Új Szó, 1994. február (47. évfolyam, 25-48. szám)

1994-02-08 / 31. szám, kedd

1994. FEBRUÁR 2. .ÚJ SZÓM HÍREK - VÉLEMÉNYEK Partnerség a békéért Szlovákia holnap csatlakozik (TA SR-hír) Szlovákia hivatalosan holnap írja alá a NATO által felkínált együttműködésre vonatkozó Partnerség a békéért nevű programot. Értesülések szerint a dokumentumot Brüsszelben Vladimír Mečiar kormányfő látja el kézjegyével. Ma Magyarország és Ukrajna képviselői írják alá a programot. Korábban már ezt megtették Románia, Litvánia, Lengyelország és Észtország képviselői. Jeszenszky! a külügyi bizottság elé idézik (Budapesti tudósítás) - Nyílt vita keletkezett Magyarországon a kormánypárti, illetve az ellenzéki politikai körök közt Jeszenszky Géza külügyminiszter nemrégi kis-jugoszláviai útjának értékelése kapcsán. Egyes ellenzéki politikusok hibának tartják, hogy Jeszenszky Belgrádban úgy fogalmazott: a szankciók nem érték el céljukat, mert nem a belgrádi rezsimet, hanem az egyszerű lakosságot, s a szomszédos országokat sújtják, ezért további érvényességüket felül kellene vizsgálni. A szabaddemokraták külügyi szakértője, Szent-Iványi István szerint ez ellentétes a korábbi magyar állásponttal. ' A budapesti félhivatalos értesülések szerint viszont Jeszenszky belgrádi nyilatkozatai összhangban vannak a kormány mai álláspontjával. Eszerint Budapest nem kívánja kezdeményezni a szankciók feloldását, de támogatna egy ilyen javaslatot, mert Magyarországnak is már több mint 1,3 milliárd dolláros kára van ebből. Ugyancsak vitát váltott ki Jeszenszky azon megjegyzése, hogy javult a vajdasági magyarok helyzete, illetve, hogy Milosevics megígérte autonómia-tervük támogatását. A prágai Lidové noviny szerint ez arról is tanúskodik, hogy a magyar vezetők mindig olyan véleményeket fogalmaznak meg a határokon túl élő magyar kisebbségek jogállásáról, amilyenre éppen szükség van. Tekintettel az eltérő véleményekre, a kirobbant vitára, Kovács László, a parlament külügyi bizottságának elnöke indítványozta, hogy Jeszenszky jelenjen meg a bizottság előtt, s ott tisztázzák az ügyet. KOKES JÁNOS RÖVIDEN A RUSZIN MEGÚJHODÁS nevű szervezet koordinációs bizottsága tegnap kiadott nyilatkozatában határozottan tagadta az Együttéléshez való csatlakozás lehetőségét és hangsúlyozta, küldetésük homlokegyenest eltér az Együttélés célkitűzéseitől. A Ruszin Megújhodás ellenzi az egyes szlovákiai nemzeti kisebbségek kulturális önigazgatását és szükségtelennek tekinti Kélet-Szlovákiában a kétnyelvű helységnévtáblák alkalmazását. BOHUSLAV GÉCI, a prágai szlovák nagykövetség tanácsosa létszámcsökkentés miatt hazatér. Az Artéria hírügynökségnek nyilatkozva nem tartotta kizártnak, hogy a korábbi kormányszóvivő valamelyik médiánál talál állást. Hírek terjedtek el arról, hogy Géci az egyik jelölt a kulturális minisztérium betöltetlen államtitkári posztjára. VÁCLAV KLAUS tegnap Jeruzsálemben cáfolta, hogy Csehország nukleáris anyagot és fegyvereket szállítana Iránnak. A TŐKETEREBESI JÁRÁSBAN levő Slovenské Nové Mesto elöljárósága a Szlovák Sajtóirodának küldött tegnapi állásfoglalásában határozottan tiltakozott az ellen, hogy a szakértők a községet Tótújhelynek nevezzék. Hangsúlyozták, hogy a község megalakulása óta a Slovenské Nové Mesto nevet viseli, és a magyar átírásnak nincs semmilyen létjogosultsága. Lapzárta: 22.10 Mečiar Weissre számít? Černák önként nem hajlandó távozni (TA SR-hír) A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a Szlovák Nemzeti Párt tegnapi koalíciós tárgyalásán Mečiar felszólította Ľudovít Černákot, hogy mondjon le a parlament alelnökének tisztéről. Lépését azzal indokolta, hogy az SZNP elnöke nem volt hajlandó garantálni: úgy irányítja a parlament február 16-i ülését, hogy a koalíció tagjai egységes álláspontot képviseljenek. Černák kijelentését, hogy lelkiismerete szerint fog cselekedni, Mečiar a koalíciós szerződés megsértésének nevezte. Véleménye szerint Černák a koalíciós szerződés révén kerülhetett a parlament alelnöki tisztségébe, ám a jelenlegi helyzetben a DSZM nem támogathatja őt e funkciójában. Jozef Prokeš, az SZNP tiszteletbeli elnöke megkérdőjelezte Černák jogát, hogy a párt nevében lépjen fel, mivel az SZNP Központi Tanácsa megvonta tőle a bizalmat. Ezzel öszszefüggésben meggyőződését fejezte ki, hogy az SZNP zsolnai kongreszszusa, melyre február 19-én kerül sor, egyértelműen lezárja a pártelnök és a koalíciós szerződést nem teljesítő képviselők ügyét. Prokeš egy újságírói kérdés kapcsán megerősítette Mečiarnak a televízió Lépések című műsorában elhangzott kijelentését is, hogy a DSZM az SZNP-vei közösen nyílt koalíciót javasolt a DBP-nek. A DBP vezetőinek reagálása Prokeš szerint nem egyertelműen, csak mérsékelten volt elutasító. Mečiar ezt követően beszámolt arról, hogy pár hónappal ezelőtt ajánlatot kapott egy DSZMSZNP-KDM koalíció létrehozására. Az indítványozó személyét nem nevezte meg, csupán az általa megszabott feltételekről számolt be: ez az SZNP és a KDM két-két képviselőjének kormánytagsága, Ján Čarnogurský és Ľudovít Černák parlamenti alelnöki tisztsége, valamint a privatizáció kormány általi ellenőrzésének feladása és parlamenti hatáskörbe utalása lett volna. A kormányfő szerint ez elfogadhatatlan a kabinet számára. Mečiar a továbbiakban reagált egy, a DSZM képviselőklubján belüli problémákat firtató kérdésre, s leszögezte, nem tud arról, hogy 11-12 képviselő ki akar válni a frakcióból. Arra a megjegyzésre, amely Roman Kováč miniszterelnök-helyettesnek és Jozef Moravčík külügyminiszternek az ellenzékkel folytatott pénteki tárgyalását érintette, Mečiar azt válaszolta: hosszú beszélgetést folytatott Roman Kováčcsal, és úgy véli, semmi sincs, ami beárnyékolná kapcsolatukat. A sajtóértekezleten szó esett a miniszterelnök népszavazással kapcsolatos elképzeléséről is. Nézete szerint ez nem érinti az alapvető emberi és polgári jogok kérdését, pontosabban a választás és a választhatóság jogát, csak a képviselői mandátummal való rendelkezést tisztázná. „Ebből a szempontból a népszavazás az emberi jogok védelmére vonatkozna" - tette hozzá. Mečiar a továbbiakban kifejtette, a népszavazás, demokratikus intézményként, dönthet arról is, hogy a parlament ismét működőképessé váljon. Amennyiben az erre irányuló igyekezet kudarcba fullad, Mečiar nem tartja kizártnak az idő előtti választások kiírását. Ľudovít Cérnák újságírók előtt kijelentettei amennyiben a parlament szavazás útján visszahívja alelnöki funkciójából, tiszteletben fogja tartani ezt a döntést. Abban az esetben viszont, ha a koalíció szándéka végrehajtására képtelen lesz kellő mennyiségű szavazatot összegyűjteni, az egyértelműen jelezni fogja: megváltozott a parlamenti erőmegoszlás, és a kormánypártok, három helyett, csupán két képviselővel rendelkeznek a törvényhozás élén. Az SZNP elnöke felszólította Mečiart, hagyjon fel azzal a gyakorlati politikával, amely abból indul ki, hogy csak a DSZM és az SZNP kormánypárti része tömöríti a Szlovákia érdekeit képviselő erőket, a többieket pedig el kell söpörni. A jelenlegi helyzet egyedüli megoldását Ľudovít Cérnák az államfőnek a széles koalíció kialakítására vonatkozó felhívásában látja, amivel a következő választásokig terjedő időszakot át lehetne hidalni. Ámi pedig a választások kiírásának időpontját illeti, erre Cérnák szerint leghamarább a jövő év tavaszán kerülhetne sor. Szigorítások a határon a keleti turistákkal szemben (Új Szó-információ) A beutazási feltételek egyelőre változatlanok - nyilatkozta lapunk érdeklődésére Peter Kuchár, a belügyminisztérium szóvivője, aki megerősítette: a tárca bizonyos szigorításokat tervez. - Lehet, hogy már februárban, de legkésőbb márciusban szeretnénk bevezetni az úgynevezett belépőkártyát, amelyre a határőrizeti szervek feljegyeznék egyebek között az engedélyezett tartózkodási időt (ez a felmutatott korona, illetve deviza összegétől függ), valamint azt is, hogy az illető gépjárművel vagy anélkül lépte át az országhatárt - válaszolta Kuchár, aki még nem tudta megmondani, hogy mely ország, országok állampolgáraira vonatkozik majd ez a szigorítás. Megerősítette, a belügyi tárca korábban kéréssel fordult a külügyminisztériumhoz, hogy bírálják felül, nem állítják-e vissza egyes országok esetében a vízumkényszert. Kuchár szavait, hogy már folytatnak ilyen irányú tárgyalásokat, megerősítették a külügyminisztérium konzuláris osztályán is. Itt úgy tudják, hogy például Bosznia -Hercegovina, Crna Gora és Szerbia esetében tervezik a vízumkötelezettség bevezetését. Az erről szóló előterjesztés hamarosan a szlovák kormány elé kerül, amelynek véleményeznie kell azt. A belügyminisztérium által tervezett belépőkártyát nem a szomszédos országok turistái, hanem elsősorban a volt szovjet tagországokból érkezők esetében érvényesítik - mondta hírforrásunk. (gágyor) INDIAGATE LASSAN ÖSSZEÁLL A KEP (Új Szó-információ) A fő tényeket már ismerjük, de a kép még nem állt össze. Bizonyos részletkérdések még tisztázatlanok, ezek felderítésében előreláthatóan . értékes információkat kapunk majd Henri Mohan Saraff-tól, a Comoditis International angliai társaság igazgatójától. így összegezte Fehér Miklós, az Együttélés képviselője az Indiagate-ként emlegetett ügyet kivizsgáló parlamenti bizottság tagja a testület rendkívüli ülését. A nem tervezett összejövetelre azért került sor, mert az angol társaság vezetője - aki önként ajánlotta fel, hogy felvilágosítást ad a szlovák-indiai kereskedelmi megállapodásról -, váratlanul Pozsonyba érkezett. (Eredetileg a bizottság január 25-én hallgatta volna meg, de elfoglaltságára hivatkozva, elhalasztotta látogatását). - Saraff úr csodálkozással fogadta azokat a tényeket, amelyeket bizottságunk az üggyel kapcsolatban eddig megállapított. Amint elmondta, olyan sok új adatról szerzett tudomást, hogy időt kell kérnie ahhoz, hogy állást tudjon foglalni. Megígérte, hogy írásban elküldi értékelését, s február 24-én ismét megjelenik a bizottság előtt és további személyeket is magával hoz, akik hajlandóak lesznek vallomást tenni - mondta Fehér Miklós, aki szerint Saraff úr annak a konkurens cégnek a vezetője, amelynek nem sikerült megszereznie a Szlovákia indiai kinnlevőségeinek rendezésével kapcsolatos pénzügyi művelet lebonyolításával összefüggő üzletet. Kérdésére válaszolva az angliai üzletember úgy nyilatkozott, hogy személyesen nem is vett részt az ügyletben. Vallomása azonban előreláthatóan lehetővé teszi annak tisztázását, hogy ki és milyen mértékben profitált az ügyből. (csizmár) Kell-e félni a magyar tökétől? (Folytatás az 1. oldalról) Boros Jenő, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövete a problémával kapcsolatban lapunknak nyilatkozva a fenti adatokon kívül hangsúlyozta: -A két országot összekötő több mint hatszáz kilométernyi közös határ, a kölcsönös gazdasági előnyök, a történelmi hagyományok, az etnikai kapcsolódások miatt fontos számunkra a magyar-szlovák gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok rendezett, kölcsönös érdekeken alapuló fejlődése. A kétoldalú együttműködés fejlesztésének hatékony eszközeként tekintünk az 1992. december 21-én Krakkóban aláírt Visegrádi Sza ba dkereskedelmi Megállapodásra, amelytől a két ország közti kereskedelem további bővülését várjuk. Kikértük Jozef Košnár közgazdász professzornak, a DBP parlamenti képviselőjének véleményét is: - Szlovákiába nagyon óvatosan áramlik a külföldi tőke, összértéke mindössze 10 milliárd szlovák korona körül mozog. Lényeges része Ausztriából, Németországból származik. Azt a feltételezést hangoztatni, hogy a külföldi tőke veszélyt jelenthet, nem tartom sem reálisnak, sem korrektnek. A kormányfőnek a Lépések műsorban kifejtett véleménye nem hatott meggyőzően, mert a felszólításra, hogy konkretizálja, mely vállalatokról van szó, nem válaszolt. Számomra a tőkebeáramlás kérdésében a legfőbb követelmény nem a tőke „keresztlevele", nem az, melyik országból származik, hanem annak tiszta eredete. (mázsár) „A gyilkos az egész világ" (Folytatás az 1. oldalról) ENSZ védnöksége és fennhatósága alatt állna, a szerbek pedig nehézfegyverzeteikkel hátrább vonulnának. Ez utóbbival kapcsolatban megkezdődtek a szerb-muzulmán tárgyalások, egyelőre eredmény nélkül. Karadzsics mindenesetre kijelentette, a szerb fél eredeti elképzelése az volt, hogy Szarajevó kérdését a teljes békeszerződés keretében rendezik, de készek arra, hogy máris a város fegyvertelenítéséről megállapodjanak. Owen szerint pedig ez az út vezet a végső béke felé. A belgrádi lapok továbbra is nagy teret szentelnek a történéseknek, külön kiemelve a nyugati diplomaták visszafogottabb kijelentéseit (Clinton, Kinkéi), azt a látszatot keltve, hogy hiányzik még az álláspont-egyeztetés a légicsapás megtételére. Hangsúlyozzák, hogy a Bosznia-Hercegovinában tartózkodó ENSZ-haderő többsége angol és kanadai katona, a két ország tehát minden bizonnyal ellenezni fogja a radikális megoldást, s számíthatnak az orosz partnerre is. Úgyszintén nyomatékosítják, hogy a szerb fél továbbra is energikusan követeli a tettesek kézrekerítését, s biztonságos jelentést csakis egy vegyes bizottság készíthet el, amelyben az Unprofor szakértői mellett helyet kapnának a szerb és a muzulmán katonai szakértők is. Belgrádi diplomáciai körök egyébként úgy értékelik, hogy Butrosz Ghali ENSZ-főtitkár nem lépte át a megadott keretek határait a Manfred Wörnerhez, a NATO főtitkárához küldött üzenetével, mert gyakorlatilag nem az azonnali légicsapásra tett javaslatot, hanem a rá való felkészülésre, amennyiben arra szükség lesz. Belgrádban ezt inkább a nyomásgyakorlás egy válfajaként kezelik, amely meggyorsítaná Szarajevó sorsának rendezését. Hosszú idő után megszólalt a Fehér Rózsa és Új Bizánc nevű illegális pravoszláv egyesülés is, amely azzal fenyegette meg a NATO-t, amennyiben bombázná a boszniai szerbek állásait, egy éven át teljes zárlat alá vennék a dunai hajózást. Minden visszatérne tehát a régi mederbe? Marad a szomorú tény, hogy Szarajevó óvárosának egyik piacán a minap hatvannyolc személy szörnyű gonosztett áldozata lett, a katonai szakértők pedig még mindig késlekednek egy elfogadható jelentés megtételével. Így - komolyabb bizonyítékok hiányában - egy szarajevói asszony az amerikai hírügynökség egy munkatársának azon kérdésére, hogy kik a gyilkosok, nem is véletle- • nül adta a következő választ: „Az egész világ..." SíNKOVITS PÉTER Rendkívüli NATO-ülés már ma a cél eléréséhez. Addig Clinton elnök nemzetbiztonsági tanácsadója és Madeleine Albright ENSZnagykövet erőteljesen szorgalmazta, hogy légitámadásokkal félemlítsék meg a szerb agresszort. Borisz Jelcin egyik közeli munkatársa tegnap az Interfax hírügynökséggel közölte, hogy az orosz elnök a közeli napokban konzultálni kíván több külföldi politikussal. Az elnök munkatársa szerint az orosz vezetés álláspontjának lényege az, hogy mindent el kell követni a politikai rendezésért anélkül, hogy erőszakos módszereket alkalmaznának. II. János Pál pápa tegnep arra szólította fel az európai országokat, hogy földrészünk sorsát ne csak szűken értelmezett stratégiai és gazdasági érdekek szemszögéből közelítsék meg. A katolikus egyházfő szorgalmazta, hogy földrészünkön álljon helyre a polgári, erkölcsi és szellemi értékrend. Időközben egy francia diplomata a Time magazinnak nyilatkozva azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy az embargó ellenére közvetett módon fegyvereket juttat el Boszniába. Tegnap este kaptuk a jelentést arról, hogy Szarajevóban a sötétedés beálltával megkezdték a szombati piactéri robbantásos merénylet áldozatainak az eltemetését: így akarták elejét venni annak, hogy a gyászolók is szerb golyók áldozataivá váljanak. Tegnap több tucat hírügynökségi jelentés is foglalkozott a szarajevói véres merénylet után kialakult helyzettel. Hírügynökségek jelentették: Brüsszelben rendkívüli ülésre ültek össze a NATO-országok nagykövetei, hogy megvitassák a boszniai szerb állások esetleges bombázását. Az atlanti tömb névtelenségbe burkolózó illetékese azonban már tegnap kora délután tudni vélte, hogy a nagykövetektől nem várható semmilyen döntés, mivel a nemhivatalos találkozón a NATO Tanács soron kívüli ülését készítették elő, amelyre várhatóan ma kerül sor. Ezen a tanácskozáson kellene végleges választ adni az ENSZ-főtitkár levelére, amelyben a légitámadások előkészítésére kérte fel a NATO-t. Ugyancsak Brüsszelben tanácskoztak tegnap az Európai Unió külügyminiszterei, s közleményükben arra szólítják fel a Szarajevó körüli blokád megszüntetésében érdekelt feleket, hogy ezt bármilyen eszközzel érjék el, beleértve a légitámadásokat is. A közlemény azonban azt is aláhúzza, hogy a katonai akció jellegéről a végső döntést a NATO-tagországoknak kell meghozniuk. Á New York Times arról számolt be, hogy Washington magatartása nem eléggé világos, mert míg a védelmi miniszter szerint ki kell tűzni a politikai célt, s csak akkor lehet szó katonai lépésről, ha az hozzásegít