Új Szó, 1994. február (47. évfolyam, 25-48. szám)

1994-02-10 / 33. szám, csütörtök

1994. FEBRUÁR 10. HAZAI KÖRKÉP 4 Legfeljebb koldulunk! (Folytatás az 1. oldalról) A szerkesztőség nem tudja orvosolni a jogos panaszokat, anynyit tehetünk csupán, hogy rákérdezünk a nyugdíjak megállapításának módjára. Hogy a nyugdíjba készülő, kényszerülő polgár tudja, mivel, mennyivel számolhat. Božena Fabšová, a Nemzeti Biztosító Nyugdíjalapja szervezési-jogi osztályának előadója beszélgetésünk elején fontosnak tartotta leszögezni: a hivatal dolgozói a kormány által beterjesztett, majd a parlament által jóváhagyott törvények szerint járnak el. Akkor is, ha nem értenek vele egyet, akkor is, ha magánvéleményük szerint a törvényt nem tartják jónak. - A nyugdíj összegének kiszámítása az 1988-ban elfogadott törvény szerint történik ma is. Alapul a munkaviszony időtartalmát, valamint a havi bruttó átlagjövedelem összegét veszsziik. Vagyis a ledolgozott évek alatti legjobb 10 esztendő öt évéből számítjuk ki az évi átlagjövedelmet, leszámítva a betegállományban töltött napokat. A könnyebb tájékozódás kedvéért talán két példán magyaráznám meg a módszertant - indítványozta. Alapul egy kétgyermekes 55 éves anyát vettünk, akinek munkaviszonyát 18. életévétől számították. A kötelező 25 éves munkaviszony után az átlagbér 50 százalékából, valamint - 55 éves koráig a ledolgozott évek után - évenként plusz 1 százalékból állt össze az alapja, amiből nyugdíjként 62 százalékot fizetnek ki. Tegyük fel, hogy rengeteget dolgozott, s átlagbére elérte a 10 000 koronát. A nyugdíj kiszámításánál ez nem szempont. Alapként a 2500 koronát veszik, hatezer koronáig az összeg egyharmadát, 6 ezer koronától 10 ezerig viszont már csak a bevétel egytizedét. A tízezer korona feletti jövedelemből a nyugdíjalapot már egy fillér sem növeli, összegezve tehát: az 55 éves kétgyermekes anya hiába keresett havi tízezret, nyugdíja csak a 4067 koronás LilSehammerben Poprádról (Új Szó-tudósítás) Tavaly Szlovákia idegenforgalomból származó bevétele 241 millió dollárra nőtt, ami 28 millió dolláros emelkedési jelent 1992-höz képest. Ennek ellenére a gazdasági minisztérium idegenforgalmi osztálya nem ül a babérjain. Tegnapi tájékoztatójukon elhangzott, meg kell különböztetni az állami és a kereskedelmi irányzatú turisztikai propagandái. Az osztály az előbbi területen működik; a nemzetközi kiállításokon való részvétel mellett mintegy 3500, Szlovákiáról szóló szaklapot küldtek szét célirányosan a nagyvilágba. Jelenleg svájci szakemberek segítségével regionális idegenforgalmi propagandaközpontok felállításán dolgoznak. Emellett piackutatás, külhoni képviseletek létrehozása, a kedvező kép kialakítása a feladata a minisztérium szakosztályának. Érdekességként elhangzott, máris reagáltak a kormány ama döntésére, hogy Poprádot hivatalosan is nevezték a 2002. évi téli olimpiai játékok helyszínéül. A napokban kezdődő lillehammeri olimpiára azonnal küldtek színes prospektusokat, népszerűsítendő a tátrai síparadicsomot. (sidó) (maximális) átlagbéréből számítható ki: vagyis 2522 koronát kaphat csupán. Egy 60 éves férfi nyugdíja - a 42 éves munkaviszony után, 10 ezer koronás átlagjövedelem mellett — havi 2725 korona. (A nyugdíjkorhatárt meghaladó munkaviszonyért plusz százalék jár!) Ha ugyanaz az 55 éves, kétgyermekes anya 8500 koronás átlagbért ért el, nyugdíját a következőképpen számolják ki: 2500 korona alapbér, 6000-ig az egyharmad, ami 1167 korona, s a fennmaradó 2500 koronából az egytized 250 korona. A nyugdíjat 3917 koronából számolják ki, az összeg 62 százaléka: 2429 korona. Az előbbiekben felhozott 60 éves férfi esetében 2625 korona. Ha figyelembe vesszük, hogy a nyugdíjas hölgyek átlagbére csak ritkán éri el az említett összeget, nem nehéz kiszámítani, milyen alacsony a nyugdíjuk. Ezért is került sor a tavaly kiszámított nyugdíjak emelésére. Az emberek évtizedeken át azért hajtanak, dolgoznak, hogy majd ha nyugdíjba vonulnak, többet kapjanak. Fáradozásuk szinte hiábavaló, hiszen alig kapnak többet, mint azok, akik nem igyekeztek annyira. - Sajnos, ilyen a törvény, nem mi alkottuk - közölte beszélgetőtársam. Amikor rákérdeztem, mitévő lehet a nyugdíj összegével elégedetlen polgár, elmondta, hogy kérvényezheti a számítások felülvizsgálatát. Értesültem arról is, hogy a nyugdíjemelésre - a törvényben megszabott időben - automatikusan kerül sor, külön kérvényezni felesleges. De mint mindenben, itt is van kivétel. - Előfordul, hogy a magányos nyugdíjas egyedüli bevételi forrása a nyugdíja, s az nem éri el az 1980 koronát, illetve házaspár esetében a 3510 koronát. A kisnyugdíj emelését ilyenkor a regionális nemzeti biztosításon keresztül kérvényezni kell — magyarázta. Tisztázásra szorul az özvegyi nyugdíjak megállapítása is. Az özvegynek elhalt férje nyugdíjának 60 százaléka akkor jár, ha a két nyugdíj összege 3300 korona alatt van. Ha ezt meghaladja - a rádolgozott évekért járó százalék nélkül - akkor úgy alakul, hogy ne legyen magasabb 3300 koronánál. Ha a férj veszíti el feleségét, még nehezebb helyzetbe kerül, hiszen a 920 koronás özvegyi járulék csak akkor folyósítható, ha iskolába járó gyermekről gondoskodik. Amikor szóvá tettem, hogy a nyugíjasok nagy hányadának havi jövedelme a minimálbér határát sem éri el, Božena Fabšová a már többször elismételt „ilyen a törvény" szavakkal válaszolt. Végezetül arra kértem, tájékoztasson az idén megállapított nyugdíjak emeléséről, illetve arra, magyarázza meg, miért kell az első negyedévre járó emelést visszamenőleg és nem folyamatosan fizetni? Nem tagadta, holott a műveletek zömét számítógépek végzik, mégis idő- és munkaigényes feladat az 1 373 279 végzésből elkészíteni az emelésre jogosultak jegyzékét és megírni az új dekrétumokat. Az emelés mértékéről, legnagyobb megdöbbenésemre nem tudott, még nem jutott el hozzá sem a törvény, sem a törvénymagyarázat szövege! A furcsa helyzetet a parlamentből tudósító kollégák segítségével sikerült megoldani, ők megkapták a törvény szövegét. Mivel számolhatnak tehát a nyugdíjkorhatárt elérő lakosok, ha 1994 januárjától decemberig mennek nyugdíjba? Havi 300 koronával emelik az öregségi, rokkantsági és a leszolgált évekért járó nyugdíjakat. Havi 180 koronával az özvegyi nyugdíjat, havi 150 koronával a részleges rokkantsági nyugdíjat, illetve a teljes árvák járadékát, s havi 90 koronával a félárvákét. Ezen kívül az 1994-ben megállapított nyugdíjak még 16 százalékkal emelkednek. A törvény szerint a januárban, februárban és márciusban kiszámított nyugdíjak esetében az emelés összegét a nyugdíjasok utólag, április 30-ig kapják meg. PÉTF.RFI SZONYA A LESIPUSKÁS BÁTORSÁGA A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a köztársasági elnök közötti, látványosan elhúzódó konfliktus a múlt hét péntekje óta újabb fordulatot vett. Pénteken Tibor Kuzbert (DSZM) képviselő a köztársasági elnököt a rágalmazás, a rémhírterjesztés, az állami szerv elleni támadás és a zsarolás bűntetteinek elkövetésével vádolta meg a Szlovákia legfőbb ügyészéhez intézett és a TA SR-nek is átadott levelében. A képviselő állítása szerint a köztársasági elnök ezeket a bűntetteket Ivan Lexa államtitkár rovására követte el; például a zsarolás bűntettét nyilván azzal a kijelentésével, miszerint Lexát, elnöki jogkörével élve, akkor részesítené egyéni kegyelemben az ellene indult büntetőeljárás kapcsán, ha Lexa tisztességes magatartást tanúsít. Kuzbert képviselő a levelében meglehetősen bőven foglalkozott azzal, hogy ismeri az alkotmánynak azt a cikkelyét, miszerint a köztársasági elnököt az általa felsorolt bűntettekért felelősségre vonni nem lehet. Hétfőn Ján Zeman (DSZM) képviselőnek a köztársasági elnökhöz címzett levelét közölte a TA SR, és ebben a képviselő többek között kifejti azt a nézetét, hogy „Ivan Lexa igazat mondott", vagyis egyetért mindazokkal a vádaskodásokkal, és sértően személyeskedő kijelentésekkel, amelyek miatt Lexát perbe fogták. Mintha Ján Zeman azt mondaná, fogják csak perbe őt is, ha már egyszer a „felségsértő kijelentésekkel" nyíltan egyetért. Kedden Jozef Šutovský (DSZM) képviselő levelét közölte a TA SR, amely az előző levelektől csak fokozottabb személyeskedésében különbözik. A köztársasági elnököt többek között azzal vádolja meg, hogy a totalitárius gondolkodásmódjának komplexusait tárja a nyilvánosság elé. A fenti leveleket olvasva a Mečiar- és a DSZM-hívőkben nyilván felmerül, kurázsijuk van ezeknek a képviselőknek, ha ki mernek állni a büntetőeljárás alá vont Lexa mellett, ha kockáztatni merik azt, hogy őket is büntetőeljárás alá vonják. Holott ez a kurázsi csak a lesipuskás bátorsága. A „bátor" képviselők ugyanis nagyon jól tudják, megilleti őket a képviselői mentelmi jog, nem vonhatóak büntetőjogi felelősségre. A közelmúlt történelmében tanúi lehettünk másféle bátorságnak is: azok bátorságának, akik aláírták a Charta 77-et, a „Néhány mondatot", legutóbb pedig (és az ötletet nyilván ez adta a DSZM bátor képviselőinek), azok bátorságának, akik miután megtudták, hogy Ľubomír Feldek költőt perbe fogná a hatalom (1992 augusztusában), aláírásaikkal vállalták Ľubomír Feldek inkriminált kijelentéseit és sorsát. Annak ellenére, hogy nekik nem járt magas képviselői fizetés, illetve a parlamenti képviselőket megillető büntetlenség. Apropó, a három kis lesipuskás mögött sokan egy nagyszabású lesipuskást sejtenek - például azt, akinek Lexa a kedvence, és akitől Kováč, államfőként függetlenítette magát. FEKETE MARIAN A Jókai Napokról Komáromban Komáromban a városházán találkozott a honi, immáron 31. Jókai Napok szervezőgárdája a balatonfüredi 3. Jókai Napok előkészítő csoportjával, hogy egyeztessék a két hasonló indíttatású rendezvény programját. Mint ismeretes, nemcsak mifelénk, Jókai szülővárosában emlékeznek meg a romantikus regényíróról, hanem abban a Balaton-felvidéki városkában is, ahol Jókai több évet töltött, s emlékét az író ereklyéivel tarkított villa őrzi. A május 6-7-én megrendezésre kerülő füredi Jókai Napokon dr. Vavrik Erzsébet festőművész és a tervek szerint más képzőművészek képviselik a szlovákiai magyarságot, míg Komáromban a június 6-tól 12-ig tartó ünnepi héten a balatonfüredi fúvósok is fellépnek, s a rendezvény ideje alatt a Duna Menti Múzeumban megrendezésre kerülő kiállításon láthatók lesznek a füredi Jókai-villa relikviái. KOSÁR DEZSŐ AHOGY in LÁTOM Weissék most bizonyíthatnának Jó két esztendeje, már nem tudnám megmondani, hogy melyik politikai válságra reagálva, én is úgy vélekedtem, hogy régi egy helyett most már két kommunista párt van a parlamentben. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom bolsevikká nyilvánításáért az vesse rám az első követ, aki számára még sohaserh volt moszkovita-gyanús Mečiarék számos tette. Főképp a módszereket, a rámenősséget, a hatalomvágyat illetően. Még mindig van belőlük másfél, és nem Vladimír Mečiarnak az érdeme, hogy ilyen örvendetesen alakult a helyzet. Demagóg volnék, ha nem látnám és nem ismerném be, hogy pozitív változáson ment keresztül a Demokratikus Baloldal Pártja. Ez részint annak köszönhető, hogy azok a DBP-hez csatlakozott értelmiségiek, akiknek 1989-ig nagyon eredményesen sikerült eltitkolniuk szakmai rátermettségüket, máskéntgondolkodási képességüket, az utóbbi négy év alatt, hogy úgymondjam számos esetben megtáltosodtak. Egy szó mint száz: szakemberekből - természetesen a hazai viszonyokat véve alapul — meglehetősen jól van „eleresztve" Peter Weiss pártja. A szakmai tudás öntörvényei, ha esetenként csak „fű alatt is", de hatni kezdtek. Annyira mindenképpen, hogy a DBP értelmiségeinek a legjobbjai felismerték: a párt számára nincs más út, csak a szociáldemokratává válás. Közeledtek a Szocialista Internacionáléhoz, így nemzetközileg is már-már szalonképessé váltak. A folyamat értékét az sem tudja semmivé tenni, hogy időről-időre, főképp a derékhad nyomására még működni kezdtek a régi beidegződések, hogy a párt túlságosan is a kisebb ellenállás irányában menetelt. Nyilván abból kiindulva, hogy a Szocintern-központ messze van, a kollektivista és primitíven nemzeti politikát igénylő szlovák választópolgárok tömege pedig ott csörtet a pártszékház közvetlen közelében. Most vitatkozhatunk azon, hogy milyen válság van. Parlamenti-e, vagy alkotmányos a krízis. Ha tetszik, ha nem, senki sem hagyhatja figyelmen kívül a tényt, hogy a megoldás kulcsa Weissék kezében van. Ha következetesek lesznek a legközelebbi hetekben, Szlovákiának van némi reménye arra, hogy elindul a polgáriasodás útján, és nem betonozódik be a tekintélyuralmi rezsim. Lehetetlen észre nem venni, hogy Weiss az elmúlt hónapokban nagy figyelmet fordított arra, ne alakuljon ki olyan helyzet, hogy bizalmatlansági indítványt ugyan beterjesztenek a kormány ellen, de a kezdeményezés kudarcot vall. Lélektanilag ennek beláthatatlan következményei lennének egy olyan parlamentben és olyan országban, amelynek tagjai és állampolgárai még csak ismerkednek a demokrácia „egyszeregyével". Persze, tisztelet a kivételnek. Tény, hogy egy megbukott bizalmatlansági indítvány hallatlanul megerősítené Mečiar pozícióját, a lakosságban pedig kialakulna Mečiar elnyűhetetlenségének a mítosza. De mindennek megvan a határa. Az óvatoskodásnak és a taktikázásnak is. Mečiar számára most semmi sem lenne kedvezőbb annál, mintha a Demokratikus Baloldal Pártja koalícióra lépne vele, mégpedig azzal a perspektívával, hogy ez a koalíció kitart 1996 nyaráig. A DSZM számára most az „aki időt nyer, az életet nyer"-elv érvényesítése az egyetlen lehetőség. Két napot, három hetet nyerni, de ha csak egy mód van rá, kitartani a kormányzásban 1996-ig. Weiss, persze, nem a hathuszas vonattal érkezett a politikába, tisztában van vele, hogy pártja akár egyetlen évnyi együttkormányzás alatt is úgy elveszítené Mečiar árnyékában a népszerűségét, hogy azt belátható időn belül aligha tudná helyrehozni. Weissék számára most itt a lehetőség, hogy bizonyítsanak. A lakosság felé is, de a Szocialista Internacionálé irányában is. Itt az alkalom, hogy meggyőzzék a kételkedőket arról, komolyan gondolják a szociáldemokratává válást, és — Mečiartól eltérően - nem kokettálnak a nemzeti bolsevizmussal. A Kereszténydemokrata Mozgalomhoz fűződő viszonyban, igaz, seregnyi személyi és ideológiai gyökerű előítélet gátolja a közeledést, az életképes koalíció kialakítását. És a többi párthoz fűződő viszonyban is. Ezek az ellentétek azonban meggyőződésem szerint kisebbek, mint annak veszélye, hogy az intrikákban és a lavírozásában, a szalámitaktikázásban nagymester Mečiar hatalmon marad, és olyan gazdasági struktúrát alakít ki, amely évtizedekre megpecsételi Szlovákia sorsát. JÓTH MIHÁL

Y