Új Szó, 1994. február (47. évfolyam, 25-48. szám)

1994-02-08 / 31. szám, kedd

1994. FEBRUÁR 8. «ÚJ SZÓM MOZAIK A nyomor nem elég indok (Folytatás az 1. oldalról) mulasztása és hasonló okok miatt kapott felmondást, nem jogosult munkanélküli segélyre. A segélyre jogosult személy 6 hónapig élvezheti a pénzbeni juttatást. Mégpedig az első 3 hónapban a legutóbbi munkahelyén kapott nettó átlagfizetése 60 százalékát, a további 3 hónapban annak 50 százalékát kapja. Amennyiben a munkakereső nem tartja be a munkaügyi hivatallal való együttműködés szabályait, vagy nem fogadja el a felkínált munkát, legalább 6 hónapra kiiktatják őt a munkanélküliek jegyzékéből. Fél év után újra nyilvántartásba vehetik, de munkanélküli segélyt csak újabb 6 hónap ledolgozása után kaphat. Változás csak 1995-ben Az államigazgatási szervek horizontális integrációja, vagyis az első szintű államigazgatási szervek összevonása a munkaügyi hivatalokat tudvalevőleg nem érinti. Kérdésünkre, nem terveznek-e valamilyen egyéb módosítást ezek szerkezetében, Božena Švagerková elmondta, az egyedüli változás az, hogy . 1994 január elsejével a minisztériumból kivált, és önálló költségvetési szervként létezik az addig minisztériumi osztályként működő Foglalkoztatási Szolgáltató Hivatal (Správa služieb zamestnanosti). Az év elejétől mind jogilag, mind gazdaságilag ennek a hivatalnak a fennhatósága alá tartozik az összes munkaügyi hivatal. A jelenlegi 38 járási és 119 körzeti hivatal előreláthatóan az ország területi-közigazgatási felosztását követően is megmarad mai formájában. A Foglalkoztatási Szolgáltató Hivatal nagyon rugalmas. Például ha valamelyik üzemben tömeges elbocsátásra kerül sor, a hivatal azonnal képes néhány emberét számítógépes felszereléssel együtt a helyszínre küldeni, hogy az elbocsátottakat, amennyiben azt kérvényezik, ott helyben nyilvántartásba vehessék. Azt is megtudtuk: az idén semmilyen, a munkanélkülieket érintő törvénymódosítás nem készül, 1995 január elsejével azonban egy új foglalkoztatási törvénynek kellene életbe lépnie. Szociális segélyt többen kapnak Ha a munkanélküli fél év után sem kap munkát és a segélyre való jogosultsága is megszűnik, szociális támogatásért fordulhat a körzeti hivatal szociális osztályához. Muszka Katalintól, a Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium családvédelmi osztályának főelőadójától megtudtuk, hogy a minisztérium szociális ráutaltságról szóló rendelete — az előbb említett, novembertől érvényes rendelet - értelmében, aki saját akaratából vált munkanélkülivé, vagy a legutóbbi munkahelyéről a munkaadó által felállított szabályok megsértése miatt bocsátották el, a szociális segélyre sem jogosult. - Ennek a rendeletnek az értelmében - mondta Muszka Katalin - azt hiszem, először alakul ki az állampolgárok egy olyan csoportja, amely egyáltalán nincs ellátva, egy korona jövedelem nélkül marad. 1993 novemberéig a létminimumról szóló törvény értelmében az ennek megfelelő 1200 koronás (1993 novemberétől a létminimum 1350 Sk) segély minden ráutalt számára garantálva volt. A rendelet életbe lépése óta maga a nyomor még nem jogosít fel senkit arra, hogy segélyt kapjon. Hogy ezáltal milyen mértékben növekedik majd a bűnözés, arról egyelőre nincs visszajelzés, de a minisztérium illetékesei is aggodalommal figyelik annak alakulását. S hogy mégis, miből éljenek a jövedelem nélküliek? Az állami szervek szerint a községeknek kellene gondoskodniuk nincstelen lakóikról, az önkormányzatok viszont azt állítják, erre nincs lehetőségük, hiszen az ő költségvetésüket is egyre inkább megnyirbálják az állami rendeletek. Mint azt a főelőadó elmondta, a rendelettel egyebek mellett azt akarják megakadályozni, hogy valaki csak ezért hagyja ott a munkahelyét, mert úgy döntött, hogy ezután inkább munkanélküli vagy szociális segélyből fog élni. Muszka Katalin azt is igazságtalannak tartja, hogy a létminimumról szóló törvény értelmében egy olyan ember, aki soha életében nem dolgozott és nem is akar dolgozni, ugyananynyi szociális segélyt kapott, mint az, aki évtizedekig dolgozott, és a saját hibáján kívül vált munkanélkülivé. Ezenkívül olyanok is akadtak, akik otthagyták munkahelyüket, szociális segélyben részesültek, s közben feketén külföldön dolgoztak. A további igazságtalanság abban volt, hogy az úgynevezett rászorultnak az egészségügyi biztosítását is az állam fizette, ugyanakkor a háztartásbeli nőknek a havi 308 koronás biztosításukat a saját zsebükből kell fizetniük. Nemcsak készpénzben A Szociális segély nemcsak a létminimumnak megfelelő Öszszeg juttatását jelenti. Például ha egy nő anyasági szabadságon van, férje munkanélküli, és van két gyerekük, akkor a két felnőttnek fejenként 1350 korona, a kiskorú gyereknek hatéves korig havi 1010, hat és tíz év között 1130, tíz és tizenöt év között 1350, tizenöt évnél idősebb diákoknak (26 éves korig) 1450 korona segély jár. Ezenkívül a lakbérre akár 1200—1500 koronát is kaphatnak, a háztartási kiadásokra pedig egy egyedülálló személy 630, egy háztartásban élő két személy 810, három vagy négy személy 1000, öttől több személy pedig 1190 koronát kaphat. A juttatást azonban nemcsak pénzben kaphatják a rászorultak. Például a gyerekek számára kifizethetik az iskolai étkeztetést, esetleg ruhát, lábbelit stb. vehetnek nekik. A szociális ráutaltság megítélésében nemcsak a családok jövedelme, hanem vagyoni helyzete is szerepet játszik. Például az, aki jelenleg egy koronát sem keres, de tavaly vállalkozóként kétmillió korona jövedelme volt, amit újra befektetett, egyáltalán nem sorolható a szociálisan ráutaltak közé. A vagyoni helyzet megítélése a körzeti hivatal szociális osztályának a feladata. Erre nem létezik semmiféle szabvány, minden esetet egyénileg kell kivizsgálni. Tavaly csaknem 350 ezer ember részesült szociális támogatásban, ami az összlakosság kb. 7 százaléka. Míg a munkaügyi hivatalokban nyilvántartott munkakeresők 33 százaléka részesül munkanélküli segélyben, 37 százalékuk szociális segélyre jogosult. Az állami költségvetésből ez utóbbira tavaly kb. 2,8 milliárd koronát költöttek. Hogy az idei költségvetésből majd mennyi jut, azt még nem tudni, a rászorultak száma azonban sajnos, egyre növekszik. GAÁL LÁSZLÓ MERNI VAGY MARADNI? Az utóbbi napok politikai eseményei joggal keltik egy nagyszabású színielőadás látszatát, amelyben a szereplők megnyilvánulásai alapján drámai végkifejletre számíthatunk. A darab központi témája a hatalomért folytatott harc, amely egyik oldalon a politikai, gazdasági befolyás növelésére, másik oldalon pedig ennek megakadályozására irányul. Ez a politikai csata lényegében a Mečiar kormány fennállása óta tart, ám Kňažkóék DSZM-ből való kiválása után csak most, a privatizációval kapcsolatos törvény parlamenti tárgyalásakor állt be első ízben jelentős fordulat. A hatalmon lévő erők számára komoly figyelmeztetést jelent, hogy egyetlen kormánypárti képviselő lelkiismereti problémái parlamenti válsághoz vezethetnek. Ez történt a törvényhozás csütörtöki ülésén, s bár a megtévelyedett bárányt végül kiragadták az ellenzék vonzásából, Mečiar kormányfő mégsem lehet nyugodt. Nyilván az újságíróknál előbb szerzett tudomást arról a parlament folyosóin terjedő hírről, hogy további tizenkét képviselője kacérkodik a távozás gondolatával. Jól értesült források szerint már a kormánypárt e hétre meghirdetett frakcióülésén kiderülhet, hogy a szándék csupán szándék maradt-e, avagy tettek is követik majd. Valószínű, többségük egészen az utolsó pillanatig halogatni fogja a színvallást, és döntésüket annak rendelik alá, hogy az ellenzéktől megfelelő garanciákat kapnak-e jövőjüket illetően. S mivel a tét nagy, a különböző pártoktól akár a majdani választási listák biztos befutó helyeire is ajánlatokat kaphatnak, hiszen az ellenzék tisztában van azzal, ezek nélkül a DSZM-es képviselők nélkül elérhetetlen a Mečiar-kabinet megbuktatása és az előrehozott választások kiírása. Ezzel természetesen a miniszterelnök is tisztában van, ezért jelenleg arra összpontosít, hogy két legyet üssön egy csapásra: megakadályozza képviselőcsoportjának további fogyatkozását, és elérje a frakció eredeti létszámra való feltöltését. Ezt a képviselők jogállásán változtató törvénytervezet jóváhagyásától reméli, melynek támogatására népszavazást akar rendezni. Meg nem erősített források szerint már be is indította a népszavazás kiírásához szükséges 350 ezer aláírás összegyűjtésére irányuló kampányt. Nem egészen világos viszont, feladta-e korábbi elképzelését, hogy alkotmánysértő módon, egyszerű törvény alkalmazásával távolítsa el a pártjukat elhagyókat, bízva az alkotmánybíróság lojalitásában, vagy a referendum eredményességére számítva kész helyzet elé akarja állítani a parlamentet. A miniszterelnök célja egyértelmű: az idő előtti választások megakadályozása, és a DSZM hatalmának hosszú távú biztosítása. A képviselők szabadságának korlátozása azonban - ami, bárhogy is magyarázná, alkotmánysértő lenne - kétélű fegyverként működne: lehetővé tenné ugyan a kormány stabilitását, viszont megakadályozná a parlamentáris demokrácia alapelveinek érvényesülését. Tehát oda vezetne, hogy Szlovákia további fejlődésében egyre kisebb szerepük volna az eddig kialakult demokratikus mechanizmusoknak. Nem tudni, hogy ennek veszélyeit a DSZM-párti képviselők fel tudják-e mérni. HORVÁTH GABRIELLA Amerikai mezőgazdasági napok Nyitrán (Új Szó-tudósítás) Minden bizonnyal nagyszabású agrárrendezvény színhelye lesz Nyílra, a szlovák mezőgazdaság Mekkája. A szőgyéni Agroservis Kft. és a nyitrai B.E.B. Kft. szervezésében február 9-én a John Deere cég képviseletében az amerikai mezőgazdaság tapasztalatainak hazai felhasználási lehetőségeivel ismerkedhetnek meg az agrárszakemberek. Dr. Bohon Jánostól, a rendezvény szervezőjétől kapott tájékoztatás szerint az érdeklődés minden várakozásukat felülmúlta. Pár nappal a találkozó előtt 370 jelentkezőt regisztráltak, ami lassan már gondot is okoz, hiszen az Agroinštitút nagytermébe legfeljebb 180-200 személy fér el. Amint megtudtuk, a többiek számára az intézet által biztosított belső televíziós láncot is kihasználják majd, hogy a megjelentek a tanácskozás résztvevői lehessenek. Az amerikai agrárpolitikáról Frank Tarant, az USA bécsi nagykövetségének mezőgazdasági attaséja tart majd előadást, Podolák professzor, a nyitrai Mezőgazdasági Főiskola tanára pedig a két ország agrárágazatának támogatásigényét elemzi. A résztvevők ezen kívül megismerkedhetnek az amerikai kereskedelmi kamara és az Andersen Consulting céggel való együttműködés lehetőségeivel, a John Deere kínálatával, a Pioneer eredményeivel, valamint az amerikai kereskedelmi minisztérium által a kelet-európai országok számára létrehozott kereskedelmi programokkal. (t. szilvássy) LAKÚ - HÁZ - ÜGY F. I.: A lakóházunkat a város egy magánszemély tulajdonába akarja eladni. Azt mondják, ez nem érinti a mi jogainkat, hiszen csak a tulajdonos változik, a lakásbérlet továbbra is védett marad. Azt szeretném tudni, eladhatják-e a lakóházat másnak is, mint a bérlőnek, és valójában mit is jelent az, hogy védett lakásbérletünk van? Egyre elterjedtebb jogi nézet az, hogy a tavaly augusztusban elfogadott 182/1993. Tt. számú törvény a lakások és a nem lakáscélú helyiségek tulajdonáról nem korlátozza a lakóházak tulajdonosait abban, hogy az egész lakóházat eladják, mivel erre a Polgári Törvénykönyv rendelkezései lehetőséget nyújtottak eddig is, és lehetőséget nyújtanak most is. Ezzel a nézettel ütközik például az a szemlélet, hogy a lakások és a nem lakáscélú helyiségek tulajdonáról szóló törvény értelmében a lakást csak •a bérlő tulajdonába lehet eladni (egyes kivételes esetektől eltekintve), márpedig ha eladják a lakóházat, akkor egyben a lakóház részeként, a bérlő lakását is eladják, és ezért a lakóház tulajdonának átruházása harmadik személyekre a törvény megkerülése. Az egymással ellentétes jogi nézetek között az utolsó szót feltehetőleg a bíróságok mondják majd ki. Ami a második kérdését illeti, a védett lakásbérlet megközelítőleg annyit jelent, hogy a bérbeadó csak a törvényben felsorolt indokok alapján mondhatja fel a lakásbérletet, a felmondáshoz meg kell szereznie a bíróság hozzájárulását, és végül rendszerint pótlakásról vagy pótelhelyezésről kell gondoskodnia, mielőtt a korábbi lakásbérlőt kiköltöztethetné a lakásból. Ezzel kapcsolatban érdemes idézni a Polgári Törvénykönyv 711. §-ának első bekezdését, amely szerint „a bérbeadó a lakásbérletet csak a bíróság hozzájárulásával és a következő okokból mondhatja fel: a) ha a bérbeadónak a lakásra szüksége van önmaga, házastársa, gyermekei, unokái, veje vagy menye, szülei vagy testvérei számára, b) ha a bérbeadó felhagyott annak a munkának végzésével, amelyhez a szolgálati lakás bérlete kötődik, és a bérbeadónak a lakásra egy másik bérlő számára van szüksége, aki ezt a munkát ellátná. c) ha a bérlő vagy a vele együttlakó személyek az írásbeli figyelmeztetés ellenére durván megsértik a jó erkölcsöket a házban, d) ha a bérlő durván megsérti a lakásbérletből eredő kötelességeit, főként azzal, hogy több mint három hónapig nem fizeti meg a lakbért vagy a lakás használatával kapcsolatos szolgáltatásokért járó térítést, e) ha közérdekből a lakással vagy a lakóházzal olyan rendelkezést kell tenni, melynek következtében a lakást nem lehet a továbbiakban használni, vagy ha a lakóház olyan javításokra szorul, amelyek elvégzése következtében a lakást vagy a lakóházat huzamosabb ideig nem lehet használni. f) ha olyan lakásról van szó, amely építészeti szempontból üzlet vagy más vállalkozói tevékenység folytatását szolgáló helyiségekkel összefügg, és ezeknek a nem lakáscélú helyiségeknek bérlője vagy tulajdonosa ezt a lakást használni akarja, g) ha a bérlőnek két vagy több lakása van, kivéve az olyan eseteket, amikor a bérlőtől igazságosan nem követelhető meg, hogy csak egy lakást használjon, h) ha a bérlő a lakását komoly indok nélkül nem lakja, i) ha különleges rendeltetésű lakásról vagy különleges rendeltetésű házban levő lakásról van szó, és a bérlő nem egészségkárosult személy. A védett lakásbérlet tehát elsősorban azt jelenti, hogy csak a felsorolt törvényes okok alapján mondható fel a lakásbérlet. Ha viszont alaposabban átgondolja a fenti felmondási okokat, látnia kell, hogy a védett lakásbérlet fogalma egészen mást jelent, ha a lakás tulajdonosa és egyben bérbeadója a község, a város, a lakásszövetkezet, illetve bármilyen más jogi személy, és ismét mást jelent, ha a bérbeadó egy magánszemély, akinek kiterjedt rokonsága lehet. Összegezve az elmondottakat, a bérlőnek már csak az említettek miatt sem lehet közömbös, kinek a tulajdonában van az a lakóház, amelyben lakik, hiszen a tulajdonos személyétől függően bővülhet vagy szűkülhet a lakásbérlet felmondási okainak köre. Dr. P. D.