Új Szó, 1994. február (47. évfolyam, 25-48. szám)

1994-02-15 / 37. szám, kedd

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ szói 1994. FEBRUÁR 18. Pozsony akarja a legtöbb módosítást NEM FOGADTÁK EL A KEK KISEBBSÉGVÉDELMI TERVEZETÉT Nem lehel már a külügyminiszterek márciusi értekezletén jóváhagyni azl a kisebbségi dokumentumot, amely a 10 államot tömörítő Közép-európai Kezdeményezésben készül, pedig a tervezet cikkelyeinek 90 százalékában már megvolt az egyetértés. A szervezet kisebbségi munkacsoportjának múlt hétvégi pozsonyi ülésén azonban Szlovákia, Horvátország és Ausztria képviselői bejelentették, hogy módosítást javasolnak a már egyeztetett bekezdésekhez. Minderről a Magyar Hírlap számolt be tegnap, hozzáfűzve: a magyar küldöttségtől a lap megtudta, hogy a legtöbb észrevétele Pozsonynak van és a cikkelyek túlnyomo többségét módosítani kívánja. A pozsonyi fórumon parázs vita támadt a dokumentum azon pontja körül, amely azt mondta volna ki, hogy az államok nem módosíthatják a közigazgatási egységek határát úgy, hogy ezáltal a legutóbbi népszámláláshoz képest megváltozzon a kisebbségek aránya. Megfigyelők szerint ez is azt a gyanút erősíti, hogy a készülő közigazgatási reformmal felszeletelnék azokat a megyéket, amelyekben a magyarok jelentős arányt, vagy túlnyomó többségei képviselnek. Az is kiderült, hogy Pozsony szeretné kiiktatni a szövegből a nemzeti kisebbség kifejezést, ehelyett a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek fordulattal akarja helyettesíteni, mivel nem akarja elismerni a kollektív kisebbségi jogokat. ROMAN KOV AC: Nem tértünk el az alapelvektől (TA SR-hír) A politikai realizmus alternatívája a DSZM keretén belül nem jeleni eltérést a mozgalom alapelveitől, jelentette ki Roman Kováč, a kormány alelnöke az Aktuality tegnap esti adásában. Úgy vélekedett, hogy szándékukat félremagyarázzák. Kénytelen volt megállapítani, hogy a jelenlegi politikai helyzet nagyon feszült. A kormány nem tud megfelelő támogatást bizlosítani a parlamentben a legfontosabb gazdasági és szociális törvények elfogadására. A kialakult helyzet demokratikus megoldására Roman Kováč az előrehozott választásokat javasolja. Az átmeneti időszak alatt is szükség lesz azonban a gazdasági és szociális átalakítás folyamatos megvalósítására. Ennek érdekében javasolták ők a széles kormánykoalíció kialakítását. Legjobb lenne, ha a politikai pártok vezetői képesek lennének a megállapodásra. Ez azonban a közöttük levő kapcsolatok miatt nem lehetséges. Ezért jött létre a legfelsőbb vezetők részvétele nélküli kormány koncepciója. Amint Roman Kováč állította, nem a parlamenti választások ignorálásáról van szó, hanem a parlamentben jelenlevő politikai erőviszonyok figyelembe vételéről. Meg kell szabadulnunk a fekete-fehér látásmódtól és az „aki nincs velünk, az ellenünk" szemlélettől. Szlovákia érdeke azt kívánja, hogy megegyezzünk egymással, állította Roman Kováč. * * * Az utóbbi napok politikai csatározásai miatt a polgárok alapvető szükségletei a politikai érdekszféra peremére szorullak, hangsúlyozta a Szlovák Értelmiség Fórumának nyilatkozata, amelyben határozottan tiltakoztak a zsarolás és megfélemlítés módszerei, valamint a demokratikus intézményeket - parlamentet és a köztársasági elnököt - ért támadások ellen. A nyilatkozatot Rudolf Chmel olvasta fel tegnap a Szlovák Televízió híradójában. Kínai közvetítés? (TA SR-hír) Hoszokava Morihiro japán kormányfő elmagyarázta Bili Clinton amerikai elnöknek, Tokió Kínát szeretné felkérni közvetítői szerepre, hogy végre megoldást találjanak a KNDK-t illetően, amelyet, mint ismeretes, atomfegyverek fejlesztésével vádolnak. „Japán számára fontos, hogy az USA kapcsolatba lépjen Észak-Koreával és párbeszéd útján működjön együtt Kínával" - mondotta Hoszokava. A japán hírügynökségek szerint Tokió egyben kész. érvényesíteni az esetleges szankciókat, amelyeket az ENSZ Biztonsági Tanácsa foganatosíthat a KNDK-val szemben abban az esetben, ha Phenjan továbbra sem engedélyezi nukleáris objektumainak nemzetközi ellenőrzését. Az Egyesült Államok, Franciaország és több más állam várhatóan a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kormányzótanácsának február 21-ei ülése után követelhetik a szankciók bevezetését, amennyiben addig nem sikerül megoldást találni. A csillagász jóslata (TA SR-jelentés) Pavel Globa, az ismert moszkvai csillagász, aki annak idején megjósolta a csernobili katasztrófát, a Szovjetunió és Csehszlovákia szétesését, most azt állítja, hogy 7-8 év múlva kirobban a harmadik világháború. Előrejelzése szerint a NATO-tagállamok és az iszlám országok állnak majd egymással szemben Oroszország, Litvánia és az északeurópai államok állítólag nem vesznek részt ebben a háborúban. Globa épp ezért nem is ajánlja Litvániának, hogy a NATO-tagságért folyamodjon. A balti országokra 1997-től vagy 1998-tól a diktatúra korszaka vár. Ez azonban nem lesz katonai diktatúra, a hatalom állítólag vállalkozó körökből származó polgári személy kezében összpontosul majd. Globa egyben figyelmeztetett a litván Ignalina alomerőműben történhető balesetre, igaz nem zárta ki, hogy külföldi szakértők segítségével kijavíthatok a konstrukciós hibák. Hideghullám Európa-szerte (TA SR-jelentés) Európát február derekán hideghullám lepte el, a legtöbb országban a hőmérséklet jócskán a fagypont alá zuhant. A zord időjárás, a mínusz 24 fokos hideg nemcsak az olimpiai város, Lillehammer lakosait és vendégeit lepte meg - Szászországban tegnap mínusz 19,5 fokot mértek, Lengyelország egyes vidékein pedig mínusz 27-30 fokos hidegeket, amelyek bizony áldozatokat is követeltek. Lengyelországban összesen 13 ember vesztette életét az elmúlt hétvége során: két halász a vízbe fúlt, amikor beszakadt alattuk a tó jege, a tesíni „Szarlotka" bár egyik későn távozó ittas vendége megfagyott, s hasonló sorsra jutott egy trezbuni fiatalember is, aki a szomszédjától hazatérőben az utcán tért nyugovóra. Horvátországban a sűrű hóesés és a hófúvások okoztak gondokat, ugyanúgy a fővárosban, Zágrábban, ahol gyakorlatilag megbénult a közlekedés, mind pedig az adriai partvidéken. Lassan, de teljesítjük az Európa Tanács ajánlásait ĽUBOMÍR FOGAŠ PARLAMENTI KÉPVISELŐ NYILATKOZIK LAPUNKNAK Ľubomír Fogaš, a Demokratikus Baloldal Pártjának parlamenti képviselője az elmúlt napokban szlovák küldöttség élén részt vett Strassbourgban az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének soros ülésén. Lapunknak adott interjújában nyilatkozik erről a tanácskozásról is, valamint kifejti véleményét arról, hol tart Szlovákia a múlt év júniusában történt tagfelvételekor tett ajánlások teljesítésében. • Szlovákiát tavaly bizonyos megkötésekkel vették fel az Európa Tanácsba. Ezeknek az ajánlásoknak a teljesítését a Tanács januárban értékelte volna, ám ez márciusra tolódott el. Miért? -Jó, hogy felvetődött ez a kérdés, mert válaszomban rávilágíthatok az ET-ben zajló folyamatokra. Az utóbbi időben viták vannak akörül, helyes-e ha a kiértékelést ugyanaz a szakértői csoport végzi, amely az illető ország felvételi javaslatát kidolgozta. Egyesek szerint jobb lenne, ha ezt egy képviselőkből létrehozott albizottság végezné. A vita még nem zárult le, s ezzel függ össze a Szlovákia értékelésével kapcsolatos eljárás is. A későbbi értékelésnek tehát nem politikai okai vannak. • A szlovák küldöttség vezetőjeként ön felszólalt a közgyűlésen, s többek között úgy fogalmazott, hogy a szlovák kormány kisebbségi politikája nagyjából azonos az Európa Tanács ajánlásaival, holott a DBP képviselőjeként többször is a kormány szemére vetette, hogy nincs kisebbségi politikája. - Szeretnénk kiigazítani valamit, mivel ez nem a hivatalos beszédem volt, hanem igyekeztem kiegészíteni Schwimmer úr (az egyik raportőr, aki Ausztria képviselője az EP-ben - a szerk. megj.) jelentését, aki tavaly járt Szlovákiában, ám akkor még nem fogadták el a névhasználati törvényt, de a köztársasági elnök a raportőr látogatása után aláírta azt. Ez a beszédem tehát nem a plenáris ülésen, hanem egy bizottságban hangzott el... • Térjünk vissza az eredeti kérdéshez: az ön megítélése szerint van-e, vagy nincs kisebbségi programja a Mečiar-kabinetnek? - Valóban a kisebbségi politika kifejezést használtam, de én ezt úgy értettem, hogy a hazai politikai megvalósítása az ajánlásokba foglalt elvekkel összhangban folyik. Csak azért mondom ezt, mert az ajánlásokhoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyv tizenegy megvalósításra váró feladatot tartalmaz, s ezek közül kilencet többé-kevésbé magában foglal az alkotmány vagy más jogszabályok. Egyébként továbbra is úgy vélem, hogy a kormánynak nincs átfogó kisebbségi politikája, s azt, amit végrehajt, ad hoc módon teszi, s nemegyszer feleslegesen elhúzódó tárgyalások után. • Szóba került előbb a névhasználati törvény, ön azt tartja, hogy az anyakönyvekre vonatkozó törvény elfogadása mindent megold. Tudjuk azonban, milyen nehezen születnek a törvények a parlamentben, ön ennek ellenére úgy gondolja, hogy ez a törvényhozás, esetleg egy új összetételű képes lesz e törvény elfogadására? - A magyar névhasználatot engedélyező törvény, azt hiszem, már önmagában is előrelépés, s jó, hogy megszületett. Ez átfogóan oldotta meg a keresztnevek, s a férfiak vezetéknevének használatát. Sajnos, nézetem szerint szerencsétlen, nem eléggé átgondolt módosító javaslatok miatt értelmezési hézag támadt a női vezetéknevek esetében. Én úgy vélem, hogy már most használni lehetne az ová nélküli változatot, bár sok a vita körülötte. Éppen ezért úgy gondolom, az anyakönyvi törvényt mielőbb elfogadják, hogy ez a probléma véglegesen megoldódjon. Azon leszek, hogy minden eszközzel elősegítsem e jogi norma megszületését. • Az ön felszólalásában a magyar nyelvű helységnévtáblákat tartalmazó részben említést tett arról, hogy ezek ott találhatók, ahol a lakosság legalább 20 százalékát a kisebbség alkotja. Ám a parlament közvetlenül karácsony előtt 30 százalékra emelte ezt a határt. -Tudni kell, hogy én a szóban forgó felszólalásomat még decemberben mondtam el, amikor még valóban a 20 százalék volt érvényes. Ezt a határt tartalmazta a kormány javaslata is, amit nagyon pontosan idéztem. Mikor ez a felszólalásom elhangzott, bíztam abban, hogy az elnöki kerekasztal pozitív eredményeket hoz... • Ezen a várbeli tanácskozáson viszont úgy fogalmazott, hogy Szlovákia nem teljesíti az ET-nek tett ígéreteit. - Úgy gondolom, ez a kijelentés nem tőlem származhat, mivel fel kell tenni a kérdést, melyek ezek az ajánlások. Az Európa Tanácstól azt a feladatot kaptuk, hogy csatlakozzunk az európai emberjogi konvencióhoz, továbbá elvárta a már említett 1201-es ajánlásban foglaltak teljesítését. Az utóbbit azonban nem fogadta el az ET szeptemberi bécsi csúcsértekezlete. Konkrétan a helységnévtáblák és a névhasználat ügyének megoldását kaptuk feladatul, ezekről már esett szó. Az ország új közigazgatási beosztásának modellje még nem készült el, úgyhogy e téren még nem lehetséges az értékelés. Véleményem szerint nem szabadna olyan modellt elfogadni, amely hátrányos lenne bármely népcsoportra nézve. Mindent egybevetve: lassabban haladunk ugyan, mint tehetnénk, de szerintem bizonyos lépéseket már megtettünk és fokozatosan talán eleget teszünk az ET minden ajánlásának a politikai struktúrák kellő jóakarata esetén. • Ezek után hogyan ítéli meg ön, milyen a Szlovákiában élő kisebbségek helyzete, eléri-e avagy meghaladja az európai standardot. - Nehéz megmondani, mit is értsünk standardom, mivel nem létezik általános érvényű vonatkozó jogszabály, sem nemzetközi dokumentum, amely minden országra nézve kötelező lenne. Személy szerint üdvözlöm, hogy az említett bécsi csúcs eredményeként kidolgozásra kerül a kisebbségek helyzetét szabályozó két dokumentum: az emberjogi keretmegállapodás és a kisebbségek kulturális jogait rögzítő jegyzőkönyv. Ezek meghatározhatnának egy bizonyos standardot, s így egyforma szempontok alapján lehetne értékelni minden országot. Megítélésem szerint jó esély van arra, hogy végérvényesen megoldódjon a magyar személynevek és a kétnyelvű helységnévtáblák ügye. A formális jogi alap megvan, s meggyőződésem, hogy ésszerű politikai döntések is születnek. De ha konszenzust akarunk, akkor egymás között nem arról kellene beszélnünk, hogy mit nem fogunk megtenni, hanem arról: mik is a. céljaink. A cél szerintem olyan nyugodt légkör megteremtése, amely biztosítja a szlovákok és az itt élő többi kisebbség békés együttélését. Legfőbb ideje, hogy a politikusok felfogják, nem a konfrontáció, hanem a megértés hozhat előrelépést. E tekintetben én nem vagyok borúlátó. De bánt az, amikor a kisebbségek követeléseit eleve elutasítás fogadja, másfelől aggasztanak a magyar kisebbség képviselőinek egyes kijelentései és eljárásai. Mert a levelek küldözgetésének politikája semmire sem vezet... C A Národná obrodának adott interjújából egyértelműen az derült ki, hogy nem tartja korrektnek, ha a szlovákiai magyar pártok képviselői leveleket intéznek az Európa Tanácshoz. .. -Élek az alkalommal, hogy az önök lapjának a hasábjain elmondhatom: több alkalommal kértem a magyar képviselőket, nevezetesen Csáky Pált, legalább előzetesen szóljanak nekem, ha levelet küldenek Strassbourgba. így nem történhetne meg, hogy öt perccel a tanácskozás kezdete előtt szétosztják az MKDM és az Együttélés dokumentumát, s erről én akkor szerzek tudomást. Legutóbb is így történt, habár Csáky úr magyarázta, hogy nem sikerült hozzám eljuttatnia a levelet. Megítélésem szerint ez nem korrekt politika. Hajlandó vagyok Strassbourgban olyan nézetek tolmácsolására is, amelyekkel, mint a szlovák küldöttség vezetője nem értek egyet. • Tehát a Strassbourgba küldött levelek ellen egyébként nincs kifogása? - Minden képviselőnek van lelkiismerete és joga a saját véleményalkotásra. De meggyőződésem, ha egyes nézetekről vitát folytatnánk, a levelek tartalma is más lenne. • Beszélgetésünk előtt ön azt kérte, hogy állást foglalhasson BugáiBéla lapunkban idézett kijelentéseivel összefüggésben. Az MKDM elnöke úgy nyilatkozott, hogy „az ETben Szlovákiát reprezentáló parlamenti képviselők nem fejezik ki a mi érdekeinket, félrevezető információkkal látják el az Európa Tanácsot". - El kell mondani, hogy felszólalásom nem a mostani, hanem a decemberi ülésen hangzott el, s ezért nem tartalmazhatott olyan információkat, amelyek már januárra vonatkoznak. Másodsorban a névhasználatot érintő kijelentéseimmel Walter Schwimmer mondataira reagáltam, aki azt mondta: a törvény bizonyos problémákat megold, hozzáfűzve, hogy az anyakönyvi törvény végleg rendezi az értelmezési gondokat is. Én ilyen szempontból minősítettem megoldottnak az ügyet, s meggyőződésem, hogy ez csak értelmezés kérdése. Azt vallom, nem lehet mindent általánosan elutasítani, márpedig Bugár Béla ezt kísérelte meg. Távol áll tőlem ez a rétorika, ugyanúgy, mint az SZNP szélsőségeseinek a hanghordozása. Eljött az ideje, hogy megtaláljuk az egymáshoz vezető utat. Ennek érdekében kétszer is megszólítottam Bugár Bélát, hogy üljünk tárgyalóasztalhoz és keressünk elfogadható megoldásokat. Nem talált időt arra, hogy velem elbeszélgessen, ami hangsúlyozom, nagyon bánt engem. De remélem, hamarosan megteszi ezt és mindent tisztázunk. Úgy gondolom, a szlovák küldöttség Strassbourgban arra törekedik, hogy a nálunk meglévő nézetek sokszínűségét képviselje. De szándékunk az is, hogy bizonyos közös érdekeket is képviseljünk, méghozzá országunk polgáraiért, tekintet nélkül nyelvükre, nemzetiségükre. Szerintem olyan bonyolult kérdésben, mint a kisebbségi probléma is, fokozatosan szót érthetünk. Nem hiszem, hogy ez gyorsan elérhető, esetleg türelemre is szükség lesz. Meglátásom szerint a pártok kezdenek figyelmet szentelni ennek a kérdésnek, nevezetesen a DBP is, amelynek van kidolgozott kisebbségpolitikai koncepciója. • Köszönöm a beszélgetést. ľ. VONYIK ERZSÉBET