Új Szó, 1994. február (47. évfolyam, 25-48. szám)
1994-02-16 / 38. szám, szerda
KALEIDOSZKÓP ... t—r—ľľ-f 1994. FEBRUÁR 16. " .... •:. 1 "' . • " . •"'••'•" . Ml.., , . m.,1.111i! . Február 15-étöl ismét: KI HOGYAN, MEDDIG NYÚJTHATJA BE KÉRELMÉT Ha kárpótlásra jogosult - Magyarországon (Interjúnk első részét lapunk tegnapi számában közöltük) • Az okmányokat hitelesíttetni kell? Mármint a másolatokat? - Az okmányokat nem kell hitelesíteni, csak az aláírásokat, de erre később szeretnék visszatérni. Lezárva a hadifogság tényének igazolásával kapcsolatos, a fentiekben (tegnapi számunkban - a szerk. megjegyzése) tárgyalt témakört, szeretném hangsúlyozni, tapasztalatunk az, hogy a kérelmet benyújtó a honvédségi irattárból kaphat valamilyen igazolást, és nagyon nagy az esély, hogy a válasz kedvező lesz. • Mi a teendő abban az esetben, ha valaki már beadta a kérelmet, a válasz még nem érkezett meg, időközben viszont a volt hadifogoly, netán a felesége is elhunyt. - Abban az esetben, ha már beadták a kérelmet, és mire megjön a válasz, az, aki jogosult a kárpótlásra, meghal, a hagyatéki tárgyalásnál a közjegyzőnél be kell jelenteni, hogy még várunk egy ilyen kárpótlást, melynek köztudottan anyagi értéke van. A közjegyző meghatározza, hogy ki a törvényes örökös, a törvényes örökös pedig fölveheti a kárpótlási jegyeket. • Visszatérhetnénk tehát az aláírások hitelesítésére. - Többen panaszkodtak, hogy nem hajlandók hitelesítem aláírásukat a közjegyzőségen vagy az anyakönyvi hivatalban, azzal az indokkal, hogy az magyar nyelvű szöveg. A hivatalnokok egy dologról feledkeznek meg: nekik nem a magyar szöveget kell hitelesíteniük, hanem az illető aláírását. Azt pedig bárhová teszi az iratra, hitelesíteni köteles a hivatalnok. Szeretném hangsúlyozni, hogy ilyen esetekben nyugodtan mondják meg a hivatalnoknak, hogy nem utasíthatja vissza a kérést, mert nem az okmányt, hanem az aláírását kéri hitelesíttetni. • Hol szerezhetők be a már említett 60 koronáért a szükséges nyomtatványok? - Ha valakinek nyomtatványra van szüksége, írjon egy levelet nagykövetségünknek - lehetőleg ajánlott küldeményként adja fel, hogy meg is kapjuk -, a levélben írja le, hogy ez és ez vagyok, erre és erre a címre hány darab nyomtatványt kérek. Utánvéttel elküldjük. A borítékot a pozsonyi magyar nagykövetségnek címezzék, szlovákul: Veľvyslanectvo Maďarskej Republiky, Palisády 54, Bratislava, 811 06. • Lapunkban már hetek óta hirdeti munkáját a Co-Impex Kft., amely nagyon csekély ellenszolgáltatás fejében vállalja a kárpótlási jegyek kezelésével, áthozásával, befektetésével stb. kapcsolatos teendőket. Rajtuk kívül több más társaság is foglalkozik ilyen tevékenységgel, de - amint hírlik - nem mind tisztességes feltételekkel. - Nekünk is tudomásunk van ezekről. Segítséget nyújtanak az .érdeklődőknek akár a nyomtatványok beszerzésében, akár azok kitöltésében, és a kárpótlási jegyek kezelésében is. Ezek a társaságok, cégek már üzleti alapon teszik ezt, a nyomtatványok tehát nyugodtan beszerezhetők tőlük is. A harmadik megoldás az, hogy ha valaki a határ mentén lakik, az „átsétál" a túloldalra, ahol a kijelölt postahivatalokban (a budapestiek és az észak-magyarországiak címét az alábbiakban közöljük) árusítják. Fontos tudnivaló, hogy a beadvány formanyomtatványon március 15-éig, pontosabban az ünnepre való tekintettel 16-áig beérkezzen a kárpótlási hivatalba. Ha erről a határidőről lemarad, teljesen mindegy lesz, hogy az illető mit mond, igényét már elveszíti. Az lenne a kérésem azokhoz, akik a kárpótlási igényüket be akarják adni, hogy ne utazzanak fölöslegesen messzire, küldjék hozzánk postán az igényüket, mi garantáltan továbbítjuk. Persze, Pestre is küldhetik, a formanyomtatványhoz adott megcímzett borítékban. A borítékon szerepel egy R szám, ez alatt tartják nyilván a beérkezett igényeket. Nagyon fontos, hogy ezeket a számokat mindenki jegyezze fel magának, mert ha később bármilyen problémája adódik, e szám alapján könnyen megtalálható a beadvány. A következő jótanácsom lenne: sokan megkapták már ugyan a kárpótlási határozatot, de sokan még nem. Eddigi információim szerint majdnem 10 ezren nyújtottak be Dél-Szlovákiából kárpótlási igényt, és eddig 4500 határozatot postáztak. A többit egyszerűen nem győzik feldolgozni, idő kell hozzá. Van, aki nyugtalankodik. Sajnos, nyugtalanságuk jogos is lehet, mert olyan visszajelzéseink is vannak, hogy beadványuk egyszerűen nem jutott el a címzetthez. Mivel azt nem tudjuk vállalni - és a Kárpótlási Hivatal sem tudja —, hogy telefonhívásra vagy levélben érkező kérdésre megválaszoljuk, hol áll az ügyük, és az illető bizonytalan, úgy érzi, valami gond van a beadványával, annak azt tanácsolom: kockáztasson meg még egyszer 60 koronát, és nyújtsa be még egyszer az igényét. Legfeljebb kétszer adja be, de ha ezt a mostani lehetőséget elmulasztja, újabb alkalma már nem lesz kárpótlási igényének érvényesítésére. • Néhány szót ejthetne a kárpótlási jegyek hasznosításáról is. — Egy dolgot kell tisztán látni: a kárpótlási jegy értékpapírként működik. Gyakorlatilag ez egy váltó, ami az állam kötelezettségvállalását jelenti az illetővel szemben. A kárpótlási jegy felhasználása többféle lehet. Eladható, mint értékpapír a tőzsdén, éspedig napi árfolyamon. Ez változó, volt már 50 százalék, és volt már 70 százalék is. Ilyen esetben a kárpótlási jegy minimálértékének mondjuk a 60 százalékát fizetik ki a különböző brókercégek. Az illető forintot kap érte, amivel azt csinál, amit akar: Külföldiek esetében, persze, fölmerül a gond, hogy miképpen hozza át. Ebben az esetben is azt tudom válaszolni, hogy forduljanak azon cégek Valamelyikéhez, amelyek felajánlják, hogy áthozzák a pénzüket, vagy az érte vásárolt árut, hivatalosan, a szükséges formaságok megtartásával. Azt javaslom, hogy senki se kezdje saját maga intézni a vámot stb., mert elmegy tőle az életkedve, attól meg mindenkit különösképpen óvok, hogy megpróbálja becsempészni a forintot vagy az érte vásárolt árut. Lebukhat, és mindene odaveszhet, ráadásul meg is büntethetik. A hasznosítás másik formája az, hogy magyarországi privatizációban vesz részt az illető. Van egy harmadik lehetőség is, de az az itt élők esetében nem jöhet számításba. Arról van szó, hogy kárpótlási jeggyel kielégíthető az illető állammal szembeni tartozása is. Mivel olyan szlovákiai lakos aligha van, aki Magyarországnak tartozik, marad a második lehetőség, a privatizációban való részvétel. Ennek az a lényege, hogy a kormány folyamatosan kiad bizonyos részvényeket, amelyekre a kárpótlási jegyek becserélhetők. Ilyen részvény volt például a Pick-részvény, s akik tavaly áprilisban ezt jegyeztek a kárpótlási jegyükért, azok rendkívül jól jártak, hiszen e részvények árfolyama azóta megnégyszereződött. Vagyis a belőle származó haszon 400 százalékos. Ez, persze, lutri, hiszen ez már úgy működik, mint a tőzsde. Aki itt befektet, annak tisztában kell lennie azzal, hogy kockázatot vállal. További variáció, hogy a külföldi kárpótoltak magyarországi privatizációban vesznek részt. Ezt úgy tehetik meg, hogy mondjuk többen összeállnak vagy igénybe veszik egy ilyennel foglalkozó cég segítségét, és azt mondják: a Balaton partján megvesznek egy panziót vagy egy sütödét. Ez pedig úgy működik majd a jövőben, mint bármilyen más befektetés, vegyes vállalat. Aki így tesz, az gyakorlatilag kárpótlási jegyével egy hosszú távú befektetést valósított meg, aminek a hasznából elsősorban a gyerekek, majd az unokák részesülnek. Akinek nem napi kenyérre kell ez a kis pénz, az jól teszi, ha a befektetésnek ezt az utóbbi formáját választja. Ha ugyanis valaki privatizációban vesz részt, akkor kárpótlási jegye nominálértékének a kamatos kamatával működik. A kárpótlási jegy kiadása óta kamatozik, amennyiben befektetésként használja föl. így egy 100 ezer forintos kárpótlási jegy ma 142 ezer forintot ér. A magyar parlament vagy két héttel ezelőtt döntött egy újabb lehetőségről, melynek értelmében külföldieknek is lehetőségük nyílik arra, hogy életjáradék fejében leadja kárpótlási jegyét. Tehát leadott kárpótlási jegyeinek arányában élete végéig kap az államtól egy meghatározott összeget. • Sokat hallani üzérekről is, akik kihasználják a tájékozatlan s feltehetően kispénzű kárpótlásijegy-tulajdonosoka t. - Mi is hallottunk hasonló esetekről, olyanokról, hogy különböző, számunkra ismeretlen cégek képviselői megjelennek a kárpótlási jegyeket birtokló idősebb embereknél, akiknek felajánlják kárpótlási jegyeik megvételét. Azzal, hogy azonnal, készpénzben, ha valaki úgy kívánja, valutában fizetnek. Mielőtt valaki elfogad egy ilyen ajánlatot, gondolja végig a dolgokat, mert megtörtént már, és még meg is történhet, hogy a kárpótlási jegy nominálértékének körülbelül a 20 százalékát ajánlják számára. Márpedig jóval többet kaphat ennél már akkor is, ha ezt legálisan eladja. • Köszönöm a tájékoztatást. PÁKOZDI GERTRÚD Az alábbi budapesti és észak-magyarországi postahivatalokban is beszerezhetők a kárpótlási formanyomtatványok és borítékok: Budapest 4., 1364, V., Városház u. 18. Budapest 62., 1376 VI., Teréz krt. 51. Budapest 72., 1426 VII., Baross tér 11/c Budapest 112., 1502 XI., Fehérvári u. 9-11. Budapest 114., 1525 XII., Krisztina krt. 6-8. Csepel 1., 1751 XXI., Szent Imre tér 21. Komárom-Esztergom megye: Tatabánya 1., 2081 Fő tér 30. Nógrád megye: Salgótarján 1., 3101 Tanácsköztársaság tér 1. Pest megye: Vác 1., 2601 Postapark Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Miskolc 1., 3501 Kazinczy u. 16 Heves megye: Eger 1., 3301 Széchenyi u. 22 Győr-Moson-Sopron megye: Győr 1., 9001 Bajcsy-Zs. u. 46. Vas megye: Szombathely 1., 9701 Kossuth L. u. 18. A pozsonyi nagykövetség kéri az érdekelteket, hogy a félfogadási napokon a kijelölt időpontban jelentkezzenek személyesen, illetve telefonáljanak. Félfogadás: hétfőn, szerdán és pénteken, 9-től 12 óráig. Telefonszám: 321 086 illetve 335 601. XXX A magyarországi kárpótlási nyomtatványok 60 koronáért megvásárolhatók a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom komáromi, érsekújvári, galántai, nagycsalomijai, zselizi és királyhelmeci területi irodájában, illetve az MKDM központi irodájában - Bratislava, Žabotova 2 - is, Hóka Lászlónál. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a magyarországi kárpótlással kapcsolatos esetleges kérdéseiket küldjék szerkesztőségünkbe, szakértők bevonásával megválaszoljuk azokat. A borítékra írják rá: Kárpótlás. LAKÓ - HÁZ - ÜGY K. K.: A szüleim városban, állami lakásban laknak, amelyet még nem vettek meg. Én a családommal falun élek. Szerettem volna állami lakásra feliratkozni, de a hivatalban azt mondták, hogy mivel nem vagyok helybéli lakos, a nyilvántartásba nem vehetnek fel. Azt szeretném megtudni, hogyan örökölhetem meg a szüleim állami lakását úgy, hogy az ne legyen törvénybe ütköző? Meg kell vásárolniuk az öröklést megelőzően a lakást? Elég lenne az, ha bejelentkeznénk oda? Az állami bérlakásokat (újabban rendszerint községi bérlakásokat) örökölni nem lehet. Örökölni lehet a lakásszövetkezeti tagrészt, amelyhez, ugye, valahogy társul a szövetkezeti lakás bérleti joga. Ezt fejezi ki például a Polgári Törvénykönyv 706. §-ának második bekezdése, amely szerint: ha meghal a szövetkezeti lakás bérlője, a halálával a lakásszövetkezeti tagsága és lakásbérleti joga arra az örökösre száll át, aki a lakásszövetkezeti tagrészt örökölte (még akkor is, ha sohasem lakott ebben a szövetkezeti lakásban). Egészen más a helyzet akkor, ha a lakásbérlő megvásárolta a lakását. Ilyen esetben az örökös nem valamiféle szövetkezeti tagrészt, vagy lakásbérleti jogot örököl, hanem magát a lakást, mint a hagyatékba tartozó ingatlant. Az állami (községi) lakásoknál ismét eltérő a helyzet a korábban említettektől. Az állami vagy községi lakásokat örökölni nem lehet. Az állami vagy a községi lakások bérleti joga azonban a törvényben meghatározott esetekben átszállhat a Polgári Törvénykönyvben meghatározott személyekre. A lakásbérlet átszállására vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket úgy foglalhatnánk össze, hogy amennyiben az állami (községi) lakást bérlő házastársak valamelyike hal meg, akkor a túlélő házastárs válik a lakás egyetlen (vagy kizárólagos) bérlőjévé. Ha pedig az egyedüli bérlő hal meg, utána azok válnak bérlővé, akik vele a halála napján a gyermekeiként, unokáiként, szüleiként, testvéreiként, a vejeként vagy menyeként közös háztartásban éltek és saját lakással nem rendelkeznek. Az elmondottakból következik, hogy az állami vagy községi lakásokat nemcsak hogy örökölni nem lehet, de a bérleti jog akkor sem szállhat át a gyermekre, vagy az unokára, illetve a bérlő menyére, ha az említett személyek nem éltek vele közös háztartásban. A kulcsszó vagy fogalom itt a „közös háztartás". Ez jogi fogalomként nem egyszerűen annyit jelent, hogy az érintettek együtt laknak. Ennél sokkal többet, főként pedig közös számlára, közös kasszára való gazdálkodást feltételez. Tudunk persze olyan esetekről, amikor eltekintettek a közös háztartás fogalmától, de nem lehet megbízni abban, hogy mindig el fognak tekinteni tőle. Márpedig erre figyelmeztetnünk kell önt a felvetett kérdésével kapcsolatban. Azaz, nem lenne elég, ha csak bejelentkeznének a szülei lakásába. A bejelentkezés csak rendőrségi, nyilvántartási ügy, a közös háztartás pedig ténykérdés, amelyhez esetleg még azt is hozzá kell számítani, hogy ha önök falun lakással, családi házzal rendelkeznek, akkor eleve nem teljesítik a lakásbérleti jog átszállásának azon alapvető feltételét, hogy „saját lakásuk nincs". Állami lakásra „feliratkozni" még nagyobb probléma, mint a fent említettek: egyrészt azért, mert az állami lakások gyakorlatilag megszűntek, másrészt pedig azért, mert annyian várnak lakásra, hogy az illetékes hivatalok már a „feliratkozók" számát is korlátozni akarják, ami ugye nem csoda, ha figyelembe vesszük, hogy 10-15 éves kielégítetlen kérvények, igénylések hevernek a fiókjaikban. A lehető legjárhatóbb megoldás tehát az lenne, ha a szülei megvásárolnák az általuk lakott lakást, amelyet aztán ön megörökölhetne. Más kérdés viszont az, hogy a város hajlandó-e ezt a lakást eladni. Dr. P. D.
