Új Szó, 1994. február (47. évfolyam, 25-48. szám)

1994-02-24 / 45. szám, csütörtök

421 KALEIDOSZKÓP ÚJSZÓI 1994. FEBRUÁR 25. Mottó: „Ha a németek meg­maradásához fejenként egy heli­kopterre lesz szükség, azt is kö­vetelni fogjuk" (Hubert Frasnel­li, képviselő) Dél-Tirol. Az Alpok déli részé­nek festői tája, az európai alma­és bortermelés egyik központja, télen síparadicsom, nyáron az alpesi turizmus kedvelt helye. Ne ijedjen meg a tisztelt Olvasó, nem a nyári szabadságát akarjuk megtervezni: Dél-Tirol a kisebb­ségi problémák pozitív megoldá­sának példája, tartományi auto­nómia-rendszere Európában unikumnak számít. A DÉL-TIROLI AUTONÓMIA - EURÓPAI PÉLDA I. Helikopter helyett közmegegyezés visszakapja az olasz költségve­tésből, és azzal saját tartományi törvényei alapján gazdálkodik, így nemcsak a kisebbségi intéz­mények, hanem a szociális tárca, a turizmus és az ipar fejlesztése is teljesen autonóm. Eredmé­nyek? Dél-Tirolban ma a 11 szá­zalékos országos átlag helyett csak 2,7 százalékos a munkanél­küliség. A német precizitás, az A háromnyelvű felirat önmagában csak gesztus. A tartományi hivatalokban a felirat szelleme a gyakorlatban is érvényesül A bozeni tartomány az első világháborút követően került olasz fennhatóság alá. Mussolini fasisztái mindent megtettek azért, hogy a lakosság etnikai összetételét megváltoztassák és a számukra kényelmetlen ki­sebbségektől megszabaduljanak. Furcsamód a harmadik biroda­lom vezérkara ahelyett, hogy - más országokhoz hasonlóan - védje a német kisebbséget, megegyezett olasz partnerével a dél-tiroli németek áttelepülé­sének fél tételeiben. Helyükre olasz telepesek kerültek, az ő se­gítségükkel iparosították az ere­dendően mezőgazdasági vi­déket. A második világháborút köve­tő párizsi békedokumentumok egyike volt az osztrák-olasz szerződés is, amely először mondta ki, hogy a tartomány német kisebbségének helyzetét autonómia segítségével kell megoldani. Tekintettel arra, hogy az olasz kormány továbbra sem volt hajlandó eleget tenni kötelezettségeinek, sőt az elége­detlenség, s néhány fegyveres merénylet kényszerítette rá az osztrák és az olasz politika nagyjait az újabb tárgyalásokra. Ezek eredménye az 1972-től működő tartományi autonómia. KISEBBSÉG, GAZDASÁG, REGIONALIZMUS A bozeni autonóm tartomány korántsem csak a kisebbségek helyzetére talált megoldást. A tartomány az ott befizetett adók kilencven (!!!) százalékát olasz iparosítás és az aránylag kis területre készült fejlesztési programok - élve a vidék évszá­zados hagyományaival — ered­ményezték azt, hogy a tarto­mány Európa legnagyobb alma­termelője (az európai termés tíz százaléka innét származik), hogy a mezőgazdasági termé­nyek raktározási gondjainak megoldásával aránylag alacsony árakon értékesíthető az európai színvonalú áru, beleértve a kivá­ló félédes borokat és könnyű, kadarka típusú vörösborokat. A turizmus Dél-Tirol húzó­ágazata, köszönet az Alpok által kínált sípályáknak és a nyári túraterepeknek. Példaként em­lítsük a valamivel több, mint százezer lakosú Bozent, amelynek több mint harminc szállodája és panziója várja a tu­ristákat és állítólag mindig telt ház van. Az autonómia tehát koránt­sem csak a kisebbségeknek jó, sőt nem is kisebbségi, inkább a regionális autonómia érvénye­sül. De mégis, főleg azok érzik pozitív hozadékát. A TÖBBNYELVŰSÉG Dél-Tirolban minden kétnyel­vű. Van persze kivétel is: a ladi­nok (rétorománok) által lakott községekben és az állami és tar­tományi hivatalokban a három­nyelvűség érvényesül. Az állami és tartományi hivatalnokok csak nyelvvizsgát téve válhatnak ál­lami alkalmazottakká. Minden döntés, rendelet, törvény vagy egyéb hivatalból származó írás legalább két nyelven, de sokszor három nyelven készül. Persze, mindezt nem tegnapról mára, hanem húsz év nem kevés mun­kájával érték el. A tartományi iskolákban ugyanis mindenki anyanyelvén tanulhat, de a né­met diák az olasz nyelvet az olasz pedig a német nyelvet má­sodik nyelvként tanulja, az álta­lános iskola második osztályától. Sőt: a második nyelvet csak olyan tanár taníthatja, akinek az az anyanyelve. (Apropó: szlo­vák kollégám már megkérdezte, vajon hány magyar iskolában ta­nítanak szlovák nyelvet szlovák anyanyelvű tanárok. Hadd kér­dezzem meg: hány dél-szlová­kiai szlovák iskolában tanítják a magyar nyelvet magyar anya­nyelvű pedagógusok?). A bírósá­szor az egyszerű matematikából kiindulva válik igazságossá. Dél­Tirolban a lakosság százalékará­nyához igazodva alakul az álla­mi alkalmazottak és a tartomá­nyi kormány tagjainak nemzeti­Hubert Frasnelli: A helikopterek helyett a közmegegyezést válasz­tottuk. gok is kétnyelvűek s érdekessé­gük, hogy a tárgyalási nyelvet mindig a vádlott vagy az alperes határozza meg. Ezt az állapotot sem két év alatt érték el, húsz­éves folyamat eredménye. A PROPORCIONALITÁS ELVE A vegyesen lakott területek problémáinak megoldása sok­S ' • • • Sohasem volt győzelem emlékműve, Mussoliniék állították föl Bozenben. El kell távolítani a tisztességes embereket sértő feliratot. Miként? Ebben még meg kell egyezni. (A szerző felvételei) ségi összetétele. Mindez termé­szetes, senkit nem zavar, sőt lassan a többségi - és azelőtt nem kevés kiváltsággal rendel­kező — olaszok is elfogadják. Mint szlovákiai magyart termé­szetesen az is érdekelt, vajon nem félnek-e az olaszok attól, hogy kisebbségbe kerülve hátrá­nyos helyzetben lesznek. Sabina Kaslatter Mur, a tartományi par­lament elnöke és Hubert Fras­nelli, a kormányzó Dél-Tiroli Néppárt képviselője egybehang­zóan állította: az olaszok igenis aggodalommal tekintettek az au­tonómia intézményére. Húsz év után talán éppen most jönnek rá, milyen előnyökkel jár a tarto­mány különleges jogállása szá­mukra is. Dél-Tirol, tetszik, nem tetszik, unikum. Olyan példaértékű megoldást adott Európának, amelynek részletei, elvei egyér­telműen elfogadhatóak minde­nütt. S bár a németek parlamenti képviselete egyáltalán nem ta­gadja, hogy bármit képes köve­telni a megmaradásért, de a mot­tóban idézett helikopterek he­lyett a közmegegyezést tartja fontosnak. S ez a közmegegye­zés az, amit Szlovákiában első­sorban meg kellene tanulni. LOVÁSZ ATTILA (Munkatársunk útját a Dél­Tiroli Gazdasági és Szociális In­tézet pénzelte és a Szlovák Kul­turális Minisztérium szervezte.) LAKÓ - HÁZ - ÜGY Cs. L.: A szüleink 1961-ben kaptak háromszobás lakást. Januárban az édesanyánk is meghalt (az édesapánk már korábban). Most négyen lakunk ebben a lakásban. Én a férjemmel és a gyermekünk­kel, a bátyám pedig egyelőre még nem nősült meg. Amikor még élt az édesanyánk, kérvényezte a lakás eladását, és azt a választ kapta, hogy nyilvántartják. Most a halála után melyikünk vásárolhatja meg a lakást? Elsősorban azt kell elmonda­nunk, hogy a lakások és a nem lakáscélú helyiségek tulajdoná­ról szóló 182/1993. Tt. számú törvény 16. paragrafusának első bekezdése szerint azt a lakást, amelynek bérlője magánsze­mély, a ház tulajdonosa csak ennek a magánszemélynek tulaj­donába ruházhatja át. Az édes­anyja halála után ezért azt kell vizsgálni, ki a lakásbérlő, ki az, aki a lakás megvételére jogosult lehet. A Polgári Törvénykönyv 706. paragrafusának első bekezdése megállapítja: „Ha meghal a bér­lő, és nem olyan lakásról van szó, amely a házastársak közös bérletében van, lakásbérlővé (közös lakásbérlőkké) válnak a gyermekei, unokái, szülei, test­vérei, veje és menye, ha a halála napján vele közös háztartásban éltek és nincs saját lakásuk". Az idézett szabály értelmében en­nek a lakásnak bérlői (közös bérlői) önök is, de a bátyja is, azaz valamennyien jogosultak a lakás megvételére, ha a lakás tulajdonosa azt valóban hajlan­dó lesz eladni (felkínálja eladás­ra). Persze, most elsősorban a la­kás jelenlegi tulajdonosával kel­lene rendezni a lakásbérleti jog átszállását, azaz bejelenteni, hogy az édesanyjuk meghalt és a Polgári Törvénykönyv fent idézett rendelkezése értelmében önök váltak közös lakásbér­lőkké. Az elmondottak értelmében főként az jönne számításba, hogy a lakást közösen vásárolják meg. Ez azonban nézetünk sze­rint nem zárja ki azt a lehetősé­get, hogy megállapodjanak ab­ban, melyikük vásárolja meg a lakást, és így mondjuk a bátyja lemondhat a lakásvásárlás lehe­tőségéről, lehetővé teheti, hogy csak önök vásárolják meg a la­kást a házastársi osztatlan közös tulajdonukba. Ha viszont a bátyja is ragaszkodni fog a lakás­vásárlás lehetőségéhez, csak kö­zös tulajdonukba vásárolhatják meg ezt a lakást, azaz valameny­nyien társtulajdonosok lesznek. Ilyen esetben valamennyiüket megilleti a lakás élvezetének (használatának) joga is, egyikük sem teheti ki a lakásból a mási­kat. A Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései szerint viszont bármelyik társtulajdonos követelheti a közös tulajdon megszüntetését, és ilyen esetben a bíróság döntené el, hogy ha megszünteti a közös tulajdont, kinek a tulajdonába adja a la­kást, és milyen összeg megfize­tésére kötelezi őt, milyen össze­get kell kifizetnie annak, akinek társtulajdonosi minősége meg­szűnt. Dr. P. D.

Next

/
Thumbnails
Contents