Új Szó, 1994. március (47. évfolyam, 49-75. szám)

1994-03-24 / 69. szám, csütörtök

1994. MÁRCIUS 24. ÚJ szól HAZAI KÖRKÉP 4 DZURINDA: Privatizálják a teherfuvarozást (Új Szó-.tudósítás) - Mikuláš Dzurím/aközlekedési, távközlési és közmunkaügyi miniszter rendkívül dinamikusan kezdte működését: stabilizálta a Szabad Európa Rádió sugárzásának feltételeit, tisztázta a hazai távközlés igazgatóságában a felelősségi köröket és a három kormányülésen kívül ellátogatott Bősre is. Tegnapi bemutatkozó tájékoztatóján ismertette tárcája céljait, melyek szerint szeretné meggyorsítani a minisztériumot érintő törvények kidolgozását, a telekommunikációs hálózat modernizálását és a közlekedési infrastruktúra legégetőbb feladatainak megoldását. Hangsúlyozta, hat hónapos miniszteri funkciója ugyan nem engedi meg, hogy nagy távlatú fejlesztési projektekbe kezdjen, azonban Dzurinda mindenképpen szeretné ez idő alatt beindítani a közúti teherfuvarozás privatizációját. (sidó) Szent tehén Nincs veszélyesebb annál, ha egy problémát ésszerű megoldáskeresés helyett nemzeti üggyé emelnek. Július Binder - akiről tudvalévő: a bősi vízlépcsőt a harmadik évezred építményének, maradandó nemzeti alkotásnak tekinti, s szerényen beéri azzal, hogy engedi nemzeti hősnek titulálni magát - a baloldali zsilipkamra alsó kapujának megdöbbentő megsérülése kapcsán szabotázst emlegetett. Ismét bogarat tesz a szlovák nyilvánosság fülébe: a vízlépcső ellenségeiről (nála a nemzeti érdekek ellenzőivel egyenlő e fogalom), a korábbi furcsa véletlenekről beszélt, amelyek mögött (bár a vizsgálat egy alkalommal sem igazolta), ő egyértelműen a vízi erőmű ellen irányuló bűncselekményeket vél felfedezni. A zsilipkapu-sérülés olyan horderejű, ráadásul nemzetközi vonatkozású probléma, amelyről egy önmagára valamit is adó szakember alapos vizsgálat eredményei hiányában nem mond véleményt. Jozef Obložinský, a Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat igazgatóhelyettese erre hivatkozva nem is nyilatkozott. Binder úr viszont igen: ô már alig egy nappal a baleset után szabotázscselekménynek véli a történteket, s újfent, erőteljesebben, ellenségekről beszél. Ez az ellenségkép-magyarázás annál veszélyesebb, mert nagyon is kézenfekvő: Bős körül vagy a Duna túlsó oldalán kell az ilyen ádáz tettekre is képes rosszakarókat keresni! A Binder-sugallat azért is lesújtó, mert szent tehénként kezeli a vízlépcsőt. Glorifikált, érzelmektől fűtött alapállásból közelít gyakorlati, józan észt követelő, műszaki kérdéshez. Nagyon cifra helyzetet teremthet, ha a fizika törvényeit szakmájából eredően tiszteletben tartó mérnököt nemzeti érzelmek, politikai befolyások, saját műve sérthetetlenségébe vetett hite olyannyira elvakít, hogy maga feledkezik meg a fizikai törvényszerűségekről. A szent tehén imádata magánügy, mindaddig, amíg nem tesz kockára emberéletet. (mázsár) Megettük a csirkénk javát (Folytatás az 1. oldalról) A szélesebb környéken is jól ismert Dunaszerdahelyi Baromfifeldolgozó Üzem jelenleg egyáltalán nem dolgoz fel baromfit. - Nincs honnan felvásárolnunk, nem tudunk termeim - mondta érdeklődésünkre Kun István igazgató. Szerinte az anyaállomány fenntartásának gondjai, kilátástalanná vált feltételei okozták a válságos helyzetet. - A takarmányra nem jutott pénz, most kevés a naposcsirke. Cégünknek van saját csirketenyésztőtelepe Pozsonyivánkán, de az állományt fokozatosan most töltjük fel. Tavaly, az anyaállomány rohamos csökkenésének megakadályozásával még meg lehetett volna előzni ezt a kedvezőtlen helyzetet. Most ugyanis az érdekelt gazdaságok növelnék állományukat, de a keltetők kapacitása nem engedi meg az ugrásszerű növekedést. Valóban országos méretű a probléma. Korábban 22-25 millió naposcsirkét keltettek Szlovákiában. Hirtelen csökkent a kereslet, a termelők a keltetőtojást konzumtojásként kényszerültek árulni, ami 3 korona ráfizetést jelentett tojásonként, így a további veszteségek elkerülése végett csökkent a jelenlegi 6 millióra az anyaállomány. Ráadásul más forrásokból sem egyszerű pótolni az állományt. Európában ugyanis a baromfipestis pusztít, amely bonyolítja a szülőpárok megvásárlását. Amerikából behozni pedig drágába kerül. Mi, egyelőre, saját partnereinket még raktárkészletünk felhasználásával ki tudtuk elégíteni. Nyugat-Szlovákiában hamarabb helyreállítható az egyensúly. Nagyobb problémák lesznek viszont a keleti országrészekben, ahol kevés a keltető. Patasi Ferenc, a dunaszerdahelyi Tashy Agrotrade magáncég tulajdonosa: - Mi és partnereink, szerencsére, a tojáshiányt sem éreztük különösebben. A tojásellátásban fellépő problémát szerintem az okozta, hogy szabadesést engedtek a piacnak, magára hagyták a termelőt, aki a kínálat-kereslet hatalmas ingadozásaival szemben védtelennek bizonyult. Most elért bennünket a baromfihús hiánya. Csehországból kényszerülünk behozni, sokkal drágábban. A mezőgazdasági tárcának meg kellene értenie, hogy a piacgazdaság csak kialakulóban van, hogy a szélsőséges helyzetek megelőzése végett az államnak is közbe kellene lépnie, támogató intézkedéseket kellene hoznia. A baromfihús feldolgozásának jelentős csökkenése lassan, de észrevehetően a kiskereskedelemben is tükröződik. Pozsonyvereknyén a Mezőgazdasági utcai nagy élelmiszerüzletben Gyurkovics Erzsébet helyettes üzletvezető igazolta, hogy megrendeléseik hányadát kapják csak partnereiktől. A baromfihús hiánya érződik, s bár egyelőre nem kritikus, minden jel arra mutat, az elkövetkező napokban, hetekben tovább mérgesedik a helyzet. Baromfiaprólékot, belsőségeket például már több napja nem tudnak kínálni a vásárlóközönségnek. Hogyan látja a helyzetet az Állami Piacszabályzási Alap? - kérdeztük Jozef Nemšovskýt, az alap állattenyésztési osztályának vezetőjét: - Az ünnepek előtti fokozott tojásfogyasztás ellenére sem szabadna ellátási problémáknak felmerülniük. Más a helyzet a baromfi-, főleg a brojlercsirkehús terén. Itt, főleg a Homonnai és Eperjesi járásokban kisebb mértékű hiány keletkezhet. Kimerítő tájékoztatást kaptunk Ján Šabíktói, a Baromfitenyésztők Szlovákiai Uniójának igazgatójától: - Már januártól foglalkozunk ezzel a kérdéssel, mert el szeretnénk kerülni az olyan áldatlan helyzetet, mint amilyen tavaly karácsony előtt kialakult. A tavalyi különféle problémák, a naposcsibe nagyarányú csehországi behozatala következtében, amiatt, hogy a keltetőtojást konzumtojásként értékesítették, illetve sok termelőnek egyszerűen nem maradt pénze az új anyaállomány megvételére. Jelenleg az anyaállomány az országban sokkal alacsonyabb a szükségesnél. Az is komoly gondot jelent, hogy a termelőknek megközelítőleg a fele - főleg kis- és középtermelőkről van szó - a megnövekedett téli termelési költségek miatt nem tudott a téli tenyésztéshez alkalmazkodni. így termeléskiesésük érezhető problémát jelent. Ez a gond létezett a korábbi években is, csakhogy akkor az ősszel létrehozott kellő mennyiségű készletekkel ezt ellensúlyozni lehetett. Például az 1993-as évet több mint 5000 tonna készlettel kezdtük, idén viszont mindössze 1500 tonna áru volt raktárainkon. Most viszont az embertelen kamatlábak miatt senki sem mer készleteket felhalmozni. MÁZSÁR LÁSZLÓ MEGKÉRDEZTÜK POPÉLY GYULÁT, a pozsonyi Duna utcai gimnázium igazgatóját, hány osztályt nyitnak az idén? - Három osztály nyitására kaptunk engedélyt, egy általános, egy kiemelt nyelvi képzést nyújtó és egy matematikai irányzatú osztályt szándékozunk nyitni. Azt hiszem, az idén is a nyelvi osztály iránt lesz a legnagyobb érdeklődés. A növendékek fele angolt, a másik fele németet tanul majd középhaladó szinten, de természetesen tanulják a másik nyelvet is — az angolosok a németet és fordítva - kezdő szinten. Először az 1992/93-as tanévben nyitottunk ilyen nyelvi osztályt, ahol heti hat kötelező órában oktatjuk az idegen nyelvet. Michael Tritter, egy 23 éves amerikai lektor tanítja az angolt, aki nemrég fejezte be hazájában pedagógiai tanulmányait. Az ő bérét a Márai Alapítvány fizeti, mert a mi béralapunkból erre nem futná. A nyelvi osztályba való felvételt bizonyos nyelvi előkészítéstől tesszük függővé. Április 13-án, szerdán, reggel 9 órai kezdettel rendezünk egy nyelvkészségfelmérő beszélgetést, és nyelvszakos tanáraink megállapítják, bírják-e a jelentkező gyerekek az igényelt szinten az illető idegen nyelvet. Tehát nem klasszikus értelemben vett felvételi vizsgáról van szó, hanem beszélgetésről az adott nyelven. Amennyiben a gyerekek megfelelnek, már nem kell más tantárgyakból felvételizniük, felvesszük őket. Ugyanígy a matematikai osztályban is szeretnénk egy válogatott csapatot összehozni. Április 12-én, kedden 9 órai kezdettel házi matematikai vetélkedőt rendezünk. Ez azt jelenti, hogy a mi nyolcadikos növendékeink mellett szeretettel várjuk más iskolák nyolcadikosait is. A jó eredményt felmutató versenyzők, amennyiben igénylik, felvételi vizsga nélkül juthatnak be gimnáziumunk matematikai osztályába. Mivel jogom van a jelentkező diákok 70 százalékát felvételi nélkül felvenni, ezt tesszük a kitűnő, tiszta egyes bizonyítvánnyal érkező diákok és azok esetében, akik jól állták meg helyüket az országos versenyek döntőiben, akár fizikából, matematikából, akár valamely nyelvből, esetleg kiejtési vagy szavalóversenyen. A legjobb diákjainknak lehetővé tesszük aztán, hogy különböző hazai és magyarországi versenyeken vehessenek részt, a nyelvi osztály növendékeinek pedig lehetőséget próbálunk biztosítani, hogy angol, illetve német nyelvterületen csiszolják nyelvtudásukat. Egy-két hetes külföldi tartózkodásról van szó, amelynek költségeihez az iskola mellett működő Esterházy Alapítvány is hozzájárul. -vkEgyéves az Alkotmánybíróság (Új Szó-tudósítás) Az Alkotmánybíróság megalakulásának egyéves jubileuma alkalmából tegnap ünnepi ülést tartottak Kassán. Milan Čič, az Alkotmánybíróság elnöke rövid sajtóértekezletén leszögezte, hogy intézményüknek Szlovákiában semmilyen hagyománya nem volt. Egy év alatt közel ezer üggyel fordultak az Alkotmánybírósághoz, amelyből eddig 650-et oldottak meg. Hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság függetlenségét teljes mértékben megőrizte és sem a kormány, se más intézmények részéről döntéshozatalukra nem próbáltak nyomást gyakorolni. A problémákról szólva Milan Čič az Alkotmánybíróság végleges székhelyének megválasztását említette elsőként. Mint az ismeretes, Kassán a Dessewffy-palotát bérlik, amiért meglehetősen sokat, 2 millió koronát kénytelenek fizetni évente. Nem csoda, hogy állami tulajdont képező épületbe szeretnének költözni. Amennyiben Kassa ezt a kérdést nem tudná megoldani, akkor kénytelenek lesznek pályázatot kiírni. (szaszák) O

skar Schindler. Néhány hónapja még ez a név csupán kevesek számára mondott valamit, ma az egész világ ismeri. Köszönhetően Steven Spielbergnek, az amerikai filmművészet fenegyerekének, aki filmre vitte ennek a meglehetősen ellentmondásos személyiségnek a történetét. A szudétanémet származású, nácibarát vállalkozó, aki „ tisztán" üzleti megfontolásból szinte a halál torkából ment ki 1200 zsidót, nem véletlenül ragadta meg Spielberg fantáziáját. Az E. T., a Harmadik típusú találkozások, az Indiana Jones történetek megálmodójának alighanem kihívást jelentett a téma. Ne feledjük, maga Spielberg is keleteurópai zsidó bevándorlók leszármazottja, s bár Egy lista története a zsidóság második világháború alatti tragédiája közvetlenül nem érintette, a hatmillió áldozat emléke iránt ő sem maradhatott közömbös. Nem véletlenül halogatta szinte egy évtizeden keresztül a forgatás megkezdését. A hosszú vajúdásnak azonban ezúttal valóban van látszata. A Schindler listája vitathatatlanul az utóbbi évek legmegrázóbb és legigazabb filmje lett. A fekete-fehér technika, a kézi kamerával rögzített felvételek hatására szinte dokumentumszerű hitelességgel tárul a néző elé a németek megszállta Krakkó, majd a plaszovi láger embertelen világa. Igazán nem kell hozzá zsidónak lenni, hogy a nézőtéren ülve átérézze az ember a szereplők megpróbáltatásait, szenvedéseit, együtt alkudozzon Isaac Stemnel hitsorsosai életéért, együtt rettegjen Helen Hirschsel, meg a többiekkel, akik végül felkerültek Oskar Schindler listájára, meg azokkal is, akik lemaradtak róla. Ez utóbbiak voltak többen. Mert hiába tette mindenét pénzzé ez a „lelketlen" pénzhajhász, „csak" 1200 életet sikerült „megvásárolnia". A saját zsidóit megmentette, de közben tízezrek pusztultak el — épp olyan ártatlanok. Éppen e momentum felismerése okozza a film végén Schindler erkölcsi összeomlását. Lelkiismerete akkor szólal meg, amikor szembe találja magát pártfogoltjai hálájával. „Aki egyetlen életet megment, az egész világot menti meg." - szól a film mottójául választott Talmud-idézet. Oskar Schindler nem egy ember életét mentette meg. S bár lehetett akármilyen szélhámos, korrupt, erkölcstelen alak, mindamellett olyasmire vállalkozott, amihez azokban az időkben csak kevés embernek volt bátorsága. Mert a többség, hiába volt részese a történéseknek, inkább vaknak és süketnek tetette magát. Mintha nem tudták volna, mi történik körülöttük, mi lesz a sorsa gettóba zárt szomszédjuknak, kollégájuknak, ismerősüknek, mintha nem sejtették volna, hogy hová kerülnek, s hogy mind Oda kerülnek. Még azok is hallgattak, akiknek pedig kötelességük lett volna szólni. Az írástudók és Isten szolgái. Tisztelet a kevés kivételnek. Kereshetnénk persze mentségeket, de mi értelme lenne? Túl rövid azok listája, akik megmenekültek, s túl hosszú azoké, akik nem. Es igencsak hosszú azok listája, akik bár tehettek volna valamit, mégsem tettek. A részvét vajmi kevés vigaszt nyújtott a vagonokban, a lágerek priccsén, a gázkamrák előterében várakozóknak. Igaz emberként csak kevesen mertek viselkedni. Oskar Schindler egy volt e kevesek közül. Spielberg filmje mementó. Sajnos, nagyon is aktuális mementó. Ma, mikor egyre többet hallani antiszemita kijelentéseket, amikor egyre nyíltabban vonják kétségbe Auschwitz valóságát, a Schindler listája emlékeztet és egyben figyelmeztet; ahol a mérleg egyik serpenyőjét hatmillió halott emléke nyomja, ott nem lehet szemet hunyni a faji megkülönböztetés, a háborús bűnök elévülését hirdető megnyilvánulások felett. Az amerikai filmkritikusok nem kevesebb, mint hét Oscar-díjjal jutalmazták Steven Spielberg legújabb filmjét. De ha egyet sem kapott volna, értékéből akkor sem veszített volna semmit. Mert ez a film nem csupán egy profi rendező profi munkája. Ez a film maga az igazság... S. FORGO N SZILVIA Tovább tart a süllyedés (Új Szó-tudósítás) A független közgazdászokból álló M.E.S.A. 10 szervezet a német Konrád Adenauer Alapítvánnyal karöltve elkészítette Szlovákia 1993-as makroökonómiai fejlődéséről szóló tanulmányát, melyben egyben rámutat az 1994ben várható gazdasági tendenciákra is. Ivan Mikloš, a M.E.S.A. 10 egyik vezető szakembere számolt be a tanulmány végkövetkeztetéseiről. A dolgozat szerint a Mečiar-kormány 1992 júniusától az idén márciusig köztes megoldást választott, azaz a kabinet következetlen gazdaságpolitikája egyaránt tartalmazott reform melletti és reform ellenes lépéseket. Bár a bruttó nemzeti össztermék csökkenése 1993-ban mérsékeltebb volt (-4,6 százalék) 1992höz képest (-7 százalék), a legfontosabb mutatók terén (építőipar, teherforgalom, kiskereskedelem, export) súlyos hanyatlást könyvelhettünk el. Mikloš szerint az új kormány a bruttó nemzeti össztermék és a munkanélküliség terén nem tudja megállapítani a hanyatlást, illetve az állástalanok számának növekedését. A tanulmány végkövetkeztetése szerint áz idén a bruttó nemzeti össztermék 2-3 százalékkal csökken, az infláció 24,5-28 százalékos lesz, a költségvetési deficit eléri a 20-25 milliárd koronát, míg a munkanélküliek aránya túllépi a 17 százalékot, vagyis még nem rugaszkodtunk el az oly sokat emlegetett gödör aljáról, (sidó)