Új Szó, 1994. február (47. évfolyam, 25-48. szám)

1994-02-07 / 30. szám, hétfő

1994. FEBRUÁR 7. ÚJ szól HAZAI KÖRKÉP 4 Jobb alapellátást, de miből? (Folytatás az 1. oldalról) Megtudtuk, hogy a tárca illeté­kesei karöltve az orvosi kama­rákkal, a szakszervezettel, a kórházak társulásával, teljes erőbedobással a privatizáció és a megkülönböztetett bérezés alapelveinek kidolgozását készí­ti elő úgy, hogy a beteg éljen bárhol is, mindenképpen meg­kapja a szükséges általános alap­ellátást. Az egészségügy privatizációja - a néhány hetes felfüggesztés után - ismét beindul, igaz, tisz­tább, áttekintőbb játékszabá­lyokkal. S állítólag a beteg érde­keit szem előtt tartva... — Az állami költségvetés — 15,7 milliárd korona - korláto­kat szab, ezért az egészségügy­ben a maximális gazdaságossá­got elsőrendű kötelességünknek tartjuk. E szempont figyelembe vétele határozza meg az egész­ségügyi intézetek működését. Szlovákiában a kórházak 40 ezer ággyal rendelkeznek, 10 ezer ágy viszont üresen áll, ám az alkalmazottak száma nem a valós állapotok szerint módo­sul. Ezért van szükség a helyzet, illetve az igények pontos felmé­résére - hangsúlyozta Irena Be­. lohorská, majd bejelentette, hogy a minisztérium kénytelen lemondani a költségvetést terhe­lő geriátriai és a bioklimatológiai kutatóintézetekről. Készül" a pontrendszer módo­sítása, főleg a járóbeteg-rende­lést ellátó orvosok számára, hi­szen a tervek szerint az év vége felé sokan háziorvosokká minő­sülnek át. Folyamatban van a gyógyszerkategorizáció átérté­kelése is, ám a végső döntésre az elkövetkező napokban kerül sor. Dr. Viktor Zák főosztályve­zető szerint előfordulhat, hogy a gyógyszervényekért újból fi­zetni kell majd. Noha a biztosító által térített gyógyszerek recept­jeiért tervezett 10 korona (az orvosok évenként 75 millió vényt írnak ki) nemcsak három­negyed milliárd koronát hozna az egészségügy konyhájára, ha­nem a gyógyszerekkel való taka­rékosságra is ösztönözné a bete­geket, a miniszterasszony sze­rint olyan döntést kell hozni, hogy az ne terhelje a legérintet­tebbeket, az idős, beteg polgá­rokat. Mint minden ilyen alkalom­mal, ezúttal is szóba került az egészségügyi intézetek eladóso­dása. A Nemzeti Biztosító nem fizet a gyógyszerekért, a gyógyszerforgalmazók egyre gyakrabban azzal fenyegetőz­nek, hogy leállítják a gyógyszer­szállítást. (A Pozsonyi Egyetemi Kórházhoz tartozó 38 patika adóssága 76 millió korona!) És bár a sajtóértekezleten nem hangzott el nyíltan, hogy miért nincs pénze a biztosítónak, az okot mindenki jól tudja: az ál­lam továbbra sem teljesíti a tör­vény által megszabott kötele­zettségeit. Kérdésünkre a miniszterasz­szony megerősítette: leváltotta a Ligetfalun épülő kórház igaz­gatónőjét és helyére dr. Viliam Soboňát nevezte ki. - A volt igazgatónőt a szakma kiváló szívspecialistának tartja. Amikor nemrég a lassan haladó építkezési munkálatokról tár­gyaltunk, feltettem magamnak a kérdést: milyen viszonya lehel: a téglákhoz egy kardiológusnak? - magyarázta a minisztcrasz­szony döntésének lényegél. Saj­nos nem szólt arról, ugyanazok­hoz a téglákhoz milyen a viszo­nya az exminiszternek. Kár... (péterfi) Vámfalak leomlására várva Ha politikai téren nem is, a gaz­daság síkján sikerült összhangba hozni a visegrádi négyek törek­véseit. Amíg Bili Clintonnak, az Egyesült Államok elnökének ja­nuári prágai látogatásakor Len­gyelország, Szlovákia, Magyar­ország és a házigazda, Cseh­ország vezető politikusa közös fellépés híján csak külön-külön tárgyaltak az amerikai elnökkel, addig a négy állam gazdasági minisztereinek februári, szintén prágai összejövetelén új lendüle­tet adtak a Közép-európai Sza­badkereskedelmi Egyezmény (CEFTA) működésének. A CEFTA, amelyet 1992 de­cemberében Krakkóban írtak alá és 1993. március elsején lépett életbe, azt a célt tűzte ki, hogy régiónk kölcsönös kereskedel­mében 2001. január elsejéig va­lamennyi vámkorlátozást építse­nek le. Három csoportba osztot­ták az exporttermékeket: az A kategóriába a „nem problé­más" árucikkek kerültek, ame­lyeknél tavaly márciustól nincs vám; a B csoportba tartozóknál 1997 végéig, míg a C kategóriá­soknál 2001-ig kell megszüntet­ni a vámokat. A prágai ülésen éppen az ismertetett ütemterven változtattak. Az új szerződés ér­telmében a teljes vámlebontás időtartama nyolc év helyett öt esztendőre rövidül, azaz 1998 januárjától teljesen szabad ke­reskedelem valósul meg, kivéve az egyes agrártermékek esetét. Nem vitás, a CEFTA megkö­tése, illetve ütemtervének lerö­vidítése a legjobbkor jött. A négy ország kölcsönös keres­kedelmének volumene az 1989­es politikai fordulat után törté­nelmi mélypontra süllyedt.. Pél­dául Szlovákia Lengyelországba és Magyarországra irányuló ki­vitele az 1993-as export csupán 7,5 százalékát, míg az import 7,3 százalékát adta. Még a kö­zelmúltban egy országot alkotó Csehország és Szlovákia kölcsö­nös kereskedelme is közel egynegyedével esett vissza 1992-höz képest. A Neue Zür­cher Zeitung svájci lap szerint a komoly csökkenés oka, hogy valamennyien a nyugati orszá­gokra összpontosítanak, továb­bá iparszerkezetük hasonló, ezért egymás konkurensei a har­madik piacokon. Időközben azonban a visegrádi négyek rá­jöttek, fő célterületük, az Euró­pai Unió nem tárja ki igazán óriási felvevőpiacát exportter­mékeik előtt. Továbbá az sem mellékes, a négy ország nagymértékben liberalizálta ke­reskedelmét, és az árelszámolás ugyanúgy dollárban folyik az egykori transzferábilis rubel he­lyett, mint bármely más fejlett ország esetében. A szükségszerűség és részben a kényszer szülte tehát a CEFTA-t. A prágai döntést meg­nehezítette az ún. érzékeny ex­porttermékek (textil-, kohászati és járműipari cikkek) kérdése. Végül a kétoldalú tárgyalások a kölcsönös kompromisszumok révén ez a probléma is elhárult. Ján Ducký szlovák gazdasági és Kádár Béla magyar külkereske­delmi miniszter szintén meg­egyezett a textil- és kohászati termékek kölcsönös kereskedel­me korlátainak ledöntésében. Nincs szükség a visegrádi együttműködés intézményesíté­sére, bürokratikus szervezetek létrehozására, azonban a létező kölcsönös előnyök alapján van értelme az együttműködésnek, az összehangolt fellépésnek. Prágában pedig mindezt tudato­sítva döntöttek régiónk kereske­delem-liberalizálásának meg­gyorsítása mellett. SIDÓ H. ZOLTÁN KIBEN BÍZUNK? (tJ.l SZO inlormáctu) 1081 emberi kétdwell meg a FOCUS január végen az aktuális politikai helyzetet, illetően. A „melyik j vagy mozgalomra szavazna, ha ezen a hétvégén lennének a parla­: menti választások" kérdésre 17,2 százalék a DSZM-et, 31,4 szazalék a DBP t 71 százalék a KDM et 5.0 szazalék a Szlovákiai Zöldek Pártját, 4,3 százalék az Együttélést, 3.8 százalék a SZNP-ot, 2,8 százalék pedig az MKDM-et jelölte meg (az MPP 0,4 százalékot ért el), A megkérdezettek 36 százaléka különfefző okok miatt nem válaszéit a kerdésre, Legnagyobb bizalom Michal Kóváž iránt nyilvánult meg (25 százalék), őt követte Vladimir Mečiar (21.3 százalék), Peter Weiss •;14,2 százalek!. A legnépszerűbb magyar politikusnak Bogár Béla bizonyult (2,9 százalék), őt Duray Miklós követte 2,6 , a/alöMal A megkérdezettek 28 százaléka senkiben sem bízott. I PROFESIONÁLNA MOfílÁl A pozsonyi székhelyű WÜftTH Kft. mtísakl érdeklődésű, az mitósierelö sMkniában jártas utazó üMefWíöt teres, Komáromban és környékén. FELTÉTELEK: szellem szemaiygepkowl (3 fténap eiteitevel Molgálat: kocsi kiutalásának tehetősége) - 30 év alatti életkor - a szlovák és magyar nyelv egyenrangú ismerete (a német nyelvtudás külön elíny) I KÍNÁLATUNK: érdekes munka, dinamikusan leltôdíS. kellemes közösségben, jó fizetés, stb. Professzionális életrajzot kérőnk postán vagy faxon. Firma WÜRTH s. r. o. so sídlom v Bratislave hľadá obchodného cestujúceho technického zamerania a rozhľadom v autoopravárenstve pre oblaíf KOMÁRNA PODMIENKY: - obchodný duch - auto (po 3 mesiacoch možnosť ziskaf služobné auto) vek do 30 rokov - rovnocenná znalosť slovenčiny a maďarčiny - znalosť nemčiny vítaná mm - telefón • POSKYTNEME: zaujímavú prácu v prijemnom a dynamicky sa rozvfjajúoom kolektive, t Profesionálny životopis posielajte na uvedenú adresu a fax. Adresa: WÜRTH. Zabi Majer. Prlbylinská 2, 831 04 Fax 07/28 94 46 VK-216 ITTHON TÖRTÉNT ­1 NAP ALATT MELLÉBESZÉLÉS MEČIAR NAGYGYŰLÉSÉN. Ami a hét elején a pozsonyi Művelődési és Pihenőpark nagytermében, a kormányzó mozgalom legutóbbi tömeggyűlésén történt az bizony szőröstül­bőröstül a kommunista párt országos aktívaüléseire emlékeztetett. Amelyeken előre meghatározták, ki mihez szól hozzá, melyik aktivista milyen kérdést tesz fel. Spontánul, és amelyeken minden kérdésre előre tudhattuk a választ. És mérget vehettünk rá, hogy lényeget érintő kérdések nem hangzanak el. Kedden sem kérdezte meg senki, hogy miért állt le a privatizálás, azt se firtatták, miért alakult úgy a szlovák—cseh fizetési mérleg, hogy alig néhány hét alatt a valutatartalék egynegyedét-ötödét Prágába kellett átutalni. Nem hangzott el kérdés a társadalombiztosítási rendszer visszásságairól, sem a mezőgazdaság talpraállításáról. Viszont részletesen taglalták a név- és helységnévhasználati problémában rejlő veszélyeket, a köztársasági elnök válságkezelési próbálkozásainak visszásságait, a szlovák arany Pozsonyba szállításával kapcsolatos kérdéseket. Mindenről szó esett, csak a leglényegesebbről: a gazdaság állapotáról hallgatott a „szilárd mag". Ilyen mértékű mellébeszélésre még a pártállam is csak legrosszabb időszakaiban ragadtatta magát. Tudjuk, mi következett utána. De vajon mi következik most? Mečiar és környezete'jobban ragaszkodik a hatalomhoz, mint az uralkodás­ban elfáradt kommunisták a nyolcvanas évek végén. LESZ MIBŐL FIZETNI A NYUGDÍJAKAT? A nagypolitikai összetűzések napjaiban viszonylag csekély publicitást kapott Peter Magvašinak, a Nemzeti Biztosító vezérigazgatójának lemondása. Lépését azzal indokolta, hogy az állam „rátelepedett" a szociális szférára, és egészen önkényesen, csak politikai szempontokat figye­lembe véve hoz intézkedéseket a juttatások, szolgáltatások anyagi alapjának megteremtésére. így történhetett meg, hogy az állam az egészségbiztosítási, a táppénzfolyósítási és a nyugdíjalapba a törvény által megszabott összegnek csak egy töredékét fizeti be. Ugyanakkor a társadalombiztosítási alapok kezeléséről döntő testületben úgy alakultak az erőviszonyok, hogy az állam által delegált küldöttek mindig többségben vannak, vagy legalább képesnek bizonyulnak a társadalombiztosítás önállósítására törekvő küldöttek szándékai végrehajtásának meghiúsítására. Ennek csak az lehet a következmé­nye, hogy nem tart lépést a táppénz összege a drágulással, hogy nem valorizálják a nyugdíjakat, illetve, hogy egyre nehezebb anyagi helyzetbe kerülnek a kórházak és rendelőintézetek. VITA AZ ÉRDEMRENDEK KÖRÜL. Még csak készül az új szlovák kitüntetésekről szóló törvény, de már ebben a kérdésben is többfelé szakadt a szlovák társadalom. A legtöbb európai országtól eltérően Szlovákiában a nemzet nagy fiairól próbálják a kor­mánypártiak, elsősorban a Szlovák Nemzeti Párt törvényhozói elnevezni az érdemrendeket. Pribináról, Ľudovít Štúrról és Andrej Hlinkáról. A történészek azonban - Hlinka esetében pedig a lakosság is - nem tudnak közös álláspontra helyezkedni a kérdésben. Arról már nem is beszélve, hogy a kb. 12 százaléknyi magyar lakosság számára Štúr elfogadása sem könnyű. A történelmi legitimáció válságával küzdő szlovák nacionalisták bizonyítani akarnak. Bizo­nyítani, hogy itt már az első évezred végén is szlovák állam volt (Pribina). Áz egész kérdésnek külön pikantériája, hogy újabban kiderült: a második világháború éveiben egyszer már volt Szlovákiá­ban Pribina Érdemrend. Többnyire német fasisztákat dekoráltak vele, így a kitüntetés diszkreditálódott. Talán az lenne a legbölcsebb megoldás, hogy ha legalább néhány évre elnapolná a parlament a kitüntetések törvénybe iktatását. TÓTH MIHÁLY Az emberi jogok - más-más fénytörésben Évzáró közgyűlést tartott a (Új Szó-tudósítás) Langyos vélemé­nyeket sejtető hangnemben kezdő­dött szombaton a Szlovákiai Helsin­ki Bizottság évzáró közgyűlése. Až 1990-ben alakult önkéntes, kor­mányzattól független emberjogi szerveződés a közvélemény előtt el­sősorban figyelmeztető nyilatkoza­tokkal hallatta hangját. Vincent Da­nihel beszámolójából kiderült, hogy a szervezet a kevésbé látványos ap­ró munkával is igyekezett segítséget nyújtani a jogsérelmek orvoslásá­hoz. Az elmúlt évben több mint 200 ilyen jellegű kérelem érkezett cí­mükre. Kezdettől fogva szorgalmaz­zák a háború végén jogtalanul elhur­coltak kártérítését. A jövőben na­gyobb szakszerűségre törekedve az emberi jogok védelmére hivatott, az alkotmányos szervektől független jogvédelmi intézmény, az Ombuds­man meghonosítására, valamint a ro­mák ügyeit kezelő kormánybiztosi hivatal létrehozására helyezik a hangsúlyt. A tanácskozás hangne­me Miroslav Kusý professzor felszó­lalásával éles fordulatot kapott. Az elnökség tagjaként bírálatnak vetet­te alá a szervezet eddigi munkáját, mely szerinte túlságosan beszűkülő és nélkülözi a kormányzat, valamint a hivatalos szervek működésének, Szlovákiai Helsinki Bizottság eljárásainak jogszerűségével szem­beni következetes ellenőrzést. Ki­váltképp kifogásolta, hogy a helsinki bizottság nem alakított ki a kisebbsé­gi jogok kimunkálását és betartását terhelő fogyatékosságok leleplezésé­re képes munkacsoportot. Vélemé­nye szerint a szervezet ilyen irányú eselekvőkészségét megbénítja a bel­ső elvi megosztottság, a polgári és a nemzeti irányzat kényszerű egymás mellett élése. Kifejezetten nacionalistának nevezett csoport meglétéről tett említést, s dr. Ľudovít Haraksiin történész magatartását magyarellenesnek minősítette. Az érintett válaszában viszont Miroslav Kusýt szlovákellenes kozmopolitiz­mussal vádolta Hana Ponická, az egykori ismert emberjogi harcos is a szlovák nemzeti érzelmekkel szembeni tapintatlanságot vetett Mi­roslav Kusý szemére. Védelmére kelt viszont dr. Jozef Drozd. Az elnökség megválasztása során egyi­kük sem került be a vezetésbe. A 13 tagü testület tagja lett magyar nem­zetiségűként Medveczky Ferenc po­zsonyi gépészmérnök. A testület rö­vid időn belül új elnököt választva dolgozza ki a részletes munkaprog­ramot. (kiss) Temelín szálka Bécs szemében (TA SR-hír) Az osztrák kancellár bejelentette: hamarosan szakértőket küld Washingtonba azzal a feladattal, hogy vegyék rá az amerikai Kongresszust az osztrák határtól mindössze 40 kilométerre lévő cseh temelíni atomerőmű befejezéséhez nyújtott hitelgarancia visszavonására. Mint ismeretes, az amerikai EXIMBANK 317 millió dollárra nyújt hitelgaranciát az erőművet befejező Westinghause számára. Vranitzky kancellár nem zárta ki, hogy a közeljövőben Temelín ügyében kapcsolatba lép Klaus cseh kormányfővel is.

Next

/
Thumbnails
Contents