Új Szó, 1994. január (47. évfolyam, 1-24. szám)

1994-01-28 / 22. szám, péntek

28 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ szól 1994. JANUÁR 20. IRIGYKEDŐ SZEGÉNYSÉG (Folytatás az 1. oldalról) - Szankciók természetesen nem következhetnek, hiszen ez nem áll jogunkban. Mi konzultálluk az ügyet néhány iskolaigazgatóval, s azt aján­lottuk nekik, hogy várják meg a szeptembert, s akkor döntsenek a kapott pénz fölhasználásáról, ami­kor a fölhasználás módját már a szü­lőkkel is megbeszélték. - A miniszternek küldött levelük­ben önök diszkriminatívnak tartják az alapítvány támogatását, mert úgy vélik, hogy a támogatók nem az egész iskolát, hanem csak az elsősö­ket kívánják segíteni. Véleményük szerint tehát az adományozónak nincs joga eldönteni, kit és hogyan kíván támogatni? -Hogy ha ez a felhívás máshol jelent volna meg, s nem az iskolák­ban, semmi kifogásunk nem lett vol­na ellene. Az iskolákban viszont nem engedhetjük meg ezt a megkü­lönböztetést. Ha a pénzt az egész iskolának adnák, az pedig arra hasz­nálná föl, amire legnagyobb szüksé­ge van, akkor ebben nem látnánk problémát. De ha a támogatást csak az elsősök kapják, s ráadásul a szü­lők erről pontosan a beíratások ide­jén szereznek tudomást, akisor szá­momra nyilvánvaló, hogy az egész dolog mire irányul. - Önök szerint ez a támogatás diszkriminálja a más nemzetiségű ta­nulókat? - A tanügyi igazgatóság nem tesz különbséget a magyar és a szlovák nemzetiségű diákok között. Azt rendben levőnek tartjuk, ha egy ma­gyar iskola valamilyen forrásból kü­lön anyagi támogatást szerez, de ez az iskolát és ne az egyéneket szolgál­ja. Ez a legfontosabb különbség, me­lyet úgy látszik, sokan nem értenek meg. - A fölhívás szövege mögött poli­tikai célzatot is látnak. -Én nem vagyok politikus, és a politikát nem is kívánom az oktatásügybe belekeverni. Meg va­gyok győződve róla, hogy a szóban forgó fölhívásnak valóban van politi­kai háttere, s ez nem való az isko­lákba. -Egy következő pontban arra fi­gyelmeztetnek, hogy a felhívás ne­gatív visszhangot kelthet a szlovák lakosság köréljen, s hozzájárulhat a nemzetiségi feszültségek fokozó­dásához. - Elnézést, de úgy érzem magam, mintha kihallgatáson lennék... -Csak azt szerettem volna meg­tudni, miért épp Rimaszombatban lett e fölhívásnak ilyen negatív visszhangja, amikor más járásokban nem reagáltak ilyen érzékenyen a már korábban megjelent hasonló tartalmú levelekre. -Ezen csodálkozom, hogy más­hol nem így reagáltak rá. Mi csak a kötelességünket teljesítettük, s nem kell hogy érdekeljen minket, mit tettek máshol. Mi ugyanis a Ri­maszombati járás tanügyéért fele­lünk. Becsületesnek tartottuk, hogy a miniszter úr figyelmét felhívjuk erre a levélre és az alapítványra. - A miniszter már reagált az önök levelére? -Egyelőre nem, de minden bi­zonnyal megteszi. Eddig ugyanis el­foglaltsága miatt nem volt ideje fog­lalkozni az üggyel. (klinko) Tisztelt szülők Minden család életében döntő az a pillanat, amikor a szülők iskoláskort elérő gyermeküket beíratják az iskolába, vagy az alapiskola elvégzése után döntenek arról, hogy a gyermek továbbtanuljon-e és ha igen, mely iskolában. Minden olyan családban, ahol a szülők magyar anyanyelvűek, vagy legalább az édesanya magyar, az oktatási nyelv megválasztásánál fiuk vagy lányuk egész életére kiható döntést hoznak. Minden szakértő egyetért abban, hogy a stabil tudás alapja az anyanyelven történő tanulás. Az anyanyelvi iskola biztosítja továbbá az egészséges nemzeti tudat kialakítását és a családon belüli harmónia megőrzését is. A magyar iskolák színvonala általában kiállja az összehasonlítást a szlovák iskolákéval, esetenként maga­sabb is azokénál. Szlovákiát a múlt évben felvették az Európa Tanács tagjai közé. Ez azzal a feltétellel történt, hogy Szlovákia az élet minden területén az európai normák szerint biztosítani fogja a nemzeti kisebbségek jogait. Lehet, hogy ez a folyamat nem egyik napról a másikra és nem zökkenőmentesen megy végbe, de a folyamat iránya, az európai integráció mégis bizalommal tölthet el mindnyá­junkat. Nem indokolható tehát a továbbiakban, hogy "ÜZLET ÉS POLITIKA­Moszkvában járt a múlt héten Igor Urban, a szlovák védelmi minisztérium államtitkára. Látogatásának kettős célja volt: üzletkötés és együttműködési szerződés aláírása. A múlt év végén Oroszország, a volt szovjet adósság törlesztésének kere­tében már leszállított Szlovákiának 180 millió dollár értékben öt MiG-29-es repülőgépet és más haditechnikát, alkatrészeket. Szakértők becslése szerint az egykori szovjet tartozás még mindig vagy másfél milliárd dollárra rúg. Mivel nem valószínű, hogy ez a pénz valamikor is maradéktalanul visszakerül, semmi kivetnivaló nincs abban, hogy Pozsony megpróbál annyit és úgy megszerezni belőle, amennyit és ahogyan csak lehetséges, illetve amire a partner képes. így az Urban-látogatás eredmé­nyeként Moszkva további 80-90 millió dollár értékben szállít újabb haditechnikai eszközöket, alkatrészeket a szlovák hadse­regnek. Tiszta üzlet ez, a külföld sem talál benne semmi kivetnivalót, e mögött senki sem keres politikumot. Ezt azért kell megje­gyezni, mert emlékezhetünk: Magyarország is lebonyolított hasonló tranzakciót Moszkvával, akkor azt Pozsonyban Buda­pest túlfegyverkezéseként, Szlovákia biztonsága veszélyezteté­seként próbálták egyes politikai körök beállítani. Teljes mérték­ben elfogadható az az érv, miszerint nem lehet egyik napról a másikra úgy lecserélni a fegyverrendszereinket, hogy azok kompatíbilisak legyenek a NATO rendszereivel. Viszont Urban látogatásának másik célja már felvet néhány kérdést. Az államtitkár találkozott Borisz Gromovval, az orosz védelmi miniszter helyettesével, akivel aláírta a két miniszté­rium közötti, az idei évre szóló együttműködési szerződést. Ez Igor Urban szerint legkevesebb húsz közös, szlovák-orosz katonai akciót ölel fel. És itt kell emlékeztetni: tavaly írták alá a két ország alapszerződését, amely ugyancsak tartalmazott konkrét katonai egyttműködési programokat. Ennek kapcsán kérdőjelezték meg külföldön is Szlovákia nyugati orientációját, Most az államtitkár a nekiszegezett kérdésre válaszolva elmondta: az idei évre szóló szlovák-orosz szerződést azért nem konzultálták meg a nyugati partnerekkel - bár Szlovákia be kíván kapcsolódni a Békepartnerség néven ismert amerikai tervezetbe mert az alapszerződést még a Békepartnerség előtt kötötték. S mivel a Békepartnerséget még senki sem írta alá, a kétoldalú szlovák-orosz katonai szerződés sem épülhe­tett erre a nyugati tervre. Szükségesnek tartotta azonban cáfolni azokat az állításokat, amelyek szerint az újabb szerző­dés is azt jelentené, hogy Szlovákia nem a NATO, hanem inkább Kelet felé orientálódik. Nem túl meggyőző az államtitkár érvelése. Miért kellett megint annyira sietni, miért nem lehetett megvárni, amíg a NATO világosabbá nem teszi a Békepartnerség tartalmát? Különösen időszerű ez a kérdés, ha figyelembe vesszük Moszkva viszonyulását a visegrádi négyek NATO-tagságához. Az orosz vezetés egyrészt azt állítja, nem lát ellenséget a NATO-ban, sőt, együttműködni is kész vele, hajlandó part­nernak tekinteni. Akkor miért előnyösebb számára a közép­európai biztonsági vákuum, miért ellenezte olyan vehemensen a négyek NATO-tagságát? Miért tartja magára nézve veszélyes­nek az észak-atlanti tömb határainak keletebbre tolódását, ha azt a partnerének tekinti? A választ talán Moszkvának a balti országokkal és más szovjet utódállamokkal szembeni politiká­jában kell keresni, amely az utóbbi időben egyértelműen az orosz befolyás felújítását célozza. És itt már olyan értékekről van szó, amelyek nem képezik üzlet tárgyát. MALINÁK ISTVÁN Hol vannak a katonák?­Egyszerű a válasz: gyakorlatilag mindenütt. Merthogy az orosz katonákról van szó, még a volt Szovjetunió területéről. A 14 köztársaság közül csak Litvániából vonult ki a szovjet-orosz haderő. Makacs, esetenként erőszakos politizálásával csak a zenetudósból lett litván államfőnek, Landsbergisnek sikerült elhúznia az oroszok nemszeretem nótáját: a kivonulási indulót. A többi köztársaságban változatlanul ott vannak az oroszok, bár nem minden esetben szívesen látott vendégként. Erre a tényre utalt keddi jelentésében az Unió helyzetéről Bili Clinton amerikai elnök, amikor a Kongresszus előtt azt állította: az Egyesült Államok követelni fogja, az orosz katonák csak azokban a szomszédos államokban maradjanak, amelyek ehhez hozzájárulnak, s még ilyen esetben is elvárja tőlük a nemzetközi normák megtartását. Magyarán: nem viselkedhet­nek megszállóként, nem részesíthetik előnyben az orosz érde­keket az érintett ország érdekeivel szemben. Nyilvánvaló, Clinton ezzel a kijelentéssel reagált Andrej Kozirev külügyminiszter éppen egy héttel korábban elhangzott beszédére, amelyben kifejtette: nem szabad teljesen kivonni az orosz katonákat a volt szovjet köztársaságokból, mivel itt Oroszországnak létfontosságú érdekeltségei vannak. S robbant a bomba, elsősorban a Baltikumban. Észtországban még 3 ezer, Lettországban pedig 12 ezer orosz katona állomásozik, s min­den sürgetés, követelőzés és fenyegetés ellenére sem mozdul­nak. Ukrajna is rosszallta Kozirev szavait, mivel elsősorban a nukleáris szakértőktől szeretne megszabadulni. Dühösen reagált Moldova is, amely az orosz katonák jelenléte miatt gyakorlatilag elvesztette szuverenitását az úgynevezett Dnyeszter Menti Köztársaság fölött. A Kaukázuson túli és a közép-ázsiai köztársaságok viszont nem reagáltak, hiszen nekik a jelenlegi polgárháborús körülmények között szükségük van az oroszokra. Belorusszia pedig bölcsen hallgatott. Mert­hogy Moszkvával keményen megfizetteti a 25 ezer katona állomásoztatását. Érdekes módon, Moszkvának erre telik: Bizonyára azért, mert a legnyugatibb végekről van szó. GÖRFÖL ZSUZSA akár egyetlen magyar szülő is gyermekének érvényesülé­si lehetőségét szem előtt tartva a szlovák nyelvű iskolát (tagozatot) válassza. A Rimaszombat és Vidéke Alapítvány - amely ré­giónk magyarságának szolgálatára jött létre - célul tűzte ki a magyar anyanyelvű gyermekek magyar tannyelvű iskolákba történő beíratásának előmozdítását. Figyelembe véve a gazdasági és szociális helyzet átmeneti romlását, az alapítvány felajánlja, hogy gyer­meküknek a helyi vagy körzeti magyar alapiskolába történő beíratása esetén az első tanévben vállalja: 1. az iskolakezdéssel járó költségek egy részét, szep­temberi kifizetéssel, 200 S k összegben, továbbá 2. a bejáró tanulók utazási költségeinek teljes megtérí­tését, 3. az alapítvány ezen felül a későbbiekben a tanuló előmenetelétől és a család szociális helyzetétől függően pályázati rendszer alapján további támogatást nyújt. Szeretettel várjuk jelentkezésüket a Alapiskolában a beiratkozás napján: Abban a reményben búcsúzunk, hogy az ősz folyamán gyermekükben a magyar alapiskola diákját üdvözölhetjük. NYUGDÍJAK A folyamatos emelésre még várni kell - Nem általános emelésről, a most elfogadott törvény csak azokra a nyugdíjakra vonatko­zik, amelyeket 1994-ben fognak kiszámítani, tehát azokra, akik az idén érik el a nyugdíjkorha­tárt vagy most mennek nyugdíj­ba. A legutóbb megszavazott nyugdíjemelés ugyanis csak az 1993 végéig kiszámított nyugdí­jakat érinti. (Ez az az emelés, amelyet a nyugdíjasok csak feb­ruár végétől éreznek majd meg). • A törvény vitájában figyel­meztetett, hogy az idén nyugdíj­ba vonulók hátrányos helyzetbe kerülnek azokkal szemben, akiknek nyugdíját tavaly számí­tották ki. Milyen hátrányra gon­dolt? — Attól függően, mikor számí­tották ki a nyugdíjat, különbsé­gek keletkeznek a megállapított összegek között. Ha az idén és a tavaly decemberig meghatáro­zott nyugdíjakat hasonlítjuk ösz­sze, nem nagy az eltérés, de ha az ideieket azokkal vetjük össze, amelyeket 1993 februárjáig szá­mítottak ki, 100-200 koronás különbségek vannak. A nyugdí­jak 74 százalékánál ez az átlagos eltérés 154 korona. Ezt hallatla­nul igazságtalannak tartom, mert elfogadhatatlan, hogy ugyanolyan jövedelem után Több észrevétele volt a parlament ülésén Bauer Editnek, az Együttélés képviselőjének az 1994-ben meghatározott nyugdíjak emelésére vontkozó kormányjavaslattal kapcsolatban. Mindenek­előtt arra kértünk tőle választ, hogy valóban emelésről van-e szó? más-más nyugdíjat állapítsanak meg az egyes években. Nem fogadható el, hogy amikor a lét­fenntartási költségek nagy mér­tékben emelkednek és a valori­zálás nem tart velük lépést, ak­kor az új nyugdíjasok eleve ala­csonyabb összeget kapjanak. •f/a már a valorizálást emlí­tette, mikor van kilátás a nyug­dijak újabb általános emelésére? — A törvény szerint a kor­mány akkor köteles valorizálni, ha a létfenntartási költségek nö­vekedése meghaladja a 10 szá­zalékot. A költségvetési törvény szerint az átlagnyugdíj már nem követi az átlagbérek alakulását. Egyébként bíráltuk, hogy a leg­utóbbi nyugdíjemelési törvény nem vonatkozott az idei nyugdí­jakra és a költségvetési törvény sem rendezte ezeket. Ezzel is elodázódott a valorizálás köte­lessége, a mostani új törvény megjelenésétől számítják majd azt az időt, amit ennél figyelem­be kell venni. • Az eddigi gyakorlat szerint bizonyos időszakonként külön törvényekkel emelik a nyugdíja­kat. Hogyan lehetne elérni, hogy a járadékok értéke reálisabb le­gyen? — Amikor 1991-ben megszü­letett a valorizálásról szóló tör­vény, mindenki azt hitte, hogy a nyugdíjakat annyi százalékkal fogják emelni, amennyivel a lét­fenntartási költségek emelked­tek. Ez azonban nincs így. Leg­utóbb, a második nyugdíjeme­léskor a parlament határozatot hozott arról, hogy a szociális tárca dolgozzon ki egy javasla­tot, amely lehetővé tenné a nyugdíjak automatikus emelé­sét. De úgy ahogyan a kormány sem teljesíti a parlament hatá­rozatait, ez az átfogó rendezés is várat magára. A törvényeknek hosszú az átfutási ideje, miköz­ben a létfenntartási költségek emelkedése nincs tekintettel er­re. Sajnos a kormány ügyeske­déseibe ez is beletartozik: minél később fogadunk el egy tör­vényt, annál kevesebb pénzt kell erre költeni. A parlamentben szerdán megszavazott törvény értelmében az 1994. január 1-je és december 31-e között kiszámított öregségi és rokkantsági nyugdíjakat, illetve a leszolgált évekért járó nyugdíjat 300, az özvegyit 180, a részleges rokkantságit és a teljes árvák járadékát 150, a félárvákét 90 koronával, valamint a nyugdíj összege 16 százalékával emelik. Az idén januárban, februárban és március­ban kiszámított nyugdíjak esetében az emelés összegét a nyugdíjasok április 30-ig kapják meg. (csízmár)

Next

/
Thumbnails
Contents