Új Szó, 1994. február (47. évfolyam, 25-48. szám)

1994-02-14 / 36. szám, hétfő

KALEIDOSZKÓP . ÚJ SZÓM Budapest rendőrfőkapitányával a közbiztonságról és a kínai maffiáról Erőszakszervezet helyett szolgáltató rendőrséget A közelmúltban már hatodízben találkoztak Közép-Európa négy fővárosának (Budapest, Bécs, Prága, Pozsony) rendőrparancsnokai. A pozsonyi munkaértekezleten München és Berlin képviselői is csatlakoztak a korábbi tárgyalópartnerekhez. A háromnapos megbeszélés eredményeiről, illetve a magyar főváros közbiztonságáról Bodrácska Jánossal, Budapest rendőrfőkapitányával beszélgettünk. • Ha jól tudom, a már hagyományossá vált összejöveteleknek ön az egyik szülőatyja. • -Valóban. 1991-ben Günther Bögl, bécsi kollégámmal közösen kezdeményeztük az említett városok rendőrkapitányainak rendszeres találkozóját, tapasztalatcseréjét. Az ötlet életképességét igazolja, hogy az idén már München és Berlin is csatlakozott hozzánk. Az eredeti régió kiszélesítése valamennyi partner számára hasznosnak bizonyult. Elsődleges célunk: szükség esetén segíteni egymást. • Például miben? - Abban, hogy első kézből kapjuk az információkat, hogy átvegyük egymás jól bevált módszereit, tapasztalatait a bűnüldözés és a bűnmegelőzés terén, hogy ne kövessük el ugyanazokat a hibákat, amelyeket külföldi kollégáink esetleg elkövettek. Hogy konkrét példát is mondjak, megemlítem, hogy az osztrák rendőrséggel közösen három napon belül felgöngyölítettünk egy rendkívül rafinált brutális, feldarabolásos gyilkosságot. A tettest azóta már életfogytiglani büntetésre ítélték. A pesti Zsidó Múzeumban történt rablás felderítésénél a pozsonyi rendőrség segítségére is számítunk. Az ilyen nagyszabású bűneset híre - a kárt 8 milliárd forintra becsülték - a szomszédos országok alvilágának körében is gyorsan terjed. Nem kizárt, hogy az ellopott tárgyak egy része pozsonyi orgazdáknál is felbukkanhat. A kölcsönös helyzetelemzés és a viszonyszámok megismerése is hasznos. Ezen az összejövetelen például megtudtam, hogy Bécsben a múlt év első kilenc hónapjában 130 ezer bűncselekmény történt. Budapest 134 ezerrel zárta az ével. Tehát - legalábbis a számok tükrében - nálunk jobb a közbiztonság és ami a döntő, a bűnözési grafikon már nem emelkedik. Örömmel számolhattam be arról, hogy Pesten csökkent a rablások, betörések és gépkocsilopások száma. Az autók esetében több mint 50 százalékos a visszaesés, és ez, ahogy mondani szokták, nem semmi. Sajnos, nagyon sok a zsebtolvaj (sok köztük a romániai cigány). Az emberölések száma ugyan nem növekedett, ám ezen a téren olyan új tendenciák mutatkoznak, melyek korábban nem voltak jellemzőek hazánkra. Egyre több a fegyveres emberölés, a bérgyilkosság, a kegyetlen leszámolás, és nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is. Példa erre Kecskemét, vagy legutóbb Szeged. Örvendetes viszont, hogy ezeknél a bűncselekményeknél 80 százalék feletti a felderítettség. • A brutalitás főleg a külföldi maffia tagjaira, az Afganisztánt is megjárt, volt orosz vagy ukrán katonákra jellemző, de a kínaiak körében is gyakoriak a véres leszámolások... - Igen, nem véletlenül választottuk fő témának a kínai, illetve orosz maffia elleni harcot. Megkérdeztük egymástól; hogyan védekeztek a külföldi alvilág beáramlása ellen? Berlini kollégánk egy zsidó származású orosz ikonkereskedő példáján - kirabolta majd megölte az orosz alvilág egyik képviselője - demonstrálta munkamódszereiket. A bécsi rendőrfőnök elmondta, hogy ők az embercsempészek lefülelésével - öt különböző útszakaszon próbálkoznak Nyugat-Európába juttatni ázsiai bevándorlókat - és a hamis kínai útlevelek lefoglalásában értek el jelentős sikereket. Az illegális bevándorlókat magas áron vezetik át a határokon, és sokuk, hogy törleszthessék adósságaikat, lopni, rabolni, sőt, ölni kényszerülnek. Nos, a legegyszerűbb, ha ezeket a potenciális bűnözőket még az országba lépés előtt kiszűrik. • A kínaiak inár a magyar fővárost is felfedezték. - Igen, s ezért én is bészámoltam azokról az intézkedésekről, melyeket foganatosítottunk, s melyek igencsak eredményesek. Amikor kezdtek beözönleni a kínaiak, a kormányhoz fordultunk, s kértük a vízumkényszer bevezetését. Ez megtörtént. Nagyon szigorúan felülvizsgáljuk az itt-tartózkodók iratait. Pénzügyi ellenőrzést is kértünk az adóhatóságoktól. Megszületett az idegenrendészeti törvény, amit a parlament elfogadott. így jogi alapon ludunk fellépni azok ellen, akik azért jöttek, hogy bűnözzenek, hogy pénzt mossanak, hogy zavarják a magyar társadalmat. Viszont szeretettel fogadjuk mindazokat, akik kereskedni, gyógyítani, üdülni, vagy pihe

nni jö

nnek^_Cs£hQrszághatL_ áBogy megtudtam, egyelőre nincs vízumkényszer, így nem csoda, hogy Prágában már csaknem 30 ezer kínai tartózkodik. Kérdés, gazdaságilag mennyi hasznot hoznak az országnak. • Ha már számokat említett, Pesten hány kínai tartózkodik legálisan? -Körülbelül 1500, de összlétszámuk megközelíti az ötezret. Számuk azonban az év végéig, a már említett intézkedéseknek köszönhetően, csak a legálisan itt-tartózkodókra korlátozódik majd. • A nyugati városok egyik rákfenéje a kábítószerfogyasztás. Önöket mennyire aggasztja ez a probléma? - Egyre jobban. Noha a középkelet-európai országokban még csak gyermekcipőben jár a drogfogyasztás, a felvevőpiac egyre bővül, s ezt a terjesztők is tudják, s gyorsan reagálnak a változó helyzetre. • Budapest, inár ami a közbiztonságot illeti, hova rangsorolható az európai nagyvárosok között? -Feltétlenül az éllovasok közé. Bent vagyunk az első háromban. A bűnözés már nem növekszik, sőt, bizonyos fokú visszaesés tapasztalható. • Ezt hogy sikerült elérniük? - Közös összefogással. A rendőrség és a lakosság a korábbinál jobb együttműködésével. Az emberek sokkal óvatosabbak, mint azelőtt voltak. Nem hagyják nyitva az ablakokat, egyre többen használnak különböző riasztókészülékeket, s a parkoló kocsikban sincs már annyi érték, mint korábban. Egyszóval okultunk. Ez mind hozzájárult ahhoz, hogy már nem lehet olyan könnyen behatolni a lakásokba, mint azelőtt. Egy gondolat erejéig hadd térjek még vissza a gépkocsilopásokhoz. 1992-ben több mint 11 ezer autó tűnt el fővárosunkból. Tavaly alig ötezer. Ez, szerintem, főleg három dolognak köszönhető. A biztosítók már nem fizetik meg a lopott kocsikat, egyszerűen nem kötnek biztosítást a lopásra. Ezzel a biztosítási csalások száma ugrásszerűen megcsappant. Ezenkívül rengeteg újfajta és igen hatékony riasztóberendezés került forgalomba, s végül, de nem utolsósorban mi is új technikát alkalmazun

k a kocsitolvajok ellen. De ezt hadd ne részletezzem. • A bűnözés stagnálása, illetve csökkenése csak Pestre vagy egész Magyarországra jellemző? - Ez országos méretű jelenség. A napokban lesz az országos parancsnoki értekezletünk, ahol a belügyminiszter úr fogja értékelni a múlt évi munkánkat. Ismerem a statisztikai adatokat, tudom tehát, hogy Magyarországon kedvezően alakul a bűnözés aránya. • Egy új belügyminiszter kinevezése - az önök esetében Kónya Imréé - befolyásolja a rendőrség munkáját? - Szerintem nem. A miniszter csak jogi úton, tehát a törvényeken keresztül irányítja a rendőrséget. Minket közvetlenül az országos főkapitány irányít. • Az eddig elmondottakból úgy tűnik, hogy a lakosság körében nő a rendőrök iránti bizalom. - Feltétlenül. Egyre több köszönő levelet kapunk, s a panaszok száma csökken. Azt tűztük ki célul, hogy a hajdani erőszakszervezet helyeit egy szolgáltató rendőrséget hozzunk létre. Úgy érzem, jó úton haladunk. • Olvasóink még jól emlékeznek a népszerű Kék fény című rendőrségi tévéműsorra. Nem hiányzik önöknek? - Dehogynem. Nagyon sok kísérlet folyik az űr betöltésére. Vannak úgynevezett kék híreink és más rendőrségi adások, de mindez nem elég. Remélem, sikerül elérni, hogy ismét képernyőre kerüljön egy frappáns, pergő és hasznos rendőrségi műsor. ORDÓDY VILMOS KÉT VÁLLRA KERÜLNEK? - Ha a vállalkozási feltételek nem változnak, a kis- és középvállalkozók fél éven belül belerokkannak - jegyezte meg egy harminchét embert foglalkoztató cég társtulajdonosa. Először azt hittem, pesszimizmusának az a magyarázata, hogy beszélgetésünk előtt alig fél órával engedett át egy jónak ígérkező vállalkozást a konkurrens, külföldi tőkerészesedésű cégnek. Bár riportalanyunk, nevezzük őt Péternek, volt lépéselőnyben, inégsem ő győzött - új munkalehetőségeken túl nem tudott a falunak, amely a végső döntést hozta, többet felkínálni. Elsőként őt faggattuk, vajon miért tarlja kilátástalannak a vállalkozók helyzetét. Csúszópénz nélkül nincs üzlet? - Törvény írja elő, hogy minden állami, költségvetési és dotált szervezet nagyobb beruházás esetén köteles versenytárgyalást kiírni. Szigorú ez a törvény, még a nyugati normák szerint is. Ám a gyakorlatban nem is az árajánlatoktól függ, ki kapja meg a munkát, megrendelést. Az asztaltársaság tagjainak, túlnyomórészt kis- és középvállalkozóknak, az a tapasztalatuk, hogy vidékiek lévén, eleve esélytelenek a fővárosban. - A legtöbb helyen szemrebbenés nélkül adják az ember tudtára, mennyit kell borítékba tennie - veti közbe egy másik, építkezésekkel foglalkozó vállalkozó, aki többet dolgozik külföldi megrendelőknek, mint hazaiaknak. - A minap egy pozsonyi cég pályázatot írt ki vidéki fiókjának felépítésére. Cégem árajánlata volt a legkedvezőbb, mégis üres kézzel távoztam. Hogy miért? Mert nem voltam hajlandó kifizetni a kért 400 ezer koronát. Van, aki már megbánta Az időközben odatelepedett további vállalkozók egymás után sorolják az eseteket, amikor csak azért hiúsult meg a nagy üzletük, mert túl sok csúszópénzt kértek tőlük. Szó esik a jogszabályokról, rendeletekről, amelyek gyakori változását a kis- és középvállalkozók nem igazán tudják követni. Sokan buktak meg emiatt. Több panasz hangzik el az adóhivatalokra is. - A hivatalnok, ha teved, korrigálhatja hibáját. Ha a vállalkozó önhibáján kívül mulaszt, akkor már adócsalással vádolnák meg őt. Hibát mindenkinél lehetne találni. Tudnék olyan példákat mondani, hogy ami az egyik városban Á, arra a másik város, vagy járás adóhivatalában B-t mondanak. - Néha az a benyomásom, jobban jártam volna, ha nem hagyom ott üzemmérnöki állásomat egy állami vállalatnál — mondja Tamás, aki két évvel ezelőtt egy jónak látszó vállalkozásba kezdett. A köztársaság szétválása után a forgalom erősen megcsappant. - A jelenlegi bevételem — mondja — nem haladja meg azt, amit az állami vállalatnál kerestem volna, ha maradok. Az utóbbi időben többször megtörtént, hogy mm vettem fel a „fizetésemet" Inkább árukészletet vettem rajta. Uzsorakamat Zsolttól mostanában elpártolt a szerencse. Késve érkezik a megbeszélt találkozóra, mert ellopták autóját. A háza elől. - Olyan jól indult minden — mondja Zsolt, aki az elsők között kezdett vállalkozni. Autószerelő műhelyt és alkatrészgyártó kisüzemet nyitott, de foglalkozott külföldi autók behozatalával is — Az első évek eredményein felbuzdulva 6 millió korona kölcsönt vettem fel a kisüzem fejlesztésére, amit tíz évig törlesztek majd. Pontosabban, tíz év alatt kamatokkal 13 milliót kell visszafizetnem. Decemberben kénytelen voltam eladni egy ingatlant, hogy kifizessem a 900 ezer koronás havi törlesztést. Beszélgetőpartnereink általános véleménye: az emberek az utóbbi időben csak a legszükségesebb dolgokra költenek. Cáfolják, hogy Dunaszerdahely és Komárom környékén nagyobb lenne a fizetőképes kereslet, mini másutt. Azt jósolják, ha nem változnak a gazdasági feltételek, a magas kamatok, az adók, a járulékok és biztosítások fizetése a kis- és középvállalkozók többségét, főleg a több munkást foglalkoztató cégeket - sportnyelven mondva — két vállra fektetik. A vállalkozók pesszimisták. Mégsem gondolják, hogy az lenne a megoldás, amit a Vállalkozók és Iparosok Pártja Stropkovban javasolt — felfüggeszteni a Nemzeti Biztosítóval szembeni kötelezettségek teljesítését. Időközben kiderült: ettől az ötlettől már azok is elálltak, akik javasolták. GÁGYOR ALÍZ 1994. FEBRUÁR 14. Tésztagyártás harminc új munkahely A különféle kereskedelmi jellegű üzleti tevékenységre számos példa akad. Ritkább az olyan termeléssel összefüggő vállalkozás, amilyenre a napokban akadtunk Komáromban. Huzamosabb üzletkötői és közvetítői tevékenységből szerzett tapasztalatok birtokában Kocsis Terézia üzleti partnerével termelési vállalkozásba fogott. A véletlen folytán kapcsolatba kerültek egy magyar üzletemberrel, akit egy szlovák-magyar kft. 50 százalékos résztulajdonosaként egyik napról a másikra fillér nélkül kiközösítettek. Látván, hogy a magyarországi vállalkozó tésztagyártó gépsorával magára maradt, mérlegellek és határoztak: a recept, alechnoldgia adott, a nyersanyagot — lisztet, tojást - nem nehéz beszerezni, belevágunk. — Elismert, Magyarországon népszerű házitészta-termékeket kezdtünk gyártani. Megfelelő helyiséget béreltünk, beszereltük a gépsort, a szárítóberendezést, s 30 új munkahelyei teremtve január közepén elkezdtük a termelést. Hét csökkentett munkaképességű személyt és öt fiatalt — akik a középiskolát, illetve a szaktanintézetet idén fejezték be, s munkanélküliek voltak — alkalmazunk — magyarázta az indulás nem éppen könnyű körülményeit Kocsis Terézia. Az új munkahelyek létesítése, valamint a fiatalok és csökkentett munkaképességűek alkalmazásáért a munkahivalaltól megkapták a törvény szerinti állami támogatást, a kerek 510 ezer koronát. Viszont hátrányosan érinti őket, hogy ebből az öszszegből bérezésre nem, beruházásra, technológiai berendezések vásárlására meríthetnek csak. A tésztagyártási vállalkozás elindításakor is szembe kellett nézniük a bürokrácia, a hosszadalmas ügyintézés, az elhúzódó cégbírósági bejegyzés kedvezőtlen hatásaival. — Amíg a cégbíróság be nem jegyzi korlátolt felelősségű társaságunkat, természetes személy vállalkozásaként az üzleti partner nevén szerepel. Érthetetlen a pozsonyi cégbíróság lassúsága, amikor tudomásunk van arról: Besztercebányán szinte megválásra bejegyzik az új magáncégeket. Ésszerűbb lenne, ha a bejegyeztetési kérvény benyújtásának időpontjától működhetne az újonnan alakult vállalat. A két társtulajdonos vállalkozásukat megelőzően alapos piackutatást végzett, meggyőződlek arról, hogy a házitészta (4-5 féle, ízlésesen csomagolt terméket kínálnak) iránt lesz kereslet, sőt hazai és magyarországi piacon már konkrét partnereket is találtak. — A nyersanyagot közvetlenül a termelőtől fogjuk vásárolni. A termelési költségekre való következetes ügyelés mellett jó• munkatermelékenységet szeretnénk elérni - vázolta fel a gazdasági elképzeléseket a tulajdonos, s hozzátette: — Elképzeléseink szerint a 4-6 százalékos nyereségképzés reális, így szeretnénk a jelenleginél alacsonyabb árakkal megjelenni a piacon. Nem titkolják: kihívás és egyben megmérettetés is a vállalkozás, hiszen a minőségi és az aránylag olcsó olaszországi tésztafélék konkurenciájával is szembe kell nézniük. Bíznak viszont abban, hogy a minőség garantálása meghozza az eredményt. (mázsár)