Új Szó, 1994. január (47. évfolyam, 1-24. szám)

1994-01-13 / 9. szám, csütörtök

1994. JANUÁR 13. HIRDETÉS 76 Karburátorkiállítás Komáromban (Új Szó-hír) - Katona András, a budapesti Közlekedési Múzeum igazgatója és Szénássy Árpád, Komárom alpolgármestere megállapodtak abban, hogy a két magyar tudós, Csonka János és Bánki Donát találmányát, a karburátort és annak fejlődéstörténetét bemutató kiállításnak Komáromban is otthont adnak. Pém Róbert, a Komáromi Ipari Szakközépiskola igazgatója adott helyet a kiállításnak, amelynek megnyitója ma, 14 órakor lesz az iskolában. (oláh) Veszett rókák a Nyitra mentén (TA SR-hír) - Egyszerre három helyen is veszettség ütötte fel a fejét a Felső-Nyitra völgyében. A fertőzést rókák terjesztik, amelyek a lakott területekre is behatolnak. A további fertőzés megakadályozása érdekében a helyi vadászok megpróbálják csökkenteni a környéken rendkívüli módon elszaporodott rókák számát. Ez idáig két személy esetében merült fel a gyanú, hogy az elpusztult állatok által megfertőződhettek, őket veszettség ellen beoltották. Elkerülhető a sorban állás (Folytatás az 1. oldalról) magyar nagykövetségen hitelesítjük, átküldjük Magyarországra a névsort, illetve a határozat számát, majd 2-3 nap múlva átvehetjük a kárpótlási jegyeket. •Menny/ időt vesz igénybe az egész ügyintézés? - Feltételezésem szerint a meghatalmazás átvételétől számított tizennégy napon belül át tudjuk nyújtani jogos tulajdonosainak a kárpótlási jegyeket. • A meghatalmazást a COIMPEX számára kell kitölteni? - Nem, a Vindics úrral kötött megállapodásunk értelmében az eljárás egyszerűsítésének érdekében a meghatalmazásnak nevemre (Greschner István) kell szólnia. • Mennyibe kerül ez a szolgáltatás? - Az egyszeri megbízásért 200 koronát számolunk fel. A CO-IMPEX Kft. címe: Palatínova ul. 5., 945 01 Komárno, telefon: 0819/50-60, 50-48, 50-46. ZŐLDSÉGKERTÉSZEK, FIGYELEM! A nagymegyeri GAMNIA-P.E.T. Kft. január 15-én (pénteken) 17 órai kezdettel a farkasdi (Vlčany) művelődési házban SZAKMAI ESTET rendez. A rendezvényen bemutatkozik a SAKATA SEED japán vetőmagtermesztő és -forgalmazó cég. Előadások előtt ós után mód nyílik vetőmagvásárlásra, illetve -rendelésre. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Bővebb tájékoztatás: Fy. GAMMA-P.E.T. s.r.o. 932 01 Veľký Meder, Želiarska 472/20 Telefon/fax: 0709/92 36 92 VK-48 Komárom után megkezdődik a párbeszéd? (Folytatás az 1. oldalról) pártokkal, mindenekelőtt az ellenzékiekkel, hogy megvitassuk az elfogadott dokumentumokat. Az alkotmánytörvény-tervezetünkbe és a többi vonatkozó törvénytervezetbe kell majd megkísérelnünk beépíteni a Komáromban megfogalmazott követeléseket. Meg kell találnunk azokat, akik hajlandóak legalább az állásfoglalás egyes részeit támogatni. A DBP szüntelenül hangsúlyozza, hogy kisebbségi programja is van, így elvárjuk, hogy állást foglaljon. Nem elég ugyanis, hogy a komáromi gyűlés kapcsán vezetői végigjárták a déli járásokat, a nagygyűlésen kiegészítő javaslatokkal álltak elő, bizonyítaniuk kell, hogy nemcsak szavakkal támogatják a kisebbségeket. A KDM-től elváljuk, hogy a kisebbségi kérdést úgy kezelje, ahogyan azt az EDU és az EUCD dokumentumai leszögezik. Sajnos Kňažkóékkal, eddigi kijelentéseik alapján, nem igen számolhatunk. • Milyen a magyar kereszténydemokraták álláspontja az önigazgatás kérdésköréről? - Amíg még nem volt szó a területi felosztásról, mi a kulturális és az oktatási autonómiát s a kétnyelvűséget szorgalmaztuk. Most azonban ezt össze kell kötni a területi átszervezéssel, vagyis olyan területeket kell kialakítani, amelyek ugyanolyan jogköröket kapnának, mint a többi régió, de különleges státust is élveznének, éppen a nemzetiségi jogokkal kapcsolatban. Azt, hogy mit értünk a különleges jogállás alatt, még pontosan meg kell határozni. Az elvek már ismertek. Az MKDM a két területi elképzelés közül azt támogatja, amely három régió kialakításával számol. • A nagygyűlés központi témája az új területi felosztás volt. A kormányfő első reakciójában kifejtette: nem veszik figyelembe az etnikai összetételt és ő személy szerint senkivel sem fog tárgyalni Szlovákia területének egységéről, illetve felosztásáról. Ezek után milyen esélyt lát arra, hogy az új közigazgatási határok megvonásánál a lakosság nemzetiségi összetételére is tekintettel legyenek? - Vagy megvárjuk az új kormányt vagy pedig megpróbáljuk meggyőzni a parlamentet. Sajnos, nem vagyok biztos abban, hogy eredményt tudnánk elérni és a DSZM képviselői hajlandóak lennének Mečiartól eltérő véleményt alkotni. • A komáromi gyűlésről szinte mindenki elismeri, hogy a részvevők higgadt, konstruktív légkörben tanácskoztak. Sokan úgy vélik azonban, hogy az elfogadott dokumentumok magukon viselik az Együttélés elnökének kézjegyét. Egységesen ítéli meg a két magyar koalíciós párt a megszavazott állásfoglalást? -A dokumentumok kidolgozásában mind a két magyar párt szakemberei együttműködtek' a Csallóközi Régió képviselőivel, hosszas egyeztetés eredményeként születtek meg. A két párt egységes véleményét fejezik ki. Nem. tekintjük ezeket azonban szentírásnak, hanem vezérfonalnak, amelyből a tárgyalásoknak ki kell indulniuk. Előnyük, hogy nemcsak egy vagy két párt nézetét tükrözik. Személy szerint nagyon sajnálom, hogy a Magyar Polgári Párt, a felkérés ellenére, nem vett részt az anyagok kidolgozásában, a nagygyűlés előkészítésében, s így nem fejtette ki, mit fogad el az állásfoglalásban, illetve, mivel szeretné még kiegészíteni. • Az előbbiek úgy értelmezhetőek, hogy az ésszerűség határai között bizonyos kompromisszumokra is hajlanának? -Természetesen. Szerintem, nem olyan határozatokat fogadtunk el, amelyek máról holnapra teljesíthetőek. Ki kell dolgozni a feladatok teljesítésének időrendi tervét, mert a kérdéseket fokozatosan kell megoldani. Attól függően, hogyan sikerül a politikai pártokkal közös nevezőre jutnunk. • A koalíciós pártok már több mint fél éve előterjesztették a nemzetiségi alkotmánytörvény-tervezet alapelveit, de a bizottságok eddig nem foglalkoztak velük. Elősegítheti a komáromi gyűlés ezek mielőbbi napirendre tűzését, illetve elfogadását? -Azt hiszem, ez a tanácskozás rádöbbentette a parlament, a kormány és a köztársaság elnökét, hogy ezzel a kérdéssel mielőbb foglalkozni kell. Ezt tükrözik az első reakciók, Gašparovič úr is a tárgyalások fontosságáról nyilatkozott. Azt várom, hogy a bizottságok februárban foglalkozni kezdenek beteqesztésünkkel CSIZMAR ESZTER A Polgári Intézet Állandó Konferenciájának ÁLLÁSFOGLALÁSA A nemzetiségekhez fűződő viszony alapelvei 1

Napjainkban a korábbiak• nál egyértelműbben tudatosítjuk, hogy csupán a többség kisebbségekkel szembeni viszonyának megoldása révén nyílik mód a konfrontációk és a konfliktusok kiküszöbölésére. A többség nagyvonalúsága elősegíti a kisebbségekben a bizalom, a jóakarat és a lojalitás kialakulását azon állam iránt, amelyet a kisebbségek közös és jó otthonnak tartanak. Ez a magatartás egyúttal a többség számára is módot ad a többségnek, hogy határozottan elutasítsa a kisebbségeknek az állam egysége ellen irányuló követeléseit. 2

A kisebbségnek lehetővé • kell tenni, hogy úgy érezze, a Szlovák Köztársaság integráns részét alkotja. Amennyiben a kisebbség nem érzi magát lojális kisebbségnek, hanem csak a többségi nemzet részének más állam keretein belül, a probléma csakhamar két ország problémájává válik, végeredményben pedig a határok megváltoztatásáról szóló vitához vezet. Számunkra elfogadhatatlan az ilyesfajta perspektíva, mivel nyílt fenyegetéshez és fegyveres konfliktushoz vezet. 3

Nem elégséges, ha a ki• sebbségekkel szembeni hozzáállás az együttélés gondolatából, tehát az egymás mellett élésből indul ki. Az együttműködés gondolatán kell alapulnia, mely lehetővé teszi a kisebbségek számára a Szlovák Köztársaság politikai, köz-, polgári, gazdasági, művelődési és kulturális életében és a döntéshozatalban való részvételt. Az együttműködés egyúttal leghatékonyabb módja a meg nem oldott és megöldhatatlan konfliktusok kialakulása megakadályozásának. 4

A kisebbségi politikának • biztosítani kell a kisebbségek sokoldalú fejlődését és alkotmányosan garantálnia kell polgári egyenjogúságukat, kulturális, művelődési és religiózis jogaikat. 5

Az alkotmánynak tartal• maznia kell a kisebbségek problémáinak megoldási lehetőségeit úgy, hogy az elfogadható legyen számukra is. Az alkotmány preambulumának abból kell kiindulnia, hogy az államiság létrehozója és hordozója a Szlovák Köztársaság népe, a szlovák nemzet, valamint a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok. 6

Az alkotmánynak garan• tálnia kell a Szlovák Köztársaság területi egységét. 7

A nemzeti tanácsnak dek• larációt kell kidolgoznia, melyben rendezi a szlovák-magyar múlt problémáját, hasonlóképpen, ahogy azt a szlovákiai zsidók és a kárpátaljai németek esetében tette, és kifejezi óhaját a békés együttműködésre és együttélésre. 8

A Szlovák Köztársaság • olyan szerződést javasol a Magyar Köztársaságnak, melyben kötelezi magát a nemzeti kisebbségek alkotmányos garanciáinak megtartására, Magyarország pedig kezeskedik a határok sérthetetlenségéért és a Szlovák Köztársaság belügyeibe való be nem avatkozásért. 9

A költségvetésről szóló • törvényben Szlovákia parlamentjének támogatnia kell a kisebbségi kultúrát és művelődést, valamint a vegyesen lakott területeken élő szlovák nemzet tagjainak kultúráját és művelődését. "1 f\ A kisebbségek számára -L vr • adott kell hogy legyen a művelődés lehetősége az oktatás valamennyi fokán, így felsőoktatási szinten is. A kisebbségi oktatás- és kultúrpolitika keretén belül olyan rendszert kell kialakítani, amely lehetővé teszi az igazgatásukban való kisebbségi részvételt. n

Természetesen teljesí• teni kell azokat a követeléseket, melyek az anyanyelvhasználatra, a helységnevek feltüntetésére és a vezeték-, illetve keresztnevek anyanyelven való használatára vonatkoznak. "1 ^ A Szlovák Köztársaság -LZi. területi-közigazgatási elrendezése a közigazgatás működése, az államigazgatás és az állampolgár viszonya, valamint az államigazgatás és az önkormányzatok közti hatáskörelosztás képezte szélesebb problémakör része. Nem sértheti meg az egyes régiók történelmi és jelenlegi gazdasági sajátosságait, így azokét sem, melyekben kisebbségek élnek. A területi-közigazgatási elrendezés problémáját komplex tárgyi és igazgatási, nem pedig politikai problémaként kell kezelni. AHOGY ÉN LÁTOM Még most is fülemben cseng. Eredetileg főképp azért mentem el Komáromba, hogy közvetlen élmények alapján majd dolgozatot írjak a szlovákiai magyar taps természetrajzáról. A nagygyűlésen - memóriám gyámolítására - még jegyzeteket is készítettem a tapsról. Hogy eligazodjam, mit, milyen koncepciót, melyik elképzelést,- milyen logikához igazodva honorál tapssal a sportcsarnokban összegyűlt mintegy 3000 magyar önkormányzati, illetve törvényhozási képviselő. Aztán a gyűlésről hazafelé tartva rájöttem, kárba veszett a tintám és a papirosom, amellyel és amelyre jegyzeteimet írtam. Rózsa Ernő Együttélés-képviselőt éppen úgy megtapsolta a szlovákiai magyarság színe-java, mint Zselenák Józsefet, aki szintén képviselő, de a Demokratikus Baloldal Pártjának színeiben. Rózsa Ernő, a 14 honatyát számláló magyar koalíció tagja azzal érdemelte ki a fergeteges tapsot, hogy megígérte: a parlamentben pártbelijeivel együtt kiharcolja a magyarság jogos követeléseinek törvénybe iktatását. Zselenák József egy nagyon tisztességesen megfogalmazott kiegészítő javaslatot olvasott fel az állásfoglalás tervezetéhez. A nyilván a „Weiss-párt" vezetőségével egyeztetett szövegnek egyetlen mondata sem volt ellentétes, sőt, minden betűje összecsengett az eredetileg kidolgozott dokumentumtervezettel. Annyival tartalmazott többet a Zselenákkiegészítés, hogy az MKDM-Együttélés-tervezetnél sokkal erőteljesebben és egyértelműbben kidomborította: a magyar törekvések nem lehetnek ellentétesek a Dél-Szlovákiában élő szlovákok érdekeivel. Zselenák József is ugyanolyan fergeteges tapsot érdemelt ki a jelenlevőktől, mint Rózsa Ernő. És eddig még teljesen logikus, hogy mind Rózsa Ernőt, mind Zselenák Józsefet úgy jutalmazta a nagygyűlés, ahogy jutalmazta. Szlovákiai magyar taps Sőt, a nagygyűlés zárószakaszában, az állásfoglalás úgyszólván egyhangú elfogadása után is ugyanolyan tapsvihar tört ki, mint a Rózsa-, illetve Zselenák-felszólalás elhangzása után, mindössze néhány negyedórával korábban. Nem akármilyen befolyással bíró pártot képviselt Zselenák József a komáromi nagygyűlésen. Bármi lehet a véleményünk a Demokratikus Baloldal Pártjáról, de tény, hogy alkotmányos politikai erő. Szlovákia második legerősebb pártjáról van szó. így nehezen értelmezhető, hogy az állásfoglalás végső megfogalmazásából - főképp ha figyelembe vesszük Rózsa Ernőnek feltehetően mind a 14 magyar koalíciós képviselő nevében tett ünnepélyes ígéretét - miért nincs nyoma sem a Zselenák-kiegészítésnek. Mindössze annyit jegyzett meg a nagygyűlést vezető politikus, hogy amit a kiegészítő javaslat tartalmaz, az elszórtan többnyire megtalálható az állásfoglalás eredeti tervezetében. Nem tudom, mire alapozza Rózsa Ernő az optimizmusát, amikor ugyanazon a fórumon 14 képviselő nevében kijelenti, hogy a 150 tagú parlamentben eléri a szlovákiai magyarság törekvéseinek elfogadtatását, és ugyanakkor hagyja, hogy vérig sértsék a parlament második legnagyobb pártjának reprezentánsát. Bárhogy fanyalgunk is a DBP múltján, bármit gondolhatunk kínos-keserves átalakulásáról, a szociáldemokrácia irányába tett tántorgó lépéseiről, kétségbevonhatatlan tény, hogy ez a párt volt a szlovák politikai erők között az első, amelyik koncepciót dolgozott ki a nemzetiségi kérdés megoldására. Az a körülmény, hogy még csak gesztusból sem került be az állásfoglalásba egyetlen mondata sem a Zselenák-javaslatnak, csak azt bizonyítja, hogy a magyar koalíció szövetségi politika formálásában nagyjából még ma is ott tart, ahol két-három esztendeje tartott. A Demokratikus Baloldal Pártjának gesztusa annyira egyértelmű volt, hogy a szlovákiai magyarság elleni vétek visszautasítani. Kétségtelen, hogy tapsolni már megtanult a magyar koalíció. A nagypolitikai taktikában és stratégiában még rengeteg a tanulnivalója. Én nem szeretek tapsolni. Rózsa Ernő nyilatkozatát azonban - ha nehezemre is esett - megtapsoltam, mert azt „olvastam" ki belőle, hogy végre van itt magyar politikus, akinek épkézláb elképzelései vannak arról, hogy ügyünknek miként kellene megnyerni a nem szélsőségesen nacionalista szlovák politikai erőket. Most, már vegyes érzésekkel gondolok vissza a felszólalására. Csak tenyérviszketésre ingerlő szónoki fogásnak szánta, amit mondott? TÓTH MIHÁLY