Új Szó, 1994. február (47. évfolyam, 25-48. szám)

1994-02-11 / 34. szám, péntek

1994. FEBRUÁR 11 IÚJSZÓ. KOZIGAZGATAS MEGYERENDSZERŰ TERÜLETI-KÖZIGAZGATÁSI TERVEZET Visszatérnek az ispánok? Negyedik éve folynak a tárgyalások a közigazgatás átszervezéséről, valamint az állam új területi f eloszlásáról. Az. önkormányzat vitathatatlanul a demokrácia szerves része, de kérdés, hogy a különböző szinteken milyen hatáskörökkel rendelkezzék. Optimális megoldás nem létezik, de az ahhoz legközelebb állónak a megtalálása érdekében kölcsönös megértésre törekedve, kell tárgyalni. Milan Zemko szavai ezek, aki a köztársasági elnöki irodát képviselte azon a február 4-én és 5-én megtartott konferencián, amelyen szlovákiai városok polgármesterei, a regionális társulások képviselői és szakemberek tárgyaltak az előbb említett kérdésekről. A konferenciát Szlovákia decentralizálása és területi közigazgatásifelosztása címmel a Középső Vágmente Régió kezdeményezte, és Peter Kresánek, Pozsony főpolgármestere vállalt felette védnökséget. Új kormány - új javaslat Szlovákia jelenlegi területi és közigazgatási felosztását a parlamentben hozot két törvény szabályozza. Ez azonban csak ideiglenes állapot. A parlament elnöksége még 1990 novemberében megbízta a kormányt, kezdje meg az államigazgatás decentralizálását és önkormányzati alapon történő átszervezését, valamint az állam új területi felosztásának előkészítését. Az akkor létrehozo.tt kormánybizottság jelentést dolgozott ki a helyi államigazgatási és önkormányzati szervek irányításában tapasztalt hiányosságokról, és ennek felhasználásával három tervet dolgozott ki a területi felosztásra. 1992 februárjában a problémák megoldása céljából egy parlamenti bizottság is létrejött, amelyben az önkormányzat és az államigazgatás, valamint a belügyminisztérium képviselői és szakemberek is helyet kaptak. A kormányjavaslatokat áttanulmányozva a parlamenti bizottság a harmadik számú javaslatot, azaz a 14-16 megyére való felosztást találta a legelfogadhatóbbnak. Az 1992-es választások és az új kormány megalakítása után, 1993 márciusában a kormány új javaslattal állt elő, amely sem a szakemberek, sem az önkormányzatok számára nem elfogadható. Ezért aztán a Középső Vágmente Régió egy másik terv kidolgozását kezdeményezte, s annak előkészítésére a már említett, megyerendszeren alapuló egykori kormányjavaslat kidolgozásában is részt vett szakembereket kérte fel. A Marián Minarovič által vezetett munkacsoport kidolgozta a tervet, és azt be is mutatta a pozsonyi konferencián. A szakemberek megyéket javasolnak A tervezet figyelembe veszi a terület természeti-ökolőgiai adottságait, a már kialakult gazdasági és szociális régiókat, az információs és kommunikációs vonalakat. A járások területileg és a lakosok számát tekintve is megközelítőleg azonos nagyságúak lennének. A járási központ lehetőleg a terület középpontjában lenne. Két közeli város közül a nagyobb történelmi hagyományokkal rendelkezőt tennék meg járási központtá. A megyék kialakításában a terv a lehető legnagyobb mértékben igyekszik megőrizni a történelmi régiók önállóságát, figyelembe veszi a jelenlegi régiók közötti gazdasági és szociális összefüggéseket. Egy megyét legalább kéthárom járás alkotna, s optimálisan 350 ezer ember élne megyénként. A terv alkotói 16 megye és 77 járás létrehozását javasolják. Ezzel szerintük az államigazgatási alkalmazottak száma 4230-cal, azaz 17,8 százalékkal csökkenthető. A terv lehetővé tenné az államigazgatás bizonyos hatásköreinek az önkormányzatokra való átruházását, hogy az ügyintézést oda összpontosítsák, ahol az a leghatékonyabb. Az önkormányzatok első szintjét a községek, a másodikat a megyék, a helyi államigazgatás első, illetve második szintjét a járások, illetve a megyék alkotnák. Az önkormányzati, illetve államigazgatási megye területileg azonos. A speciális államigazgatási szerveket - az adóhivatalok kivételével - az általános helyi államigazgatási szervbe összpontosítanák, azaz< végrehajtanák az úgynevezett horizontális integrációt. A kisebb községek önkéntes alapon közös községi hivatal irányítása alatt tömörülnének. A hivatal egyfajta közös adminisztratív és műszaki szolgáltatásként működne, de a kisközségek önkormányzatai és polgármesterei nem veszítenék el szubjektivitásukat. Az önkormányzat második szintjét a kétkamarás megyei képviselő-testület alkotná. Az első kamarát képező megyei szenátus a megye községeinek polgármestereiből állna, a megyei kamarában pedig a helyhatósági választáson megválasztott megyei képviselők - minden 5 ezer lakosra egy képviselő - kapnának helyet. A megyei önkormányzat élén az ispán áll. Egyben ő a megyei képviselő-testület, a szenátus és a megyei tanács elnöke is. Az ispánt a két megyei kamara választja. A 15 tagú megyei tanács a megyei képviselő-testület legfelsőbb végrehajtó szerve. A járási tanácsok szintén a megyei képviselő-testület végrehajtó szervei, amelyek a járás önkormányzati feladatait irányítják. A járási tanácsot azok a polgármesterek és választott képviselők, alkotják, akik a járás községeit képviselik a megyei szenátusban és kamarában. Elnökét a tanács a saját soraiból választja, és a megyei képviselőtestület erősíti meg hivatalában. Az ispán és a megyei elöljáró egyenrangú Az államigazgatás első szintjét a megyei hivatalnak alárendelt járási hivatal képviseli. Ügyosztályokra, alosztályokra és szakosztályokra osztódik. A hivatal élén az elöljáró áll, akit mint állami alkalmazottat a megyei hivatal javaslatára a belügyminiszter nevez ki. A helyi államigazgatás második szintjén a belügyminisztériumnak alárendelt megyei hivatal áll. Ennek elöljáróját a belügyminiszter javaslatára a kormány nevezi ki. A helyi államigazgatás és az önkormányzat közötti kapcsolatot törvény szabályozza, mégpedig oly módon, hogy szavatolja az ispán és a megyei elöljáró, illetve a járási tanács elnöke és a járási hivatal elöljárójának egyenrangúságát. A tervezet szerint a regionális önkormányzat hatáskörébe tartozna a regionális szervezés, a környezetvédelem, a műemlékvédelem, a víz-, gáz- és energiaellátás, valamint az egészségügy bizonyos hatáskörei. Az oktatásügy terén a megye hatáskörébe tartozna a középiskolák és egyes szakiskolák létrehozása, illetve megszüntetése. Az elemi iskolák és óvodák létrehozása vagy megszüntetése a helyi önkormányzat joga lenne. A tervezet javasolja a közigazgatási bíróságok kiépítését, valamint olyan adórendszer létrehozását, amely megfelelő önállóságot biztosítana a megyék és községek számára, és megfelelő gazdasági feltételeket teremtene azok fejlesztéséhez. Ez az adórendszer az adókból befolyt jövedelmet az állam és a megye között az általuk gyakorolt hatáskörök és feladatok arányában osztaná el. Lehetővé lenné a külön megyei, illetve helyi adók kivetését. 16 megye, 77 járás A tervezet a következő megyei, illetve járási felosztást javasolja: 1. Pozsony főváros, járásait az I-V. városkerületek alkotnák, 2. Pozsony megye, megyeszékhely: Pozsony (Bratislava), járások: Szenice (Senica), Szakolca (Skalica), Malacka (Malacky), Bazin (Pezinok), Somorja (Šamorín), Dunaszerdahely (Dunajská Streda); 3. Nyugat-Nyitra megye, megyeszékhely: Nagyszombat (Trnava), járások: Nagyszombat, Galgóc (Hlohovec), Galánta (Galanta); 4. Alsó-Trencsén megye, megyeszékhely: Trencsén (Trenčín), járások: Puhó (Puchov), Dubnica (Dubnica nad Váhom), Trencsén, Bán (Bánovce nad •Bebravou), Vágújhely (Nové Mesto nad Váhom), Mijava (Myjava), Pöstyén (Piešťany); 5. Felsó'-Trencsén megye, megyeszékhely: Zsolna (Žilina), járások: Vágbeszterce (Považská Bystrica), Nagybiccse (Bytča), Zsolna, Csaca (Čadca); 6. Liptó-Árva-Turóc megye, megyeszékhely: Turócszentmárton (Martin), járások: Námesztó (Námestovo), Trsztena (Trstená), Alsókubin (Dolný Kubin), Rózsahegy (Ružomberok), Liptószentmiklós (Liptovský Mikuláš); Turócszentmárton; 7.Felső-Nyitra megye, megyeszékhely: Privigye (Prievidza), járások: Privigye, Simony (Partizánske), Nagytapolcsán (Topoľčany); 8. Alsó-Nyitra megye, megyeszékhely: Nyitra (Nitra), járások: Nyitra, Érsekújvár (Nové Zámky), Komárom (Komárno); 9. Bars-Hont megye, megyeszékhely: Léva (Levice), járások: Garamszentkereszt (Žiar nad Hronom), Újbánya (Nová Baňa), Aranyosmarót (Zlaté Moravce), Léva, Párkány (Štúrovo), Selmecbánya (Banská Štiavnica), Ipolyság (Šahy); 10. Zólyom megye, megyeszékhely: Besztercebánya (Banská Bystrica), járások: Breznóbánya (Brezno), Besztercebánya, Zólyom (Zvolen), Korpona (Krupina); 11. Nógrád megye, megyeszékhely: Losonc (Lučenec), járások: Nagykürtös (Velký Krtíš), Losonc; 12. Gömör-Kishont megye, megyeszékhely Rimaszombat (Rimavská Sobota), járások: Nagyrőce (Revúca), Nyustya (Hnúšfa), Rimaszombat, Tornaija (Tornafa), Rozsnyó (Rožňava); 13. Szepes megye, megyeszékhely: Igló (Spišská Nová Ves), járások: Ólubló (Slará Ľubovňa), Késmárk (Kežmarok), Poprád (Poprad), Lőcse (Levoča), Igló, Gölnicbánya (Gelnica); 14. Abaúj-Torna megye, megyeszékhely: Kassa (Košice), járások: Kassa város, Kassa-vidék, Szepsi (Moldava nad Bodvou); 15. Sáros megye, megyeszékhely: Eperjes (Prešov), járások: Szvidnik (Svidník), Bártl'a (Bardejov), Kisszeben (Sabinov), Eperjes, Sztropkó (Stropkov); 16. Zemplén megye, megyeszékhely: Nagymihály (Michalovce), járások: Mezőlaborc (Medzilaborce), Homonna (Humenné), Szinna (Snina), Varannó (Vranov nad Toplou), Nagymihály, Szobránc (Sobrance), Tőketerebes (Trebišov), Nagykapos (Veľké Kapušany). A fent ismertetett tervezetet bemulató és megvitató konferencia résztvevői határozatot hoztak arról, hogy az otl elhangzott hozzászólások figyelembe vételével a szakemberek dolgozzanak ki konkrétabb alapelveket a decentralizációt és a hatáskörök átruházását, valamint a közigazgatási szervek finanszírozását illetően, és javasoljanak konkrét lépéseket a terv megvalósításához. A résztvevők ajánlották a területi közigazgatási felosztásról szóló törvénytelvezet alapelveinek kidolgozását, amelyet majd a parlamenti bizottságok és a kormány elé terjesztenek. Ezenkívül javasolták, hogy szervezzék meg a tervet kidolgozó szakemberek, valamint a kérdéssel foglalkozó kormánybizottság és a parlament nemzetiségi, államigazgatási és önkormányzati bizottságának találkozóját, és próbáljanak együttműködni a tervezet parlamentben való elfogadtatása érdekében. A kisebbségek számára is elfogadható lenne, ha... A területi felosztási tervben javasolt megyék alapján megállapíthatjuk, hogy az eddig napvilágot látott tervek közül ez a legelfogadhatóbb a nemzeti kisebbségek számára. Igaz, a terv nem tér ki az egyes megyék lakosságának nemzetiségi összetételére, a javasolt megyerendszer térképét tekintve - a Dunaszerdahelyi és Komáromi járást kivéve - a vegyesen lakott területeken létrehozandó megyék nagyjából a komáromi nagygyűlés követelményeinek is megfelelnének. Igaz, hogy a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás jelenlegi területét a Pozsony, illetve Alsó-Nyitra megyékhez csatolva számunkra negatívan, sőt elfogadhatatlan módon megváltozna a lakosság nemzetiségi részaránya, de ezen még lehet változtatni. A tervet kidolgozói még módosítható javaslatnak tartják. Amint azt Pásztor Istvánnal, a Csallóközi Régió elnökével folytatott tárgyalásukon is kinyilvánították, a nemzeti kisebbség igényeit illetően is hajlandók bizonyos kompromisszumokról tárgyalni. Hogy a tervezet nem irányul a nemzeti kisebbségek ellen, azt a szakembercsoport egyik tagjának szavai bizonyítják: egyesek azzal vádolták meg őket, hogy a magyarok irredenta követeléseinek is igyekeztek eleget tenni a megyék kialakításakor. Ezt a szakember határozottan elutasította, és kijelentette, hogy nem az egykori Nagy-Magyarország vagy az Osztrák-Magyar Monarchia megyéit akarják felújítani, hanem sokkal régebbi, a Nagy-Morva Birodalomba visszanyúló történelmi összefüggéseket is figyelembe vettek munkájuk során. Ezt még azzal is alátámasztotta, hogy a szlovák „župa" szónak a magyar nyelvhez semmi köze, viszont a magyar megye a szlovák „medza, medze" szóból eredeztethető. Akár helytálló ez az elmélet, akár nem, talán érdemes lenne ennek a javaslatnak a kisebbség számára elfogadható módosításáról tárgyalni, mert ennek, a komáromi felhívásban említett, Pozsonytól Ukrajnáig húzódó tartománnyal szemben sokkal nagyobb esélye lehet arra, hogy a parlament is megszavazza. GAÁL LÁSZLÓ MAGYARÁZAT: 1. Bratislava hl. mesto SR 2. Bratislavsá župa 3. Západonitrianska ž. 4. Dolnotrenčianska ž. 5. Hornotrenčianska ž. 6. Liptovsko-oravsko-turčianska ž 7. Hornonitrianska ž. 8. Dolnonitrianska ž. 9. Tekovsko-hontianska ž. 10. Zvolenská ž. 11. Novohradská ž. 12. Gemersko-roalohontská ž. 13. Spišská ž. 14. Abovsko-turnianska ž. 15. Šarišská ž. 16. Zemplínska ž. - Pozsony főváros - Pozsony megye - Nyugat-Nyitra m. - Alsó-Trencsén m. - Felső-Trencsén m. - Liptó-Árva-Turóc m. - Felső-Nyitra m. - Alsó-Nyitra m. - Bars-Hont m. - Zólyom m. - Nógrád m. - Gömör-Kishont m. - Szepes m. - Abaúj-Torna m. - Sáros m. - Zemplén m.