Új Szó, 1994. február (47. évfolyam, 25-48. szám)

1994-02-25 / 46. szám, péntek

1994. FEBRUÁR 24. ÍŰJSZÓM PUBLICISZTIKA PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI (Új Szó-tudósítások) A KERESZTÉNYDEMOKRATA MOZGALOM vezetőL azt tartják: a Vladimír Mečiar által kezdeményezett népszavazással voltaképpen a DSZM vezető szerepét kívánják deklarálni. Ivan Šimko alelnök kijelentette: az imperatív képviselői mandátum bevezetése ellentétben áll a szlovák alkotmánnyal. Ugyanis, a választásokon győztes párt döntene az ország sorsáról, nem pedig a képviselők. Ismertette Andreas Kh ólnak, az Európai Demokratikus Unió főtitkárának a szlovákiai népszavazással kapcsolatos álláspontját. Khol szerint az olyan referendum, amely a megválasztott képviselőknek a törvényhozásból történő kizárására irányul, a demokrácia szabályainak durva megsértése, s ez összeegyeztethetetlen a ETtagsággal. František Mikloško frakcióvezető csodálkozását fejezte ki, hogy Vladimir Mečiar Kínában olyan kijelentést tett, miszerint Szlovákia nem ismeri el Tajvant. Szerinte ilyen bejelentést vagy itthon, vagy az ENSZ-ben kellett volna tennie, de semmiképpen sem Kínában. Felháborodásának adott hangot ama Mečiarkijelentéssel kapcsolatban is, hogy Szlovákiának és Kínának hasonló az elképzelése az új világrendről. Mikuláš Dzurinda a kormány privatizációs gyakorlatára reagálva megjegyezte: a dunaszerdahelyi húsipari vállalat 128 millió koronát érő részvényeit a kormány 19 millióért adta el egy KIKA nevű cégnek, a 462 milliót érő nagyszombati vasúti javítóüzemet pedig mindössze 180 millióért adták el egy olyan társaságnak, melynek Eva Moricová a társtulajdonosa. A MAGYAR POLGÁRI PÁRT is demokráciaellenesnek tartja a kormánypárt által szervezett népszavazást. Petőcz Kálmán külügyi titkár szerint a petíciós kérdések tükrözik a jelenlegi szlovák politikai hatalom jellegét. Ján Slotának az SZNP elnökévé történő megválasztása kapcsán A. Nagy László elnök megjegyezte: Szlovákiában az a veszély fenyeget, hogy Zsirinovszkij politizálásához hasonló politikai gyakorlat honosodik meg. A külföld úgy tekint majd SzloVigyázat az ügyeskedőkre (Folytatás az 1. oldalról) pótlási kérvényt vásároltak, és most ily módon próbálnak megszabadulni a feleslegtől. Gyakran a CO-IMPEX nevével is visszaélnek, azt állítva, hogy a mi megbízásunkból tartják az előadást. • Mit tanácsol ebben az esetben? - Szeretnénk mindenkit figyelmeztetni, hogy amennyiben embereink a három állandó irodánkon kívül tartanak előadást, akkor előtte a falu polgármesterének bemutatják cégünk írásbeli felhatalmazását. Aki nem így tesz, visszaél vállalkozásunk nevével. Tudomásunk van arról is, hogy sokan irreális előnyöket ígérnek a kárpótlási jegyek fejében. Ilyennek ítélhetjük például a fél évre ötvenszázalékos kamatot ígérő ajánlatokat. Mindenképpen fontos, hogy a kárpótlási jegy tulajdonosa ennek tudatában legyen egy ilyen csábítónak tűnő szerződés aláírása előtt. Címek: CO-IMPEX Komárom, Palatinova 5, telefon: 0819/50 60; Rimaszombat, Hviezdoslavova 1; Királyhelmec, Kossutha Lajosa A/89, telefon: 0949/22 424. vákiára, mint egy nacionalizálódó országra, amely nem akar együttműködni szomszédaival. Az MPP ezt a veszélyt felismerve kérte fel a két magyar parlamenti pártot, hogy folytassanak tárgyalást a választási koalíció létrehozásáról. - Erre a szlovákiai magyarság identitásának megőrzése érdekében van szükség - mondta az elnök, majd kérdésekre válaszolva megerősítette: egyetlen feltételük, az MPP identitása nem változhat. Elmarasztalóan vélekedett a szlovák és a magyar kormányon kívüli parlamenti pártokról, amiért csak későn kezdtek intenzív tárgyalásokat egymással. A. Nagy László feltételezi, hogy az ellenzéknek sikerül megállapodnia egy minimális programban, s márciusban viszsza lehet hívni tisztségéből Vladimír Mečiart. (gágyor) A DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGÉNEK véleménye szerint a DSZM népszavazás segítségével kívánja áthidalni azt a belpolitikai válságot, melyet saját hibájából idézett elő. Rudolf Filkus rámutatott, a DSZM tervezte referendum alkotmányellenes kérdést is tartalmaz, melyet a demokrácia elleni támadásként értékelnek. A pártjukból kivált képviselők mandátumának megvonása után a kormánypárt már nem lenne érdekelt az idő előtti választások megrendezésében, hiszen a Slota-féle SZNP képviselőivel ismét alkotmányos többségre tenne szert, vélekedett Rudolf Filkus, majd egy további kérdés kapcsán az SZNP új elnökének személyét is értékelte. Slota fellépései nézete szerint ultraradikális megnyilvánulások, a szókincse pedig rendkívül szegényes. Az ellenzéki pártok közti kapcsolattartásról beszámolva rámutatott arra, hogy a magyar pártokkal is megbeszéléseket folytatnak. - Türelmesnek kell lennünk, tárgyalnunk kell velük is - jelentette ki, hozzátéve: már most egyértelműen leszögezheti, hogy a magyar pártok között differenciálódási folyamat zajlik. A kormánnyal szembeni bizalmatlanság kinyilvánítását Filkus szerint az ellenzéki pártok egyezségének kell megelőznie, amiről ezekben a napokban is tárgyalások folynak. Nem zárta ki a magyar pártokkal való együttműködés lehetőségét sem. Ugyanakkor hangsúlyozta, a széles koalíción alapuló új kormány, mely csupán az idő előtti választásokig működne, számos népszerűtlen intézkedésre kényszerülne. A NEMZETI DEMOKRATIKUS PÁRT előkészítő bizottsága tegnap megtartotta első sajtóértekezletét. A testület célja, hogy az SZNP-ből kivált tagsági bázisra építve új politikai szubjektumot hozzon létre. Bár az új párt a politikai paletta közepén kíván elhelyezkedni, a klausi gazdaságpolitika folytatása mellett száll síkra. - A múltban alkalmazott sokkterápia jelentős problémákat okozott a lakosságnak, ezeket azonban le kell küzdeni. Tudatosítani kell, hogy a régi rendszer gyakorlatához már nem lehet visszatérni — mondta Vladimír Miškovský képviselő, aki rámutatott arra is, hogy az új párt a jogállamiságra, a szabadpiacra, a szabad vállalkozásokra, valamint a szlovák nemzet és az országban élő nemzeti kisebbségek értékeire kíván építeni. Az SZNP-ből kivált politikai csoportosulás képviselői nem voltak elnézőek a kormánykoalíció tagjaival szemben. Miškovský szerint politikai demagógok és sarlatánok vannak hatalmon Szlovákiában, minek nyomán felütötte fejét a nihilizmus. Erre nézete szerint jó példa a népszavazással kapcsolatos aláírásgyűjtés is. Milan Janičina parlamenti képviselő az SZNPből való kiválásukkal kapcsolatban elmondta, egy új totalitárius rendszer létrehozása ellen lázadtak fel. Többek között azt kifogásolták, hogy az állami vagyont a koalíció hű vazallusai között osztják szét. Nem értünk egyet azzal, hogy a privatizáció a jelenlegihez hasonló módon menjen végbe. Az állami vagyon kiárusítása mélyen a valós ár alatt folyik - mondta Milan Janičina. A kormányon kívüli pártok együttműködésével kapcsolatban Miškovský rámutatott, hogy az ellenzéket nem lehet egészként kezelni, mivel a 14 magyar képviselő nem áll sem a kormány, sem a kormányon kívüli szlovák pártok oldalán. A magyar képviselők olyan követelésekkel álltak elő, melyeket az ideiglenes kormány nem teljesíthetne - tette hozzá. (horváth) Új műsorhoz új férfi kell Akkor, amikor röviddel a választások után Roman Hofbauer a Koridor című napilapban az amerikai demokráciát próbálta lejáratni, már sejteni lehetett, hogy Hofbauer és Mečiar „demokratikus jogállama" még sok meglepő újítással áll elő. Ilyen újítása volt például az is, hogy a bírákat csupán négy évre választja a szlovák parlament, azaz négy évig, a következő választásokig „jól kell viselkedniük", hogy a szlovák igazságügy-minisztérium javaslatot tegyen második megválasztásukra is, amely viszont már szinte „életfogytiglanig" érvényes. Ezt a négy évre korlátozott bírói megbízatási időszakot már a szlovák alkotmány elfogadását megelőzően is sokan bírálták, merthogy megbontja a három hatalom (a törvényhozási hatalom, a végrehajtási hatalom, azaz a kormány és a bírói hatalom) közötti egyensúlyt, és eddig még nem igen alkalmazott fékeket vezet be a bíróságok függetlenségével szemben a végrehajtási hatalom részéről. Utólag derült ki, hogy a szlovák kormányzat, mintegy a suba alatt, újabb „fékeket" tud alkalmazni a bírói hatalommal szemben. Azt a lehető legnagyobb féket, amelyet eddig még egyetlen demokratikus jogállamban sem vetettek be: a pénzt! Mert igaz ugyan, hogy a bíróságok csupán a bírósági illetékeken évi 800 millió koronát hajtanak be az állami költségvetésbe, de mivel ennek az összegnek alig az egyharmadát kapják vissza, több járásbíróságon már arra sincs pénz, hogy az idézéseket kiküldjék, a bírósági tárgyalásokat megszervezzék. Állítólag a szlovák igazságügy minisztecasszonya fedezte fel a bírói hatalommal szemben alkalmazható szuperféket: személyesen kíván meggyőződni arról, hogy a bírák miként tartják be munkahelyükön a munkaidőt. Egyetemi docensként azonban ő sem volt éppen híres arról, hogy a munkaidőt betartotta volna, de ezt talán tőle sem követelte meg senki, hiszen az egyetemi oktató és a bíró hivatása valahol ott egyezik, hogy munkájuk túlnyomó részét nem a hivatalban, nem munkaidőben végzik, hanem főként otthon. A három hatalom egymás ellen alkalmazható fékeinek és ellenfékeinek egyensúlya évszázados jogfejlődés eredménye. Igen, az alkotmányban meg van határozva az is, milyen fékeket alkalmazhat a bírói hatalom a kormánynyal vagy a törvényhozással szemben (így például alkotmányellenesnek minősítheti a kormány és a törvényhozás jogi aktusait stb.). A jogállamokban bevált hatalmi egyensúlyhoz ködődő alkotmányjogi szokások felrúgása azonban új helyzetet idéz elő, márpedig „az új műsorhoz új férfi kell", énekelték már a Csárdáskirálynőben is. FEKETE MARIAN A türelem funkciót terem A Slovnaft túl fontos cég ahhoz, hogy mellőzzük a vegyipari óriás vezetőségében történt minapi fejleményeket. Szerdán a cég rendkívüli közgyűlésén a Nemzeti Vagyonalap kezdeményezésére leváltották a i'elügyelőlaiiács hét tagját, s hat újat neveztek ki. A procedúra demokratikus voltát a szavazás biztosította. Persze senkinek sem voltak illúziói: az 51 ezer részvényes közül egyetlenegy, a Nemzeti Vagyonalap birtokolja a 13,1 millió részvény 80 százalékát, vagyis akaratát bármikor keresztülviheti. Ján Kato, a vagyonalap képviselője a közgyűlésen hangsúlyozta, a személycserék nem azért történtek, mert az eddigi vezetők rosszul végezték munkájukat. Érződött, milyen kurtán-furcsán hangzik e kijelentése, ezért munkatársa gyorsan segítségére sietett, s hozzátette: mindannyian csak most tanuljuk a piacgazdaság szabályait, az emberek képességeit ki kell próbálni, s ha az újak csalódást okoznának, semmi akadálya sincs az ismételt személycseréknek. Szépen hangzik az érvelés, de csak az első pillanatban. Vajon miért éppen ilyen kulcsfontosságú vállalatnál dobják mély vízbe, tesztelik le az üj embereket? Miért kell lecserélni olyanokat, akik a Nemzeti Vagyonalap megítélése szerint sem követlek el eddigi posztjukon hibákat? E kérdések csupán a nem túlpolitizált, jól működő piacgazdaságban jogosak. Vagyis nem Szlovákiában. Nálunk ugyanis világos a helyzet: a megbízható, értsd: a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomhoz hű embereket meg kell jutalmazni, jól fizető állásokhoz kell juttatni. Erre szólított fel Vladimír Mečiar kormányfő hírhedt nagyidai monológjában. Márpedig a Slovnaft felügyelőtanácsában működni elegáns és busásan fizető állás. A hat új tag köztiil az egyik Ján Cuper docens, a DSZM éljogásza, aki annak ellenére, hogy mindent megtett mozgalmáért, eddig - szimbolikus funkciókon kívül - máshoz nem jutott. Két évig kellett várnia, míg felvirradt a napja. Kitartása elnyerte méltó jutalmát, bizonyára szeme előtt lebegett a mondás, miszerint a türelem rózsát terem. Esetében a türelem felügyelőbizottsági funkciót termett. SIDÓ H. ZOLTÁN AHOGY ÉN LÁTOM Utoljára néhány hete tették közzé a pártok iránti rokonszenvre vonatkozó közvélemény-kutatási eredményeket. Ezek szerint a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom népszerűsége valahol 20 százaléknál tart, a Szlovák Nemzeti Párt közkedveltségi rátája pedig mélyen 10 százalék alatt van. Ehhez képest az ellenzéki pártok vezetőinek nagy része úgy nyilatkozik a kormányzó mozgalom aktivistáinak aláírásgyűjtő buzgalmáról, hogy az embernek az a benyomása: politikusaink a lovak közé dobták a gyeplőt. Vagy lebecsülik a veszélyt. Az nem vitás, hogy a 350 ezer aláírást összegyűjtik. A politikailag iskolázatlan lakosság körében - nem utolsósorban éppen a vezető ellenzéki politikusok íztelen-szagtalan nyilatkozatai hatására - az a benyomás alakult ki, hogy a szükséges számú aláírás megszerzésével Mečiarék nemcsak csatát, hanem mindjárt háborút is nyertek. Szinte hihetetlen, de eddig még egyetlen pártvezér sem érvelt azzal, hogy a petíciós törvény által megszabott feltétel teljesítése még akkor is csak az első lépést jelenti a DSZM megmérettetése felé vezető úton, ha az alkotmánybíróság törvényesnek találja a kezdeményezést. Tegyük fel, hogy törvényesnek találja, és lesz népszavazás. Ebben csak akkor győzhet Mečiar, ha a szavazásra jogosultak 50 százaléka az urnákhoz járul, és ennek az 50 százaléknak a többsége igent mond a parlamenti megbízatási időszak lerövidítésére, az „átült" képviselők mandátumának a megszüntetésére és a privatizációs pénzek eredetének a megállapítására. Ma már senki sem vonja kétségbe, hogy a harmadik kérdés kimondottan a populizmus jegyében fogalmazódott meg. Mečiarék tisztában vannak vele, hogy Szlovákiában gazdasági tényezővé vált az irigység. Tény, hogy a bérből és Lovak között a gyeplő? fizetésből élők körében közutálatnak örvendenek az újgazdagok. Az sem vonható kétségbe, hogy óriási szennyes pénzösszegek kerültek forgalomba. Ezek eredetének a megállapítására szükség is lett volna, csakhogy ezt nyomban a privatizálás első lépéseinél kellett volna megkezdeni. A lényeg az, hogy a miniszterelnök és koalíciója olyan helyzetről álmodik, amelyben az ő embereik állapíthatnák meg, hogy tiszta-e vagy sem a privatizációra fordított pénz. Ha annyira maffiaellenes a mozgalom, vezetői már korábban is kezdeményezhették volna a pénzmosást tiltó törvény meghozatalát. Az ellenzéki politikusok vagy túlságosan bíznak abban, hogy az esetleges népszavazáson biztosan alulmarad Mečiar, vagy valóban arról van szó, hogy - ideológiai és taktikai megfontolásokból - szándékosan csak félgőzzel lépnek fel a DSZM népszavazással kapcsolatos ügyeskedéseivel szemben. Mintha ahhoz a látszólag logikus érveléshez igazodnának, hogy a miniszterelnök harmadszori visszatérése csak úgy akadályozható meg, ha kormánya kitölti a teljes megbízatási időszakot, és a lakosság teljesen kiábrándul a vezérből. Ebben van valami, mert tény, hogy Szlovákia lakosságának nagy része vonzódik az erős egyéniségekhez. Csakhogy akik így okoskodnak, megfeledkeznek arról, hogy a „teljes kiábrándulásért" nagyon nagy árat kellene fizetnünk. Az ország gazdasága 1996 nyaráig a harmadik világ színvonalára süllyed, arról már nem is beszélve, hogy lélektanilag helyrehozhatatlan károkat okozna a mozgalom további több mint két évnyi országlása. Azt nem várhatjuk el, hogy a teljesen a kormány kezében levő rádió és televízió révén ellenzéki politikusaink majd felvilágosítják a lakosságot. A nyomtatott sajtó azonban nagyobb részt rendelkezésükre áll. Erőteljesebben, nemcsak alkotmányjogi kategóriákkal érvelve kellene fellépni a DSZM ormótlanságai ellen. Az ország úgyszólván minden járásából egymás után futnak be a megdöbbentő hírek: az aláírásgyűjtők nem válogatnak a módszerekben. A nyugdíjasoknak nagyobb nyugdíjat ígérnek, a fiatalokat közvetlenül terrorizálják, a lerobbant vállalatoknál dolgozókat és a kiszolgáltatott hivatalnokokat elbocsátással rémítgetik. Arról már nem is beszélve, hogy nem létező nevek, „holt lelkek" is felkerülnek a listákra. TÓTH MIHÁLY