Új Szó, 1994. február (47. évfolyam, 25-48. szám)

1994-02-17 / 39. szám, csütörtök

1994. FEBRUÁR 17. ÚJ szól GAZDASÁG 6 Alapítvány az önkormányzatokért A közelmúltban Nagymegycren tartott önkormányzati tanácskozással egy új alapítvány jelentkezeti a hazai közéletben. Angyal Bélát, a Civitas Alapítvány igazgatóját terveikről kérdeztük: - A Civitas Alapítvány elsősorban az önkormányzatok munkájának a sgítésére jött létre. Alapszabályunk értelmében támogatjuk az önkormányzati képviselők és a polgármesterek szakmai felkészülését, regionális szerveződéseiket, megpróbáljuk elősegíteni az önkormányzatok közötti információáramlást, és regionális szinten szeretnénk hozzájárulni a szlovák-magyar megértéshez. Az alapítványt január elején jegyezték be, és kuratóriumába igyekeztünk neves polgármestereket felkérni. így például Csanda Endrét Érsekújvárból, Öllős Árpádot Dunaszerdahclyről és Lukács Vincét Kamocsáról. Ezenkívül szeretnénk létrehozni egy ötventagú tanácsot, amely az alapítvány szakmai hátterét biztosítaná, és ebben polgármesterek mutatnának rá a konkrét problémákra, amelyekkel foglalkoznunk kell. • Mire összpontosítja majd az alapítvány a működését? -Elsősorban konferenciákat, tanfolyamokat szervezünk, illetve a felvetődő témákhoz kötődő kiadványokat tervezünk. Idén 27 rendezvényre kerül sor Dél-Szlovákia 13 járásában. Ezeken három témára összpontosítunk: a községek gazdálkodására, másodikként jogállásukra és működési zavaraikra, végezetül pedig harmadik témaként a községek társadalmát vizsgáljuk meg, vagyis azt, hogy az önkormányzatok mennyire képesek ellátni a közösség szolgálatát, együttműködni a helyi társadalmi szervezetekkel, pártokkal, polgári kezdeményezésekkel. Szó esik majd az ifjúságpolitikáról és a kultúráról is. • Miből finanszírozzák tevékenységüket? -Jelenleg alapítványokhoz fordultunk ennek biztosítására, de keressük a kapcsolatot a vállalkozókkal, sőt közvetlenül az önkormányzatoktól is segítségei fogunk kérni. TUBA LAJOS A Civitas Alapítvány számlaszáma: VÚB Komárno, exp. Kolárovo 1121948-142/0200 RÉSZVÉNYTÁRSASÁGI SZÍNJÁTÉK - KISBEFEKTETŐK STATISZTÁLÁSÁVAL Elektronikai üzem bukás előtti kötéltánca Érdekesnek és izgalmasnak ígérkező rendkívüli közgyűlésre invitálta az újságokban közzétett meghívó a pöstyéni TESLA Rt. részvényeseit. A program szerint tisztújítás, alapszabály-módosítás és az alaptőke radikális csökkentése várt jóváhagyásra. Végül is ebből a programból az alaptőke csökkentése kimaradt, s a közgyűlés olyan gyorsan lezajlott, hogy a szavazatok megszámlálása tovább tartott, mint az egész tanácskozás. A Nemzeti Vagyonalapnak csak alig több mint 30 százalékos részesedése van az említett részvénytársaságban, dc mivel a Tesla tízezer részvényese közül alig százan vettek részt a rendkívüli közgyűlésen, a vagyonalap által képviselt és jelen levő csaknem 90 százalékos vagyonhányad egyértelművé tette a tanácskozást, illetve a szavazást. A többiek csupán a törvényesség kulisszáit szolgáltatták ehhez a színjátékhoz. A vagyonalap képviselője — az erőviszonyok tudatában — nem indokolt és nem magyarázott. Egyszerűen előterjesztette a módosító javaslatokat, majd önmaga megszavazta azokat. A résztvevők közül többen megjegyezték, ezért bizony nem volt érdemes eljönni. Aki pedig vette magának a fáradságot, és mégis elment a TESLA említett közgyűlésére, rövid és kemény leckét kapott abból, hogy jól megválasztott stratégia esetén mit jelent az akár csupán relatív vagyontöbbség, s mire is megy ki a játék. Nyiívánvaló, hogy a kisrészvényesek sehol nem tudják közvetlenül befolyásolni a döntéseket, meghatározni a működés alapszabályait, ennek ellenére nem tudok szabadulni a gondolattól, mi lenne, ha egy ilyen közgyűlésre az összes részvényes eljönne, s megpróbálná érvényesíteni érdekeit. Aki a vagyonjegyes privatizáció első hullámában részvényt jegyzett az említett társaságnál, bizonyára tudatában volt annak, hogy a szlovákiai elektronikai ipar egykori fellegvára által kiadott részvények nem fogják döntögetni a tőzsdei csúcsokat. Ennek ellenére az új épületek és a kiépített infrastruktúra kedvező feltételeket biztosított egy esetleges új üzleti stratégia megvalósításához. Nos, úgy tűnik, az említett kedvező feltételeket nem tudták kellőképpen kihasználni a vállalat vezetői. Kél éve ugyan a kötélen táncolás magasiskoláját mutatják be a hitelezőknek, hiszen gyakorlatilag a gyártási program hiánya és a belőle fakadó fizetésképtelenség miatt leállt a gyár, s a részvénytársaság több mint 1,7 milliárdos alaptőkéjéi jóformán teljes egészében be kellett táblázniuk. A termelést azonban nem sikerült felújítaniuk, s továbbra is csak a létfontosságú részlegeket tartják működésben, az energiaszolgáltatást minimálisra csökkentették számukra, sőt a fűtésre szolgáló földgáz csapját el is zárták. A vállalatvezetés elsősorban a volt KGST-piac szétesésével indokolja a rendkívüli gondokat. A korabeli fejlesztések és a befejezetlen beruházások következtében egyre fokozódó hitelkövetelések megoldhatatlan helyzet elé állították a vezetést. Mindezt a gyűlés elején írásban is megkapták a részvényesek, így hát Bohumil Kováé, a részvénytársaság igazgatótanácsának elnöke immár csak a benne felsoroltakat ismételhette meg. Amikor az elmúlt év közepén egyértelművé vált, hogy a cég megérett a csődeljárásra, a júliusi rendkívüli közgyűlés után meg is indították ezt. Az elmúlt év tizenegy hónapja alatt elért több nnnl 600 millió koronás veszteség egyértelműen bizonyítja, itt már a csoda sem segíthet. A hitelezők futnak a pénzük után, s így a szalmaszálba is belekapaszkodnak. Ennek egyik lehetősége az alaptőke rendkívül radikális csökkentése lett volna, amit néhány tisztázatlan fejlemény miatt ugyan elnapoltak, de úgy tűnik, kénytelenek lesznek megtenni. Az elképzelések szerint az 1,7 milliárdos alaptőkét 5,74 százalékra csökkentenék, ami gyakorlatilag az egyhuszadára csökkenti majd le a TESLA-rcszvények amúgy sem túlságosan magas értékét. Az már köztudott volt, hogy a TESLA anyagi helyzete szinte reménytelen, a rendkívüli közgyűlést azonban tulajdonképpen nem is ennek a ténynek a részvényesekkel való ismertetése céljából hívták össze, hanem inkább azon változtatások gyors végrehajtása érdekében, amelyeket a Nemzeti Vagyonalap központjában az év elején eldöntöttek a végrehajtó hatalom és az állami tulajdonból privatizált vállalatok érdekösszefonódásának megerősítésére. Nevezetesen, hogy azokban a részvénytársaságokban, amelyekben a vagyonalap megfelelő részesedéssel van jelen, az alapszabály megváltoztatásával az alap vezető szerepét sikerüljön úgy megerősíteni, hogy a privatizációs törvény kormány által javasolt módosításának sikertelensége esetén is biztosított legyen a megfelelő befolyás lehetősége. Az említett részvénytársaságokban ugyanis az alapszabály módosításával a felügyeleti tanácsok kezébe megy át a döntéshozatal, a módosítások alapján például az igazgatótanács tagjainak kinevezéséről ezután nem a közgyűlés, hanem a felügyeleti tanács dönt. Mondani sem kell, hogy az alap már most biztosította megfelelő részvételét ezekben a tanácsokban. S hogy a pöstyéni példa nem egyedi eset, elég végiglapozni az újságok hirdetési oldalain, hogy lássuk, ezekben a napokban egymás után hirdetik meg a részvénytársaságok rendkívüli közgyűlését, amelyek programja kísértetiesen hasonlít az említettre. Mindenütt az alapszabály módosítása és a személyi változások szentesítése a közgyűlések legfontosabb pontja. Képletesen szólva: kísértet járja be az országot, a privatizáció egy kézben tartásának kísértete. Úgy tűnik, az állam megtalálta azokat a módszereket, amelyek révén az idevágó törvény esetleges kedvezőtlen kitételei ellenére is megőrizheti befolyását. Elsősorban azokban a részvénytársaságokban fognak hozzá a változtatásokhoz, amelyekben a vagyonalap részesedése ezt lehetővé teszi. Logikusan számolnak azzal, hogy a kisrészvényesek közül úgysem jön el mindenki ezekre a közgyűlésekre, s így akár 30 százalékos részesedéssel is véghezvihetik az elképzeléseket. Mert a rendkívüli közgyűlések eddigi lefolyásából csupán arra következtethetnek a kisbebefektetők, hogy egyszerűen beintenek nekik. Képletesen kifejezve így: a jobb kar derékszögben behajlított könyökhajlalába belehelyezik a bal alkart, miközben mindkét kezel ökölbe szorítják. A nyomatékosság kedvéért akár hozzá is tehetik: Ezt nektek! S ha a helyzet vagy a szükség úgy kívánja, a vagyonalap beültetett emberei majd meghozzák a szükséges döntéseket. A nevükben, helyettük, viszont nem kétséges, kinek az érdekében. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ AMIKOR A KUTATÓINTÉZETET IS MINŐSÍTIK Lépésváltás az érsekújvári VUNAR-ban Közismert, milyen gondokkal küszködnek, milyen új kihívások elé néznek a hazai vállalatok és agrárszövetkezetek. Az ország kettéválása, a keleti piacok elvesztése, a hitellehetőségek szűkös volta, mind-mind nehezíti a gazdaság szerkezetváltását és talpra állását. A cégek és mezőgazdasági szövetkezetek valóban súlyos problémái mellett valahogyan háttérbe szorul a tudományos intézetek, a kutatóközpontok megváltozott körülmények közötti helykeresése. Talán csak a Szlovák Tudományos Akadémiáról történt elbocsátások és az egyetemek súlyos anyagi gondjai kaptak nagyobb publicitást. Dél-Szlovákiában viszonylag kevés jelentősebb kutatóközpont működik, ezek egyike az érsekújvári VUNAR, az egykori szerszámfejlesztési kutatóintézet. Az intézményhez érre úgymint, lát__szólag -semmi sem változott. A~mü-~ dern épület előli még mindig a VUNAR feliratú jelzés díszeleg, a földszinti csarnokban pedig az ott kifejlesztett termékek műszaki rajzai láthatók. De ez csak a felszín; a főbejárat két oldalán számos cégtábla díszeleg, különböző profilú korlátolt felelősségű társaságoktól kezdve egészen a bankfiókokig terjed a lista. Gémesi Károly, a kutatóintézet igazgatója magyarázta ennek okát: - Az 1990-től tarló nagyarányú elbocsátások révén számos helyiség megürült. Ezeket most bérbe adják az -érdeklődőknek, s az ebből befolyó pénzösszeg valamit javít Helyzetünkön. Hiába, a VUNAR sem úszta meg elbocsátások nélkül. A 80-as évek derekán mintegy 400 fői alkalmazó intézetben 1989-ben már csak 465en dolgoztak, míg jelenleg mindöszsze 170 a létszám. Ha viszont megvalósulnának a VUNAR célkitűzései, akkor idén nemcsak megáll a létszámcsökkenés, hanem akár további 40-50 új alkalmazott számára is tudna munkalehetőséget teremteni. De ne vágjunk az események elébe! A VUNAR, amely immár csak hagyománytiszteleiből őrzi a szerszámfejlesztési kutatóintézet rövidítést, ugyancsak megszenvedte Csehszlovákia kettéválását. A fénykorában mintegy 60-65, többnyire szerszámgépeket gyártó vállalatot és három kutatóintézetet tömörítő mai szóhasználattal élve - holding részeként működött az érsekújvári kutatóközpont. Az 1989-es fordulatot követően a holding szétesett, az állami torrások pedig elapadtak. Két kitörési lehetőség állt előttünk. Az egyik, hogy gyártócsarnokainkban a prototípusok mellett a tömegtermeléssel is próbálkozzunk. A másik a minőségi szolgáltatások felé történő elmozdulás. Szerintünk a szabványosítás, a hitelesítés, a minőség terén nagy lehetőségek előtt állunk - vázolta fel Gémesi Károly a továbblépés útját. Valóban, különösen az utóbbi terület kiaknázatlan Szlovákiában. Az egykori állami vállalat 1992 májusától részvénytársasággá alakult át, és teljes egészében a Nemzeti Vagyonalap kezébe került. A vagyonjegyes privatizáció első hullámában teljes egészében elkeltek az intézet részvényei. A VUNAR 1992-ben még 24 millió koronás veszteséggel zárt, tavaly már kedvezőbb volt a mérleg. Az eddig felhalmozott adósságok kezelésére egyfajta vállalatmegmentési tervet dolgoztak ki. Van még egy anyagi jellegű probléma, mégpedig a kölcsönös körbetartozás kérdése. - A VUNAR beszállt a FIZAKO két,a kölcsönös körbetartozást mérséklő fordulójába. Összesen hatmillió korona tartozási írtunk le. Véleményem szerint jobb lett volna, ha a FIZAKO fordulóiban való részvételt hamarább kötelezővé tették volna, dc így is segített - tette hozzá Gémesi Károly. Komoly lépésváltás előtt áll a 23 éves érsekújvári kutatóintézet. Fokozatosan módosul a profilja, az elméleti kutatás és fejlesztés a gyakorlati gyártással bővül(t). A VUNAR a megváltozott körülmények között - kiaknázva tradícióit - a kiváló minőségre, a tudásigényes termékek gyártására helyezte a hangsúlyt. Rövidesen eldől(het), vajon a kutatóintézet lépésváltása meghozza-e a kívánt eredményeket. SIDÓ H. ZOLTÁN Csehszlovákia kettéválása után nyugati szomszédunknál maradt a minősítésre jogosult intézetek, kapacitások mintegy 85 százaléka. Szlovákiában jelenleg csak Pöstyénben vannak meg erre a megfelelő feltételek. A VUNAR, amely korábban a szerszámtartókra, különböző befogókra, alkalmazott elektronikára és robotfejlesztésre szakosodott, szintén komoly szellemi és műszaki potenciállal rendelkezik e téren. Ahhoz, persze, hogy a kutatóintézet minősítést, hitelesítést adhasson, magát a műszereit, sőt az egész központot minősíteni kell. - A fő cél tehát, hogy megfeleljünk a Nemzetközi Szabványosító Szervezet normájának, az ISO 9000 előírásnak. Jelenleg éppen azon dolgozunk, hogy mihamarább megszerezzük egy elismeri nyugati minősítő cég certifikátumát - közölte az igazgató. A másik ígéretes terület pedig a sorozatgyártás.