, s ezért a postaigazgatóság utasítást adott ki, hogy a bíróságoktól a posták nem vehetnek ál küldeményeket; a bíróságok gyakran nem tudják megtartani a kitűzött tárgyalásokat; a jelenlegi tartozásuk elérte a 13 millió koronát, és ez havonta 1,5-1,8 millió koronával növekszik; 48 ezer hagyatéki ügy áll lezáratlanul, dc nem tudnak fizetni a hagyatéki biztosként eljáró közjegyzőknek sem, 800 ezer koronával tartoznak nekik, és az immár gyakorlatilag magánvállalkozóként működő közjegyzők kilátásba helyezték, hogy felszámolják önmagukat, hiszen ők sem dolgozhatnak a végtelenségig hitelbe, nekik is fizetniük kell valamiből a bérleti díjat, a villanyt, a gépírónőt, a takarítónőt, a postai költségeket stb. Hasonló problémákról hallottam egyes pozsonyi és dunaszerdahelyi bíróságokon is. Nem telik nyomtatványokra, irodai kellékekre, a tanúk és a bírósági szakértők kiadásainak, illetve díjazásának kifizetésérc sem, mégpedig annak ellenére, hogy az ügyfél lerótta az ugyancsak jelentős összegű bírósági illetéket. Vannak bíróságok, ahová az ügyfélnek személyesen kell elmennie azért a küldeményért, amelyei postán kellene megkapnia, és ahol a bírósági tárgyaláson csak akkor készítenek számára másolatot a jegyzőkönyvről, ha indigót és írógéppapírt hoz magával. Az igazságszolgáltatás - úgy tűnik — az állam számára menő üzleti ágazat, ahol egy korona befektetés két korona hasznot hoz, és ebből még adózni sem kell! Az ilyen felfogás viszont az igazságszolgáltatás legalapvetőbb elvét, a bírói függetlenséget kérdőjelezné meg (annak legyen igaza, aki többet hajlandó fizetni?). Persze, a bírói függetlenség már most is veszélybe került. A bíróságok működése gyakran egyes állami hivatalnokok, igazgatók jóakaratán múlik (hajlandóak-e még fűteni a bíróság irodáit, kézbesíteni a postáját, üzemeltetni a telefonjait a több hónapnyi tartozás ellenére). De mi van akkor, ha „ellenszolgáltatást" kérnek a jószándékuk által lekötelezett bíróságtól? Katarína Tóthová miniszter persze védi a mundér becsületét. A rádiónak adott nyilatkozata szerint a bíróságok azért kerültek ilyen szorult helyzetbe, mert a számukra kiutalt pénzt nem a legégetőbb adósságok törlesztésére használták fel (az alkotmányjogi bizottságon még nem ezt állította), de Mečiar nagylelkűségének köszönhetően még e héten 25 millió koronát osztanak szél a bíróságok között („23 millió koronáról és némi aprópénzről" tett említést a bizottsági ülésen, ahol az is elhangzott, hogy ez csak áprilisig lesz elegendő), és hasonlóan kezelte a bírák hiányának kérdését is, amikor kijelentette, 40 új bíró megválasztására tett javaslatot a kormányban, holott a parlamenti bizottság előtt még arról beszélt, hogy a 40 bírósági gyakornok közül harmincai választanak ki, a névsort a kormány elé terjesztik, A végrehajtó hatalom és a bírói hatalom között konfliktust lát dr. Ľudovít Bradáč, a Szlovákiai Bírók Társulásának elnöke. Ľubomír Fogaš képviselő, a jogi kar docense felrója Tóthová igazságügy-miniszternek, a jogi kar docensének, hogy „miniszteri rajtaütésekkel felügyeli", betartják-e a bírák a hivatalos munkaidőt, az irodájukban tartózkodnak-e? És mindennek delejébe, a Kassai Kerületi Bíróság elnöke arra kényszerült, hogy ismét feltalálja a küldöncök intézményét, hiszen egy ilyen alkalmazott annyi idézést, küldeményt kézbesít, amennyit az állami posta 27 ezer koronáért továbbítana. Apropó, ha már az állami postával érdemes konkurálni, vajon mikor jutunk cl oda, amikor az állami igazságszolgáltatás konkurenciáját is bevezetjük? Néhány keresztapa, főként a privatizálok közül, állítólag már most is vállalkozna erre! FEKETE MARIAN A Bibliotheca Hungarica pályázata „Emlékek nélkül nemzetnek híre csak árnyék." Vörösmarty Mihály A Somorjai Bibliotheca Hungarica a (cseh)szlovákiai magyar történelem 1945-1947-es magyarellenes eseményeinek, a j ogfosztottság korának jobb megismerése s a jövőnek való megőrzése és felmutatása végett pályázatot hirdet a hontalanság éveivel kapcsolatos írásos és szóbeli dokumentumok (a kitelepítést-deportálást tükröző népi-félnépi eredetű korabeli költemények, verses krónikák, ,,hírversek", „veszedeleménekek", népdalok, népdalátköltések), továbbá prózai visszaemlékezések, levelek, tényirodalmi igaz történetek gyűjtésére. Dalok, népdalátköltések esetén a szöveghez csatolandó a dallamot hitelesen rögzítő mai magnófelvétel szalagja is (1 példányban). Mind a dallam nélküli, mind pedig a dallammal kiegészített szövegközlés esetén feltüntetendő a gyűjtő neve, az adatközlő neve, életkora, lakhelye; továbbá (az időpont megadásával) a csehországi helység, ahová a történelem forgószele a szülőföldjéről elsodorta. A dokumentumok szövegéi a pályázat meghirdetője 1994. június 30-ig három példányban kéri beküldeni az alábbi címre: Városi Honismereti Ház, 931 01 Šatnorín. A borítékra írják rá: „Emlékek nélkül nemzetnek híre csak árnyék." A tényirodalmi pályamunkák, ugyancsak három példányban, a fent megadott határidőig a fent megadott címre küldhetők be. A dokumentumokat, levelekel a korabeli helyesírással, betűhíven gépeljék le, vagy fénymásolt formában küldjék be (ha erre nincs mód, a levelekel a BH fénymásolja le, visszaküldve az eredeti példányt). A beérkezett pályamunkákat a Bibliotheca Hungarica Alapítvány kuratóriuma által kinevezendő bírálóbizottság két kategóriába (vers, illetve próza) sorolva 1994 szeptember végéig bírálja el; e határidőig keríil sor a pályázat eredményének a sajtóban való közlésére, a pályanyertes művek díjazására, az esetleges különjutalmak kiosztására is. A legjobb pályamunkákat mindkét kategóriában 3000, 2000 és 1000 koronás jutalomban részesítjük, közzétesszük a sajtóban, s kellő társadalmi támogatás, szponzorálás esetén publikáljuk a Bibliotheca Hungarica „Pro Pátria Füzelek" című kiadványsorozatában. A BH Alapítvány kuratóriuma A vállalkozók pártja Demokrata-tömböt sürget A vállalkozók már elutasítják, hogy más képviselje érdekeiket, maguk akarnak a politika színterére lépni — jelentette ki a Szlovákiai Vállalkozók és Iparosok Pártjának tegnapi sajtóértekezletén Vladimír Randa elnök. Elmondta, támogatják az idő előtti választások kiírását, s tárgyalásokat folytatnak a Demokrata Párttal és a Kereszténydemokrata Mozgalommal az esetleges választási koalícióról. Nézete szerint reális esély mutatkozik egy demokrata tömb létrehozására, amely a politikai középtől a jobboldalig kitöltené a jelenlegi űrt, s garantálná a demokráciát és a törvényességet. Kijelentette: köztük és az említett két párt között a közelgő helyhatósági választásokat illetően a járások zömében már koalíciós megegyezés született. Felhívta a figyelmet, hogy az adóhivatalok járási szinten nagyon gyakran saját szájízük szerint magyarázzák a törvényeket és kíméletlenül, nemegyszer törvénysértő módon viszonyulnak a vállalkozókhoz. Közölte, hogy pártjuk kezdeményezni fogja a jövedelmi adóról szóló törvény módosítását. Ha javaslatukat nem szívleli meg a kormány és a parlament, tiltakozó akciókat szerveznek. Tomáš Singer, a párt alelnöke élesen bírálta a Számvevőszéket, hogy bár feladata a törvényesség megtartásának mindenkori ellenőrzése, a saját háza táján maga is törvénytelen eszközöket érvényesít. (mázsár) AHOGY ÉN LÁTOM Háztűznézőben Weisséknél Lapzártáig aligha derül ki, hogy mi lesz az eredménye a Demokratikus Baloldal Pártja és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom vezetői tegnap estére bejelentett tanácskozásának, amelyen azt kellene eldönteni, hogy mikor legyenek az előre hozott választások, illetve, hogy átmeneti időre szere pet vállalnak-e Weissék a kormányzásban. Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy Mečiarék miért óhajtják már júniusban urnákhoz hívni a lakosságot. De az sem, hogy az ellenzék legtöbb pártja miért tartaná célszerűbbnek csak ősszel a voksoltatást. A kormány népszerűsége már az SZNP-vel való koalíció megkötése előtt is gyorsan csökkent, Ján Slota színrelépése óta pedig a szó szoros értelmében zuhant. Ilyen körülmények között Mečiarnak elsőrendű érdeke, hogy a kormányzásban olyan viszonyokat alakítson ki, amelyek között vakvágányra tudná állítani az ámokfutó zsolnai polgármestert és ambiciózus pártját. A miniszterelnök erre szeretné felhasználni a Demokratikus Baloldal Pártját, és egyáltalán nem csodálkoznék, ha az ügy érdekében akár parádés ajánlatot is tenne Weissnek és Kanisnak. A látszólag egységesen a szociáldernokrataság felé menetelő Weiss-pártról sok minden kiderülhet a tegnap este megkezdett tanácskozásokat követő napokban. Sok minden, főleg ha akár 50 százalékban is az agyafúrt miniszterelnök forgatókönyve szerint megy végbe a tanácskozás. Mečiarról ugyanis megtudhattuk 1990 óta, hogy jobban ismeri az országban működő más pártok belső viszonyait, gyenge pontjait, mint e pártok legfelsőbb vezetői. A Szlovák Nemzeti Párt szétverése, Ľudovít Černák saját párlbelijeivel való megaláztatása ezt fényesen bizonyítja. Sokan azt állítják, persze, nehezen bizonyíthatóan, hogy a Demokratikus Baloldal Pártja vezetőinek a pártvagyonnal való zsarolhatóság az Achilles-sarka, és hogy e körülmény hatására voltak Weissék számos esetben olyan segítőkészek a parlamentben, valahányszor veszélybe került a Mečiarkormány. A valóságban - és bizonyíthatóan - más vonatkozásban is van egy nagyon gyenge pontja a szociáldemokrataság felé tartó DBP-nek. Az, hogy botcsinálta az egysége és tagsága jelentős hányadánál csak fikció a szociáldemokrataságra való hajlam. Kétségtelen, hogy a párt legfelsőbb vezetőinek zöme Peter Weiss mögött áll, és helyesli a Szocialista Internacionálé felé való orientálódást. Távolról sem ilyen egyértelmű a helyzet a járási szervezetekben, a párt alapszervezeteiről már nem szólva. Nagyon jól illusztrálható ez a helyzet a pártvezetőségnek, illetve a tagság jelentős részének a privatizációhoz fűződő viszonyán. Weiss — újdonsült szocdemként — helyesli az állam mindenhatóságának megszüntetését a gazdaságban, miközben pártja derékhada jelentős része számára imponáló, milyen eredményesen szabotálja Mečiar a privatizálást. Ilyen viszonyok között elképzelhetetlen, hogy a Demokratikus Baloldal Pártjának elnöke a tegnap esti eszmecserére készülve (amely szegről-végről koalíciós megbeszélések nyitányának is minősíthető), nem gondolt arra, ami az elmúlt egy esztendőben Mečiarék és a Szlovák Nemzeti Párt között történt, és aminek eredményeként ez a nagymúltú párt elnököstől ebek harmincadjára került. Aligha minden hátsó gondolat nélkül emlegette mostanában a miniszterelnök oly gyakran, hogy mennyi szimpatizánsa van mozgalmának a demokratikus baloldaliak körében. Az SZNP esete mindennél jobban bizonyítja, hogy Mečiarhoz lehetséges koalíciós partnerként (még ha ideiglenesnek, áthidalónak szánják is a kapcsolatot) csak furkósbottal a kézben tanácsos közeledni. Tegnap este háztűznézőbe ment Mečiar Weissékhez. Reméljük, nem életre-halálra szóló frigy lesz ebből a legfeljebb csak őszig tartó próbaházasságnak ígérkező kapcsolatból. Önmagát tagadná meg Vladimír Mečiar, ha nem tenne kísérletet legalább a Demokratikus Baloldal Pártjának szétbomlasztására I

S TÓTH MIHÁLY I^J S&Ó&