Új Szó, 1994. január (47. évfolyam, 1-24. szám)

1994-01-27 / 21. szám, csütörtök

KALEIDOSZKÓP lÚJSZÓs 1994. JANUÁR 27. Ha van a magyar zenének jövendője... SZÁZÖTVEN ÉVE MUTATTÁK BE ERKEL HUNYADI LÁSZLÓJÁT Százötven évvel ezelőtt, ezen a napon született meg a magyar nemzeti opera, ekkor mutatták be Erkel Ferenc Hunyadi László című művét. Sikere a kortársak szerint szinte leírhatatlan volt; az első felvonás „Meghalt a cselszövő" kezdetű kórusa után a közönség felállt helyéről, kalapot, kendőt lengetve, hatalmas ovációkkal ünnepelte a szerzőt. Ez a kórus és az opera néhány dallamából komponált induló négy évvel később a magyar szabadságharc leggyújtóbb hatású zeneműve lett, amellyel csak a Rákóczi-induló tudta felvenni a versenyt. Eltekintve attól, hogy az Erkel családot szoros szálak fűzték Pozsonyhoz, hisz Erkel Ferenc dédapja és nagyapja ebben a városban működött zenészként, és jómaga is az itteni bencés gimnáziumban tanult, sőt, azóta elveszett első kompozícióját, a Litániát is itt szerezte, a Hunyadi Lászlónak is vannak pozsonyi vonatkozásai. A bemutató valóságos sztárparádé volt, a főszerepeket a kor legnevesebb magyar énekeseire bízták, csak éppen a címszerepre nem találtak megfelelő személyt. Végül a pozsonyi színház tenorját, Pecz Adolfot kérték fel Hunyadi László szólamának eléneklésére. A Szilágyi Erzsébetet alakító Schodelné Klein Rozália, akit Londonban ugyanolyan viharosan ünnepeltek, mint Bécsben vagy Berlinben, 1892-ben Pozsonyban kezdte karrierjét, Weber Bűvös vadászának Agáta szerepében. Hogy szívesen visszajárt első sikerei színhelyére, bizonyítja az az aranyozott holdsarló, amelyet Bellini Normájának parádés alakításáért 1840-ben ajándékozott neki Pozsonyban az országgyűlési ifjúság, s amely később a budapesti Nemzeti Múzeumba került. A Gara nádort alakító Udvarhelyi Miklóst, Katona József bizalmas barátját és az első magyar operatársulat létrehozóját Kassához fűzte szoros kapcsolat, 1828-tól 1835-ig az ottani társulat erőssége volt, s drámai színészként és énekesként egyaránt a közönség kedvence. Bizonyára fel lehetne még lelni több itteni vonatkozást is, hisz a múlt században furcsa módon valahogy kisebb volt a világ, legalábbis az örökösen utazgató művészek számára, akik batáron, ekhós szekéren gyakrabban megfordultak tájainkon, mint manapság a repülőgéppel közlekedő sztárok. S az akkori világnagyságok kevésbé voltak rátartiak mai kollégáiknál. Mert korunkban már szinte elképzelhetetlen, hogy egy francia operacsillag, vagy világsztár úgy keresse egy távoli, idegen ország publikumának kegyeit, hogy annak nemzeti operájában lép fel, a vendéglátók nyelvén énekelve szólamát, mint azt Anne de La Grange tette 1850-ben a pesti Nemzeti Színházban, amikor Szilágyi Erzsébetként mutatkozott be a Hunyadi Lászlóban. Erkel akkor komponálta számára a híres La Grangeáriát, ezt a technikailag rendkívül nehéz bravúrszámot, amelyet a primadonna nyolc évvel később is magyarul tűzött műsorára Rio de Janeiró-i turnéján. A kiváló énekesnő 1863ban jelentős erőfeszítéseket tett, hogy Erkel művét Párizsban is bemutassák — eredménytelenül. Kár, mondhatnánk, de ez mitsem változtat Erkel operájának jelentőségén. Igaza volt a kortársnak, Petrechevich Horváth Lázárnak, amikor így írt róla: „Ha van a magyar zenének jövendője, ha a zeneművészetben magyar iskoláról valaha szó lehet, úgy annak megalapítását nagyrészben a Hunyadi László szerzőjének fogja köszönni nemzetünk." VOJTEK KATALIN Azonos hullámhosszon BESZÉLGETÉS CS. TÓTH ERZSÉBETTEL ÉS BOLDOGHY KATÓVAL A JÁSZAI MARI BEMUTATÓJA ELŐTT Kocsis István neve nem ismeretlen a hazai színházlátogatók számára. A Matesz kassai társulata bemutatta két monodrámáját, a Bolyai János estéjét és az Árva Bethlen Katát, a Komáromi Bástya Színház pedig a Árpád-házi Szent Margit című tragédiájával nyitotta meg kapuit. Most Jászai Mari (A megkoszorúzott) című monodrámájának bemutatójára készül a Komáromi Jókai Színház művésznője, Cs. Tóth Erzsébet. A darabot Boldoghy Kató rendezi, aki 1965 és 1972 között a Mateszben játszott. Emlékezetes szerepei voltak a Bernarda Alba házának Martiriója és a Sálaní boszorkányok Abigélje. Tizenkilenc éves rádiós-rendezői pályafutása után visszatért a színházba, mert úgy érezte, most itt van rá szükség. — Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy Beke Sándor megbízott a monodráma rendezésével. A feladat igen érdekes: Jászai Mari sorsa, élete, lelki világa, személyiségének összetettsége, különbözősége, keménysége, sebezhetősége, fájdalma, eltűrt kínjai igazán közelről érintettek — vallotta beszélgetésünk elején Boldoghy Kató. • Milyennek alkották meg Cs. Tóth Erzsébettel A megkoszorúzottat? — Jászai Mari szavai, gondolatai által a ma emberéhez, elsősorban a kisebbségben élőkhöz szeretnénk szólni. Felhívni figyelmüket az esetleges megaláztatásokra, arra, hogy ,,a lehajtott fő vonzza a taposni vágyó csizmát". Jászaival szeretnénk erőt adni a nehézségek elviseléséhez. • Milyen alkotótársnak bizonyult Cs. Tóth Erzsi? — Kitűnőnek és sikeresnek. Úgy gondolom, hogy azonos hullámhosszon vagyunk, s egyre közelebb kerülünk egymáshoz. — Rádiójátékok rendezőjeként már régóta ismerem Katót, veszi át a szót Cs. Tóth Erzsébet. - Nagyra értékelem, hogy kezdő színésznő koromban rám merte bízni Kamyóné szerepét és a Magyar Elektra Clytemneistráját. Sikeres, jó munkának bizonyult mindkét produkció. Nagy kedvvel láttam hozzá az új közös munkához is. • Hogyan fogadta a szerepet? — Kezdetben kissé idegenkedtem tőle. A terjedelme miatt fenntartásaim voltak. Féltem, meg lehet-e húzni úgy a szövegét, hogy megszólaljon, üzenetet hordozzon. Az átalakítások után azonban úgy érzem, Jászai Mari magatartása bizonyos helyzetekben korunk emberének is példaértékű lehet, és sajnáltam volna, ha nem én játszhatom. Számomra hatalmas erőpróba ez a szerep, s az, hogy egyedül vagyok a színpadon, megemeli a nehézség fokát. • Milyen embernek ismerjük meg a darabból minden idők legnagyobb tragikáját, a nemzet koszorús színésznőjét? - Kibomlik előttünk a rendkívüli tehetségű színésznő sorsa: a gyermek- és serdülőkor megaláztatásai, zátonyra futott házassága Kassai Vidorral, sikerei, szerelmei, konfliktusai, hatalmas műveltsége, gyengeségei. Jászai Mari nagyon sebezhető volt. Azáltal, hogy igényei és követelései voltak, állandó támadási felületet hagyott magán irigyeinek, rosszakaróinak. Emberfeletti küzdelemre volt szüksége ahhoz, hogy „markotányos lányból" a csúcsra küzdje fel magát. Színészként is képes volt önfeláldozásra. Számára nem létezett más, csak a színpad, amelynek erejében makacsul hitt. Még imádságát is ennek szellemében fogalmazta meg: „Méltó ellenfelemet add meg nékem, Mindenható. Miképpen fenn a színpadon, azonképpen lenn a földön is." A Jászai Mari című Kocsisdráma bemutató előadása január 29-én 19 órakor lesz a Komáromi Jókai Színház körtermében. SZÉNÁSSY EDIT LAKÓ - HÁZ - ÜGY B. Gy.: A családunkban vita tárgyává vált a lakásszövetkezeti lakásom. Mielőtt megnősültem, a szüleim anyagi támogatásával igyekeztem lakáshoz jutni 1989-ben. Még a házasságkötés előtt tagja lettem a lakásszövetkezetnek, befizettem a háromezer koronát, illetve a majd 30 ezer koronát is a lakásra. A 30 ezer korona befizetése után egy hónappal megnősültem, további két hónap elteltével pedig a lakásba is beköltözködhettünk. T. F.: Azt szeretném megtudni, hogy mennyiért vásárolhatom meg a 25 évvel ezelőtt kapott állami lakásomat (72 négyzetméteres, meleg víz és központi fűtés nélküli, s a falutól több kilométernyi távolságban levő tanyán van). A levelében elfelejtette megemlíteni, hogy miért vált vita tárgyává a szövetkezeti lakása, talán csak a „lakásom" fordulatból következtethetünk arra, hogy ön a saját és kizárólagos tulajdonának tekinti ezt a lakást, míg a felesége esetleg úgy vélekedik, őt is megilletik valamilyen jogok a lakással kapcsolatban. Ezzel összefüggésben a Polgári Törvénykönyv 703., illetve 704. paragrafusa az irányadó. Egyebek között kimondják azt, hogy ha a házastársak valamelyikének a házasság fennállása alatt keletkezett joga a szövetkezeti lakás bérletéről szóló szerződés megkötéséhez, a házastársak közös bérleti jogával együtt létrejön a házastársak közös lakásszövetkezeti tagsága is, és ebből a tagságból következően mindkét házastárs egyetemlegesen jogosult, illetve kötelezett. Ha viszont ,a házastársak valamelyike még a házasság megkötése előtt szerzett jogot a szövetkezeti lakás bérletéről szóló szerződés megkötésére, közös lakásszövetkezeti tagság nem keletkezik, de a házasságkötés tényével a házastársaknak közös lakásbérleti joguk születik. A levelében közölt adatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a vita tárgyát képező szövetkezeti lakást illetően közös lakásbérleti jog keletkezett. Arra az esetlegesen felmerülő kérdésre, hogy mi lenne ezzel a lakásssal a házasság megszűnését vagy valamelyikük halálát követően, csupán a fenti adatokból kiindulva nem lehet megbízható választ adni. Az állami, esetleg községi lakások eladása során követelhető maximális árakról ' lakások és a nem lakáscélú helyiségek tulajdonáról szóló törvény 18. paragrafusa rendelkezik. Egy adott lakás maximális árának kiszámításakor az említett rendelkezés értelmében gyakorlatilag három fontosnak tartott tényezőből indulnak ki: a lakóház beszerzési árából (egyfajta könyvelési végösszegről van szó, amely a lakóház építési dokumentációjából állapítható meg, illetve ennek a dokumentációnak a hiányában a pénzügyminisztérium állapítja meg a beszerzési árat), a lakóház korából (mikor fejezték be építését), valamint abból, hogy az adott évben az állam milyen összegekkel támogatta a hasonló szövetkezeti lakások építését. A lakás alapterülete szintén nagyon fontos körülmény, de az előbb említett három adat ismerete nélkül önmagába véve nem elégséges a lakás árának megállapításához. A törvény alapján csak egy maximális ár számítható ki, holott a konkrét ár az eladó és a vevő megállapodásán múlik. Ez nagyon fontos szempont, mert a törvény például nem képes figyelembe venni azt, hogy az ön lakása egy tanyán van, több "kilométernyi távolságban a legközelebbi falutól, de azt sem, hogy a lakásában nincs meleg víz és központi fűtés. Az utóbb említett szempontokat, árcsökkentő tényezőként lehet csak figyelembe venni akkor, amikor az eladó és a vevő a maximális árat ismerve egyezkedik a konkrét lakás konkrét árán. Dr. P. D. Egy marék hamu Auschwitz vagy Ošwiecim. Ki ne hallott volna már erről a lengyel településről, ahol az emberiség történelmének talán legiszonyúbb fejezete íródott. Ez a valaha virágzó kis sziléziai városka 1940 tavc.j/ától maga lett a földi pokol. A hitleristák ugyanis itt rendezték be legnagyobb haláltáborukat, melyet 1945 januárjáig működtettek. A mintegy 40 négyzetkilométernyi területen, ahonnan több falu lakóit űzték el, három főtábort és 39 altábort alakítottak ki — ez volt Auswitz a valóságban. Bányák, kohók, üzemek hálózták be a területet, itt dolgoztatták a foglyok százezreit - amíg munkaképesek voltak —, a legyengült, munkaképtelen áldozatokat pedig a Birkenau néven ismertté vált második főtábor gázkamráiban és krematóriumaiban semmisítették meg. Ők, akik „füstté lettek", négymillióan voltak. 1945. január 27-éig, addig a napig, amíg a Konyev marsall vezette II. Ukrán Front 60. Hadseregének katonái el nem érték a főtábor kapuját, a náciknak mintegy négymillió ártatlan áldozatot sikerült elpusztítaniuk. A lengyel Szejm 1947. június 2án törvénybe iktatta, hogy ...a hitleristák egykori koncentrációs táborának helyén örök időkre emléket állítsanak... így jött létre az egykori haláltábor helyén a Lengyel Állami Auschwitz MúAz üres őrtornyokból ma már senkit sem fenyegetnek a gépfegyverek, nem hallani az őrök kiáltozását, az ütlegelt tompa pufogását, a kutyák vérszomjas csaholását. Az áldozatok számát tekintve a világ eme legnagyobb csataterén már régen nem keringenek a kiaszott, csíkos ruhás foglyok százezrei. A 4. blokk második termében egy urnában egy marék hamut őriznek - azok emlékére, akik négymillióan voltak. Január 27-e az ő emléknapjuk. Meg a túlélőké. Emlékezzünk rájuk, emlékezzünk Auschwitzra — hogy örökre távol tarthassuk szellemét... (forgon) ÚJ SZÍNPAD: KORONÁS ELŐADÁSOK (TA SR-hír) Szimbolikus összegért, egy koronáért tekinthetők meg ezentúl a pozsonyi Új Színpad éjszakai előadásai. Mivel napjainkban a szórakoztató műsorok is tele vannak politikával, az Éjszakai Színház vezetősége úgy döntött, teljesen mellőzi ezt a témát, és ismert személyiségek szelíd humorral fűszerezett csevegésére invitálja az érdeklődőket. Az előadások minden csütörtökön este tíz órakor kezdődnek az Olympia Kávéházban. Ezen a héten Ladislav Chudík színész társalog Endrédy gróffal a szellemi és a származás szerinti arisztokráciáról, a jövő héten Zdenka Studénková színésznő fogja majd vallatóra Silvia Lakatošová szépségkirálynőt. Az est egyik érdekessége, hogy minden szereplő köteles elmondani kedvenc ételének receptjét, amelyet aztán a nézők között árverésre bocsátanak. Az étel bekerül a kávéház étlapján állandóan szereplő fogások közé is.