Új Szó, 1994. február (47. évfolyam, 25-48. szám)

1994-02-24 / 45. szám, csütörtök

421 KALEIDOSZKÓP ÚJSZÓI 1994. FEBRUÁR 25. Mottó: „Ha a németek megmaradásához fejenként egy helikopterre lesz szükség, azt is követelni fogjuk" (Hubert Frasnelli, képviselő) Dél-Tirol. Az Alpok déli részének festői tája, az európai almaés bortermelés egyik központja, télen síparadicsom, nyáron az alpesi turizmus kedvelt helye. Ne ijedjen meg a tisztelt Olvasó, nem a nyári szabadságát akarjuk megtervezni: Dél-Tirol a kisebbségi problémák pozitív megoldásának példája, tartományi autonómia-rendszere Európában unikumnak számít. A DÉL-TIROLI AUTONÓMIA - EURÓPAI PÉLDA I. Helikopter helyett közmegegyezés visszakapja az olasz költségvetésből, és azzal saját tartományi törvényei alapján gazdálkodik, így nemcsak a kisebbségi intézmények, hanem a szociális tárca, a turizmus és az ipar fejlesztése is teljesen autonóm. Eredmények? Dél-Tirolban ma a 11 százalékos országos átlag helyett csak 2,7 százalékos a munkanélküliség. A német precizitás, az A háromnyelvű felirat önmagában csak gesztus. A tartományi hivatalokban a felirat szelleme a gyakorlatban is érvényesül A bozeni tartomány az első világháborút követően került olasz fennhatóság alá. Mussolini fasisztái mindent megtettek azért, hogy a lakosság etnikai összetételét megváltoztassák és a számukra kényelmetlen kisebbségektől megszabaduljanak. Furcsamód a harmadik birodalom vezérkara ahelyett, hogy - más országokhoz hasonlóan - védje a német kisebbséget, megegyezett olasz partnerével a dél-tiroli németek áttelepülésének fél tételeiben. Helyükre olasz telepesek kerültek, az ő segítségükkel iparosították az eredendően mezőgazdasági vidéket. A második világháborút követő párizsi békedokumentumok egyike volt az osztrák-olasz szerződés is, amely először mondta ki, hogy a tartomány német kisebbségének helyzetét autonómia segítségével kell megoldani. Tekintettel arra, hogy az olasz kormány továbbra sem volt hajlandó eleget tenni kötelezettségeinek, sőt az elégedetlenség, s néhány fegyveres merénylet kényszerítette rá az osztrák és az olasz politika nagyjait az újabb tárgyalásokra. Ezek eredménye az 1972-től működő tartományi autonómia. KISEBBSÉG, GAZDASÁG, REGIONALIZMUS A bozeni autonóm tartomány korántsem csak a kisebbségek helyzetére talált megoldást. A tartomány az ott befizetett adók kilencven (!!!) százalékát olasz iparosítás és az aránylag kis területre készült fejlesztési programok - élve a vidék évszázados hagyományaival — eredményezték azt, hogy a tartomány Európa legnagyobb almatermelője (az európai termés tíz százaléka innét származik), hogy a mezőgazdasági termények raktározási gondjainak megoldásával aránylag alacsony árakon értékesíthető az európai színvonalú áru, beleértve a kiváló félédes borokat és könnyű, kadarka típusú vörösborokat. A turizmus Dél-Tirol húzóágazata, köszönet az Alpok által kínált sípályáknak és a nyári túraterepeknek. Példaként említsük a valamivel több, mint százezer lakosú Bozent, amelynek több mint harminc szállodája és panziója várja a turistákat és állítólag mindig telt ház van. Az autonómia tehát korántsem csak a kisebbségeknek jó, sőt nem is kisebbségi, inkább a regionális autonómia érvényesül. De mégis, főleg azok érzik pozitív hozadékát. A TÖBBNYELVŰSÉG Dél-Tirolban minden kétnyelvű. Van persze kivétel is: a ladinok (rétorománok) által lakott községekben és az állami és tartományi hivatalokban a háromnyelvűség érvényesül. Az állami és tartományi hivatalnokok csak nyelvvizsgát téve válhatnak állami alkalmazottakká. Minden döntés, rendelet, törvény vagy egyéb hivatalból származó írás legalább két nyelven, de sokszor három nyelven készül. Persze, mindezt nem tegnapról mára, hanem húsz év nem kevés munkájával érték el. A tartományi iskolákban ugyanis mindenki anyanyelvén tanulhat, de a német diák az olasz nyelvet az olasz pedig a német nyelvet második nyelvként tanulja, az általános iskola második osztályától. Sőt: a második nyelvet csak olyan tanár taníthatja, akinek az az anyanyelve. (Apropó: szlovák kollégám már megkérdezte, vajon hány magyar iskolában tanítanak szlovák nyelvet szlovák anyanyelvű tanárok. Hadd kérdezzem meg: hány dél-szlovákiai szlovák iskolában tanítják a magyar nyelvet magyar anyanyelvű pedagógusok?). A bírósászor az egyszerű matematikából kiindulva válik igazságossá. DélTirolban a lakosság százalékarányához igazodva alakul az állami alkalmazottak és a tartományi kormány tagjainak nemzetiHubert Frasnelli: A helikopterek helyett a közmegegyezést választottuk. gok is kétnyelvűek s érdekességük, hogy a tárgyalási nyelvet mindig a vádlott vagy az alperes határozza meg. Ezt az állapotot sem két év alatt érték el, húszéves folyamat eredménye. A PROPORCIONALITÁS ELVE A vegyesen lakott területek problémáinak megoldása sokS ' • • • Sohasem volt győzelem emlékműve, Mussoliniék állították föl Bozenben. El kell távolítani a tisztességes embereket sértő feliratot. Miként? Ebben még meg kell egyezni. (A szerző felvételei) ségi összetétele. Mindez természetes, senkit nem zavar, sőt lassan a többségi - és azelőtt nem kevés kiváltsággal rendelkező — olaszok is elfogadják. Mint szlovákiai magyart természetesen az is érdekelt, vajon nem félnek-e az olaszok attól, hogy kisebbségbe kerülve hátrányos helyzetben lesznek. Sabina Kaslatter Mur, a tartományi parlament elnöke és Hubert Frasnelli, a kormányzó Dél-Tiroli Néppárt képviselője egybehangzóan állította: az olaszok igenis aggodalommal tekintettek az autonómia intézményére. Húsz év után talán éppen most jönnek rá, milyen előnyökkel jár a tartomány különleges jogállása számukra is. Dél-Tirol, tetszik, nem tetszik, unikum. Olyan példaértékű megoldást adott Európának, amelynek részletei, elvei egyértelműen elfogadhatóak mindenütt. S bár a németek parlamenti képviselete egyáltalán nem tagadja, hogy bármit képes követelni a megmaradásért, de a mottóban idézett helikopterek helyett a közmegegyezést tartja fontosnak. S ez a közmegegyezés az, amit Szlovákiában elsősorban meg kellene tanulni. LOVÁSZ ATTILA (Munkatársunk útját a DélTiroli Gazdasági és Szociális Intézet pénzelte és a Szlovák Kulturális Minisztérium szervezte.) LAKÓ - HÁZ - ÜGY Cs. L.: A szüleink 1961-ben kaptak háromszobás lakást. Januárban az édesanyánk is meghalt (az édesapánk már korábban). Most négyen lakunk ebben a lakásban. Én a férjemmel és a gyermekünkkel, a bátyám pedig egyelőre még nem nősült meg. Amikor még élt az édesanyánk, kérvényezte a lakás eladását, és azt a választ kapta, hogy nyilvántartják. Most a halála után melyikünk vásárolhatja meg a lakást? Elsősorban azt kell elmondanunk, hogy a lakások és a nem lakáscélú helyiségek tulajdonáról szóló 182/1993. Tt. számú törvény 16. paragrafusának első bekezdése szerint azt a lakást, amelynek bérlője magánszemély, a ház tulajdonosa csak ennek a magánszemélynek tulajdonába ruházhatja át. Az édesanyja halála után ezért azt kell vizsgálni, ki a lakásbérlő, ki az, aki a lakás megvételére jogosult lehet. A Polgári Törvénykönyv 706. paragrafusának első bekezdése megállapítja: „Ha meghal a bérlő, és nem olyan lakásról van szó, amely a házastársak közös bérletében van, lakásbérlővé (közös lakásbérlőkké) válnak a gyermekei, unokái, szülei, testvérei, veje és menye, ha a halála napján vele közös háztartásban éltek és nincs saját lakásuk". Az idézett szabály értelmében ennek a lakásnak bérlői (közös bérlői) önök is, de a bátyja is, azaz valamennyien jogosultak a lakás megvételére, ha a lakás tulajdonosa azt valóban hajlandó lesz eladni (felkínálja eladásra). Persze, most elsősorban a lakás jelenlegi tulajdonosával kellene rendezni a lakásbérleti jog átszállását, azaz bejelenteni, hogy az édesanyjuk meghalt és a Polgári Törvénykönyv fent idézett rendelkezése értelmében önök váltak közös lakásbérlőkké. Az elmondottak értelmében főként az jönne számításba, hogy a lakást közösen vásárolják meg. Ez azonban nézetünk szerint nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy megállapodjanak abban, melyikük vásárolja meg a lakást, és így mondjuk a bátyja lemondhat a lakásvásárlás lehetőségéről, lehetővé teheti, hogy csak önök vásárolják meg a lakást a házastársi osztatlan közös tulajdonukba. Ha viszont a bátyja is ragaszkodni fog a lakásvásárlás lehetőségéhez, csak közös tulajdonukba vásárolhatják meg ezt a lakást, azaz valamenynyien társtulajdonosok lesznek. Ilyen esetben valamennyiüket megilleti a lakás élvezetének (használatának) joga is, egyikük sem teheti ki a lakásból a másikat. A Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései szerint viszont bármelyik társtulajdonos követelheti a közös tulajdon megszüntetését, és ilyen esetben a bíróság döntené el, hogy ha megszünteti a közös tulajdont, kinek a tulajdonába adja a lakást, és milyen összeg megfizetésére kötelezi őt, milyen összeget kell kifizetnie annak, akinek társtulajdonosi minősége megszűnt. Dr. P. D.