Új Szó, 1994. március (47. évfolyam, 49-75. szám)

1994-03-29 / 73. szám, kedd

1994. MÁRCIUS 29. •ÚURSZÓI LAPOZGATÓ STAB ILIZAL ASR A: Kétszáz nap Az új szlovák kormány a gazdasági helyzet stabilizálására fog törekedni, dc eközben alapjaiban nem kívánja módosítani az eddig követett gazdaságpolitikai irányvonalat. Noha még kinevezése előtt néhány nappal Rudolf Filkus a kabinetre váró három öngyilkos lépésró'l beszélt, pénzügyminiszterként az esetleges devalválás kapcsán viszont már úgy vélekedett, hogy ez a Szlovák Nemzeti Bankra tartozik, s az államnak nem kellene beavatkoznia a pénzintézet hatásköreibe. (Megfigyelők azonban rámutatnak, hogy az egyáltalán nem kecsegtető gazdasági eredmények miatt egyre nagyobb nyomás nehezedik majd a jegybankra, hogy ismét leértékelje a koronát.) A másik várható lépés a szociális szférában végrehajtandó restriktív intézkedések megtétele. (Mint ismeretes, a Nemzetközi Valutaalap - IMF - ehhez a feltételhez kötötte a készenléti hitel folyósítását.) Ezzel kapcsolatban Filkus professzor annak a véleményének adott hangot, hogy meg kell győzni a külföldet: az újonnan kinevezett pozsonyi koalíciós kormány lépései politikai és gazdasági stabilizálódáshoz vezetnek. Csupán ezután jöhet szóba az IMF-szakértőkkel kezdett tárgyalások folytatása, s ezeken cl kell érni, hogy az esetleges korlátozások a lehelő legkisebb mértékben érintsék a lakosságot. A központi bank előrejelzései szerint idén a bruttó nemzeti össztermék stagnálásával, sőt visszaesésével (-2 - 0%), 10-13,2 százaiákos inflációval és 14-18 milliárd koronás deficittel számolhatunk. A tekintélyes brit The Economist című hetilap információs ügynöksége - Economist Intelligence Unit - viszont 18 százalékos inflációt jósol Szlovákiának. A harmadik teendő a háromoldalú tanácskozások megkezdése az Általános Egyezmény módosításáról. E tekintetben keresni kell az államkassza feltöltésének a lehetőségeit. A pénzügyi tárca új vezetője elsősorban az adó- és vámellenőrzési fegyelem megszigorításában lát tartalékokat. A Jozef Moravčík vezette kabinet az idő előtti választásokig, megközelítőleg kétszáz napra kapott mandátumot a parlamenttől. A március 16-án tartott első ülésén nyilatkozatot hagyott jóvá, s ebben mindenekelőtt hangsúlyozta: ez a kormány abból a célból alakult, hogy gátat vessen az autoritatív uralkodási módszereknek, és megteremtse a kölcsönös tisztelet, tolerancia és polgári cgyüttműködés feltételeit. Ezenkívül megkülönböztetett figyelmet szentel annak, hogy javuljanak a lakosság életfeltételei, létbiztonsága. A Moravčík-kormány elengedhetetlennek tekinti a privatizálás előmozdítását; szorgalmazza, hogy a folyamatban tartsák tiszteletben az etikai alapelveket. (A kabinet ma vitatja meg az előző kormány e téren kifejtett tevékenységének az ellenőrzéséről szóló miniszteri jelentést - a szerk. megj.) TREND, 12. szám (III. 23.) A KÖZÖLT CIKKEK NEM FELTÉTLENÜL TÜKRÖZIK AZ ÜJ SZÓ VÉLEMÉNYÉT! Összeállította: MADI GÉZA FEGYVERTARTASI DILEMMÁK Az élet nálunk valahogy bekeményedett. A megváltozott körülmények „új lehetőségeket, új alkalmakat" teremtettek azok számára, akik nem haboznak makacsul utánajárni a dolgoknak. A vállalkozások elterjedésével a pénz mennyisége is megnőtt. És a pénznek különleges vonzereje van. Minden szempontból... A statisztikai hivatal legfrissebb felmérése szerint az ország lakosságának 90 százaléka vélekedik úgy, hogy elégtelen az állam védelme a bűnözéssel szemben. Az előrejelzésekből kitűnik, hogy a bűnözés az elkövetkező évtizedekben tovább fokozódik; az úgynevezett katasztrófa-forgatókönyvek 200250 százalékos növekedésről beszélnek. A polgár pedig szerelné megóvni önmagát, vagyonát, családját. Már elmondható, hogy sokan — mielőtt reggel munkába indulnának — lőfegyvert vesznek magukhoz. A sajtó nemrég szellőztette azokat az eseteket, amelyek a Számvevőszéken történtek: a hivatal őrei összesen kilenc pisztolyt találtak az épületbe igyekvő látogatóknál. Az emberek egyre gyakrabban vásárolnak fegyvert. Legálisan vagy a feketepiacon. Viszont törvényes úton sem egyszerű lőfegyverhezjutni. A törvény a jog alapköve. Olyannak kell lennie, hogy minden polgár megtartsa, tisztelje rendelkezéseit. Ezt a szerepet akEgy kis történelem Az 1854-ből származó császári rendelet a lőfegyverek használatát illetően nagyon is benevolens volt, igaz, akkoriban még más viszonyok uralkodtak. Egészen 1918ig gyakorlatilag mindenki tarthatott fegyvert. 193 8-tól kezdték megkülönböztetni a fegyvertartást és a fegyverviselést. 1968 után egy sor restriktív intézkedési hozlak. A mostani, új törvény azonban a lőfegyverekkel és lőszerrel kapcsolatos jogszabályok tekintetében visszatér az 1953 előtti időkbe, és azt a polgárt, aki legálisan szeretne tartani lőfegyvert vagy lőfegyverhez hasonlítható bármilyen eszközt, a potenciális bűnelkövetők táborába sorolja... gedély-tulajdonost, szolgálati fegyverrel rendelkező egyént, sportlövészt, vadászt, fegyvergyűjlől érint. (...) Az emberek nagyon szeretnék, ha tarthatnának fegyvert. Az utóbbi időben sokan segítségül hívták az amerikai alkotmány és demokratikus jogrend ide vonatkozó szabályait. A törvény-előkészítő képviselők tudatában lehetlek annak: az Egyesült Államok alaptörvénye rögzíti a szabad polgár azon jogát is, hogy tarthat és viselhet fegyvert személye és vagyona megóvása céljából. Dc arról, hogy nálunk milyen a helyzet a legális és illegális fegyverkereskedelem terén, s milyen hiányosságai vannak a jelenleg érvényes jogszabálynak, beszéljenek a kereskedők. (...) Szerintük a jogszabály a létüket veszélyezteti. Ezért még februárban nyilatkozatot adtak ki, s ebben egyebek között megállapítják: „A jogszabály ellentmond a honvédelmi törvénynek, éspedig a tekintetben, hogy a fegyvertartási engedély kiadását ... a 21. életév eléréséhez köti, noha a hadkötelességet az utóbbi 18 éves kortól számítja." (...) A több szlovákiai cég képviselője által aláírt dokumentum mindenekelőtt a 9. paragrafust bírálja, mely a tételesen felsoroltakon kívül az engedély kiadását egyúttal „egyéb feltételekhez" is köti, ami lehetővé teszi szubjektív szempontok érvényesülését. (...) Tekintettel arra, hogy a törvény csak minimális esélyt garantál fegyvervásárlási és -tartási engedély megszerzésére, fel kell tenni a kérdést, vajon a jogszabály miben érinti a bűnözőket. Csalódást kell okoznunk az olvasóknak: semmiben. (Magyarázatképpen a szerző hozzáteszi: az alvilág bárminemű fegyvert birtokolhat, a bírságok pedig nevetségesen alacsonyak.) IVAN KRÍŽ Slovenský Profit 246/1993. Tt. számú törvény - a parlament tavaly szeptemberben hagyta jóvá - azonban több tekintetben nem teljesíti ezeket a lellételckct. Az állampolgárok türelmetlenül vártak a jogszabályra, dc nem csupán a bűnözés rohamléptű fokozódása miatt, hanem azért is, mivel több ezer fegyvertartásien(Archív felvétel) P

rágában nincs mindenkinek ínyére, hogy az elkobzott birtokokat visszaadják a száműzetésből visszatérő arisztokratáknak. Hazatérnek a nagy cseh arisztokrata családok. A Schwarzenbergek, a Kinskyk, a Wallensteinek, a Kolowratok, a Lobkowitzok, a De Pouillyk, a Buquoik, a Thurn und Taxisok és néhány más család tagjai visszakapják egykori birtokaikat, kastélyaikat, de emellett még tisztségekre is számíthatnak a közigazgatásban, az egyházban, a gazdaságban vagy a társadalmi szervezetekben. Ez a jelenség, a kommunisták idején elkobzott javak széles körű visszaadásának velejárója, nincs mindenkinek ínyére, még a konzervatív kormány fejének sem, akit nyugtalanít a lakosság elutasító reagálása. A vagyon visszaadásáról intézkedő törvényeket megszavazó' csehszlovák képviselők, akiket az vezérelt, hogy „visszatérjenek az 1948 februárja (a prágai puccs időpontja) előtti eredeti állapothoz", nem mértek fel előre minden következményt. Cseh- és Morvaországban minden 2-3 négyzetkilométerre jut egy uradalom, ami lehet kastély, majorság, föld, erdő vagy egyéb... Mintegy harminc előkelő kastély máris utolsó tulajdonosai vagy közvetlen leszármazottai kezében van, és újabb kastélyok fognak visszaszállni régi tulajdonosaikra az átlagosan két évig tartó eljárás során. A cseh arisztokraták visszatérése KASTÉLYTÚRA A csehek, akiket nyugtalanít, hogy az új tulajdonosok elzárhatják a látogatók elől kastélyaikat, amit a nemzeti örökségre büszke emberek nehezen vesznek tudomásul, végül is hozzászoknak a magánkastély felirathoz a kastélyok megtekintésekor. De a visszaadott kastély elölt elhaladva az idegenvezető feltétlenül rosszalló megjegyzést tesz, főként ha a „földesúr" visszakapta a környező földeket és erdőket is. A kérdés lényege valójában itt van, hiszen mindenki tudja, hogy a kastélytulajdon önmagában még nem jelent gazdagságot. Több ezer hektár földdel vagy erdővel, sörfőzdékkel és más üzemekkel viszont az arisztokraták visszanyerhetik egykori gazdasági és vele politikai hatalmukat. Az 1918-ban a nemesi címeket megszüntető plebejus és republikánus, hetvenévnyi szociáldemokrata befolyás és kommunista hatalom után egalitárius és kispolgári cseh társadalom azonban soha nem szerette nemességét, amelyet az uralkodó történetírás egyébként is idegennek tekint. E katolikus családok többségét a XVII. század óta a Habsburg császárok „importálták", hogy felváltsák a régi cseh arisztokráciát, amelyet a reformáció híveként száműztek vagy tizedeltek meg. az 1620-as fehérhegyi csata után. így, bár a többség az évszázadok során csehvé vált és hű maradt Csehszlovákiához, egyes családok soha nem tanultak meg csehül, 1939-ben felvették a német állampolgárságot, sőt egyes tagjaik a hitleri hadseregben szolgáltak. A felszabaduláskor aztán a kommunisták által nagymértékben manipulált cseh hatóságok és ellenállók nem tettek különbséget „lojálisak" ás „árulók" között, és szinte minden birtokot elkoboztak a beneši dekrétumok alapján. Ráébredve a számos nagy családot ért igazságtalanságra, a kormány 1946-ban elhatározta birtokaik visszaadását. A népi vagyonkezelők azonban, telve rosszindulattal, addig húzták a dolgokat, amíg a kommunisták hatalomra nem jutottak, s ők aztán a birtokokat tekintet nélkül elkobozták. Ma ezek a birtokok jelentik a vagyonvisszaadás nagy tétjét, élénk vitákat váltanak ki Prágában és vidéken. „Meg kell állapítanom, hogy ez a probléma váratlanul vetődött fel. Felismertük jelentőségét, és többet kívánunk foglalkozni vele" - jelentette ki Václav Klaus miniszterelnök, pártja egyik helyi vezetőjének interpellációjára válaszolva. A kilencvenéves Charles des Fours Walderode, egy Csehországban a XVII. század elején letelepedett francia család leszármazottja, aki negyvenévi száműzetés után 1992ben visszakapta cseh állampolgárságát, igényt nyújtott be vagyonának, egyebek között egy Semily melletti kastélynak a visszaadására. Máris birtokba vehetett 89 hektár erdőt, ami azonban hajdani vagyonának csak parányi része. Az ügy elégedetlenséget keltett az érintett vidéken, ami a helyi felelősöket arra késztette, hogy vizsgálatot kérjenek annak kiderítésére, miért kapta vissza Walderode cseh állampolgárságát (ez elengedhetetlen bármilyen vagyon visszaadásához), szóvá téve, hogy az arisztokrata a szudétanémetek pártjához tartozott, és a Wchrmachtban szolgált. Parasztlázadás veszélye fenyeget? Ezért aztán Klaus kormányfő a belügyminisztertől magához kérette azoknak az arisztokrata származású személyeknek a jegyzékét, akik az utóbbi években cseh állampolgárságot kaptak. Mintegy kétszáz kékvérű kapta meg az elmúlt években a cseh állampolgárságot, többségük a kormánykoalíció egyik pártjának, a Polgári Demokrata Szövetségnek a közbenjárására, amely már kezdettől fellépett a negyvenévi kommunista uralom alatt a világban szétszóródott, de tevékeny és befolyásos cseh arisztokraták érdekében. Petr Čermák, a Polgári Demokrata Párt alelnöke szerint a mintegy kétszáz vagyonvisszaadási ügyből, amelyek több milliárd korona értékben több ezer hektárt érintenek, hetvenöt ügyben az elkobzás a bettesi dekrétumok alapján történt. Arisztokrata családok képviselői a sajtóban felpanaszolták, hogy megpróbálják összemosni a kétes vagyon-visszaadási ügyeket és az arisztokraták többségének ügyét, akik a világháború alatt méltó módon viselkedtek. A

Nemzeti Vagyonalap elnöke, Tomáš Ježek megjegyezte, hogy hiányzik a vagyonvisszaadás politikai akarata... Az. egykori cseh nemesség attól fél, hogy a társadalomban általánossá válik az arísztokrataellenes hangulat, ahogy ezt a Telegraf napilapban egy arisztokrata megállapította, aki névtelenségben akart maradni. Paraszllázadás várható Cseh- és Morvaországbán? MARTIN PLICHTA Le Monde, /. 25. (K-r) kor tölti be, ha az ember számára készül, ha óvja érdekeit és kielégíti szükségleteit. A lőfegyverekről és lőszerről szóló Mindegy volt, hogy „lojális" volt-e vagy „áruló"