Új Szó, 1994. február (47. évfolyam, 25-48. szám)

1994-02-15 / 37. szám, kedd

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ szói 1994. FEBRUÁR 18. Pozsony akarja a legtöbb módosítást NEM FOGADTÁK EL A KEK KISEBBSÉGVÉDELMI TERVEZETÉT Nem lehel már a külügyminiszterek márciusi értekezletén jóváhagyni azl a kisebbségi dokumentumot, amely a 10 államot tömörítő Közép-euró­pai Kezdeményezésben készül, pe­dig a tervezet cikkelyeinek 90 száza­lékában már megvolt az egyetértés. A szervezet kisebbségi munkacso­portjának múlt hétvégi pozsonyi ülé­sén azonban Szlovákia, Horvátor­szág és Ausztria képviselői bejelen­tették, hogy módosítást javasolnak a már egyeztetett bekezdésekhez. Minderről a Magyar Hírlap szá­molt be tegnap, hozzáfűzve: a ma­gyar küldöttségtől a lap megtudta, hogy a legtöbb észrevétele Pozsony­nak van és a cikkelyek túlnyomo többségét módosítani kívánja. A po­zsonyi fórumon parázs vita támadt a dokumentum azon pontja körül, amely azt mondta volna ki, hogy az államok nem módosíthatják a közi­gazgatási egységek határát úgy, hogy ezáltal a legutóbbi népszámlá­láshoz képest megváltozzon a ki­sebbségek aránya. Megfigyelők sze­rint ez is azt a gyanút erősíti, hogy a készülő közigazgatási reformmal felszeletelnék azokat a megyéket, amelyekben a magyarok jelentős arányt, vagy túlnyomó többségei képviselnek. Az is kiderült, hogy Pozsony szeretné kiiktatni a szöveg­ből a nemzeti kisebbség kifejezést, ehelyett a nemzeti kisebbséghez tar­tozó személyek fordulattal akarja helyettesíteni, mivel nem akarja elis­merni a kollektív kisebbségi jogokat. ROMAN KOV AC: Nem tértünk el az alapelvektől (TA SR-hír) A politikai realizmus alternatívája a DSZM keretén belül nem jeleni eltérést a mozgalom alap­elveitől, jelentette ki Roman Kováč, a kormány alelnöke az Aktuality tegnap esti adásában. Úgy véleke­dett, hogy szándékukat félremagya­rázzák. Kénytelen volt megállapíta­ni, hogy a jelenlegi politikai helyzet nagyon feszült. A kormány nem tud megfelelő támogatást bizlosítani a parlamentben a legfontosabb gaz­dasági és szociális törvények elfoga­dására. A kialakult helyzet demok­ratikus megoldására Roman Kováč az előrehozott választásokat javasol­ja. Az átmeneti időszak alatt is szük­ség lesz azonban a gazdasági és szo­ciális átalakítás folyamatos megvaló­sítására. Ennek érdekében javasol­ták ők a széles kormánykoalíció ki­alakítását. Legjobb lenne, ha a politi­kai pártok vezetői képesek lennének a megállapodásra. Ez azonban a kö­zöttük levő kapcsolatok miatt nem lehetséges. Ezért jött létre a legfel­sőbb vezetők részvétele nélküli kor­mány koncepciója. Amint Roman Kováč állította, nem a parlamenti választások ignorálásáról van szó, hanem a parlamentben jelenlevő po­litikai erőviszonyok figyelembe vé­teléről. Meg kell szabadulnunk a fe­kete-fehér látásmódtól és az „aki nincs velünk, az ellenünk" szemlé­lettől. Szlovákia érdeke azt kívánja, hogy megegyezzünk egymással, állí­totta Roman Kováč. * * * Az utóbbi napok politikai csatározá­sai miatt a polgárok alapvető szük­ségletei a politikai érdekszféra pere­mére szorullak, hangsúlyozta a Szlo­vák Értelmiség Fórumának nyilatko­zata, amelyben határozottan tilta­koztak a zsarolás és megfélemlítés módszerei, valamint a demokratikus intézményeket - parlamentet és a köztársasági elnököt - ért támadá­sok ellen. A nyilatkozatot Rudolf Chmel olvasta fel tegnap a Szlovák Televízió híradójában. Kínai közvetítés? (TA SR-hír) Hoszokava Morihi­ro japán kormányfő elmagyaráz­ta Bili Clinton amerikai elnök­nek, Tokió Kínát szeretné fel­kérni közvetítői szerepre, hogy végre megoldást találjanak a KNDK-t illetően, amelyet, mint ismeretes, atomfegyverek fejlesztésével vádolnak. „Japán számára fontos, hogy az USA kapcsolatba lépjen Észak-Koreával és párbeszéd út­ján működjön együtt Kínával" - mondotta Hoszokava. A japán hírügynökségek szerint Tokió egyben kész. érvényesíteni az esetleges szankciókat, amelye­ket az ENSZ Biztonsági Tanácsa foganatosíthat a KNDK-val szemben abban az esetben, ha Phenjan továbbra sem engedé­lyezi nukleáris objektumainak nemzetközi ellenőrzését. Az Egyesült Államok, Fran­ciaország és több más állam vár­hatóan a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség kormányzó­tanácsának február 21-ei ülése után követelhetik a szankciók bevezetését, amennyiben addig nem sikerül megoldást találni. A csillagász jóslata (TA SR-jelentés) Pavel Globa, az ismert moszkvai csillagász, aki annak idején megjósolta a csernobili katasztrófát, a Szovjetunió és Csehszlová­kia szétesését, most azt állítja, hogy 7-8 év múlva kirobban a harmadik világháború. Előrejelzése szerint a NATO-tagállamok és az iszlám orszá­gok állnak majd egymással szemben Oroszország, Litvánia és az észak­európai államok állítólag nem vesznek részt ebben a háborúban. Globa épp ezért nem is ajánlja Litvániának, hogy a NATO-tagságért folya­modjon. A balti országokra 1997-től vagy 1998-tól a diktatúra korszaka vár. Ez azonban nem lesz katonai diktatúra, a hatalom állítólag vállalkozó körökből származó polgári személy kezében összpontosul majd. Globa egyben figyelmeztetett a litván Ignalina alomerőműben történhető bal­esetre, igaz nem zárta ki, hogy külföldi szakértők segítségével kijavítha­tok a konstrukciós hibák. Hideghullám Európa-szerte (TA SR-jelentés) Európát február de­rekán hideghullám lepte el, a legtöbb országban a hőmérséklet jócskán a fagypont alá zuhant. A zord időjá­rás, a mínusz 24 fokos hideg nem­csak az olimpiai város, Lillehammer lakosait és vendégeit lepte meg - Szászországban tegnap mínusz 19,5 fokot mértek, Lengyelország egyes vidékein pedig mínusz 27-30 fokos hidegeket, amelyek bizony ál­dozatokat is követeltek. Lengyel­országban összesen 13 ember vesz­tette életét az elmúlt hétvége során: két halász a vízbe fúlt, amikor besza­kadt alattuk a tó jege, a tesíni „Szarlotka" bár egyik későn távozó ittas vendége megfagyott, s hasonló sorsra jutott egy trezbuni fiatalember is, aki a szomszédjától hazatérőben az utcán tért nyugovóra. Horvátországban a sűrű hóesés és a hófúvások okoztak gondokat, ugyanúgy a fővárosban, Zágrábban, ahol gyakorlatilag megbénult a köz­lekedés, mind pedig az adriai partvi­déken. Lassan, de teljesítjük az Európa Tanács ajánlásait ĽUBOMÍR FOGAŠ PARLAMENTI KÉPVISELŐ NYILATKOZIK LAPUNKNAK Ľubomír Fogaš, a Demokratikus Baloldal Pártjának parlamenti képviselője az elmúlt napokban szlovák küldöttség élén részt vett Strassbourgban az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének soros ülésén. Lapunknak adott interjújában nyilatkozik erről a tanácsko­zásról is, valamint kifejti véleményét arról, hol tart Szlovákia a múlt év júniusában történt tagfelvételekor tett ajánlások teljesítésében. • Szlovákiát tavaly bizonyos meg­kötésekkel vették fel az Európa Ta­nácsba. Ezeknek az ajánlásoknak a teljesítését a Tanács januárban ér­tékelte volna, ám ez márciusra toló­dott el. Miért? -Jó, hogy felvetődött ez a kér­dés, mert válaszomban rávilágítha­tok az ET-ben zajló folyamatokra. Az utóbbi időben viták vannak akö­rül, helyes-e ha a kiértékelést ugyan­az a szakértői csoport végzi, amely az illető ország felvételi javaslatát kidolgozta. Egyesek szerint jobb len­ne, ha ezt egy képviselőkből létreho­zott albizottság végezné. A vita még nem zárult le, s ezzel függ össze a Szlovákia értékelésével kapcsola­tos eljárás is. A későbbi értékelésnek tehát nem politikai okai vannak. • A szlovák küldöttség vezetője­ként ön felszólalt a közgyűlésen, s többek között úgy fogalmazott, hogy a szlovák kormány kisebbségi politikája nagyjából azonos az Euró­pa Tanács ajánlásaival, holott a DBP képviselőjeként többször is a kor­mány szemére vetette, hogy nincs kisebbségi politikája. - Szeretnénk kiigazítani valamit, mivel ez nem a hivatalos beszédem volt, hanem igyekeztem kiegészíteni Schwimmer úr (az egyik raportőr, aki Ausztria képviselője az EP-ben - a szerk. megj.) jelentését, aki ta­valy járt Szlovákiában, ám akkor még nem fogadták el a névhasználati törvényt, de a köztársasági elnök a raportőr látogatása után aláírta azt. Ez a beszédem tehát nem a plenáris ülésen, hanem egy bizottságban hangzott el... • Térjünk vissza az eredeti kér­déshez: az ön megítélése szerint van-e, vagy nincs kisebbségi prog­ramja a Mečiar-kabinetnek? - Valóban a kisebbségi politika kifejezést használtam, de én ezt úgy értettem, hogy a hazai politikai meg­valósítása az ajánlásokba foglalt el­vekkel összhangban folyik. Csak azért mondom ezt, mert az ajánlá­sokhoz csatolt kiegészítő jegyző­könyv tizenegy megvalósításra váró feladatot tartalmaz, s ezek közül kilencet többé-kevésbé magában foglal az alkotmány vagy más jog­szabályok. Egyébként továbbra is úgy vélem, hogy a kormánynak nincs átfogó kisebbségi politikája, s azt, amit végrehajt, ad hoc módon teszi, s nemegyszer feleslegesen el­húzódó tárgyalások után. • Szóba került előbb a névhasz­nálati törvény, ön azt tartja, hogy az anyakönyvekre vonatkozó törvény elfogadása mindent megold. Tudjuk azonban, milyen nehezen születnek a törvények a parlamentben, ön en­nek ellenére úgy gondolja, hogy ez a törvényhozás, esetleg egy új össze­tételű képes lesz e törvény elfogadá­sára? - A magyar névhasználatot enge­délyező törvény, azt hiszem, már önmagában is előrelépés, s jó, hogy megszületett. Ez átfogóan oldotta meg a keresztnevek, s a férfiak veze­téknevének használatát. Sajnos, né­zetem szerint szerencsétlen, nem eléggé átgondolt módosító javasla­tok miatt értelmezési hézag támadt a női vezetéknevek esetében. Én úgy vélem, hogy már most használni le­hetne az ová nélküli változatot, bár sok a vita körülötte. Éppen ezért úgy gondolom, az anyakönyvi törvényt mielőbb elfogadják, hogy ez a prob­léma véglegesen megoldódjon. Azon leszek, hogy minden eszközzel elő­segítsem e jogi norma megszületését. • Az ön felszólalásában a ma­gyar nyelvű helységnévtáblákat tar­talmazó részben említést tett arról, hogy ezek ott találhatók, ahol a la­kosság legalább 20 százalékát a ki­sebbség alkotja. Ám a parlament közvetlenül karácsony előtt 30 szá­zalékra emelte ezt a határt. -Tudni kell, hogy én a szóban forgó felszólalásomat még decem­berben mondtam el, amikor még valóban a 20 százalék volt érvényes. Ezt a határt tartalmazta a kormány javaslata is, amit nagyon pontosan idéztem. Mikor ez a felszólalásom elhangzott, bíztam abban, hogy az elnöki kerekasztal pozitív eredmé­nyeket hoz... • Ezen a várbeli tanácskozáson viszont úgy fogalmazott, hogy Szlo­vákia nem teljesíti az ET-nek tett ígéreteit. - Úgy gondolom, ez a kijelentés nem tőlem származhat, mivel fel kell tenni a kérdést, melyek ezek az ajánlások. Az Európa Tanácstól azt a feladatot kaptuk, hogy csatlakoz­zunk az európai emberjogi konven­cióhoz, továbbá elvárta a már emlí­tett 1201-es ajánlásban foglaltak tel­jesítését. Az utóbbit azonban nem fogadta el az ET szeptemberi bécsi csúcsértekezlete. Konkrétan a hely­ségnévtáblák és a névhasználat ügyének megoldását kaptuk felada­tul, ezekről már esett szó. Az ország új közigazgatási beosztásának mo­dellje még nem készült el, úgyhogy e téren még nem lehetséges az érté­kelés. Véleményem szerint nem sza­badna olyan modellt elfogadni, amely hátrányos lenne bármely nép­csoportra nézve. Mindent egybevet­ve: lassabban haladunk ugyan, mint tehetnénk, de szerintem bizonyos lépéseket már megtettünk és fokoza­tosan talán eleget teszünk az ET minden ajánlásának a politikai struk­túrák kellő jóakarata esetén. • Ezek után hogyan ítéli meg ön, milyen a Szlovákiában élő kisebbsé­gek helyzete, eléri-e avagy megha­ladja az európai standardot. - Nehéz megmondani, mit is ért­sünk standardom, mivel nem létezik általános érvényű vonatkozó jogsza­bály, sem nemzetközi dokumentum, amely minden országra nézve köte­lező lenne. Személy szerint üdvöz­löm, hogy az említett bécsi csúcs eredményeként kidolgozásra kerül a kisebbségek helyzetét szabályozó két dokumentum: az emberjogi ke­retmegállapodás és a kisebbségek kulturális jogait rögzítő jegyző­könyv. Ezek meghatározhatnának egy bizonyos standardot, s így egy­forma szempontok alapján lehetne értékelni minden országot. Megítélé­sem szerint jó esély van arra, hogy végérvényesen megoldódjon a ma­gyar személynevek és a kétnyelvű helységnévtáblák ügye. A formális jogi alap megvan, s meggyőződésem, hogy ésszerű politikai döntések is születnek. De ha konszenzust aka­runk, akkor egymás között nem ar­ról kellene beszélnünk, hogy mit nem fogunk megtenni, hanem arról: mik is a. céljaink. A cél szerintem olyan nyugodt légkör megteremtése, amely biztosítja a szlovákok és az itt élő többi kisebbség békés együttélé­sét. Legfőbb ideje, hogy a politiku­sok felfogják, nem a konfrontáció, hanem a megértés hozhat előrelé­pést. E tekintetben én nem vagyok borúlátó. De bánt az, amikor a ki­sebbségek követeléseit eleve elutasí­tás fogadja, másfelől aggasztanak a magyar kisebbség képviselőinek egyes kijelentései és eljárásai. Mert a levelek küldözgetésének politikája semmire sem vezet... C A Národná obrodának adott in­terjújából egyértelműen az derült ki, hogy nem tartja korrektnek, ha a szlovákiai magyar pártok képvise­lői leveleket intéznek az Európa Ta­nácshoz. .. -Élek az alkalommal, hogy az önök lapjának a hasábjain elmond­hatom: több alkalommal kértem a magyar képviselőket, nevezetesen Csáky Pált, legalább előzetesen szól­janak nekem, ha levelet küldenek Strassbourgba. így nem történhetne meg, hogy öt perccel a tanácskozás kezdete előtt szétosztják az MKDM és az Együttélés dokumentumát, s erről én akkor szerzek tudomást. Legutóbb is így történt, habár Csáky úr magyarázta, hogy nem sikerült hozzám eljuttatnia a levelet. Megíté­lésem szerint ez nem korrekt politi­ka. Hajlandó vagyok Strassbourgban olyan nézetek tolmácsolására is, amelyekkel, mint a szlovák küldött­ség vezetője nem értek egyet. • Tehát a Strassbourgba küldött levelek ellen egyébként nincs kifo­gása? - Minden képviselőnek van lel­kiismerete és joga a saját vélemény­alkotásra. De meggyőződésem, ha egyes nézetekről vitát folytatnánk, a levelek tartalma is más lenne. • Beszélgetésünk előtt ön azt kérte, hogy állást foglalhasson Bugái­Béla lapunkban idézett kijelentései­vel összefüggésben. Az MKDM elnö­ke úgy nyilatkozott, hogy „az ET­ben Szlovákiát reprezentáló parla­menti képviselők nem fejezik ki a mi érdekeinket, félrevezető informá­ciókkal látják el az Európa Taná­csot". - El kell mondani, hogy felszólalá­som nem a mostani, hanem a decem­beri ülésen hangzott el, s ezért nem tartalmazhatott olyan információ­kat, amelyek már januárra vonat­koznak. Másodsorban a névhaszná­latot érintő kijelentéseimmel Walter Schwimmer mondataira reagáltam, aki azt mondta: a törvény bizonyos problémákat megold, hozzáfűzve, hogy az anyakönyvi törvény végleg rendezi az értelmezési gondokat is. Én ilyen szempontból minősítettem megoldottnak az ügyet, s meggyőző­désem, hogy ez csak értelmezés kér­dése. Azt vallom, nem lehet mindent általánosan elutasítani, márpedig Bugár Béla ezt kísérelte meg. Távol áll tőlem ez a rétorika, ugyanúgy, mint az SZNP szélsőségeseinek a hanghordozása. Eljött az ideje, hogy megtaláljuk az egymáshoz ve­zető utat. Ennek érdekében kétszer is megszólítottam Bugár Bélát, hogy üljünk tárgyalóasztalhoz és keres­sünk elfogadható megoldásokat. Nem talált időt arra, hogy velem elbeszélgessen, ami hangsúlyozom, nagyon bánt engem. De remélem, hamarosan megteszi ezt és mindent tisztázunk. Úgy gondolom, a szlovák küldöttség Strassbourgban arra töre­kedik, hogy a nálunk meglévő néze­tek sokszínűségét képviselje. De szándékunk az is, hogy bizonyos közös érdekeket is képviseljünk, méghozzá országunk polgáraiért, te­kintet nélkül nyelvükre, nemzetisé­gükre. Szerintem olyan bonyolult kérdésben, mint a kisebbségi problé­ma is, fokozatosan szót érthetünk. Nem hiszem, hogy ez gyorsan el­érhető, esetleg türelemre is szükség lesz. Meglátásom szerint a pártok kezdenek figyelmet szentelni ennek a kérdésnek, nevezetesen a DBP is, amelynek van kidolgozott kisebb­ségpolitikai koncepciója. • Köszönöm a beszélgetést. ľ. VONYIK ERZSÉBET

Next

/
Thumbnails
Contents