Új Szó, 1994. február (47. évfolyam, 25-48. szám)

1994-02-19 / 41. szám, szombat

395 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1994. FEBRUÁR 19. NEZZE VELÜNK! Magyarország távol marad az esetleges NATO-csapástól SZLOVAKIA-CSEHORSZAG Folytatódik a határkijelölés (Budapesti tudósítás) Boross Péter magyar miniszterelnök levélben fordul Manfred Wörnerhez, a NATO főtitkárához, s kérni fogja, hogy az esetleges boszniai légicsapás idején az AWACSgépek ne tartózkodjanak a magyar légtérben. Ezt Kovács László, a parlament külügyi bizottságának elnöke közölte a külügyi és a honvédelmi bizottság tegnapi zárt ülése után. A bizottságok támogatták a kormány ezirányü döntését. Kovács leszögezte: a demonstratív távolmaradás elsősorban Belgrád megnyugtatására szolgál, jelezve: Magyarország még a látszatát is kerülni akaija (TA SR-jelentés) Grúzia és Irán együttműködéséről tárgyalt elsősorban a két ország külügyminisztere Teheránban. A háromnapos iráni látogatását befejező Alekszandr Csikvajdze és vendéglátója, Ali Akbar Velajati tárgyalásain a Kaukázusban dúló háborús konfliktusok rendezése terén való közös együttműködés lehetőségeit is megvitatták. Megállapodtak abban, hogy a közeli hetekben felújítja tevékenységét a két évvel ezelőtt létrehozott gazdasági vegyesbizottság és a kereskedelmi kapannak, hogy közreműködik a katonai akcióban. Elmondta, eddig a NATO sem kérte, hogy a magyar légtérben járőröző AWACS-gépek részt vegyenek az esetleges boszniai akcióban. A két parlamenti bizottság együttes üléséről szólva elmondta továbbá: a tárgyalások középpontjában az a kérdés állt, miként lehet megoldani azt a dilemmát, hogy Magyarország távolmaradjon ugyan a konfliktustól, de ezzel ne rontsa a NATOhoz fűződő kapcsolatát. A magyar álláspont az, hogy Budapest megértésre számíthat a NATO- részéről. (Kokes) csolatok bővítése céljából rendszeres légi és közúti összeköttetést létesítenek a két ország között. Moszkvában tegnap orosz védnökséggel örmény-azerbajdzsán védelmi miniszteri találkozóra került sor, amelyen jelen volt Hegyi Karabah fegyveres erőinek parancsnoka is. A tárgyalásokon közvetítő Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter leszögezte, ha a mostani találkozó nem zárul pozitív eredménnyel, akkor többször nem hajlandó a közvetítésre a szembenálló felek között. (TA SR-hír) Červená nad Vltavouban tegnap befejeződött a szlovák-cseh közös határkijelölő bizottság négynapos ülése, amelyen megkezdték a két ország közötti államhatárra vonatkozó új szerződés előkészítését. A szlovák hírügynökség tudósítója azt a tájékoztatást kapta, (TA SR-jelentés) Borisz Jelcin Moszkvában csütörtökön este megbeszélést folytatott Viktor Csernomirgyin kormányfővel. A találkozóról az orosz központi televízió is beszámolt. Az elnök egyébként már több mint két hete vidéken tartózkodik, ahol meghűléses panaszokkal kezelik. Jelcin február elehogy a hét folyamán a határkijelölő bizottság pontosította az államhatár javasolt módosításait Sidonia és U Sabotü községek, valamint a Morava folyó térségében. A bizottság tagjai a napokban felkeresik ezeket a területeket és a helyszínen konzultálnak az említett települések polgármestereivel. jén, grúziai látogatása alatt betegedett meg, s mindössze pár órára tért vissza Moszkvába a hét közepén, hogy fogadja John Major brit miniszterelnököt. Jelentések szerint a Jelcin -Csernomirgyin találkozón költségvetési és szociális kérdésekről volt szó. A Szlovák Televízió magyar adását ma 17.35-kor A tartalomból: • A parlamenti tanácskozásról - Agócs Valéria jegyzete • A falu és a szövetkezet együttműködésének sikereiről Buzitán • Új műjégpálya nyílt Dunaszerdahelyen • Felkeressük a kassai Rákóczi Múzeumot • Regrutabúcsúztató Bényben • Farsangi karnevál a pozsonypüspöki alapiskolában • Kulturális ajánlat Műsorvezető: BÁRDOS ÁGNES Kossuth nem állhat a múzeumkertben? (Üj Szó-hír) Lapunkban már hírt adtunk arról, hogy a rozsnyói képviselő-testület az elmúlt év végén határozatot hozott Kossuth Lajos szobrának újbóli felállításáról. Beszámoltunk már arról is, hogy a határozat értelmében a szobrot a Rozsnyói Bányászati Múzeum kertjében kellene méltó talapzatra állítani, hogy már el is szállították ugyaninnen, hogy hozzáfogjanak restaurálásához. A visszaállítás körül azonban bonyodalmak merültek föl. Rozsnyó polgármestere a képviselők határozatát követően, január közepén levelet intézett Dušan Slobodník kulturális miniszterhez - a múzeum és a hozzá tartozó telek az államosítás után e minisztérium tulajdonába került -, hogy adjon engedélyt a szobornak a múzeumkertben történő fölállításához. A levélre nemrégiben Slobodník miniszter helyett Milan Jankovský, a múzeumokért felelős minisztériumi osztályvezető válaszolt. „Nem értünk egyet azzal a nézettel, hogy a szobrot a múzeumkertben kellene fölállítani" - állt a levélben. Abba viszont beleegyeznek, hogy Kossuth szobrát továbbra is ott tárolják. Hogy mi következik ezután? Idősebb Batta István szerint, aki az Együttélés rozsnyói irodavezetője, a városi képviselő-testület tagja, és egyike volt azoknak, akik a szobor újbóli fölállítását indítványozták, a testületnek van egy határozata, melyet a város vezetésének érvényesítenie kell, megkeresve a módot arra, hogy ez miként lehetséges. A dolog érdekessége, hogy a századfordulón, a múzeum alapításakor az építkezési telket Rozsnyó városa adományozta a múzeumnak, (klinko) KÖZLEMÉNYEK Ezúton értesítjük és meghívjuk az érdeklődőket, felnőtteket és fiatalokat, szülőket, nagyszülőket és tanárokat a Magyar Ifjúság Érdekeit Védő Szövetség II. országos Ki Mit Tud? döntőjére és díjkiosztással egybekötött gálájára. A döntő 1994. február 26-án 10-től 18 óráig, a gála 1994. február 27-én 14 órától lesz. Helyszín: Léva, Družba Művelődési Ház. XXX Február 19-én, szombaton, 16 órai kezdettel a pozsonyi Csemadok székházában Dr. Endrey Antal a Magyar Kereszténymozgalom elnöke, A szentkorona eszme címmel, vasárnap 10 órai kezdettel a ferenciek refektóriumában Az ég üzent Natália nővér által címmel tart előadást. xxx Az MKDM Pozsony Területi Választmánya tisztelettel meghívja Önt a Politizáló pozsonyiak klubja rendezvényére, melyet 1994. február 21-én, hétfőn 16 órai kezdettel tartanak a Csemadok nagytermében. Vendégek: Csáky Pál, az MKDM és Duka-Zólyomi Árpád, az Együttélés parlamenti frakcióvezetői, akik a legfrissebb politikai helyzetről tájékoztatják a megjelenteket és válaszolnak a feltett kérdésekre. KAUKÁZUSI KONFLIKTUSOK Sokoldalú rendezési törekvések Miért mondott le Willy Brandt? (TA SR-hír) Willy Brandt német exkormányfő húsz évvel ezelőtti drámai lemondásának valódi okaira derült fény abból az eddig titkosan kezelt dokumentumból, amelyet a F'ocus című német folyóirat tett közzé. Ez azt bizonyítja, hogy az akkori német-keleti közeledési politikát megalapozó szociáldemokrata funkcionárius szexuális botrányai miatt kényszerült a teljesen váratlan lemondásra. Brandt tulajdonképpen nemcsak egy Guillaume nevű ügynök áldozata lett, akit a keletnémet titkosszolgálat épített be a bonni kancellári hivatalba, hanem saját gyengesége is közrejátszott lemondásában. Ez az ügynök szerezte Brandtnak a szolgálatkész hölgyeket, s persze magnószalagra vette mindazt, ami Brandt ágyában történt. Az egykori német kancellár ezek után zsarolhatóvá vált és arra kényszerült, hogy továbbra is hivatalában tartsa Guillaume-t, jóllehet tudta róla: ellenséges ügynök. Melléfogás az átülésekkel Ma mumus kell, ott van Magyarország, de ha jó példa kell, természetesen akkor is kéznél van Budapest. A szlovák kormányfő a napokban több ízben sem ment messzebb példáért, csak közvetlenül a szomszédba. Követendőnek nevezte a magyar gyakorlatot, s váltig állította, hogy a Duna túlpartján is létezik az imperatív képviselői mandátum. Vagyis: Vladimír Mečiar úgy tudja, a magyar törvényhozásban sem megengedett, hogy egy képviselő gondoljon egyet és egyszerűen átálljon egy másik parlamenti párthoz. Budapesten erre azt mondják: átülés, Pozsonyban pedig azt: mezcsere. Nálunk ezért - a miniszterelnök szándéka szerint - a képviselői mandátum elvesztésével kellene lakolnia a rakoncátlan honatyának. Odaát pedig valójában a haja szála sem görbül meg annak a törvényhozónak, aki történetesen a padcsere mellett dönt. Állítson bármit is a korántsem tévedhetetlen szlovák politikus, a magyarországi képviselők a lelkiismeretükre hallgatva két választás között bármikor átpártolhatnak, ha nem tudnak a továbbiakban egyetérteni pártjuk irányvonalával. Kupa Mihály expénzügyminisztert például hiába keresnénk az MDF padsoraiban, mert időközben átült a függetlenekhez, Pozsgay Imrét is Horn Gyula környezetében, mert saját pártot alapított. Jóideje már Csurka István viszont sem az MDF padsorait koptatja, hanem a Magyar Élet és Igazság Párt vezéreként egyfolytában szidalmazza anyamozgalmának politikáját. A legfrissebb példa pedig pár Fideszes képviselő átvedlése SZDSZ-essé. S nem egyedi G. Nagyné Maczó Ágnes esete sem, aki kétszer is padszomszédokat cserélt, először MDF-pártiból vált függetlenné, ősz óta pedig Torgyán József padtársaként nyomja a gombot. Rajta kívül akad még olyan képviselő, akit Mečiar többszörösen visszaeső bűnözőnek minősítene. Sajnos, sem a modori DSZM-tanácskozáson, sem a Lépések vitaműsorban, de még a keddi Pressclubban sem akadt senki, aki közbevetette volna: homlokegyenest más a magyar parlamenti gyakorlat, mint ahogy azt Mečiar állítja. A szlovák újságirókollégák is néma hallgatással fogadták a kormányfő fejtegetését, s nem rántották le a leplet e célzatos hazugságról. Vélhetően azért, mert maguk sem tudják, mi a helyzet odaát. A magyar országgyűlési gyakorlatot ismerő itteni magyar újságíró meg egyszerűen nem szólhatott a valótlanságáról, mert konok következetességgel ezúttal is nélkülünk zajlott le a Pressclub... P. VONYIK ERZSÉBET I

zrael az utóbbi napokban kétfrontos küzdelemre kényszerült. Az egyiptomi Tabában politikai csatát vívott a mind elégedetlenebb és türelmetlenebb palesztin tárgyalóküldöttséggel, északi határai mentén pedig fegyveres harcra kényszerült a DélLibanonból támadó síitákkal szemben. Egyik fél sem verte nagydobra, hogy mire jutottak Tabában négynapi tárgyalások után. Kétségtelen azonban, hogy tovább közeledtek az álláspontok a palesztin rendőrség felállítása, a közös járőrök tevékenysége, a zsidó települések biztonsága ügyében. Hiszen a megbeszélések a jövő héten Kairóban folytatódnak, s akkor már - tájékoztattak palesztin részről — csak bizonyos létszámokat és más apróságokat kell tisztázni, mivel az elvekben már megegyeztek. Fennáll azonban az a veszély, hogy ezeket a nehezen született eredményeket megkérdőjelezi a libanoni-izraeli határon kialakult újabb feszültség, s az sem kizárt, hogy libanoniak lesznek a palesztin-izraeli különszerződés sírásói. A Dél-Libanonban komoly katonai és politikai erőt jelentő Hezbollah nevű Irán—barát síita mozgalom a hét eleje óta naponta intéz támadásokat a Libanon területéből önkényesen kihasított úgynevezett biztonsági övezet ellen, amelyet elsősorban az Izrael zsoldjában álló Dél-libanoni Hadsereg ellenőriz és védelmez. A támadást válaszcsapás követi, s bár a károk és veszteségek nem számottevőek, ezeken az incidenseken elbukhat az egész közel-keleti békefolyamat. De nézzük, mi van a felmelegített viszály mögött. MÁSODIK FRONT Tény, hogy a bejrúti kormány nem nagyon tudja befolyásolni mindazt, ami a déli országrészben történik. Viszont Szíria akkor vethetne véget ezeknek a provokációknak, amikor csak akar. De nem akar. Nem akar, mert ilyen módon is nyomást gyakorolhat Izraelre, demonstrálhatja katonai és politikai erejét, befolyását. Ezt az eszközt is bevetve akarja rákényszeríteni Izraelt, hogy minden feltétel nélkül és teljes egészében kiürítse a Golan-fennsíkot. Damaszkusznak van még egy érve. Megegyezett Jordániával és a befolyása alatt lévő Libanonnal, hogy nem kötnek különbékét Izraellel, csak a globális megegyezéshez járulnak hozzá. Közben persze mindhárom ország folytatja a kétoldalú tárgyalásokat, s meg is egyeznének külön-külön is, ha sikerülne elég engedményt kicsikarniuk. Hiszen ilyen módon, precedenst teremtve, az adott ország támogatná a többiek pozícióját is. Csakhogy az 1991-ben kezdődött tárgyalássorozat eredményeként eddig egyetlen különszerződés született, az izraeli—palesztin, amely kezdetben ugyan példaértékűnek tűnt, ám a megvalósítása nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. Szíria, Libanon és Jordánia szeretne elkerülni egy ilyen diplomáciai csapdát. Ezért hozakodnak most elő korábbi megegyezésükkel, ezért tárgyalgatnak csak ímmel-ámmal Washingtonban. S közben felhánytorgatják a vendéglátóknak azt is: nem tesznek eleget ígéretüknek, nem kapcsolódnak be aktívan a megegyezés mielőbbi elérésébe. Látni kell az érem másik oldalát is. Nyilvánvalóak azok a félelmek, amelyek túlzott óvatosságra késztetik Izraelt. Érthető az is, hogy nehezen mond le a megszállt területekről, amelyeket - úgymond - már belakott. Ám bármilyen nehéz, döntenie kell. A tét a béke vagy a háború. Erre figyelmeztetnek az ártatlannak tűnő dél-libanoni incidensek. Megnyugtató viszont, hogy a veszélyt Damaszkusz és Bejrút is tudatosítja: Hafez Asszad szíriai elnök és Rafik Hariri libanoni kormányfő tegnap háromórás tárgyalások után az Izrael elleni rakétatámadások azonnali beszüntetésére szólította fel a Hezbollah vezetőit. Egyben jelzés ez Izrael felé: békét akarnak, de tisztességeset. GÓRFÖL ZSUZSA JELCIN TALÁLKOZOTT KORMÁNYFOJEVEL