Új Szó, 1994. január (47. évfolyam, 1-24. szám)

1994-01-28 / 22. szám, péntek

1994. JANUÁR 6. jt. t HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2 új szó NYÍLTAN A SZLOVÁK-I Napjainkban, amikor sajnálatosan kiéleződött a szlovák-magyar viszony, és a két kormány közötti kapcsolatok is a fagypont közeiébe süllyedtek, különösen fontos minden őszinte szándékú eszmecsere. Ilyennek tartjuk a Forum Alapítvány január 22-f rendezvényét is

t amelyen a szlovák ellenzéki pártok képviselői, továbbá neves szlovákiai magyar és szlovák személyiségek vettek részt. Megjelent Boros Jenő, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövete is. . •. Az alábbiakban teljes terjedelemben közöljük A. Nagy László vitaindító előadását, valamint kivonatosan ismertetjük az általunk legfontosabbnak tartott felszólalásokat. A. Nagy László : Mutassunk példát A Független Magyar Kezdeményezés alapítóinak és tagjainak 1989ben úgy tűnt, hogy a szlovákok és a magyarok legfontosabb érdekei közösek illetve azonos jellegűek. Közös érdek az ország demokratizálása és a rendszerváltás megvalósítása, azonos jellegű érdek a nemzeü illetve a nemzeti kisebbségi jogok helyreállítása és bővítése. Ennek alapján politikai szövetségre léptünk a szlovákok legdemokratikusabb képviselőivel. Az 1990-es választások után pedig beléptünk a Nyivánosság az Erőszak Ellen, a Kereszténydemokrata Mozgalom és a Demokrata Párt kormánykoalíciójába. . Két év alatt ennek a koalíciós kormánynak és az őt támogató szlovák törvényhozásnak sikerült beindítani a rendszerváltást és kialakítani a demokratikus társadalom működésének törvényes kereteit. Szlovákiában a nemzetiségi viszonyok alakulásának szempontjából két dolog volt rendkívül fontos: 1) a kormánykoalíciónak egy magyar párt, a Független Magyar Kezdeményezés, vagyis a mai Magyar Polgári Párt is tagja volt, amely úgy a kormányban, mint a parlamentben teljes értékű munkát végzett; 2) két másik magyar párt, az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom a konstruktív ellenzék szerepét töltötte be a parlamentben. Szinte feltétlen támogatása nélkül a Čarnogurskýkonnány bármely pillanatban megbukott volna. Ez a tény a kormányon és a kormánykoalíción belül biztosította az állandó szlovák-magyar együttműködést, az ESWS és az MKDM magatartása a kormánnyal szemben pedig tovább bővítette a szlovák-magyar párbeszéd szereplőinek körét. Ján Čamogurskýnak és a kormány tagjainak nézetei a kormány szerepéről és a hatalomról és az ennek megfelelő kormánypolitika Szlovákia számára másfél éves nyugodt, gazdaságilag is kiegyensúlyozott fejlődést biztosított Mindennek köszönhetően a szlovák-magyar belső viszonyban nem alakultak ki a maihoz hasonló feszültségek. Úgy látom másfél évvel a választások után, hogy a kormány konfrontatív politikája semmilyen pozitív eredményt nem hozott a nemzetiségi kérdés megoldásában. Itt az ideje, hogy a parlamenti és parlamenten kívüli ellenzéki pártok nekilássanak a feszültségek csökkentésének. Ha a kormány erre nem képes, akkor mi mutassunk példát. Véleményem szerint a szlovákoknak és magyaroknak Szlovákiában együtt kell kidolgozniuk a szlovákiai magyarok helyzetének rendezésére vonatkozó alapdokumentumot. A dokumentumnak három fontos elemet kell tartalmaznia: 1) A feladatok ütemtervét. Az ütemtervnek megfelelő időtartamúnak kell lennie (2-3 év), hogy az esetleges korrekcióra is legyen idő. Az ütemtervnek feladatokat kell tartalmaznia, megjelölve azok felelőseit és megvalósítóit (pl. kormány, parlament, pártok stb.). Az ütemterv nem tartalmazhatja az összes elvégzendő feladatot, de tartalmaznia kell egy távlati kitekintést arról, hogy a jövőben még milyen feladatokat kell elvégezni. 2) Kétoldalú garanciákat arra nézve, hogy ha az egyik fél teljesíti valamelyik magára vállalt feladatát, milyen .jutalmat" kap a másik féltől. Fontos, hogy a dokumentumban mindkét fél megfelelő garanciákat fogalmazzon meg és vállaljon magára, hogy azokat teljesíti is. A garanciák rendszere a tervezetben a pozitív motiváció szerepét tölti be. 3) A szankciókat is arra az esetre, ha valemelyik fél nem kívánná teljesíteni a magára vállalt feladatokat. A szankciók rendszere a negatív motiváció, az elrettentés szerepét töltené be. Milyen feladatokat tartalmazzon az ütemterv? Olyanokat, amelynek teljesítését legalább az egyik fél fontosnak tartja. Ilyen például a személy- és vezetéknevek anyanyelvi használata a magyarok számára. A legfontosabbak azok a feladatok, amelyek teljesítését mindkét fél fontosnak tartja.(Például a területi elrendezés megvalósítása.) Milyen előnye van az Ilyen ütemtervnek? Mindkét fél számára tartalmaz előnyöket. A felek megismerik, hogy egy meghatározott időn belül milyen eredménynek az elérésével számolhatóak, vagy milyen eredménynek az elérését kell eltűrniük. A garanciák rendszerének az az értelme , hogy világossá válik: ha lehetővé tesszük a másik félnek a számára fontos feladat teljesülését, akkor garanciát ad arra nézve, hogy teljesíti a számunkra fontos feltétel megvalósulását. Egy triviális példa: ha megfelelő nemzetiségi törvényt fogad el a szlovák parlament, akkor a szlovákiai magyarok garanciát adnak arra nézve, hogy nem kérdőjelezik meg Szlovákia integritását. A szankciók szerepe hasonló, csak drasztikusabb eszköz a kölcsönösség betartására. Az ilyen dokumentum megszületésének következő előnye, hogy a két fél viszonyának alakulásából eltávolítható az esetlegesség, a másik fél rosszindulatú felhasználása, a feszültség fokozása. Ehelyett a legfontosabb problémák tárgyszerű megközelítése dominálhat. A bizalmatlanságot fokozatosan a bizalom légköre válthatja fel. Ki dolgozza kl ezt a dokumentumot, és ki fogadja el? A kézenfekvő az volna, hogy a kormány és a magyar kisebbség politikai képviselői. Sajnos, a kormány másfél éves tevékenysége alatt semmi jelét nem adta annak, hogy kisebbségbarát lépésekre volna hajlandó. A másik lehetőség az, hogy a dokumentumot a parlamenti pártok dolgozzák ki, de legalább is az ellenzéki pártok fogadnának el egy ilyen dokumentumot a magyar pártokkal együtt. A harmadik lehetőség, hogy a köztársasági elnök hivatalának talaján jönne létre egy ilyen dokumentum. Engedjék meg, hogy röviden vázoljam egy ilyen alapdokumentum lehetséges tartalmát: A. A feladatok 1. Kidolgozni és elfogadni Szlovákia nemzetiségi politikájának alapelveit. 2. Megváltoztatni a Szlovák Köztársaság Alkotmányának kisebbségeket korlátozó megállapításait. 3. Kidolgozni és a parlamentben elfogadtatni az átfogó kisebbségi (nemzetiségi) törvényt. 4. Megszüntetni a beneši dekrétumok máig kísértő negatív hatását. 5. Kialakítani és a törvényhozásban elfogadtatni a kisebbségek kulturális és oktatásügyi autonómiájának alapelveit. 6. Megoldani a kisebbségek, elsősorban a magyar kisebbség felsőfokú képzésének problémáit. 7. A területi-közigazgatási elrendezés kérdéskörében olyan modellt kidolgozni és elfogadni, amely mindkét fél számára kielégítő. 8. Bár nem a nemzetiségpolitika feladata, de számon kell tartani a szlovák-magyar alapszerződés megkötésének feladatát, mert ennek létrejötte pozitív hatással lenne a kisebbségek helyzetének rendezésére is. B. Garanciák 1. Mindkét fél garantálja, hogy betartja az idevágó megfelelő nemzetközi normákat és dokumentumokat. 2. A kisebbség képviselői garantálják, hogy nem kérdőjelezik meg a Szlovák Köztársaság területi integritását és mai határait. 3. A szlovákok garantálják, hogy nem tesznek semmit, ami negatívan befolyásolná a kisebbségek identitását, C. Szankciók A szankciók tulajdonképpen a garanciák megvonását jelentik. Remélem e rövid vázlatból is kiderült, hogy a kisebbségi kérdés megoldására, a szlovák-magyar viszonyban fennálló feszültség csökkentésére tulajdonképpen társadalmi szerződést kínálok. Meggyőződésem, hogy ez az út járható és eredményes lehet. Milan Zemko: Párbeszéd nélkül nincs megértés - A köztársasági elnök abból a meggyőződéséből kiindulva döntött a kerekasztalok rendezéséről, hogy a partnerek között csupán akkor alakulhat ki egyetértés, ha kölcsönösen megértést tanúsítanak egymás iránt, s ez viszont csakis párbeszéd útján érhető el - szögezte le a köztársasági elnök hivatalának igazgatója. Tavaly tavasszal a szlovákiai kisebbségek és a végrehajtó hatalom között félbeszakadt a párbeszéd, a parlament gyakorlatilag nem reagált a magyar koalíciós pártok kisebbségi törvénytervezetére, a kormány nemzetiségi tanácsa pedig hónapokon keresztül nem ült össze - mondotta. Ebben a helyzetben az államfő egy gesztust, felhívást tett az állami szervek és a kisebbségek felé, hiszen az alkotmány értelmében csak korlátozott végrehajtói jogköre van. Ennek a ténynek a figyelmen kívül hagyásával magyarázható talán, hogy sokan többet vártak ettől a kerekasztaltól, mint amennyit az elérhetett. Ennek ellenére Milan Zemko megállapítása szerint a május 20-i kerekasztal fordulatot hozott a szlovák állam és a nemzetiségek közti párbeszédben. A szlovák államiság történetében első ízben találkozott az államfő valamennyi nemzetiség képviselőivel, először nyílt lehetőség arra, hogy konkrétan megnevezzék a gondokat. Megmutatkozott, hogy több mint hatvan problémakör merül fel, de ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy a gondok és a kisebbségek igényei nagyon eltérőek. Az is bebizonyosodott, hogy a végrehajtó hatalomnak állást kell foglalnia minden felvetéssel kapcsolatban. A második kerekasztalon azonban a tárcák jelen levő képviselői meglehetősen bizonytalanok voltak a kisebbségek követeléseit illetően, sőt olyan nézetek is elhangzottak, amelyek nem vezettek a konstruktív párbeszédhez. Ebben a helyzetben szerencsés megoldás volt egy olyan szakembercsoport kinevezése, amely az elnök tanácsadóival együtt meghatározza azokat a kérdésköröket, amelyekben nélkülözhetetlen az államfő személyes részvétele. A harmadik kerekasztal eredményei már megmutatták - szögezte le -, hogy megtalálhatók a megoldások, ám csakis akkor, ha a kormány és a parlament komolyan veszi a köztársasági elnök kezdeményezését. Hogy ez így lesz-e, az a legközelebbi hetekben eldől - vélekedett. Ján Čarnogurský: Csatlakozni Európához Úgy érzem, mintha Dél-Szlovákiában két közösség alakulna ki, s ezek egyre inkább egymás mellett, s nem együtt élnek - állapította meg. Fennáll az a veszély, hogy e közösségeken belül irracionális légkör alakul ki, önmagukba zárkóznak, s afelé hajlanak, hogy a mai helyzetet átmenetiként kezeljék. Nem kifogásolható - vélekedett -, hogy a szlovákiai magyar kisebbség a magyar nemzet részének tartja magát, de ha ez így van, akkor nemcsak a szlovákiai problémák megoldására kell irányítani a figyelmet, ki kell azt teijeszteni Magyarországra és az ott élő szlovákokra is. A szlovák-magyar problémák, ugyanúgy, mint a többi nemzetiségi kérdés, mindennapi aprómunkával, a helyzet racionális értékelésén alapuló politikával oldhatók meg - mondta a továbbiakban - , de ez a munka nem lehet sikeres, ha nem tudjuk kialakítani a közös jövőre vonatkozó közös víziót. A víziók általában pozitívak és negatívak lehetnek. A szlovákok és magyarok pozitív víziója egyértelmű: csatlakozni Európához, integrálódni az európai struktúrákhoz. Ján Čarnogurský politikai párt elnökeként meggyőződött arról, hogy a pozitív vízióknak kisebb erejük van a politikai életben, mint a negatívaknak. A magyarok és a szlovákok számára is a negatív víziót a konfliktusok kiéleződése jelenti a világban, de különösen Európában. A világ jövőbeli felosztását tekintve a magyarok és szlovákok akarva-akaratlanul egy táborba tartoznak majd. -Ezért minden magyar szlovák konfliktus az én szememben csak késlelteti csatlakozásunkat akár a negatív, akár a pozitív táborhoz - hangsúlyozta. Ebből a szempontból, megítélése szerint, minden magyar-szlovák konfliktus nevetségessé válik. \ Új ge< Az államszövetség minőségileg megvál kia helyzete, keresnii és belpolitikáját - á hozzátéve, hogy a s; százalékról az önálk 12 százalékra emel k rok részaránya. Ez 1 új állam geopolitikai közben az a tény is dés érzékenységét, 1 rok aránylag koncén határ mentén, intenz van az anyanemzett* vetkeztében erős az tuk. Minden anyanemz kell a más országokt ségeivel, ám a törőd< bad túllépnie bizon nehogy az beavatkc más ország belügye és Magyarország 1 hetősen feszült a vis; nősen gyanúsítják eg vák részről aggályok geopolitikai tényezői ban is Ezeknek az a egy bizonyos része a kerezik - vetette fel. ban leszögezte, hogy sebbség követelései, lis és oktatásügyi autc használat, a községm leti önkormányzatok nyek elfogadásával Kölcsönösen elfogad pai normáknak megfe sokat kell azonban lasztott alkalomnak Szlovákia megalakul; Lépésr ]Reális partneri kapcs :a magyar és a szlov között - tért vissza ( rendszerváltás éveire va, hogy a magyar po szór jobban mérték fi találóbban fogalmazt nyeket, hiszen már tö csolatuk volt a mag' lenzékkei. Elmondta, /elmúltban megalakul tézmények Állandó zésének konkrét elké nak a nemzetiségi kér sáról. Az általuk v; nem jelentenek sem: Fra Nem tud - Meglehetősen ro; a helyzetet - állapított között. Az az érzésem mány nem tudja, mii sebbségi kérdést illeti ségének egyedüli mo talmi harc. Így például nek most kellene n községnevek kéinyelv nak kérdését, de a 1 Szlovákiáért Mozgalc i Hiányzik a - Ha visszatekintü négy évre, a leggyak zott szó a párbeszéd \