Új Szó, 1994. január (47. évfolyam, 1-24. szám)

1994-01-28 / 22. szám, péntek

1994. JANUÁR 6. jt. t HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2 új szó NYÍLTAN A SZLOVÁK-I Napjainkban, amikor sajnálatosan kiéleződött a szlovák-magyar viszony, és a két kormány közötti kapcsolatok is a fagypont közeiébe süllyedtek, különösen fontos minden őszinte szándékú eszmecsere. Ilyennek tartjuk a Forum Alapít­vány január 22-f rendezvényét is t amelyen a szlovák ellenzéki pártok képvi­selői, továbbá neves szlovákiai magyar és szlovák személyiségek vettek részt. Megjelent Boros Jenő, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövete is. . •. Az alábbiakban teljes terjedelemben közöljük A. Nagy László vitaindító előadá­sát, valamint kivonatosan ismertetjük az általunk legfontosabbnak tartott fel­szólalásokat. A. Nagy László : Mutassunk példát A Független Magyar Kezdeménye­zés alapítóinak és tagjainak 1989­ben úgy tűnt, hogy a szlovákok és a magyarok legfontosabb érdekei kö­zösek illetve azonos jellegűek. Kö­zös érdek az ország demokratizálá­sa és a rendszerváltás megvalósítá­sa, azonos jellegű érdek a nemzeü illetve a nemzeti kisebbségi jogok helyreállítása és bővítése. Ennek alapján politikai szövetségre lép­tünk a szlovákok legdemokratiku­sabb képviselőivel. Az 1990-es vá­lasztások után pedig beléptünk a Nyivánosság az Erőszak Ellen, a Kereszténydemokrata Mozgalom és a Demokrata Párt kormánykoalíció­jába. . Két év alatt ennek a koalíciós kormánynak és az őt támogató szlo­vák törvényhozásnak sikerült bein­dítani a rendszerváltást és kialakíta­ni a demokratikus társadalom működésének törvényes kereteit. Szlovákiában a nemzetiségi vi­szonyok alakulásának szempontjá­ból két dolog volt rendkívül fontos: 1) a kormánykoalíciónak egy magyar párt, a Független Magyar Kezdeményezés, vagyis a mai Ma­gyar Polgári Párt is tagja volt, amely úgy a kormányban, mint a parlamentben teljes értékű munkát végzett; 2) két másik magyar párt, az Együttélés és a Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalom a konst­ruktív ellenzék szerepét töltötte be a parlamentben. Szinte feltétlen tá­mogatása nélkül a Čarnogurský­konnány bármely pillanatban meg­bukott volna. Ez a tény a kormá­nyon és a kormánykoalíción belül biztosította az állandó szlovák-ma­gyar együttműködést, az ESWS és az MKDM magatartása a kor­mánnyal szemben pedig tovább bővítette a szlovák-magyar párbe­széd szereplőinek körét. Ján Čamogurskýnak és a kor­mány tagjainak nézetei a kormány szerepéről és a hatalomról és az en­nek megfelelő kormánypolitika Szlovákia számára másfél éves nyugodt, gazdaságilag is kiegyen­súlyozott fejlődést biztosított Mind­ennek köszönhetően a szlovák-ma­gyar belső viszonyban nem alakul­tak ki a maihoz hasonló feszültsé­gek. Úgy látom másfél évvel a vá­lasztások után, hogy a kormány konfrontatív politikája semmilyen pozitív eredményt nem hozott a nemzetiségi kérdés megoldásában. Itt az ideje, hogy a parlamenti és parlamenten kívüli ellenzéki pártok nekilássanak a feszültségek csök­kentésének. Ha a kormány erre nem képes, akkor mi mutassunk példát. Véleményem szerint a szlová­koknak és magyaroknak Szlová­kiában együtt kell kidolgozniuk a szlovákiai magyarok helyzetének rendezésére vonatkozó alapdoku­mentumot. A dokumentumnak három fontos elemet kell tartal­maznia: 1) A feladatok ütemtervét. Az ütemtervnek megfelelő időtarta­múnak kell lennie (2-3 év), hogy az esetleges korrekcióra is legyen idő. Az ütemtervnek feladatokat kell tartalmaznia, megjelölve azok felelőseit és megvalósítóit (pl. kormány, parlament, pártok stb.). Az ütemterv nem tartalmaz­hatja az összes elvégzendő felada­tot, de tartalmaznia kell egy távla­ti kitekintést arról, hogy a jövőben még milyen feladatokat kell elvégezni. 2) Kétoldalú garanciákat arra nézve, hogy ha az egyik fél teljesíti valamelyik magára vállalt felada­tát, milyen .jutalmat" kap a másik féltől. Fontos, hogy a dokumen­tumban mindkét fél megfelelő ga­ranciákat fogalmazzon meg és vál­laljon magára, hogy azokat teljesíti is. A garanciák rendszere a terve­zetben a pozitív motiváció szerepét tölti be. 3) A szankciókat is arra az eset­re, ha valemelyik fél nem kívánná teljesíteni a magára vállalt felada­tokat. A szankciók rendszere a ne­gatív motiváció, az elrettentés sze­repét töltené be. Milyen feladatokat tartalmaz­zon az ütemterv? Olyanokat, amelynek teljesítését legalább az egyik fél fontosnak tartja. Ilyen például a személy- és vezetéknevek anyanyelvi használa­ta a magyarok számára. A legfon­tosabbak azok a feladatok, amelyek teljesítését mindkét fél fontosnak tartja.(Például a területi elrendezés megvalósítása.) Milyen előnye van az Ilyen ütemtervnek? Mindkét fél számára tartalmaz előnyöket. A felek megismerik, hogy egy meghatározott időn belül milyen eredménynek az elérésével számolhatóak, vagy milyen ered­ménynek az elérését kell eltűrniük. A garanciák rendszerének az az ér­telme , hogy világossá válik: ha le­hetővé tesszük a másik félnek a számára fontos feladat teljesülését, akkor garanciát ad arra nézve, hogy teljesíti a számunkra fontos feltétel megvalósulását. Egy triviális pél­da: ha megfelelő nemzetiségi tör­vényt fogad el a szlovák parlament, akkor a szlovákiai magyarok ga­ranciát adnak arra nézve, hogy nem kérdőjelezik meg Szlovákia integ­ritását. A szankciók szerepe hasonló, csak drasztikusabb eszköz a köl­csönösség betartására. Az ilyen dokumentum megszü­letésének következő előnye, hogy a két fél viszonyának alakulásából eltávolítható az esetlegesség, a má­sik fél rosszindulatú felhasználása, a feszültség fokozása. Ehelyett a legfontosabb problémák tárgyszerű megközelítése dominálhat. A bizal­matlanságot fokozatosan a bizalom légköre válthatja fel. Ki dolgozza kl ezt a dokumen­tumot, és ki fogadja el? A kézenfekvő az volna, hogy a kormány és a magyar kisebbség politikai képviselői. Sajnos, a kor­mány másfél éves tevékenysége alatt semmi jelét nem adta annak, hogy kisebbségbarát lépésekre volna hajlandó. A másik lehetőség az, hogy a dokumentumot a parla­menti pártok dolgozzák ki, de leg­alább is az ellenzéki pártok fogad­nának el egy ilyen dokumentumot a magyar pártokkal együtt. A har­madik lehetőség, hogy a köztár­sasági elnök hivatalának talaján jönne létre egy ilyen dokumen­tum. Engedjék meg, hogy röviden vá­zoljam egy ilyen alapdokumentum lehetséges tartalmát: A. A feladatok 1. Kidolgozni és elfogadni Szlo­vákia nemzetiségi politikájának alapelveit. 2. Megváltoztatni a Szlovák Köz­társaság Alkotmányának kisebbsé­geket korlátozó megállapításait. 3. Kidolgozni és a parlamentben elfogadtatni az átfogó kisebbségi (nemzetiségi) törvényt. 4. Megszüntetni a beneši dekré­tumok máig kísértő negatív hatá­sát. 5. Kialakítani és a törvényhozás­ban elfogadtatni a kisebbségek kul­turális és oktatásügyi autonómiájá­nak alapelveit. 6. Megoldani a kisebbségek, elsősorban a magyar kisebbség felsőfokú képzésének problémáit. 7. A területi-közigazgatási el­rendezés kérdéskörében olyan mo­dellt kidolgozni és elfogadni, amely mindkét fél számára kielé­gítő. 8. Bár nem a nemzetiségpolitika feladata, de számon kell tartani a szlovák-magyar alapszerződés megkötésének feladatát, mert en­nek létrejötte pozitív hatással lenne a kisebbségek helyzetének rendezé­sére is. B. Garanciák 1. Mindkét fél garantálja, hogy betartja az idevágó megfelelő nem­zetközi normákat és dokumentu­mokat. 2. A kisebbség képviselői garan­tálják, hogy nem kérdőjelezik meg a Szlovák Köztársaság területi in­tegritását és mai határait. 3. A szlovákok garantálják, hogy nem tesznek semmit, ami negatí­van befolyásolná a kisebbségek identitását, C. Szankciók A szankciók tulajdonképpen a garanciák megvonását jelentik. Remélem e rövid vázlatból is ki­derült, hogy a kisebbségi kérdés megoldására, a szlovák-magyar vi­szonyban fennálló feszültség csök­kentésére tulajdonképpen társadal­mi szerződést kínálok. Meggyő­ződésem, hogy ez az út járható és eredményes lehet. Milan Zemko: Párbeszéd nélkül nincs megértés - A köztársasági elnök abból a meggyőződéséből kiindulva dön­tött a kerekasztalok rendezéséről, hogy a partnerek között csupán ak­kor alakulhat ki egyetértés, ha köl­csönösen megértést tanúsítanak egymás iránt, s ez viszont csakis párbeszéd útján érhető el - szögez­te le a köztársasági elnök hivatalá­nak igazgatója. Tavaly tavasszal a szlovákiai kisebbségek és a végre­hajtó hatalom között félbeszakadt a párbeszéd, a parlament gyakorlati­lag nem reagált a magyar koalíciós pártok kisebbségi törvénytervezeté­re, a kormány nemzetiségi tanácsa pedig hónapokon keresztül nem ült össze - mondotta. Ebben a helyzet­ben az államfő egy gesztust, felhí­vást tett az állami szervek és a ki­sebbségek felé, hiszen az alkot­mány értelmében csak korlátozott végrehajtói jogköre van. Ennek a ténynek a figyelmen kívül hagyásá­val magyarázható talán, hogy sokan többet vártak ettől a kerekasztaltól, mint amennyit az elérhetett. Ennek ellenére Milan Zemko megállapítá­sa szerint a május 20-i kerekasztal fordulatot hozott a szlovák állam és a nemzetiségek közti párbeszédben. A szlovák államiság történetében első ízben találkozott az államfő valamennyi nemzetiség képvi­selőivel, először nyílt lehetőség ar­ra, hogy konkrétan megnevezzék a gondokat. Megmutatkozott, hogy több mint hatvan problémakör me­rül fel, de ugyanakkor az is nyil­vánvalóvá vált, hogy a gondok és a kisebbségek igényei nagyon el­térőek. Az is bebizonyosodott, hogy a végrehajtó hatalomnak ál­lást kell foglalnia minden felvetés­sel kapcsolatban. A második kerek­asztalon azonban a tárcák jelen levő képviselői meglehetősen bi­zonytalanok voltak a kisebbségek követeléseit illetően, sőt olyan né­zetek is elhangzottak, amelyek nem vezettek a konstruktív párbeszéd­hez. Ebben a helyzetben szerencsés megoldás volt egy olyan szakem­bercsoport kinevezése, amely az el­nök tanácsadóival együtt meghatá­rozza azokat a kérdésköröket, amelyekben nélkülözhetetlen az ál­lamfő személyes részvétele. A harmadik kerekasztal eredmé­nyei már megmutatták - szögezte le -, hogy megtalálhatók a megol­dások, ám csakis akkor, ha a kor­mány és a parlament komolyan ve­szi a köztársasági elnök kezdemé­nyezését. Hogy ez így lesz-e, az a legközelebbi hetekben eldől - véle­kedett. Ján Čarnogurský: Csatlakozni Európához Úgy érzem, mintha Dél-Szlováki­ában két közösség alakulna ki, s ezek egyre inkább egymás mellett, s nem együtt élnek - állapította meg. Fennáll az a veszély, hogy e közösségeken belül irracionális légkör alakul ki, önmagukba zár­kóznak, s afelé hajlanak, hogy a mai helyzetet átmenetiként kezel­jék. Nem kifogásolható - véleke­dett -, hogy a szlovákiai magyar kisebbség a magyar nemzet részé­nek tartja magát, de ha ez így van, akkor nemcsak a szlovákiai prob­lémák megoldására kell irányítani a figyelmet, ki kell azt teijeszteni Magyarországra és az ott élő szlo­vákokra is. A szlovák-magyar problémák, ugyanúgy, mint a többi nemzetisé­gi kérdés, mindennapi aprómun­kával, a helyzet racionális értéke­lésén alapuló politikával oldhatók meg - mondta a továbbiakban - , de ez a munka nem lehet sikeres, ha nem tudjuk kialakítani a közös jövőre vonatkozó közös víziót. A víziók általában pozitívak és nega­tívak lehetnek. A szlovákok és magyarok pozitív víziója egyér­telmű: csatlakozni Európához, in­tegrálódni az európai struktúrák­hoz. Ján Čarnogurský politikai párt elnökeként meggyőződött ar­ról, hogy a pozitív vízióknak ki­sebb erejük van a politikai életben, mint a negatívaknak. A magyarok és a szlovákok számára is a nega­tív víziót a konfliktusok kié­leződése jelenti a világban, de kü­lönösen Európában. A világ jövőbeli felosztását tekintve a ma­gyarok és szlovákok akarva-aka­ratlanul egy táborba tartoznak majd. -Ezért minden ma­gyar szlovák konfliktus az én sze­memben csak késlelteti csatlako­zásunkat akár a negatív, akár a po­zitív táborhoz - hangsúlyozta. Ebből a szempontból, megítélése szerint, minden magyar-szlovák konfliktus nevetségessé válik. \ Új ge< Az államszövetség minőségileg megvál kia helyzete, keresnii és belpolitikáját - á hozzátéve, hogy a s; százalékról az önálk 12 százalékra emel k rok részaránya. Ez 1 új állam geopolitikai közben az a tény is dés érzékenységét, 1 rok aránylag koncén határ mentén, intenz van az anyanemzett* vetkeztében erős az tuk. Minden anyanemz kell a más országokt ségeivel, ám a törőd< bad túllépnie bizon nehogy az beavatkc más ország belügye és Magyarország 1 hetősen feszült a vis; nősen gyanúsítják eg vák részről aggályok geopolitikai tényezői ban is Ezeknek az a egy bizonyos része a kerezik - vetette fel. ban leszögezte, hogy sebbség követelései, lis és oktatásügyi autc használat, a községm leti önkormányzatok nyek elfogadásával Kölcsönösen elfogad pai normáknak megfe sokat kell azonban lasztott alkalomnak Szlovákia megalakul; Lépésr ]Reális partneri kapcs :a magyar és a szlov között - tért vissza ( rendszerváltás éveire va, hogy a magyar po szór jobban mérték fi találóbban fogalmazt nyeket, hiszen már tö csolatuk volt a mag' lenzékkei. Elmondta, /elmúltban megalakul tézmények Állandó zésének konkrét elké nak a nemzetiségi kér sáról. Az általuk v; nem jelentenek sem: Fra Nem tud - Meglehetősen ro; a helyzetet - állapított között. Az az érzésem mány nem tudja, mii sebbségi kérdést illeti ségének egyedüli mo talmi harc. Így például nek most kellene n községnevek kéinyelv nak kérdését, de a 1 Szlovákiáért Mozgalc i Hiányzik a - Ha visszatekintü négy évre, a leggyak zott szó a párbeszéd \

Next

/
Thumbnails
Contents