Új Szó, 1994. február (47. évfolyam, 25-48. szám)

1994-02-14 / 36. szám, hétfő

1994. FEBRUÁR 16. iŰJSZÓi HÍREK - VÉLEMÉNYEK 14 Az SZMPSZ új programja (Új Szó-hír) Február 12-én, szombaton, Érsekújvárott tartotta ülését a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Választmánya. A résztvevők jóváhagyták a szövetség új programját, amely rövid és hosszú távon konkrét feladatrendszer keretében határozza meg az SZMPSZ tevékenységét az oktatáspolitika és érdekképviselet, a szakmai tevékenység, az ifjúsággal való együttműködés, a pedagógiai publicisztika, valamint a szövetség tevékenységének gazdasági biztosítása területén. Az ülésen hangsúlyozottan jelentkezett az az igény, hogy egy átfogó felmérés keretében meg kell vizsgálni a magyar iskolákban folyó oktatás színvonalát, mivel erre már hosszabb ideje nem került sor és jelentősek az egyes iskolák közti különbségek. Ugyancsak fontos feladatként jelölték meg naprakészen reagálni az oktatási tárca rendeleteire, és megakadályozni a szövetség programjától eltérő, vele ellentétes törekvéseket. (vk) RÖVIDEN JAVORINÁBAN tanácskoztak pénteken és szombaton a szlovák és a lengyel kormány képviselői. Jozef Prokeš miniszterelnök-helyettes tájékoztatása szerint megállapodtak több mint tíz szerződés előkészítéséről, aláírásuk konkrét időpontjáról. Többek között megállapodás készül a kettős adóztatás megakadályozásáról, a beruházások kölcsönös védelméről, a határrezsimről, a gazdasági együttműködésről, különös tekintettel a gép- és vegyiparra. JOHN MAJOR brit kormányfő Borisz Jelcin elnök meghívására ma háromnapos látogatásra Oroszországba érkezik. A külügyi szóvivő szerint nem várnak a vizittől semmilyen szenzációt, sem „történelmi mérföldköveket". A tárgyalások középpontjában a kétoldalú kapcsolatok fognak állni. JOHANNESBURGBAN bejelentették: szombaton éjfélig, a határidő lejártáig összesen 19 politikai párt és mozgalom jelöltette magát az április 26-28-án megtartandó általános, szabad választásokra. Van olyan párt is, amelynek mindössze egy tagja van. A Szabadság Szövetség, a három konzervatív pártot tömörítő koalíció bojkottálja a választásokat. RAFAEL CALDERA, Venezuela új államfője minden eszközzel arra törekszik, hogy maga mellé állítsa a fegyveres erőket. Ezt a célt követve szombaton utasítást adott 23 olyan katonatiszt szabadon bocsátására, akiket az 1992-es két puccskísérletben való részvételért ítéltek börtönbüntetésre. ANDREJ KOZIREV orosz külügyminiszter a héten európai körútra indul. Ellátogat Görögországba, majd a négy visegrádi országba - Szlovákiába, Csehországba, Lengyelországba és Magyarországra. Mindenütt elsősorban a boszniai konfliktus politikai megoldásának lehetőségéről fog tárgyalni. HAVANNÁBAN a rendőrség pénteken körülzárta az amerikai külképviselet épületét, s a zárlatot az egész hétvégén fenntartotta azzal az indoklással, hogy nagyobb számú kubai állampolgár próbált meg behatolni oda. Elterjedt ugyanis az a hír, hogy az amerikai külképviselet most kivételesen minden kérelmezőnek ad beutazási vízumot a Egyesüli Államokba. Értesítjük a magyarországi (pót)kárpótlás jogosult személyeit, hogy az előírt formanyomtatvány az alábbi címen megkapható. A kárpótlási igény benyújtásával kapcsolatos felvilágosítást díjtalanul elmondjuk. Paulický Péter, HUMANITÁS Alapítvány, Szabadság tér 1203 (a volt pártház épületében, III. emelet - a Duna Szállóval szemben) Dunaszerdahely. A kizárólagosság zsákutca KIRÁLYHELMECEN TANÁCSKOZOTT AZ EGYÜTTÉLÉS ORSZÁGOS TANÁCSA (Új Szó-tudósítás) - Szombaton a Bodrogköz „fővárosában" ülésezett az Együttélés PM Országos Tanácsa. A nyolcvanfős testületből hatvanan vettek részt a tanácskozáson, s ők már az első témakör megvitatásakor leszögezték: a január 8-ai komáromi nagygyűlés záródokumentumaiban foglalt elveket és célkitűzéseket a mozgalom számára kötelező érvényűnek tekintik. A parlamenti politizálásban, valamint az önkormányzati és regionális politikai tevékenységben a megvalósításukra fognak törekedni. Ugyanis az azokban felvonultatott elvek összhangban vannak az Együttélés választási programjával és kongresszusi határozataival, miszerint a kitűzött cél: a szlovák nemzettel egyenrangú partneri viszony elérése. S ennek a viszonynak a demokrácia alappilléreire: az önkormányzati rendszerre, a jogállamiságra és a nemzeti közösségek alkotmányos jogállására kell épülnie. Lapzárta: 22.10 A tanácskozók úgy határoztak, hogy mivel a köztársasági elnök a január 14-ei átadáskor nem foglalt állást a komáromi dokumentumokkal kapcsolatban, ezért levélben kérik fel erre, vagy újabb találkozót kezdeményeznek vele és szakértőivél. Ugyanakkui ebben ;r/' íigyben a mozgalom pártközi tárgyalásokat kíván folytatni (a dokumentumokat már átadták) a parlamenti ellenzéki pártokkal és a parlamenten kívüli demokratikus pártokkal, valamint a Szlovákiai Falvak és Városok Társulásával. A mozgalom külpolitikai tevékenységének értékelését követően a résztvevők megválasztották a decemberben bejegyzett Nyitott és Demokratikus Társadalomért Alapítvány kuratóriumát. Annak elnöke Kvarda József lett. A parlamenti munka elemzésekor a mozgalom képviselőcsoportja majdnem kikapott - legalább is szóban - azért, hogy a Magyar Távirati Irodának az itthoni magyar médiahálózatra is kibővített ingyenes hírszolgálata műszaki bázisa felügyeletével a Csemadok alapította Fábrybizottság lett megbízva^ és nem a mozgalom saját alapítványa, vagy olvan mát tesHílpt, amelyen keresztül az Együttélés jobban tudná érvényesíteni politikáját. Ezzel kapcsolatban néhányan az Új Szót is bírálták, mert szerintük a lap nem méltányolja eléggé azt, hogy az MT1berendezés végül is az Együttélés beleegyezésével is ebbe a szerkesztőségbe került - közhasználatra. A kedélyek akkor kezdtek csillapodni, amikor Duka Zólyomi Árpád higgadtan elmagyarázta az említett hírszolgáltatásnak már lapunkban is közzétett egyezségen alapuló üzemeltetési feltételeit. Ugyanezzel kapcsolatban B. Kovács István megjegyezte, hogy szerinte helytelen lenne, ha az itteni magyarság médiahálózatát segíteni szándékozó MTIszolgálat itteni bázisát kizárólagosan az Együttélés, vagy más politikai tömörülés egymaga kisajátítaná. Pogány Erzsébet is fölöslegerinek minősítette az ez irányba terelődött vitát, mert amint mondta, a mozgalom önreklámja, propagandatevékenysége lehetne jobb is. Az országos tanács megvitatta a közelgő helyhatósági választások előtti teendőket és az ország belpolitikai helyzetét. Ezzel kapcsolatban lapunk kérdésére Duray Miklós elmondta: a mozgalom részéről egy olyan komplex felkészülés kezdődött, amely mind a helyhatósági, mind pedig az esetleges előrehozott parlamenti választásokat magában foglalja. További kérdésünk a mozgalom elnökéhez: Fennáll annak a lehetősége is, hogy nem lesznek előrehozott választások, ám a kormány - egyes politikusok elképzelése szerint - Mečiar nélküli lesz, és azt egy szélesebb kormánykoalíció alkotja majd. Tagjai között nem emlegetik a magyar parlamenti pártokat. Erről mi a véleménye? — Amennyiben a parlamentben helyet foglaló pártok nemzetiségi alapon szorítanának ki pártokat, és ilyen megítélésből akarnák létrehozni a szélesebb kormánykoalíciót, abban az a veszély lenne, hogy a szlovák nemzetet akarják szembeállítani a magyar nemzettel, tehát kizárólagosság alapján akarnák felépíteni a kormány politikai hatalmát. Amennyiben ez bekövetkezne, mind az MKDM, mind az Együttélés azért szorulna ki a széles koalícióból, mert őket a magyar nemzetiségű állampolgárok választották. Ez esetben, sajnos, azt kell mondjam, a magyar pártoknak nem maradna más lehetőségük, mint ezekkel a pártokkal szemben bármilyen politikai eszközt latba vetni. — Ez arra az esetre is vonatkozna, ha a következő választásokra megemelnék a parlamentbe jutás küszöbét? — Kérdés, hogy mennyivel emelnék feljebb. A jelenlegi közvélemény-kutatási eredmények azt mutatják, ha akár 10 százalék lenne is a feltétel, a magyar pártok bekerülnének. Ez a jelenlegi helyzet. Megítélésem szerint azonban nem ez az, amire a szlovák pártok építenek, hanem az, hogyan tudják megfogalmazni Szlovákia valós érdekeit. (gazdag) Ha választások, akkor mielőbb... i> (Folytatás az 1. oldalról) čiar. Nem nevezte meg, hogy kit látna szívesen Moravčík és Kováč helyén a kormányban. Nem zárta ki, hogy az alelnöki posztot esetleg nem töltik be. Kérdésekre válaszolva Mečiar kifejtette: a széles koalíció azért is elfogadhatatlan, mert a magyar pártok lennének a mérleg nyelve. Márpedig mindenki tudja, mit akarnak, követelnek a magyarok. Szerinte Duray határozná meg, hogy Čarnogurský mit lépjen. Čarnogurský pedig, hatalmon maradása érdekében, képes engedményeket tenni. A széles koalíció Kňažkóék parlamenti pártként történő elismerését is jelentené, márpedig erre a DSZM nem hajlandó - szögezte le nyomatékosan. Többször elismételte ama álláspontját is, hogy a széles koalíción alapuló kormányt csak az anyagi érdekek tartanák össze. A DSZM mindent megtesz annak érdekében - szögezte le -, hogy a DBP ne nyerje meg az idő előtti választásokat. Arra a kérdésre, hogy mit ígér választóinak, azt mondta, számadást eddigi munkájáról. (gágyor) MORAVČÍK ÉS KOVÁČ Önként nem mondanak le A két „engedetlen" kormánytag állta az újságírók rohamát (Új Szó-tudósítás) - Nem szeretem az erős szavakat -így reagált Roman Kováč miniszterelnök-helyettes Vladimír Mečiar kormányfő kijelentéseire, hogy ő és Jozef Moravčík gyávák, amennyiben önként nem távoznak tisztségükből. Szerinte inkább bátorság kellett ahhoz, hogy a hivatalos véleménytől eltérő nézetüknek hangot adjanak. A két kegyvesztett kormánytag tegnap sajtótájékoztatót hívott össze, mert szombaton Modorban nem kaptak lehetőséget véleményük újságírók előtti kinyilvánítására. Mindketten megerősítették: csak akkor távoznak a kabinetből, ha a miniszterelnök visszahívja őket. Mert mint mondták: egy kormánytag akkor távozik, ha sok hibát követ el munkájában. Márpedig eddigi tevékenységük ellen különösebb kivetnivalók nem voltak. Nem hibáztunk többet, mint az átlag - mondta Kováč. Moravčík lapunk és a Szabad Európa Rádió kérdésére cáfolta, hogy Mečiar esetleg azért akarná félreállítani őt, mert elődjéhez hasonlóan fegyverexportot hiúsított meg, vagy ezzel összefüggő ügyekbe keveredett volna. Visszautasította főnöke azon vádját is, hogy nem lennének lojálisak a kormányhoz, illetve a kormány háta mögött tárgyaltak az ellenzékkel. Ezek csak konzultációk voltak, amelyek során ki akartuk deríteni, mi lenne elfogadható az ellenzék számára. Kováč sajnálatosnak nevezte, hogy a Pozsony l-es városkerületi alapszervezet, amelynek tagja, akkor döntött DSZM-tagsága megszüntetéséről, amikor nem is vett részt az ülésen. Kováč és Moravčík azt mondták, alávetik magukat a DSZM márciusi közgyűlése döntésének. Biztosra veszik, hogy sem ők, sem a kilenc „áruló" képviselő nem indulhat a legközelebbi választásokon a DSZM listáján. Nem részletezték, hogy menesztésük esetén mihez kezdenek, melyik politikai párthoz csatlakoznak, esetleg újat alapítanak-e. G. A. A NATO-ULTIMÁTUM LEJÁRTÁNAK KÖZELEDTÉVEL Távoznak a külföldiek Jugoszláviából (Újvidéki munkatársunk jelentése) Katonai szakértők a szarajevói piactéren elkövetett véres merénylet körülményeinek tisztázása helyett mindinkább arra próbálnak választ keresni, hogy ha a NATO ultimátuma nem marad üres fenyegetés, a szerbek viszont nem tesznek eleget a visszavonulási parancsnak, azaz ágyúikat és aknevetőiket nem vonják vissza Szarajevó körzetében a mostani frontvonaltól húsz kilométerre, a kilátásba helyezeti légiakció milyen következményekkel járhat az ENSZ-haderők kötelékében szolgálatot tevő katonákra, valamint a Jugoszláviában, illetve BoszniaHercegovinában tartózkodó külföldi állampolgárokra nézve. A heves szerb ellenállás csak feltételezhető, a franciák ezért úgy döntöttek, hogy kockáztatni kell, így nem evakuálnak. Az amerikaiak, az angolok és a hollandok viszont óvatosabbak, ezért nem ajánlják polgáraik számára az ide való utazást, az itt-tartózkodókat pedig visszahívják. Csak a diplomaták maradnak, viszont családtagjaikat is távozásra szólították fel. Szarajevót illetően egyébként mind a szerb, mind a muzulmán fél tartja magát a tűzszüneti egyezményhez. A város helyzete állt a Milosevics szerb elnök és Csurkin orosz külügyminiszter-helyettes belgrádi megbeszéléseinek homlokterében is. Megállapításuk szerint a NATO döntése károsa

n hatott a békefolyamatokra; Szarajevó esetében csökkenteni kellene a feszültséget, hogy a béke elérhetővé váljon. A szerb parlament minapi ülésén Seselj vajda radikálisai egyébként éppenséggel azt javasolták, hogy Jugoszlávia és a boszniai Szerb Köztársaság egyesítését máris ki kellene mondani, hiszen ez esetben a Szarajevót körülvevő szerb állások esetleges bombázását Jugoszlávia nyílt megtámadásának lehetne minősíteni. Szerbia Képviselőháza különben két hét elteltével és többszöri nekirugaszkodás után is még mindig a megalakulás vajúdásos időszakánál tart: házelnököt már választott, a négy alelnököt azonban sehogyan sem sikerül „kihordani", kedélyes, hányaveti hangulatban tovább tart a belső veszekedés. A honatyákat Genf sem foglalkoztatja, ott a Bosznia-tárgyalások félbeszakadtak, s majd a hónap végén vagy március elején folytatódnak. Boszniában lényegében csend honol, csupán a horvátok kezén levő Gornji Vakuf városra lőttek ki a muzulmánok több ezer gránátot, majd gyalogsági támadással próbálkoztak. E nyugodtnak nevezhető napokban csak az okozott némi rosszindulatú közderültséget, hogy egy F-14es amerikai bombázó - miután túl közel repült egy másik géphez - az Adria ilyentájt meglehetősen hűvös habjaiban találta magát. A két pilótát kimentették. SINKOVITS PÉTER NATO-LÉGICSAPÁS ESETÉN Magyarország légtere nem használható (Budapesti tudósítás) Magyarország nem szeretné, hogy a NATO repülőgépei igénybe vegyék légterét, amennyiben boszniai célpontokat akarnak bombázni. Ezt Boross Péter magyar miniszterelnök közölte pénteken, amikor Bécsben akkreditált külföldi újságírókat fogadott hivatalában. Konkrétan leszögezte: „Arra az esetre, ha a NATO lépéseket tenne Boszniában, annyit mondhatok, hogy Magyarország ebben nem fog részt venni." A találkozóról a hétvégén beszámoló Reuter és AFP hírügynökségek jelentései emlékeztetnek arra: Magyarország korábban már hozzájárult ahhoz, hogy az Észak-atlanti Szövetség repülésellenőrző AWACS típusú gépei használják a magyar légteret a boszniai légtérzárlat figyelemmel tartásához. Arra a kérdésre, hogy légicsapás esetén a NATO-gépeknek ideiglenesen el kellene-e hagyniuk a magyar légteret, Boross ezt válaszolta: „Ilyen esetben nem maradhatnak Magyarország légterében. Ez csak természetes." A nyilvánosságra hozott információk szerint a miniszterelnök a magyar álláspontot indokolva hangsúlyozta: Magyarországnak tiszteletben kell tartania a Vajdaságban élő nagyszámú magyar kisebbség érdekeit. A magyar álláspontot nem lehet meglepőnek tekinteni, hiszen Budapest már korábban is hangsúlyozta: mint szomszédos állam, természetesen mindent megtesz a háború beszüntetéséért, de katonai akciókban semmiképpen sem fog részt venni. (Kokes) ÉRTESÍTÉS