Új Szó, 1994. február (47. évfolyam, 25-48. szám)

1994-02-28 / 48. szám, hétfő

1994. FEBRUÁR 28. . ÚJ SZÓ A HÍREK - VÉLEMÉNYEK Magánegyetem Trencsénben (TA SR-hír) - Független magánegyetem kiépítésének keretfeltételeiről írt alá szerződést Seattle-ben (USA) Jozef Žižka, Trencsén alpolgármestere és Michael Pastor, a City University Bellevue elnöke. Ennek értelmében Trencsénben öt éven belül teljesértékű főiskolai képzettséget nyújtó egyetem kezdené meg működését. Jelenleg a helyi City Universityt 300 diák látogatja, ahol a hároméves taaulmányok végeztével bakaiári fokozatot szereznek. A leendő egyetemi komplexum magában foglalja az alapiskolai és középiskolai képzést is. Aláírásgyűjtés (TA SR-hír) - Zsély polgárai tegnap befejezték aláírásgyűjtő akciójukat, melynek célja, hogy a község tiszta vízhez jusson. Az aláírásokat tartalmazó íveket eljuttatják a parlamentbe. A település ivóvize már több mint húsz éve magas nitráttartalmú: azoknak a csecsemőknek, akik ételének elkészítéséhez a helyi vízforrást használják, megkékül a bőrük. A legközelebbi tiszta vízforrás 11 kilométerre található. A Szlovák Földművesek Pártja szombati túrócszentmártoni második közgyűlésén a pártprogrammal és az alapszabályzat előkészítésével foglalkoztak a küldöttek. Pavel Delínga elnök szerint a mezőgazdaság transzformációja jóval összetettebb, jóval nehezebb folyamat, mint a gazdaság egyéb szektorainak átalakulása, mivel csaknem 3 millió polgár birtokol mezőgazdasági területet. A párt állásfoglalásában leszögezte: politikai orientációja azonos a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a Szlovák Nemzeti Párt orientációjával. A Szlovák Nemzeti Párt garamszentkereszti járási konferenciájának 73 képviselője közül 60 a Nemzeti Demokrata Párt (NDP) létrehozása mellett szállt síkra. A szombaton tartott járási konferencián Ľudovít Černák, az új párt előkészítő bizottságának elnöke, valamint Andrej Finďo, az SZNP volt alelnöke szerint, az SZNP tagságának megközelítőleg egyharmada szimpatizál az NDP-vel. Aldrich Ames, az amerikai titkosszolgálat múlt héten letartóztatott magas beosztású alkalmazottja valóban információkkal látta el Moszkvát - ezt ismerte be tegnap Mihail Kolesznyikov tábornok, az orosz hadsereg egyik vezetője. Ames elsősorban az USA-t orosz vonatkozású információkkal ellátó kémek leleplezésében segédkezett. Vlagyimir Zsirinovszkij könnyen elvesztheti képviselői mandátumát. Scselkovo választókörzet bírósága ugyanis érvénytelennek minősítette a Liberális Demokrata Párt vezérének mandátumát. A szélsőséges politikust az azonos listán szereplő egyik ellenlábasa perelte be. Zsirinovszkij tíz napon belül fellebbezhet a döntés ellen. Szarajevó ügyében mára halasztották a döntést a Biztonsági Tanácsban. Ennek oka, hogy Oroszország és Franciaország nem jutott egyetértésre a vonatkozó határozat szövegét illetően. Eredetileg mindketten azt szorgalmazták, hogy Bosznia fővárosa kerüljön ENSZ-ellenőrzés alá, de az utolsó francia szövegjavaslatból ez a követelés kimaradt. A hetek pénzügyminiszterei kronebergi tanácskozásukon úgy döntöttek, hogy levelet intéznek orosz kollégájukhoz, amelyben a reformok határozott folytatására szólítják fel őt és az orosz vezetést. A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem szakemberei által végzett közép-európai szociológiai felmérés szerint Szlovákiában a lakosság 85 százaléka elégedetlen a gazdaság helyzetével, míg Csehországban ez az arány csupán 45 százalék. A szlovák parlament a lakosság 28 százalékának bizalmát élvezi, a kormányban 40 százalék hisz, míg az elnöknek 73 százalék. Lapzárta: 22.10 Izrael nem kér a nemzetközi békeerökböl (TA SR-hír) Mára halasztották az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős palesztin kérésre összehívott ülését, mivel a testület nem tudott megegyezésre jutni a hebroni vérontást elítélő határozat szövegében. A gondot főleg az okozta, hogy a PFSZ változatlanul szorgalmazta ENSZ békeerők kiküldését az Izrael által megszállt területekre. Simon Peresz izraeli külügyminiszter rádiónyilatkozatában ettől a leghatározottabban elzárkózott, hangsúlyozva, hogy a béke biztosítása nem a nemzetközi békeerők dolga, hanem a politikusoké. A pénteki, hebroni mecsetben, majd a környékén lezajlott vérengzést követően a hét végén a zavargások kiterjedtek más, az izraeliek által megszállt területeken lévő településekre is. A halálos áldozatok száma az esti jelentések szerint legalább hét, s ennek többszörösére tehető a sebesülteké. A kialakult helyzettel tegnap rendkívüli ülésen foglalkozott az izraeli kormány és úgy döntött, hogy lefegyverzik a zsidó telepeseket, korlátozzák mozgásukat és bizottságot alapítanak a pénteki vérengzés kivizsgálására. Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője az izraeli kormány döntéseit üres gesztusnak nevezte, amelyektől nem várja a helyzet javulását, mivel az izraeli kormány nem oldja meg hadserege jelenlétének kérdéseit és nem hajlandó foglalkozni azzal a lehetőséggel, hogy nemzetközi védelem alá helyezzék a palesztin népet. Bili Clinton a hét végén kezdeményezte, hogy mielőbb folytatódjon a palesztin-izraeli párbeszéd. A hét elején mintegy 60 tagú, palesztin és izraeli szakértőkből álló küldöttség érkezik Washingtonba, és várhatóan a hét felében pedig odautazik Jaszszer Arafat és Jicchak Rabin is. * * * Bejrúttól 22 kilométerre északra egy templomban tegnap súlyos bombamerénylet történt, amely öt maronita keresztény életét követelte. A libanoni belügyminiszter szerint nem kizárt, hogy a merényletnek köze van a hebroni vérontáshoz. Mečiaréknál nincs alternatíva (TA SR-tudósítás) A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom elnökségének hétvégi, a Garamszentkereszt melletti vyhnei tanácskozásán a népszavazás kiírását támogató aláírásgyűjtések helyzete, a mozgalmon belüli politikai realizmus alternatíváját támogatók további sorsa és a DSZM március 26—27-i eperjesi közgyűlésének előkészítése képezte a legfontosabb programpontokat. A mozgalom vezetőségének közlése szerint már szombat este begyűjtötték a népszavazás kiírásához szükséges 350 ezer aláírást. A DSZM vezetői elégedettek, mert a közép-szlovákiai sikerek mellett Kassán is 18 ezer aláíráshoz jutottak. Ivan Ĺupták szerint Kassán incidensekre is sor került, letépték a plakátokat, megtámadták a mozgalom aktivistáit, és"az aláírásokat tartalmazó ívek egy részét szintén ellopták. Tibor Cabaj, a DSZM frakciójának vezetője közölte, a járási vezetőknek azt tanácsolták, hogy az alternatív út támogatóit szólítsák fel: adják vissza képviselői mandátumukat, ami azonban nem jelent egyet a mozgalomból való kizárásukkal. DBP: Nem kell népszavazás (TA SR-hír) A Demokratikus Baloldal Pártja országos tanácsának szombati ülésén a belpolitikai helyzetelemzés, a privatizáció és a referendum kérdése szerepelt napirenden. Peter Weiss, a DBP elnöke közölte, hogy a tanács jóváhagyta a DBP, a Szlovákia Szociáldemokrata Pártja és a Szlovák Köztársaság Mezőgazdászainak Mozgalma közötti koalíciós szerződés tervezetének javaslatát, amely a helyhatósági - esetleg a regionális - választások idejére szól. „Juraj Plesník képviselő felszólalását a privatizációval kapcsolatban nem a kormány, vagy Ivan Lexa államtitkár és a képviselő személyes vitájának tekintjük, hanem a DBP és a DSZM közötti vitának" - szögezte le Weiss. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom kormányzásáról szólva a pártelnök hangsúlyozta: a mozgalom mindent egyedül akart megoldani. Pedig ha 1993. január elseje után felajánlotta volna a DBPnek a koalíciót, akkor - a fenntartások mellett is - nehezen utasíthatta volna vissza a baloldal ezt az ajánlatot. A tervezett népszavazás kérdéséhez hozzátette: felesleges a kiírása, ugyanis valamennyi, a népszavazás által felvetett kérdést meg lehet oldani hagyományos úton. Például a parlament március 9-én kezdődő ülésén, az előzetes egyeztetések után, megállapodhatnak a választások olyan időpontjában, amely valamennyi politikai szubjektumnak megfelelne. Lépések: a munkanélküliségről (TA SR-hír) A Szlovák Televízió tegnapi vitaműsorában a szociális reform, a kis- és középvállalkozók problémái, a munkanélküliek helyzete volt a központi téma. Oľga Keltošová szociális és munkaügyi miniszter a gazdaság megélénkülésének jeleként értékelte azt a tényt, hogy januárban 3800-al kevesebben kaptak munkanélküli-segélyt, mint egy hónappal korábban. Jelenleg 119 000 ember szorul munkanélküli-segélyre. Peter Stanek, a Szlovák Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa megállapította, a munkanélküliség réme nemcsak az átalakuló kelet-közép-európai államokban fenyeget, hanem a Nyugat legfejlettebb országaiban is. Míg Szlovákiában 14,4 százalékos a munkanélküliség, addig az Európai Unió tagállamaiban átlagosan 10,2 százalékos. A szlovákiai helyzetet értékelve szerinte az a figyelmeztető, hogy az állástalanok 30 százaléka már több mint 12 hónapja nem talál munkát. Oľga Keltošová a kisvállalkozók problémáira reagálva megjegyezte, 1993. szeptember 30-áig az állam térítésmentes kölcsönt nyújtott minden egyes új munkahely létrehozására. A kölcsön értéke elérhette az 50 ezer koronát. Mivel nehezen lehetett ellenőrizni, hogy a pénzösszegeket hogyan használták fel, ezért a térítésmentes kölcsönök helyett a kamatmentes hitelekre tértek át. TORGYÁNTÓL VETT PÉLDÁT MEČIAR? A Torgyán József vezette Független Kisgazdapárt szerződéseket kötött képviselőjelöltjeivel, hogy parlamentbe kerülésük esetén nem hagyják el a pártot, melynek színeiben a törvényhozásba bekerültek. Erről maga a pártelnök beszélt tegnap Tapolcán, ahol választási nagygyűlést tartott. Kifejtette, hogy 10 millió forint kártérítést kell majd fizetnie annak a képviselőjüknek, aki a kisgazda eszmeiséget feladva más párthoz szegődne, vagy akár a függetlenek közé ülne át a parlamentben. Torgyán elismerte, hogy a szerződést nem mindenki írta alá, s aki ezt ezentúl sem fogja megtenni, a Független Kisgazdapárt színeiben nem indulhat a választásokon. (kokes) Szabadlábon a puccsisták Alig öt hónapot töltöttek vizsgálati fogságban és a lefortovói börtönben az október elejei oroszországi puccs fő kitervelői, miután a parlament egyik házának döntése értelmében szombaton megnyíltak előttük a fegyház kapui. Képünkön az egyik főkolompos, Ruckoj exalelnök a visszanyert szabadság első perceiben felesége, fia és testőrei társaságában. TA SR-hír) Röviddel az októberi puccs szervezőinek szabadonbocsátása után lemondott Alekszej Kazannyik orosz főügyész, aki nem értett egyet a történtekkel. A főügyész elhatározását azzal indokolta, nincs akkora jogköre, hogy megakadályozhatná a parlament hasonló döntéseinek a megvalósítását. Elmondása szerint Jelcin elnök arra kérte őt, hogy akadályozza meg a bűnözők elengedését. „Az állam ellen elkövetett bűntettekért elítélteknek adott amnesztia az orosz parlament legnagyobb szégyene" - nyilatkozta a távozó főügyész. Az új orosz alkotmány értelmében a parlament hozhat amnesztiarendeletet, s a mostani vonatkozik a Gorbacsov ellen három éve megkísérelt puccs résztvevőire is. Az orosz elnök szóvivője elítélte a puccsisták elengedését, ami szerinte bátorítja a szélsőséges erőket. Az MSZP változásokat vár a választásoktól (Budapesti tudósítónk jelenti) Bizakodással tekintenek a magyar szocialisták a májusi parlamenti választások elé, mert hiszik, hogy a magyar nép bölcsen dönt és leváltja azt a jobboldalt, amely nem tudott élni a választóktól kapott mandátumával. Horn Gyula, a Magyar Szocialista Párt elnöke hangsúlyozta ezt a párt tegnapi kongresszusán Budapesten. Beszédében kifejtette a véleményét arról, hogy az ország életében tartós, pozitív fordulatot egy számottevő parlamenti többségen nyugvó, szocialista-liberális együttműködés és egy ilyen alapon létrejövő kormány szavatolhatná a legjobban. Szerinte ez a csoportosulás nyitott lenne minden gyakorlatias politikai erő, köztük a kereszténydemokrácia irányában is. A kongresszuson elhangzott, hogy a szocialisták nem kívánnak semmiféle revánsot, nem akarnak visszatérni az egykori kommunista rendszerhez, ahogy azt róluk politikai ellenfeleik terjesztik, hanem a plurális demokrácia és a szociális piacgazdaság kiépítésének hívei. Kormányra kerülés esetén a párt szociális paktumot kötne a szakszervezetekkel, hogy nyugodtabb körülmények között folytatódjon a rendszerváltás. Külpolitikai téren a szocialisták igyekezni fognak javítani Magyarország kapcsolatait a szomszédos országokkal, mert ez az ott élő magyar kisebbségek helyzetén is segítene. Az MSZP az alapszerződésekben nem zárkózik el az elől, hogy Budapest újra garantálja a jelenlegi határok megváltoztathatatlanságát, de ugyanakkor a dokumentumnak tartalmaznia kell a kisebbségek jogainak biztosítását is. KOKES JÁNOS Mi Mindennek a teteje lenne (Folytatás az 1. oldalról) IVAN LALUHA, a DSZM képviselője; a parlament külügyi bizottságának elnöke: A népszavazás vitákra adhat okot, különböző álláspontok fogalmazódhatnak meg, akár az Európa Tanács valamelyik bizottságában is. Meglátásom szerint mindez azonban nem vezethet a kizáráshoz, de vitákra azonban számítani kell. Kérdéseket intézhetnek hozzánk annak kapcsán, hogy miért tartunk referendumot, s az milyen mértékben egyeztethető össze jogrendünkkel. Ezt a kérdést bármely képviselő felvetheti valamelyik strassbourgi bizottság legközelebbi ülésén is. Kétlem azonban, hogy megalapozatlan szankciókhoz folyamodnának. Úgy vélem, hogy a jövő hónapban Strassbourgba utazó szlovák parlamenti küldöttség tagjai felkészülnek arra, hogy megmagyarázza azoknak az álláspontját, akik a referendumot javasolták. MILAN KŇAŽKO képviselő, a Demokraták Szövetségének elnöke: Megítélésem szerint ez nem nézet kérdése, hanem a tényeké. A nyugati demokráciák bizonyos demokratikus elveket tartanak szem előtt, s megszegőiket egyszerűen kiközösítik. Khol főtitkár úr tulajdonképpen nem is véleményt mondott, hanem egy bizonyos tényt szögezett le. Egyetlen demokratikus országban sem létezik imperatív képviselői mandátum, s ha mi a demokratikus országokhoz akarunk tartozni, akkor, egyszerűen nem fogadhatunk el egy ilyen elvet. Sőt! Ez alkotmányellenes is lenne, ezenkívül a DSZM részéről példátlan alakoskodásnak is tartom, mivel Meciar kormányfő két éven át a parlament képviselője maradhatott a Nyilvánosság az Erőszak Ellen kettéválása után is. Ma pedig épp ő ellenzi ezt a gyakorlatot, tehát erkölcsi joga sincs hozzá. Ez a referendum, szerintem, megengedhetetlen. De ha mégis sor kerülne rá, megítélésem szerint Szlovákiában nem annyira rossz a helyzet, hogy ily módon elfogadtatható lenne egy olyan elv, amellyel az ország újra besorolódna a totalitárius államok közé. ĽUBOMÍR FOGAŠ, a DBP paria menti képviselője, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése alelnökének nyilatkozata: A képviselői mandátumok kérdése a külföld vonatkozásában nagyon veszélyes játékot jelent. Az európai demokratikus országok jogszabályai ilyen megoldást egyáltalán nem ismernek. Az európai országokban az a gyakorlat, hogy ha a képviselő megválik politikai pártjától, akkor is törvényhozó marad a legközelebbi választásokig, (pve) RÖVIDEN