Új Szó, 1994. február (47. évfolyam, 25-48. szám)

1994-02-08 / 31. szám, kedd

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK . ÚJ SZÓ. 1994. FEBRUÁR 5. Pro és kontra vélemények az esetleges boszniai légiakcióról (TA SR-jelentés) Butrosz Ghali ENSZ-főtitkár vasárnap este felszólította a NATO-t, hagyja jóvá a légicsapások elindítását a Szarajevó körüli tüzérségi állások ellen. E terv megvalósítása érdekében azonban a következő eljárást kell betartani: Először is a világszervezet Biztonsági Tanácsának kell jóváhagynia a Jégicsapásokat. Ilyen jellegű döntés már született néhány hónappal ezelőtt (836. sz. határozat), ez biztonsági zónává nyilvánítja Szarajevót és öt további muzulmán enklávét, s ezek védelmére engedélyezi az erő alkalmazását is. Mint ismeretes, ennek a határozatnak mindeddig nem szereztek érvényt. Ami a NATO-t illeti, a szövetségnek megvan a saját eljárása ilyen esetekre. Minden katonai beavatkozást a NATO-tanácsnak kell jóváhagynia. Eddig csak az ENSZ-erők védelméről született határozat. Az újabb döntés elképzelhetetlen a kulcsszerepet játszó európai államok és az USA hozzájárulása nélkül, hiszen minden valószínűség szerint a légi akcióban az amerikai gépeknek jutna a főszerep. Az első légi akcióhoz az ENSZ-főtitkárnak kell beleegyezését adnia még abban az esetben is, ha a NATO-tanács már döntött. Ha a kéksisakosokat fenyegeti veszély, dönthet Akasi Jaszusi, az ENSZ-főtitkár megbízottja, a polgári misszió vezetője is, de Szarajevó esetében, ahol nincsenek békefenntartók, csak Ghali határozhat. A vezető nyugati politikusok (TA SR-hír) - Kim Ir Szen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnöke nyilvánvalóan nem rendelkezik átfogó információkkal országa nukleáris létesítményeiről. Ezt a meghökkentő megállapítást egy szöuli napilap közölte amerikai és délkoreai elemzőkre hivatkozva. Ők azokat a tárgyalásokat boncolgatták, melyeket a 81 éves politikus a közelmúltban folytatott Billy Graham amerikai prédikátorral, Butrosz Ghali ENSZfőtitkárral és Gary AckermanPARLAMENTI LEVÉL állásfoglalásaiból következtetni lehet arra, milyen határozat várható ebben az ügyben. Bili Clinton amerikai elnök nem zárja ki a katonai akciót, bár változatlanul a tárgyalásos megoldást tekinti elsőrendűnek, sőt a fegyverembargónak a muzulmánok javára történő feloldását is szívesebben venné. A Kongresszus viszont a légicsapás mellett kardoskodik. Douglas Hurd brit külügyminiszter is elvben egyetért a katonai akcióval a szerb állások ellen, hasonlóan francia és belga kollégájához. John Major brit kormányfő a Nyugat azonnali hatékony akcióját helyeselné. Ellenzi viszont az ilyen megoldást Kanada, mivel félti Boszniában állomásozó 2 ezer katonáját. Klaus Kinkéi német külügyminiszter úgy nyilatkozott, a döntéshozatal során mindenképpen tekintetbe kell venni azoknak az országoknak a véleményét, melyeknek katonái vannak Boszniában. Alois Mock osztrák külügyminiszter rádiónyilatkozatában azt hangsúlyozta: ideje lenne érvényt szerezni az ENSZ vonatkozó határozatainak. Görögország, az Európai Unió egyetlen balkáni tagja mindenképpen meg szeretné akadályozni a katonai intervenciót. nal, až amerikai Kongresszus tagjával. Vendégeinek mindig hangsúlyozta: országa nem rendelkezik atomfegyverekkel, nem is törekszik ilyenek kifejlesztésére, s hogy ezt a problémát bizonyára sikerül diplomáciai úton rendezni - az Egyesült Államokkal. Egyszer sem tett említést az ellentétekről a KNDK és a Nemzetközi Atomenergia között, nyilvánvalóan nem is tud arról, milyen fontos lenne az Ügynökség komplex ellenőrzése a tárgyalások beindítása előtt. A Dér Standard tegnapi számában a Szlovákiában kialakult politikai helyzettel foglalkozik, s ennek kapcsán az osztrák napilap megállapítja: a legfrissebb fejlemények azt igazolják, hogy a Mečiar-kormány mozgástere egyre inkább beszűkül. A privatizációs törvény kapcsán kipattant konfliktus tulajdonképpen alkotmányos válságba sodorta az országot. Miután kiderült, hogy a többség ellenzi a törvényt, a Mečiar-féle DSZM képviselői kivonultak az ülésteremből az SZNP őket támogató képviselőinek csoportjával. A lap szemleírója úgy látja, hogy a szlovák parlament munkája átmenetileg megbénult, s hozzáfűzi: az eddigi tapasztalatokból ítélve várható, hogy a kormányfő megpróbálja a maga oldalára átállítani a képviselőket. Arról, hogy eközben nem vá(TA SR-hír) Andrej Kozirev orosz külügyminiszter a Newsweek amerikai hetilapnak adott interjúban úgy vélekedett: a Baltikumban etnikai tisztogatás zajlik, ami ellen a Nyugatnak fel kellene lépnie, ellenkező esetben szembe kell néznie a fasizmus erősödésével Oroszországban. Kozirev azt állította, Lettországból emberek ezreit próbálják deportálni Oroszországba, s ezt ő nem nevezheti másnak, mint etnikai tisztogatásnak. Az emberi jogok nemzetiségi alapon való megsértése pedig óriási potenciált jelent az orosz nacionalisták számára a demokratikus kormány elleni támadásokhoz. A külügyminiszter szerint a lett-orosz feszültség az elmúlt logat az eszközökben, egész történeteket mondhatnának az érintettek, jegyzi meg. A vita magva tulajdonképpen az ellenőrizhetetlen teljhatalom, amely a kormányfő kezében összpontosul, aki egyszemélyben privatizációs miniszter és a Nemzeti Vagyonalap elnöke is. Egy fiatal, demokratikus hagyományokkal nem bíró, s gazdasági gondokkal sújtott országban ez nem eredményezhet semmi jót. A kommentár a következő megállapítással zárul: csoda lenne, ha a megosztott ellenzék egy megfelelő alternatívát tudna kínálni. A helyzet azért ilyen, mert Mečiar oszd meg és uralkodj elvre épülő politikája túlságosan sikeresnek bizonyult, habár az országban már egyre kevesebb, ami még elosztható. hónapban éleződött ki két orosz tábornok letartóztatása és négy lettországi orosz katonai támaszpont blokádja nyomán. Moszkva azonban már korábban is felrótta Lettországnak, hogy az oroszokat megfosztotta választójoguktól. Kozirev kifogásolta, hogy a Nyugat kettős mércét alkalmaz - egyet mindenki számára, egyet pedig a Baltikumban és a többi szovjet utódállamban élő oroszokkal szemben. Ezzel Zsirinovszkij és pártja kezére játszik, bár az már így is a legerősebb frakció a parlamentben. Az ügyben tenni kell valamit, mert a jelenlegi helyzet csak az orosz nacionalisták és fasiszták malmára hajtja a vizet, véli Kozirev. A győztes sör mellett ünnepelt Férfi győztes hölgyszavazatokkal Hajszálon múlott, hogy Finnország új államfője egy svéd nemzetiségű hölgy lett. Egészen pontosan a szavazatok nyolc százalékán, mivel ennyivel előzte meg a vasárnapi választásokon Elizabeth Rehn-t ellenfele, Martti Ahtisaari. A hölgy jelölt heteken át vezetett, ám a választások előestéjén közölt előrejelzésekben már egy-két százalékkal ellenlábasa mögé szorult. Az 58-éves politikus-asszony kudarcát helyzetelemzők általában abban látják, hogy egyrészt védelmi miniszterként tagja a jelenlegi helsinki kormánynak, s így lényegében neki is társfelelősséget kell vállalnia a kabinet eddigi politikájának következményeiért, elsősorban a csaknem huszonöt százalékos munkanélküliségért. A kampány idején ezt Martti Ahtisaari nem egy alkalommal a miniszter orra alá dörgölte, aki nem is nagyon tiltakozott ez ellen. Nem volt eléggé harcias, ígérgetős, vélik utólag a helyzetelemzők, míg vele ellentétben a győztes nem fukarkodott az ígéretekkel. Főleg az állástalan női szavazókat igyekezett elkápráztatni, aminek hölgyszavazatok formájában meg is lett a hatása. Hogy a svéd kisebbségi finn miniszterből végül is nem lett finn államfő, nos, ebben az is szerepet játszott, hogy ellenfele mintegy ötször többet költött zajos választási kampányára, mint ő. Valójában neki, mint a Svéd Liberális Néppártképviselőjének, nem is futotta volna többre, hiszen néhány helyi érdekű szervezetet leszámítva nem álltak mögötte nagypénzű támogatók. Martti Ahtisaarinak pedig most, győzelme után bizonyítania kell, hogy március elsejétől méltó utódja lesz az ország élén immár tizenkét éve álló Mauno Koivistónak. Ez nem lesz túlságosan könnyű, hiszen sokak szerint a 65-éves politikus eddig még nem sokat bizonyított, habár az ENSZ-ben már eltöltött jó néhány tanulóévet, de boszniai megbízatása során társszerzőként mindössze egy elvetett béketervet sikerült tető alá hoznia. Azért sincs könnyű helyzetben, mert a távozó finn elnök odahaza és külföldön is nagy tekintélynek örvend. A finn ellenzék, természetesen, örül annak, hogy képviselője diadalmaskodott az elnöki székért folyó csatában. Nekik is azonban evés közben jött meg az étvágyuk, hiszen az elnöki poszt megszerzése után most már a kormányrúd megszerzése után áhítoznak. Méghozzá mielőbb, akár idő előtti választások révén is... P. VONYIK ERZSÉBET NAGY FOGÁS BÉCSBEN Heroin Pozsonyból (TA SR-hír) - Nagy fogást hajtott végre az osztrák rendőrség - tájékoztatott tegnap a Der Standard című bécsi lap. Arról számolt be, hogy Bécs-Penzingben Pozsonyból származó heroint foglaltak le a rend éber őrei. A kb. 1 kilogrammnyi kábítószert nyilvánvalóan az osztr '.k fővárosban akarták értékesíteni. Feketepiaci értéke közel 1,2 mii lió schilling. Egyidőben három gyanús személyt is letartóztattak. További részletek egyelőre nem ismeretesek. ISMÉT MEGTÁMADTÁK A BRIT TR0N0R0K0ST (TA SR-jelentés) - Károly brit trónörököst ismét támadás érte, ezúttal Új-Zélandon, ahová azért utazott, hogy részt vegyen az ország 1840-ben történt megalakulásának ünnepségein. A herceg a világkörüli versenyen induló jachtokat nézte meg éppen, amikor - a közelmúltban Ausztráliában történt merénylet óta megszigorított - védelmet kijátszva mindössze három méternyire került tőle egy sortba, trikóba öltözött férfi, s valamilyen ismeretlen anyagot tartalmazó spray-vel próbálta bepermetezni a trónörököst. A rendőrök azonnal leteperték őt. Károly ismét sértetlenül úszta meg a merényletkísérletet, testőrei nyomban gépkocsijába tuszkolták és elhajtottak vele. Rendőrségi források szerint a merénylő egy 58 éves férfi Auckland külvárosából. Szemtanúk szerint angolul beszélt, északeurópai akcentussal. Elszalasztott lehetőség A szlovák parlament múlt heti ülésén a megtelt padsorok és a tudósítók népes csoportja előrevetítette a 18-19. napirendi pont jelentőségét. A nagyprivatizáció szabályait módosító kormányjavaslat egy az egyben a kormány és a privatizációs alap közti személyes kapcsolatot feltételezi, ami lehetővé tenné a kormány, illetve a kormányelnök akaratának érvényesülését a több mint 200 milliárdos vagyon magánkézre juttatása során. Nem nehéz elképzelni: majd azok privatizálhatnak, akik politikailag, illetve gazdaságilag közel állnak a kormányzó DSZM elképzeléseihez és hajlandók őt anyagilag is támogatni a választási kampány során. Az ellenzék még időben felismerte, hogy a gazdasági hatalom egy kézben való összpontosítása hosszú időre meghatározná az ország politikai irányvonalát, s ezért a privatizáció folyamatának ellenőrzését a parlament fennhatósága alá szerette volna helyezni. Az ellenzék látszólagos egysége arra kényszerítette a kormány elnökét, hogy legalább a tárgyalás elhalasztását, illetve a törvényjavaslat visszavonását kérje. Az 1991-es választások óta a parlament először utasította el Mečiar személyes javaslatát, sőt az elnöklő Gašparovič helyett Cérnákra bízta az ülés vezetését. Annak ellenére, hogy az egész kormány és a kormánykoalíció képviselői kivonultak az ülésteremből s a parlament egy ideig határozatképes maradt, ezt az egyedülálló lehetőséget az ellenzék kihasználatlanul hagyta. Már rég tudott, hogy a DSZM „rakoncátlankodó" képviselői kivárják az ellenzék egységének megerősödését, mert csak így látják biztosítva saját védelmüket az ostorpattogtató pártelnök praktikáival szemben. A politikailag heterogén ellenzék szorosabb együttműködésének lehetősége nagyon behatárolt, már csak a különböző ideológiák és érdekek miatt is. Ennek tudatában alkalmazza Mečiar úr olyan előszeretettel az oszd meg és uralkodj módszert - soha nem ül le egyszerre az ellenzéki pártokkal tárgyalni, sőt a múlt héten azzal a kifogással hiúsította meg a közös megbeszélést, hogy Milan Kňažko nem egy olyan párt elnöke, amely a parlamenti választások során jutott a törvényhozásba. Szomorú tényként kell beismernünk, hogy a parlament alelnökének szavai igazak, miszerint „az emberek félnek telefonálni, zárt helyiségben beszélgetni", de sajnos a parlamenti képviselők egy része is fél. Szlovákiában ma a nemzeti érdekek elárulásának vádjához elegendő, ha egy szlovák párt elnöke állítólag a magyarokkal tárgyal. Az ellenzék pedig most sem lépett határozottan - elsősorban a DBP taktikája miatt. Szlovákia második legerősebb pártja érthető, de nem elfogadható okokból nem akarja vállára venni az ország terheit még a választások előtt, hisz tudja, ez rontaná esélyeit a következő parlamenti választásokon. A megfontolt, de erélyes fellépés helyett a DBP elnöke még pénteken találkozót kért a DSZM elnökétől - amit a vasárnapi Lépésekben Mečiar is megerősített. A tárgyalás témáját illetően csak találgathatunk, de Weiss úr vasárnapi kijelentése, miszerint „A DBP a parlament február 16-i ülésén lényegbevágó pozitív kezdeményezéssel fog élni" sejteti, hogy a közeljövőben nem várható a parlamenti huzavona határozott megoldása, s marad az intrikákkal, ellenségképpel és a képviselőkre gyakorolt nyomással megtűzdelt taktikázás, ami Szlovákia valós problémáit nem fogja megoldani. BUGÁR BÉLA (MKDM) Elnök, aki nem tud mindenről KIM IR SZEN TÁJÉKOZATLAN A NUKLEÁRIS VITA ÜGYÉBEN KOZIREV A BALTIKUMI ÁLLAPOTOKRÓL Etnikai tisztogatás az oroszok ellen BESZŰKÜLŐ MOZGÁSTÉR A Der Standard a Mečiar előtt álló lehetőségekről