Új Szó, 1994. március (47. évfolyam, 49-75. szám)

1994-03-22 / 67. szám, kedd

1994. MÁRCIUS 22. -&TSZÓ' GAZDASÁG ES KERESKEDELEM A

szlovák gazdaság átalakításának és szerkezetváltásának folyamatában kiemelkedő szerep jut a 17 800 tagot tömörítő kereskedelmi és iparkamarának. Az iparban és a kereskedelemben vállalkozó cégek szakmai és érdekképviseletének vállalásával az intézmény az egészséges és hatékony gazdaságpolitika szószólója. Az ipari és a kereskedelmi szféra nemzetközi kapcsolatainak folyamatos bővítését, Szlovákia gazdaságának megismertetését is feladatának tekinti. Gazdasági kérdésekről, a vállalkozásfejlesztés néhány idó'szerű problémájáról, az ország nemzetközi kereskedelmi esélyeiről beszélgettünk Peter Mihókkal, a kamara elnökével. O A gazdasági eredményesség szempontjából Ön hogyan értékeli az önálló Szlovákia első' évét? - Valahol a középúton lehetünk. Nem teljesültek a túlzott derűlátó előrejelzések, de nem igazolódtak be a katasztrófát jósló becslések sem. Határkőnek tartom viszont az 1994-es évet. Idén dől el ugyanis, milyen irányban fejlődik tovább Szlovákia gazdasága. Vagy sikerül a gazdasági átalakítás, a szerkezetváltás terén látható eredményeket felmutatni, vagy lemondhatunk a fellendülés reális alapjáról. Realista vagyok, nem hiszem, hogy már az idén fordulópontot tudnánk elérni, amely gyorsan megváltoztatná a jelenlegi helyzetet. Eredménynek tartanám, ha a gazdaság helyzete megszilárdulna, s vele párhuzamosan a szerkezetváltásban is előrelépés történne. Szlovákia gazdasága szempontjából kiemelkedő jelentőségű a kivitel, ami egyelőre nem alakul kedvezően. Érződik a Mečiar-kormány kivitelt támogató átgondolt politikájának hiánya. • Javasolt a kamara exportfejlesztési intézkedéseket? - Egyebek között felhívtuk a kormány figyelmét, hogy hatékonyabban kell megoldani Szlovákia külkereskedelmi képviseletét. Nagykövetségcinken a kereskedelmi osztályoknak az eddiginél sokkal jelentősebb szerepet kell betölteniük. A szlovák kormány a külföldre irányuló információk fokozása szempontjából is sokkal többet tehetne. Gyakorlatilag nem létezik olyan szlovák sajtótermék, amely a külföld számára fontos információkkal szolgálna az ország gazdasági és kereskedelmi életéről. Az államszövetség idején több ilyen kiadvány jelent meg, mint például a Csehszlovák Külkereskedelem című színes folyóirat. Ezek a Cseh Köztársaságban minden világnyelven folyamatosan megjelennek, s rendkívül fontos információkkal szolgálnak a cseh piac lehetőségeiről, az ország gazdaságáról. Jeleztük a kormány felé, hogy készek vagyunk anyagilag is hozzájárulni egy ilyen folyóirat létrehozásához. A bank- és pénzügyi szférára vonatkozóan is Nemzetközi megmérettetés előtt Beszélgetés Peter Mihókkal, a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara elnökével javasoltunk exporterősítő intézkedéseket. A konkurenciaképes termékeket exportáló cégeknek kedvezményes hiteleket lehetne nyújtani; cxportjutalmat kitűzni azon cégek számára, amelyek olyan termékek nagymennyiségű kivitelét teljesítették, amelyek exportjában kiemelten érdekelt a gazdaság. O A Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara felhívással fordult még az előző kormányhoz, a parlamenthez és a politikai pártokhoz. Ebben mintegy előre látta az időközben bekövetkezett belpolitikai válságot. Ez azt jelentené, hogy nyilatkozatuknak nem volt foganatja? - Beigazolódott, amit sejtettünk, amit figyelmeztetésünkkel el akartunk kerülni. Bár felhívásunkkal "nem fedeztük fel Amerikát", sikerült dióhéjban megfogalmaznunk, mi a legfontosabb tennivaló a szlovák gazdaság megszilárdítása érdekében. Megnyugtató, hogy kedvező visszhangot észleltünk. A parlament elnöke válaszolt, hogy foglalkoztak javaslatainkkal, amelyeket a bizottságok is megtárgyalnak; a gazdasági kérdésekben illetékes miniszterelnök-helyettes is jelezte, kész tárgyalni velünk a felvetett problémákról. A parlamenti pártok közül a Demokratikus Baloldal Pártjának gazdasági szakértőivel már meg is vitattuk ezt a kérdéskört. Készek vagyunk más parlamenti pártokkal is tárgyalni, mert valljuk, hogy ezek a kardinális gazdaságpolitikai kérdések csakis összefogással oldhatók meg. Mindennemű belpolitikai válság, bizonytalanság kedvezőtlen hatással van a gazdaságra, a vállalkozói szférára, a külkereskedelmi kapcsolatokra. Megtörténhet, hogy szigorúbb kamatfeltételek és garanciák mellett nyújtanak csak hiteleket, hiszen nagyobb a befektetés kockázata. Érdekünk tehát, hogy a lehető leggyorsabban feloldjuk a válságot és bizonyítsuk: Szlovákiában a külföldi tőkének nem kell kiszámíthatatlan belpolitikai megrázkódtatásoktól tartania. ĹJ A szlovákiai vállalkozók döntő többségét kedvezőtlenül érintette a csehszlovák államszövetség szétesése, a Csehországgal folytatott kereskedelem feltételeinek romlása. Mi hozhat lényeges javulást ezen a téren? - Az államszövetség felbomlása Szlovákia számára a tizenötmilliós piac öt' milliónyira történő hirtelen Iccsökkcnését jelentette, ami természetesen kedvezőtlenül hatolt a vállalkozói szférára. A megoldást jómagam először is a cseh-szlovák vámunió hatékony működésében látom. A két ország területét valóban közös vámterületként kellene kezelni, ahol az áru szabad áramlása természetes. Erre jó példa lehetne a Benelux államok vámuniója, amely azóta gazdasági unióvá fejlődött. Élnünk kell továbbá a visegrádi négyek országai közt aláírt szabadkereskedelmi megállapodás nyújtotta lehetőséggel. Az egyezmény szellemében a négy ország között a vámakadályok fokozatosan feloldódnak, és létrejöhet egy hatvanötmilliós piac, amely a vállalkozásfejlesztés pótolhatatlan (Prikler László felvétele) tényezőjévé válhat. Rendkívüli fontossággal bír közeledésünk az európai gazdasági közösségekhez. Annak elérése, hogy az Európai Unió országaiban ne gördítsenek adminisztratív akadályokat termékeink elé. • Bár a Szlovák Köztársaságnak a leghosszabb közös államhatára Magyarországgal van, a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok mértéke nem a legkedvezőbb. A volt szlovák kormányfő a magyar tőke veszélyes dél-szlo vákiai túltengésére figyelmeztette a közvéleményt. Fenyegeti-e a magyar tőke Szlovákiát; s miben látja ön a szlovák-magyar kereskedelmi kapcsolatok fellendítésének lehetőségét? - Felelősségteljesen kijelenthetem, hogy a gazdasági és kereskedelmi együttműködés szempontjából rendkívül fontos partnernek tekintjük Magyarországot. Kölcsönös kapcsolataink szükségességét a földrajzi közelség, a visegrádi csoportbeli közös részvételünk is egyértelműen meghatározza. A magunk részéről még 1992 decemberében, Csehszlovákia szétesése előtt együttműködési megállapodást írtunk alá a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával. Kapcsolataink sikeresen fejlődnek, s együttműködésünk különösen hatékony regiónális szinteken. Példaértékű Kassa-Miskolc, Losonc-Salgótarján, Pozsony-Budapest, Nyitra-Komárom-Győr együttműködése. Kölcsönös kontaktusainkban előrelépés lenne a kamarák közös szakbizottságainak a létrehozása, ami lényegében folyamatban van. Abban, hogy gazdasági közeledésünkben törés állt be, közrejátszott, hogy a KGST szétesése után mindkét ország szomszédaitól távolabbra tekintett, a Nyugattól remélte a "mentőövet". Azóta kijózanodtunk, rájöttünk, hogy a nyugati kapcsolatok önmagukban nem orvosolják problémáinkat, így jobban odafigyelünk egymásra. Én nagyon derűlátó vagyok, mert a gazdaság fejlődése kikényszeríti az ésszerű megoldásokat, és csak bővülhet együttműködésünk. A magyar tőke veszélyeivel kapcsolatban úgy gondolom, az a természetes, ha a magyar tőke Szlovákiában, a szlovák tőke pedig Magyarországon jelenik meg. A tőke szerepének megítélésében félre kell tenni a politikai előítéleteket. A tőke nemzetközi jellegű, s aki nem ismeri cl a nemzetközi tőke kategóriáját, nehezen képes a gazdaság és pénzügy terén mozdulni. Q Milyen eséllyel léphet Szlovákia külkereskedelme a világba? Hol kínálkozik reális lehetőség számunkra? - Külkereskedelmi kapcsolataink felét az Európai Unió országaival gyakoroljuk. Ez a tény egyértelműen meghatározza, hogy kereskedelmi politikánk figyelmét erre a területre kell összpontosítanunk. Nem szabadna viszont a kereskedelmi egyoldalúság hibájába esnünk, ezért a visegrági országokkal, és, persze, Ausztriával fenntartott kapcsolatainknak is tokozott figyelmet kell szentelnünk. Mindenekelőtt energetikai szempontból nem lehet közömbös számunkra az orosz piac sem, amely más területeken is lehetőségeket kínál. Az említett piacok mellett Szlovákiá. nak a világ távolabbi részeire is figyelnie kell. Próbálkoznunk kell a hatalmas kínai piaccal. Sok szlovák gépipari termék sikerrel megállná helyét Szingapúrban, Hongkongban, Koreában, Vietnamban. Minél hamarabb meg kellene mérettetnünk Amerikában is. S mindemellett nem szabadna elfeledkezni az arab felvevőpiacról sem, ahol hagyományuk van gépipari termékeinknek. MÁZSÁR LÁSZLÓ Álláskeresők az Érsekújvári járásban Képzettebbek előnyben A

állami költségvetés rJ 1994-ben országos i~J szinten 17 százalékos munkanélküliséggel számol. Számos járásban már most „teljesítették" ezt a mutatót. Az Érsekújvári járásban például január 31-én mintegy 12 500 ember volt állás nélkül, ami a keresőképes lakosság 18,2 százaléka. Jozef Bakó mérnök, a járási munkaügyi hivatal igazgatója a régión belüli különbségekre figyelmeztet: „A surányi, érsekújvári és párkányi körzet jelentős eltéréseket mutat. A járás déli részén 19,6 százalékos az átlagos munkanélküliség, több településen gyakorlatilag minden negyedik ember állástalan. Az érsekújvári körzetben a helyzet átlagosnak mondható, míg a járás északi részén, Surányban és környékén mindösszel6,4 százalékos a munkát keresők aránya." Különös ellentmondás: noha arányait tekintve Párkányban és vidékén van a legtöbb vállalkozó, Surányban pedig a legkevesebb, ez az állástalanok számában fordítva mutatkozik meg. Lehet, hogy a statisztika számoszlopai nem tudják igazán pontosan visszaadni a valós helyzetet? A látszólagos ellentmondást az egészségbiztosítás és a táppénz szükségessége oldja fel. Ugyanis elsősorban a járás déli részére jellemző a háztáji kertészkedés vagy a nagybani fóliázás. Míg korábban az egészségbiztosítás és táppénz automatikusan járt mindenkinek, addig jelenleg a munkanélküli hivatalokban nem regisztrált állástalanok kiesnek a szociális hálóból. Ezért az otthon kertészkedők, a háztartásbeliek sürgősen jelentkeztek a körzeti munkaügyi hivataloknál. Különösen a déli régióra jellemző a „kényszerűségből munkanélküliek" státusza. Általános jelenség, hogy a nagyvállalatok elbocsátják, míg a kis- és középvállalkozók felveszik a munkaerőt. Csupán az a bökkenő, hogy gyorsabb a leépítések üteme. „A járás Itárom kulcsfontosságú üzeme közül a surányi Elitexnél volt a legnagyobb arányú elbocsátás. A korábbi 2200 fő helyett jelenleg csak 700-an dolgoznak a cégnél. A párkányi papírgyárban a tavalyelőtti tűz következtében súlyosbodott a helyzet; az újraépítés befejeztével azonban jónéhány embert visszavettek. Az érsekújvári Elektrosvitnél aránylag kisméretű elbocsátásokra került sor, sőt az idén már mintegy hetven új munkalahetőséget teremtettek" - ismertette az igazgató a nagyvállalatok munkaerőpolitikáját. A járás mintegy 10 ezer kisvállalkozója 1992-ben megközelítőleg 5000, tavaly pedig 1200 munkaalkalmat teremtett. "Ha az idén mindegyik csupán egy embert venne, fel, a járásban gyakorlatilag megszűnne a munkanélküliség" - tette hozzá. Jozef Bako. Persze, a valóságban ez nem fog megtörténni, hiszen a munkahelyek megteremtéséhez jelentős tőke, komoly beruházás szükségeltetik. Tavaly erre a célra még nyújtottak térítésmentes kölcsönöket, az idén kamatmentes hitelre módosult az állami támogatás formája. Ha a vállalkozó kötelezi magát, hogy legalább két évig munkát biztosít a januártól felvett embereknek, akkor akár 60 ezer korona kamatmentes kölcsönt kaphat minden egyes új állás létrehozása után. Vajon mindenki megkapja a 60 ezer koronát? "Hivatalunk a Foglalkoztatási Alappal karöltve kritériumokat dolgozott ki. Ezek értelmében a 20 főnél többet foglalkoztató termelőegységeknél számolhatnak a 60 ezres kölcsönnel, a 10-20 főt alkalmazó iparvállalatoknál 50 ezer koronában határoztuk meg a felső határt, a szolgáltatóiparban pedig 40 ezer korona a plafon" - ismertette a játékszabályokat a hivatal vezetője. A Foglalkoztatási Alapok életre hívása is új fej lemény a munkanélküliség elleni harcban. A januártól társadalmi munkában működő alapok feladata a hivatalok tevékenységének ellenőrzése, a passzív és az aktív foglalkoztatási politika egyes pénzügyi tételeinek megvitatása és jóváhagyása. A passzív foglalkoztatáspolitika a munkanélküli segélyek folyósítását foglalja magában, míg az aktív politika három részre tagozódik: munkahelyteremtő kamatmentes kölcsönökre, az átképzésre és a közmunkaprogramra. Az elsőről már beszéltünk, a rekvalifikációról még nem. „ Tavaly például 380 embert képeztünk ál számítástehnika, könyvelés, menedzserképzés, fodrászat, borbély, hegesztő stb. szakokon. Az érdeklődők, akikből soha sincs hiány, egy része a járásban végezte a tanfolyamot, a többiek pedig főleg Nyitrán és Pozsonyban. A közmunkaprogramban 1993-ban mintegy ötszáz jelentkező vett részt. Az önkormányzatok szívesen alkalmazzák őket, a módszer hátulütője, hogy csak néhány hónapra ad munkát." Ugyancsak átmeneti időre, a május-szeptember közti idényre biztosít állást az idegenforgalom. Podliájska és Párkány környékén azonban a nyári szezonban nem elhanyagolható a szerepe, becslések szerint akár kétezren is elhelyezkedhetnek a turisztika nyújtotta szolgáltatószektorban. Milyen specifikus nehézségekkel kell megküzdeni az Érsekújvári járásban? „A dél-szlovákiai járások hasonló gondokkal küszködnek. Az agrárszövetkezetek sorra csökkentik munkaerő-létszámukat, nálunk például 1989 óta négyezer fővel. A helyi építőipar szintén súlyos gondoknak néz elébe. Ami különösen fájó, az a fiatal munkanélküliek nagy aránya. A 12 500 állástalanból mintegy 8000 a 18-30 évesek közül kerül ki" - sorolja Jozef Bako a gondokat. A összképből kitűnik, /\ Hjf amíg a gazdaság x motorja nem kapcsol magasabb fordulatszámra, amíg a magánszféra működését korlátózó tényezők nem hárulnak el, nem várható a munkanélküliek arányának számottevő csökkenése. Persze, a munkavállalók aktivitására is szükség van. A statisztikák ugyanis egyértelműen kimutatják, aki nagyobb szakképzettséggel vagy főiskolai végzettséggel rendelkezik, az jóval ritkábban gyarapítja az állástalanok mind hosszabb sorát. SIDÓ H. ZOLTÁN