Új Szó, 1994. január (47. évfolyam, 1-24. szám)

1994-01-12 / 8. szám, szerda

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ SZÓ. 1994. JANUÁR 18. JESZENSZKY: Magyarország támogatja a békepartnerséget (Budapesti tudósítónktól) Brüsz­szel és Prága közösen jobb pers­pektívát kínál Közép-Európá­nak, mint az, hogy a vasfüggöny keleti határa kerüljön keletebb­re, hogy a térség határzóna, esetleg csatatér legyen. Oroszor­szág partnersége számunkra is sokkal megnyugtatóbb, mintha Moszkva egy rivális szuperhatal­mi tömb vezetője lenne. Ennek érdekében érdemes várni a teljes NATO-tagságra, még kockáztat­ni is. Ezt Jeszenszky Géza ma­gyar külügyminiszter hangsú­lyozta tegnapi budapesti sajtóér­tekezletén, melyen a brüsszeli NATO-csúccsal és a visegrádiak Clinton elnökkel való prágai ta­lálkozójával foglalkozott. Jeszenszky leszögezte, hogy Magyarország a békepartnerség programját egyenes útnak tartja, mely elvezet az ország NATO­tagságáig. Budapest szilárdan kí­ván haladni ezen az úton, s tuda­tosítja, hogy hosszú folyamatról van szó, amiért áldozatokat is fog kelleni hozni. A NATO dön­tésével Közép-Európában betöl­tődött a biztonsági vákuum. A magyar külügyek irányítója szerint a prágai találkozó meg­erősíti visegrád szellemét, a kö­zép-európai országok együttmű­ködését. Ehhez szerinte hozzájá­rultak az amerikai politikusok utóbbi időben tett nyilatkozatai is. Kérdésekre válaszolva, hogy vajon miért is felejtette ki né­hány nyugati politikus Brüsszel­ben a NATO-tagság várományo­sai közül Szlovákiát, megemlít­ve viszont a három másik viseg­rádi államot, Jeszenszky azt fe­lelte, hogy véleménye szerint az önálló Szlovákia még nem került be egészen a nemzetközi politi­ka, s politikusok tudatába. Másik lehetséges okként rámutatott ar­ra, hogy Szlovákiában az elmúlt időszakban voltak olyan meg­nyilvánulások, melyek alapján nem lehetett eldönteni, hogy mi­lyen orientációt vesz fel Po­zsony. Magyarország ezért üd­vözli Michal Kováč szlovák ál­lamfő nemrégi nyilatkozatát, amelyben egyértelműen leszö­gezte, hogy Szlovákia a Nyugat felé kíván orientálódni, hangsú­lyozta Jeszenszky. KOKES JÁNOS MAGYARORSZAG Négy szlovák szervezet ismételten új lapot kér (új Szó-információ) Az 1989. évet követően a magyar társada­lomban végbemenő átalakulási folyamatok során, alulról épít­kezve, a Magyarországi Szlová­kok Szövetsége (MSZSZ) ellen­pólusaként, demokratikus úton létrejött négy szlovák szervezet vezetője 1994. január 11-én nyílt levelet intézett az Ország­gyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága elnökéhez, Németh Zsolthoz, a kormány Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatala elnökéhez, Wolfart Já­noshoz és az MSZSZ elnökéhez, Gyivicsán Annához. A szlovák szervezetek vezetői már több­ször jelezték kirekesztettségüket a magyarországi szlovák írott sajtóból és egy új szlovák nem­zetiségi sajtóorgánum alapítása iránti igényüket. Legutóbb 1993 szeptemberében indokolták meg kérésüket és fejtették ki, miért kényszerültek szervezeteik boj­kottálni az MSZSZ hetilapját, a Ľudové novinyt és miért nem tekinthetik az antidemokratikus módon (szervezeteiket a döntés­hozatalból kizárva) a főszer­kesztői székbe ültetett, cenzúrát megvalósító Bárkányi Zoltán ál­tal vezetett újságot sajátjuknak. „Az azóta eltelt időben a lap körül kialakult helyzet súlyosbo­dott, sőt minden vonatkozásban kritikussá vált...." - írják a nyílt levél szerzői: Alexander Kor­mos, a Szlovák Szabad Szerve­zetek elnöke, Anton Paulik, a Magyarországi Szlovák Fiata­lok Szervezetének elnöke, Zu­zana Hollósyová, a „Prameň" Szlovák Folklóregyesület elnöke és Imrich Fuhl, a Magyaroszági Szlovák írók és Művészek Egye­sületének elnöke, majd így folytatják: „... a tisztelt hivatal­tól és szövetségtől kapott válasz­levelek egymásnak homlokegye­nest ellentmondanak, az „egymásramutogatás" taktikáját sejtetik és mintha azt sugallnák, hogy tulajdonképpen a Ľudové novinyra szánt állami dotáció felett senkinek nem áll módjá­ban rendelkezni". A nyílt levél aláírói úgy vélik, hogy „az MSZSZ egyedül nem birtokol­hatja az egész hazai szlovákság közpénzekből közszolgálati funkciók ellátására hivatott egyetlen hetilapra szánt állami dotációt". Többek között ezért indítványozzák, hogy az összes érintett bevonásával kezdődje­nek mihamarabb tárgyalások az új lap iránti igényük kielégítése végett. FUHL IMRE, Budapest Párizs biztosan megharagszik (TA SR-hír) Mitterrand francia elnök alighanem megbolondult, ha azt indítványozta, hogy Bosz­niában hajtsanak végre légi ak­ciókat - jelentette ki tegnap Vla­gyimir Zsirinovszkij az orosz parlament tegnapi alakuló ülésé­nek szünetében. A szélsőséges nézeteiről hírhedt, magát liberá­lisnak valló orosz pártvezér új­ságírók előtt erélyesen bírálta azt a francia és brit tervet, hogy akár légi katonai beavatkozás útján is megpróbálják rá­kényszeríteni a szerbeket arra, hogy tegyék lehetővé a humani­tárius küldemények eljutását a körülzárt muzulmán városok­ba. „Mitterrandnak a bosnyák városok bombázására tett javas­lata maga a fasizmus" - véleke­dett Zsirinovszkij. Zsirinovszkij állítólag több Lengyelországba szóló meghí­vást kapott, tájékoztatott tegnap a Gazeta Wyborcza az orosz politikus pártjának vezetésére hivatkozva. Állítólag a Janusz Bryczkowski vezette Nemzeti Önvédelmi Front hívta meg őt és ez volt a szándéka Jerzy Urban­nak, az egykori kormányszóvi­vőnek is. Miután hírét vette, hogy a lengyel pártvezér is talál­kozni óhajt Zsirinovszkijjal, kö­zölte: nem akar közösködni ve­le. A tegnapi lengyel napilapok idézték a határőrség szóvivőjét, aki szerint Zsirinovszkij nincs a Lengyelországban nem kívá­natos személyek listáján, tehát bármikor beutazhat. Á külügyi szóvivő nyilatkozata szerint nem utasítanák ki őt az ország­ból, mindaddig, amíg nem sérti meg a törvényeket. Ugyanilyen értelemben foglalt állást a len­gyel külügyminiszter is. And­rzej Olechowski azonban hozzá­fűzte: naptárában már minden időpont foglalt, így ő nem talál­kozhat vele. Oroszország nagyhatalom Állította Jelcin a parlament alakuló ülésén között. Külpolitika tekintetében Oroszország Jelcin ígérete sze­rint a nemzetközi jogi normák­hoz kívánja magát tartani. „Oroszország nagyhatalom, amely sosem ért egyet azzal, hogy a világpolitika szélére sod­ródjon", szögezte le nyomaték­kal Borisz Jelcin. Az orosz elnök ezután távo­zott az ülésteremből, miközben újságíróknak elmondta, hogy rö­videsen ismerteti az orosz bel- és külpolitika fő elveit tartalmazó üzenetét a két kamara együttes ülésén. A felsőház ülésével párhuza­mosan megkezdte tanácskozását az Állami Duma is, amelyet az alkotmánnyal összhangban a legidősebb képviselő, a 69 éves Georgij Lukava nyitott meg a Zsirinovszkij-féle Liberális De­mokrata Párt képviseletében. Viktor Csernomirgyin kor­mányfő felolvasta Borisz Jelcin üzenetét, majd rövid beszédé­ben a közelmúlt tanulságait ele­mezve rámutatott: a jövőben tartózkodni kell a parlament és az államfő közötti konfrontá­cióktól. (TA SR-jelentés) Moszkvában tegnap külön-külön tartotta meg alakuló ülését a december köze­pén megválasztott, immár két­kamarás parlament alsó- és fel­sőháza, vagyis a Szövetségi Ta­nács és az Állami Duma. A tanácskozás megnyitásán jelen volt az orosz államfő is, aki megállapította, hogy a kétkama­rás parlament új minőséget je­lent az orosz politikában. A to­vábbiakban ígéretet tett arra, hogy a decemberi népszavazá­son jóváhagyott új alkotmányt be fogja tartani, egyben védel­mezni fogja az országban az em­beri jogokat, az Orosz Föderáció integritását és szuverenitását. Jelcin szerint az új parlament békés országban kezdi meg munkáját, s a polgárok joggal várják el a törvényhozástól a bé­ke megszilárdítását, a káosz és a polgárháború megakadályozá­sát. Jelcin óva intett az erő alkal­mazásától a politikában. A Füg­getlen Államok Közösségével kapcsolatban hangsúlyozta a fo­kozatosan elmélyülő integráció jelentőségét, de hozzáfűzte: Oroszország első az egyenlők A VOX NOVA Rt. azonnali belépéssel felvesz általános könyvelőt. Feltételek: középiskolai végzettség 5 év gyakorlat az általános könyvelésben. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezés a 07/210 4425-ös telefonszámon. J Bugár Béla, Duka Zólyomi Arpád: NEVETSEGES, ERKÖLCSTELEN VADAK (Új Szó-információ) A nagy Magyarországot támogató soviniszták nyílt agressziója volt a komáromi nagygyűlés. Ezekkel a szavakkal értékelte a Szlovák Nemzeti Párt nyugat-szlovákiai tanácsa a magyar polgármesterek és képviselők szomb,ati összejövetelét. A dél-szlová­kiai területek elcsatolására vonatkozó vádaskodásokon kívül nyilat­kozatukban tragédiának nevezik, hogy Ľudovít Černák elnökük ebben a helyzetben titkos tárgyalásokat folytat magyar politikusok­kal, név szerint Bugár Bélával és Duka Zólyomi Árpáddal, Mečiar kormányának megbuktatásáról. Az MKDM elnöke és az Együttélés alelnöke a képtelen vádakról lapunknak így nyilatkozott: Bugár Béla: Tiltakoznunk kell az ellen, hogy a komáromi nagy­gyűlést ilyen piszkos politikai manőverekre használják ki. El­utasítjuk azt a vádat, hogy Ko­márom a soviniszták gyülekeze­te és az elszakadás első lépcsője lett volna. A Szlovák Nemzeti Párt az egyetlen olyan politikai mozgalom, amellyel az MKDM még sohasem tárgyalt. Félre akarják állítani Černákot és erre a komáromi rendezvény is ürü­gyül szolgál. Duka Zólyomi Árpád: Min­den nap meglepetést tartogat számunkra, és úgy látom, az em­beri fantáziának nincs határa. Ádáz küzdelem folyik a Szlovák Nemzeti Pártban, és az eszközö­ket nem válogatják meg. A való­ságtól teljesen elrugaszkodott ötletekkel állnak elő, amikor az egymástól igen távol álló politi­kusok tárgyalásait említik. Nem hiszem, hogy Cérnák éppen ve­lünk kezdené a tárgyalásokat, ha történetesen valóban le szeretné váltatni Mečiart. Nevetséges, er­kölcstelen és nagyon mélyen el­ítélendő módja ez a politizá­lásnak. Ľudovít Černák a nyilatkozat­ra reagálva kifejtette: Az az állí­tás, hogy Bugár Bélával és Duka Zólyomi Árpáddal a Mečiar-kor­mány leváltásáról tárgyalt, gyalázatos és erkölcstelen ha­zugság. Újabb lépést tett az SZNP-n belül kialakult csoport, amely gátlástalanul érvényesíti a DSZM bomlasztó politikáját pártunkkal szemben. Nem tu­dott a nyugat-szlovákiai, járási pártelnökök tanácskozásáról, de megjegyezte, hogy az aláíratlan állásfoglalást Marian Andel és Jozef Prokeš fax-számával jut­tatták el a sajtóirodának. (csizmár) Marián Andel, a Szlovák Nemzeti Párt vezetőségének tagja a tegnapi Rádiožurnálban visszautasította, hogy a párt bomlasztói közé tartozna, de ki­tartott amellett, hogy a legutób­bi parlamenti ülés alatt Cérnák valóban tárgyalt a magyar politi­kusokkal, méghozzá a kormány iránti bizalomról, illetve az új kormány megalakításáról. NÉHÁNY SORBAN B utrosz Ghali ENSZ-főtitkár bejelentette: kb. 40 orszá­got kért fel, hogy küldjenek ka­tonákat a világszervezet szomá­liai békeerőibe. Az új kontingen­seknek kellene felváltaniuk az amerikai és európai katonákat, akiknek március 31-én jár le a mandátumuk. Ghali szerint 16-20 ezer ENSZ-katonának kellene azután is Szomáliában tartózkodnia, hogy megakadá­lyozzák a polgárháború ismételt kirobbanását. C arlos Salinas de Gortari me­xikói államfő közölte: le­váltotta a belügyminisztert, a külügyminisztert pedig meg­bízta, hogy Chiapas államban, az ország déli részén, ahol ja­nuár elsején fegyveres felkelés tört ki, biztosítsa a rend és bé­kesség helyreállítását. Közben a Zapatista Nemzeti Felszabadí­tási Hadsereg felkelői elenged­ték a guatemalai határon fekvő Guadalupe városka állami kór­házának kb. 70 alkalmazottját, akiket még az év első napján ejtettek túszul. Továbbra is a ke­zükben van azonban Absalon Castellanos tábornok, nagybir­tokos, Chiapas állam volt kor­mányzója — közölte az egyik kiszabadult nővérke. R igában tegnap folytatódtak az orosz-lett tárgyalások az orosz katonai egységek kivoná­sáról ebből a balti államból. Hét­főn ugyanis az orosz fél felállt a tárgyalóasztaltól, amikor érte­sült róla: néhány órára letartóz­tattak két orosz tábornokot. Az incidenst az okozta, hogy vita robbant ki a tábornokok és egy Riga közeli falu polgármestere között az ott lévő orosz támasz­pont sorsáról. Az üggyel kapcso­latban rendkívüli ülést tartott a lett kormány és úgy döntött, hivatali visszaélés és jogtalan fogvatartás miatt eljárást indíta­nak a felelősök ellen, de neveket egyelőre nem közöltek. W illám Marsh, a Szabad Eu­rópa és a Szabadság Rádió igazgatója benyújtotta lemondá­sát azzal összefüggésben, hogy a két adó átköltöztetését terve­zik Münchenből Prágába. Sze­rinte ugyanis a költözés túl sok­ba kerülne, ráadásul romlanának az alkalmazottak és a szerkesz­tők munkakörülményei. A usztrália keleti partvidékén helyi idő szerint kedden délre sikerült ellenőrzés alá von­ni a súlyos bozóttüzek többsé­gét, de 136 helyen még mindig tomboltak a lángok. Míg a 8 ezer tűzoltó és katona többsége a tü­zek oltásával foglalkozott, egy részük ellentüzeket gyújtott, hogy a meteorológusok által leg­később csütörtökre beígért nagy meleg és erős szél ne okozzon újabb katasztrófát. G örögországban, a Pelopon­nészosz-félsziget partjaitól délre tegnap reggel nagy erejű földrengés történt. Az epicent­rum Athéntől kb. 300 kilométer­re délnyugatra volt. Az első je­lentések szerint komoly ereje el­lenére sem emberéletet nem kö­vetelt, sem anyagi károkat nem okozott a földmozgás. Erős, a Richter skála szerint 6-os föld­rengés volt ugyancsak tegnap reggel a kínai—burmai határvidé­ken. A 10 percig tartó földmoz­gást két gyengébb, 5-5,4 fokos földlökés előzte meg. Károkról vagy áldozatokról még nem ér­keztek jelentések.

Next

/
Thumbnails
Contents