Új Szó, 1994. március (47. évfolyam, 49-75. szám)

1994-03-04 / 52. szám, péntek

7 RIPORT 1994. MÁRCIUS 4. Mindenki bizakodik Transzformáció utáni helyzetkép egy volt nagyszövetkezetből A helyi, továbbá a kenyheci, a migléci és a bölzsei magángazdákból verbuválódott egykori mezőgazdasági szövetkezetek későbbi egyesítésével létrehozott abaújszinai nagy agrárüzem kis mértékben ugyan, de zsugorodik. Pontosabban: osztódik. Persze, nem szabálytalanul, nem törvényellenesen. Még akkor sem, ha netán akadnak, akik kételkednek a földtulajdonosok törvényesen visszaállított önrendelkezési jogában. A különválók Hogy az említett Hernád-parti települések közös mezőgazdasági szövetkezetéből néhány tag kilép, azt már a legutóbbi aratáskor rebesgették a helyiek. Sőt, néhányan azt is tudni vélték, hogy egy új kisszövetkezet van alakulóban. Azóta sok víz lefolyt a Hernádon, meg a Szakalyi-patakon, s közben a szövetkezet háza táján is történt némi változás. Hogy mi és hogyan, azt a minap a helyszínen igyekeztem megtudni. Előbb a különválók egy csoportjával beszélgettem a szövetkezet migléci gazdasági telepén. - Eredetileg a kenyheci udvart kértük, azt szerettük volna megkapni, de végül is itt kötöttünk ki. Ezt adták, s mi ebből nem csináltunk keleti kérdést, elfogadtuk mutatta be a különválók „tanyáját" a kapuból a csoport egyik szóvivője és egyben ügyvezetője, Pósa Tibor. Mi tagadás, láttam már barátságosabb és korszerűbb gazdasági udvart is. Kopottas, régi istállók, közöttük sártenger... Lerí az egészről, hogy a szövetkeztek egybeolvasztása után peremjellegűvé, árvává egyszerűsítette a központosítás és a szakosítás. Szarvasmarha-hizlaláshoz így is megfelelt. Viszont a vasúti betonaljakból készített kerítés előtt le a kalappal. - Jelenleg még közös az udvar. Nagyobb részben a szövetkezeté. A mi tulajdonunk ebből a K-98-as istálló, valamint az ötven vagon gabona befogadására alkalmas lerményraktár - folytatta tovább a „helyzetjelentést" tájékoztatóm. Közben a kft. másik ügyvivője, Ficzere Gyula és a vagyonának egy hányadával szintén betársult Mitro László is csatlakozott hozzánk. Ha nem ismerném őket, bizonyára elcsodálkoztam volna azon, hogy volt bátorságuk nekivágni a külön gazdálkodásnak ezen a szegényes gazdasági udvaron. Mitro Lászlót, aki évekig az iparban dolgozott, nem véletlenül választották meg a szövetkezeti transzformációs bizottság elnökévé. Az agronómusszakember, Pősa Tibor, a helyi szövetkezet alelnöke volt, Ficzere Gyula pedig a főgépesítője. S amint tőlük halottam: a kft. alapítói között van közgazdász, jogász, villanyszerelő. - Miért léptek ki? - Gondos előkészületek után itt is megtörtént az átalakulás, a transzformáció. Jómagam is tagja voltam a transzformációs tanácsnak. A jövőt illetően néhányan olyan megoldásokat javasoltunk, amelyeket szerintünk érdemes lett volna fontolóra venni és megvalósítani. Sajnos, a szövetkezet vezetősége ezeket nem vette komolyan, ezért néhányan úgy döntöttünk, hogy élünk törvényes jogunkkal, és kilépünk a közösből. A jogosult személyekből verbuváJán Smolík: A részletkérdések rendezésében is igyekszünk igazságosan eljárni lódott csapat később 24 fős lett, s a múlt év nyarán megalakítottuk az ORSEJ Kft-t. Azóta létezünk, dolgozunk. És közben folytatjuk a szükséges tárgyalásokat a szövetkezettel a föld- és vagyonrészkk adásról - feleli Pósa Tibor. - A játékszabályokat törvények és rendeletek szabják meg. Gondolom, önök is ismerik ezeket. Simán megy az ügyintézés vagy...? Ficzere Gyula válaszolt. Elmondta, hogy az igénybejelentésüket követő szeptemberi tárgyaláson megegyeztek: az őszi munkák befejeztével kivesznek negyven hektár földet. A kft.-tag földtulajdonosok az őket illető további 350 hektárt az idei őszön veszik át a szövetkezettől. Így szól az egyezség. Ugyanakkor vagyonrészként átvettek 28 tehenet, tizennégy üszőborjút, tíz anyakocát, harminc tonna silótakarmányt, 25 tonna takarmánygabonát, száz mázsa szalmát. Vetőmagot is kapnak még. A gépelosztásban már nehezebben jutnak közös nevezőre. - A szövetkezet vezetősége a minket illető eddigi 2,2 millió korona értékű vagyonrésznek csak a 4 százalékáért, vagyis 88 ezer korona értékben kínál nekünk gépeket, viszont szerintünk ez a százalékarány sántít. Keveselljük. - Úgy tudom, ebben az ügyben a Regionális Mezó'gazdasági és Információs Irodához fordultak segítségért. - Ott egy békítőbizottság foglalkozik ezzel az üggyel - vette át a szót Pósa Tibor. - Talán annyira elmérgesedett a szövetkezet és a kft. közötti viszony? - Azt nem mondhatnám. Sőt, az az igazság, hogy nem szeretnénk a volt kollégákkal összeveszni. Földjeink ezután is határosak lesznek, hiszen a kft.-tagoknak a szinai, a kenyheci és a migléci határban vannak a földjeik. A békítőbizottsághoz mint független testülethez fordultunk. Bízom abban, hogy végül is megszületik a mindkét fél számára elfogadható döntés. Az osztozkodás Abaújszinán sem teljesen zökkenőmentes. Mitro László és társai egy kicsit keserű szájízzel kalauzoltak végig az istállón és a magtáron. A tehénistállót illetően azt fájlalták, hogy a szövetkezet minden szó nélkül kiszerelte belőle a fejőberendezést, a magtárt illetően pedig, hogy darálógép nélkül bocsátották a rendelkezésükre. Mint mondták, furcsállják ezeket a módszereket, dc nem kívánnak belőle ügyet csinálni. A Kft. egyik tagjának van otthon darálója, így egyelőre ott készítik az abrakot. A silótakarmányt pedig a szövetkezet tárolójából hordják, egyik társuk traktorával. Egyes műveleteket a szövetkezettel végeztetnek el. Természetesen nem ingyen. Egyébként ilyen téren nincs panaszuk az együttműködésre. Hogy milyennek ítélik meg a folytatást? Pósa Tibor szerint: megélnek. - Most csak ketten dolgozunk itt Ficzere Gyulával, s ha nem negyven, hanem négyszáz hektáron gazdálkodunk majd, akkor az éjjeliőrrel együtt is legfeljebb húszan leszünk. A szövetkezet szemszögéből A szövetkezet elnöke, Ján Smolík higgadtan tájékoztat a fejleményekről. - A törvényekkel összhangban történik itt, ami történik, s a részletkérdések rendezésében is igyekszünk igazságosan eljárni, kft. megalakulását tudomásul vettük, nem lehet ellene kifogásunk. Eddig már mintegy kétszáz hektár földet szolgáltattunk vissza a jogosult személyeknek. - Zökkenőmentesen? - Általában igen. - Előfordultak problémás esetek is? - Néhány. De azért valahogy mindig megegyeztünk. A kft.-be tömörült tulajdonosok közül többen is azt követően akarták kivenni a földjüket, hogy már megkötötték velünk a bérleti szerződést. Párbeszéddel aztán helyreraktuk a dolgot. Megegyeztünk, hogy a kért terület egyharmadát átadjuk kilencvenhárom őszén. Ez meg is történt. A maradék kétharmad részt az idei őszön, a termés betakarítása után engedjük át nekik. Ugyanakkor abban is megegyeztünk, hogy az igénylőknek részben tömbösítve adjuk át a földjüket az egyik és a másik község halárában, de ha azok eredeti tulajdonosai is a kivétel mellett döntenek, újabb földrendezés következik. Az elnök asztalán szintén egy halomnyi okirat bizonyítja, hogy a szövetkezet vezetősége az ORSEJ Kft. tagjaival is rendszeresen tárgyal, megbeszélik a lehetőségeket. - Azl mondják - folytatta az elnök hogy az 1992-ben meghatározott összeg mai valós értéke kisebb, vagyis ma az akkori 88 ezer koronáért nem vehetnek annyit, mint vehettek volna. Ez igaz. Meg az is, hogy a gépek 4 százalékban megállapított vagyonrészaránya nem alacsony, hanem fedi a valóságot. Mi ugyanis az akkor készült hivatalos adatokból és leltárból indulunk ki. Egyébként az újabb tényállás tudtommal az, hogy a kl't.-lagok közösen megkapják a kért traktort. Arra a kérdésemre, hogy az objektumokat miért részben „kibelezve" adják át a kilépés mellett döntötteknek, szintén készségesen válaszolt. - A tehénistállóban eredetileg nem volt fejőberendezés. Azt később szerelték oda. Sőt, úgy tudom, az első csőhálózatot egy bizonyos idő után ki kellett cserélni. Mostanra az újabb berendezés élettartama is lejárt, s az utóbbi két évben már nem is használtuk. - Úgy tudom, az átadásra váró és most üresen álló másik istállóban sincsenek már ott egyes műszaki berendezések. - Az objektum egyelőre a szövetkezet tulajdona, mi felelünk érte. A kiszerelt itatókészülékek jó helyen, a raktárban vannak. Természetesen, ha az objektum leendő tulajdonosai majd kérik, akkor a szövetkezet az egyezség szerint átadja nekik a leszerelt dolgokat is. Közös udvaron gazdálkodunk, tehát respektálnunk kell egymást. A Kft. víz- és villanyfogyasztását hiteles mérőórák mérik, így nem lehet majd huzavona azon, kinek mennyit kell a fogyasztásért fizetnie. És így van ez rendjén. Ha minden téren betartjuk a törvényeket és tisztességes módon intézzük közös dolgainkat, köztük a különválás és az együttműködés részletkérdéseit is, akkor az osztozkodás nem lesz kerékkötője az itteni agrártermelésnek. - A szövetkezetnek konkurenciát jelenthet a kft. ? - Az egészséges és tisztességes versengés hasznos lehet a magángazdának, a kft.-nek és a szövetkezetnek egyaránt. A termelési feltételek javításához szükséges beruházások nálunk folyamatosak, most sem szünetelnek, így a szövetkezet jövőjét és eredményességét illetően optimista vagyok. * * * Abaújszinán, Kenyhecen, Miglécen és Bölzsén tehát nem (volt) formális a szövetkezet transzformálása. A jogosult személyek közül ki így, ki úgy dönt a folytatás kérdésében. És dönthet. A többi pedig a termeléstől függ. GAZDAG JÓZSEF (A szerző felvételei) Kölcsönök, tartozások Nem könnyű a magángyógyszerészek helyzete Idestova másfél évvel ezelőtt vette bérbe Csefo Albert Tornaiján a városi hivatal egyik épületét, és rendezte be gyógyszertárnak. Szlovákiában akkor ez volt a harmincnyolcadik magánpatika. A tulajdonos jártas a szakmában, korábban a helyi állami gyógyszertár vezetője volt. Tavaly ősszel azonban, amikor a zólyomi Medika bejelentette, hogy adósainak nem hitelpz tovább, a Nimród gyógyszertár is nehéz helyzetbe került. Még javában tombolt az influenza, amikor Tornaiján benyitottunk a Nimródba, Csefo úr magángyógyszertárába. Három ablaknál folyamatosan szolgálták ki az ügyfeleket. - Nálunk naponta átlagosan 350 darab receptet váltanak ki az emberek - mondta a tulajdonos -, de így, járvány idején még ennél is löbbet. Visszatérve a Medikához: a mai napig állja ősszel adott szavát, nem ad nekünk gyógyszert. Mintha mi tehetnénk arról, hogy nem tudunk fizetni. Ha a biztosító átutalja nekem a, tartozásait, én is kifizetem a Medikát. Szerencsére egyre több a gyógyszereket forgalmazó magáncég, ezért nálunk nincs fennakadás. Az igaz, hogy a drágább gyógyszerekből kevesebbet tartunk raktáron, a pénzemet inkább a jobban fogyó gyógyszerekbe fektetem, de a közeli rozsnyói forgalmazónál bármikor hozzájutok a kevésbé keresett gyógyszerekhez is. A tartozásokkal kapcsolatban Marta Juhaniaková, a rimaszombati Egészségügyi Biztosítási Alap igazgatónője elmondta, hogy Csefo úrnak valószínűleg nagy a raktári készlete, azért nem jut új gyógyszerekre pénze. Bár nem tagadta, hogy csak egy bizonyos, előre tervezett átutalás szerint kap(hat)nak pénzt a magángyógyszertárak. - A hibát akkor követték el a minisztériumban, amikor kategorizálták a gyógyszereket - folytatja Csefo úr. - Három csoportba osztották az orvosságokat. Nos, amelyikért teljes egészében fizetni kell, azokat az orvosok ma ritkábban írják elő, ezek valóban itt vannak raktáron, de nem az én hibám, hogy erről a besorolásról korábban nem értesítettek. Különben is, a biztosító 1 millió 300 ezerrel tartozik nekem, s ilyen értékű készletein nincs raktáron. Tulajdonképpen a decemberi gyógyszerek árát még egyáltalán nem fizette ki. Kétséges, hogy megkapom-e egyáltalán valamikor. Félek ettől az évtől, úgy érzem, hogy a magángyógyszertárak a csőd felé sodródnak. Ezért odázódik el a magánygyógyszertárak privatizálása, az államnak nem érdeke magánkézbe adni. Meg különben is, egy gyógyszerésznek nincs pénze megvásárolni, ha nem kap hitelt. Ha meg hitelt kap... Egy levelet húz elő. - Félmillió korona kölcsönt vettem fel 16 százalékos kamatra, most pedig értesít a pénzintézmény, hogy felemelte a kamatot 20 százalékra. A megkérdezésem nélkül emelte fel. Másfél éve fizetem havi 12 ezer koronájával a kölcsönt, még most is 420 ezer koronával vagyok adós. Tehát olyan magas a kamat, hogy másfél év alatt csupán 80 ezer koronát törlesztettem le. Most azon gondolkodom, hogy az elkésett fizetésért kötbért kérek a biztosítótól, vállalva azt a kockázatot, hogy ezzel magamra haragítom az intézmény vezetőit. FARKAS OTTÓ A fejőgépnek hűlt helye az istállóban. Pósa Tibor (balról), Ficzere Gyula és Mitro IMSZIÓ ennek ellenére szinte biztos abban, hogy lesz még itt virágzó tejtermelés.