Új Szó, 1994. január (47. évfolyam, 1-24. szám)

1994-01-27 / 21. szám, csütörtök

1994. JANUÁR 27. jt. t HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2 új szó ÉRDEKKÖZÖNY (Új Szó-hír) Bemutatkozó sajtó­tájékoztatóra hívta tegnap az új­ságírókat a prágai székhelyű Helbig-Industrie-Messen kft. an­nak kapcsán, hogy február 5-e és 9-e között a cseh fővárosban rendezik meg az Ember és az élelmezés elnevezésű nemzetkö­zi élelmiszer-ipari szakvásárt. Csak miután a szervezők sajtó­szóvivője ismertette a kiállítás legfontosabb ismérveit, derült ki; egyetlenegy szlovákiai élel­miszer-ipari vállalat sem tartotta érdemesnek, hogy részt vegyen a nemzetközi seregszemlén, s felmérje a piac igényeit. Annak ellenére, hogy az illetékes tárcá­tól kapott jegyzék alapján mind­egyiküknek felkínálták a lehető­séget. Állítólag elsősorban anya­gi okai vannak távollétüknek. A hír elgondolkodtató, de a szlovákiai vállalatok pénzügyi helyzetének ismeretében nem meglepő. Nyilvánvaló ugyanis, hogy gondjaik ellensúlyozása­ként elsősorban azoktól a ter­hektől szabadulnak, amelyek rö­vid távon eredményt hoznak. Félő azonban, hogy ha önként kivonulnak a legközelebbi piac­ról, a közeljövőben már csak rendkívüli erőfeszítéssel tudnak majd visszajutni. Ugyanakkor jelzésértékű, hogy Prágában már megindult az élelmiszerpiac po­larizációja. A külföldi tőke be­vonulásával fokozatosan kiszo­rulnak róla a kis cégek. Ha elhi­tetjük magunkkal, hogy ez a ve­szély nálunk nem fenyeget, hogy a piaci igények felmérése és a hozzájuk való alkalmazkodás nem létérdeke az ágazatnak, le­het, hogy lefaraghatunk valamit a veszteségekből, de ezáltal újabb zárakat kovácsolunk az önmagunkat bezáró kis- és nagykapukra egyaránt. (t. szilvássy) ENERGIAELLÁTÁS Közelebb a fogyasztóhoz (Új Szó-tudósítás) A Nyugat­szlovákiai Energiaellátó Vállalat a volt Nyugat-szlovákiai kerüle­ten kívül Pozsonyt is ellátja elektromos energiával és rész­ben hővel. A vállalat! tegnapi tájékoztatóján ismertette új ke­reskedelmi filozófiáját, új keres­kedelemirányítási projektjét. Pavel Galvánek, az állami vál­lalat igazgatója hangsúlyozta: az újítás lényege, hogy a fogyasztó és az energiaszolgáltató köze­lebb kerüljön egymáshoz. Ennek érdekében Nyugat-Szlovákiá­ban 31 kereskedelmi irodát nyit­nak: az első február derekán Dunaszerdahelyen kezdi meg működését. Hogy milyen szol­gáltatásokkal várják a fogyasz­tókat? A kereskedelmi irodák­ban tanácsadó szolgálat fog mű­ködni, valamint felveszik a pa­naszokat, s ha lehet, helyben orvosolják. Valamennyi iroda számítógépes kapcsolatban áll majd a pozsonyi központtal. (sidó) HELYREIGAZÍTÁS Q,áky Pál kérésére az MKDM sajtó­tájékoztatójáról szóló tegnapi tudó­sításunk kapcsán a következő helyreigazítást közöljük: Csáky Pál a Lezsák-látogatással kapcsolatos kérdésekre azt válaszolta: az MDF ügyvezető elnökével ellentétben nemcsak a hosszú távú, de a rövi­debb távon megvalósítható kiegye­zésre is lehetőséget lát. Ehhez azon­ban politikai bölcsességre és komp­romisszumkészségre van szükség mindkét oldalon. A szlovák-magyar kiegyezésre szükség van. DOKUMENTUM Az MKDM - Együttélés koalíció levele Strasbourgba A Szlovákiában élő magyarság par­lamenti pártjaiként ismét szükségét érezzük, hogy tájékoztassuk Ont Szlovákia kisebbségpolitikájáról az Európa Tanácsba való felvétele óta. A Szlovák Köztársaság felvételekor a 175. sz. ET-jegyzőkönyv szerint az alábbiak megtartására vállalt kötele­zettséget: 1. a kereszt- és vezetéknevek használatára a kisebbség nyelvének szabályai szerint; 2. a községek nevének és a nyil­vános feliratoknak a kétnyelvűségé­re a kisebbség nyelvének szabályai szerint; 3. olyan területi átszervezés meg­valósítására, amely nem érinti hátrá­nyosan a kisebbséget; 4. a jogrendszerből eltávolítani azokat a diszkriminatív törvényeket, amelyek a kollektív bűnösség elvé­nek következményei. A Szlovák Köztársaság alkotmá­nyos tényezői csakúgy, mint a Szlo­vák Köztársaság parlamentje, köte­lezettséget vállaltak, hogy kisebb­ségpolitikájukat az ET 1201-es aján­lásában foglalt elvek szellemében kí­vánják gyakorolni. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a szlovák kormány, illetve parlament ezeket a kötelezettségvállalásait nem telje­sítette. 1 A vezeték- és keresztnevekről • szóló 300/1993. sz. törvény, mely a magyar képviselők tiltakozá­sa ellenére lett elfogadva, kötelező­vé teszi a nők vezetéknevének szlo­vák helyesírás szerinti használatát. Egyúttal a korábban anyakönyve­zett nevek esetében nem engedélye­zi a kisebbséghez tartozó személyek vezeték- és keresztnevének kijavítá­sát, amennyiben azt korábban szlo­vákul jegyezték be. Ha az illető igény­li nevének helyes bejegyzését, ezt névváltoztatásként kell kérvényez­nie. Ellenben a nem szlovák kereszt­és utónevek átírását - a szlovák nyelv szabályainak megfelelően - nem köti külön engedélyhez. n A Szlovák Köztársaság fei­• vétele után a közlekedési és távközlési miniszter utasítása alap­ján erőszakkal eltávolították a ma­gyar helységnévtáblákat, amelyek a községek tulajdonát képezték. A parlamentben előterjesztett tör­vény tervezete nem engedélyezi sza­badon a jelenleg használt magyar történelmi helységnevek feltünteté­sét, amelyeket szabadon használhat­tak a magyarok a két világháború között (1918-1945), az első Cseh­szlovák Köztársaság idején is. A ki­sebbségek számára tervezett foneti­kus átírás elfogadhatatlan, azt identi­tásuk megcsorbításának tartják. m 1993 októberében a kor­• mány törvényellenesen hét megbízottat nevezett ki, akik a tervezett területi-közigazgatási át­szervezés megvalósítását kapták fel­adatul. A kormány javaslata a dél­szlovákiai magyar etnikumot több részre darabolná fel, amelyben egy kivétellel mindenüti 20% alá süly­lyedne a magyarok aránya. Felhív­juk szíves figyelmüket, hogy a szlo­vák nyelvtörvény értelmében 20% alatt a kisebbség nem használhatja a hivatalokban az anyanyelvét. E ja­vaslat ellen sokan tiltakoztak, leg­utóbb 1994. január 8-án Komárom­ban több mint 3500 választott helyhatósági képviselő és polgár­mester utasította vissza a kormány javaslatát. TT 7 Az oktatási minisztérium X V • kiadott tanterve szerint lehetőség nyílik - kizárólag a ma­gyar iskolákban - az úgynevezett alternatív oktatás bevezetésére. En­nek alapján néhány szülő kérésére az adott osztály tanítási nyelve meg­változhat, és a többi szülőnek alkal­mazkodnia kell. Ilyen eset történt Dunajská Streda városában (Duna­szerdahelyen), ahol kilenc szülő döntötte el a huszonöt fős osztály­ban a tanítási nyelv megváltoztatá­sát magyarról szlovákra, amihez a többi tizenhat szülőnek alkalmaz­kodnia kellett. Ennek programszerű megvalósítására a Szlovák Köztársa­ság parlamentje az 1994-es költség­vetési törvényben 100 millió koro­nát különített el annak ellenére, hogy 46 ezer szülő tiltakozott petí­ció formájában e tervezet bevezeté­se ellen. Hangsúlyozzuk, hogy min­den egyes magyar tannyelvű iskolá­ban minden diák kötelezően tanul szlovákul, és a szlovákiai magyarok 90%-a jól beszéli a szlovák nyelvet. Az előzetes ígéretek ellenére a taná­rok anyanyelvi oktatásában a Nyit­rai (Nitra) Pedagógiai Főiskolán sem történt előrelépés. V A kollektív bűnösség elvén • alapuló diszkriminatív tör­vények ügyében nem törlént előre­lépés, a földtörvény részleges módo­sításának kivételével. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy a szlovák parlament 1993 decembe­rében 369. sz. határozatával vissza­vonta azt az 1993 júniusában elfoga­dott 225. sz. határozatát, amelyben kötelezettséget vállalt az Európa Ta­nács 1201-es ajánlásában foglalt alapelvek megtartására kisebbségi politikájában. Pozsony, 1994. január 19. DURAY MIKLÓS BUGÁRBÉLA Együttélés MKDM elnök elnök Tiltakozás az olimpia miatt (TA SR-hír) Tiltakozó levelet írt há­rom szlovák környezetvédelmi szer­vezet a Nemzetközi Olimpiai Bizott­ságnak azzal kapcsolatban, hogy Poprád kérte a 2002-es téli olimpiai játékok rendezési jogát. Ebben le­szögezik, hogy az olimpiát a legérté­kesebb szlovák nemzeti park terüle­tén szeretnék megrendezni, amelynek területe jóval kisebb az Alpokénál, és amelyet a civilizációs hatások már eddig is jelentősen meg­károsítottak. IVAN MIKL0Š A FESZÜLTSÉGEKRŐL (TA SR-hír) - A Magyar Köztársa­sággal nem fog tudni egyezségre jut­ni egy olyan politikai reprezentáció, amely tudatosan szítja a nemzetiségi feszültséget — jelentette ki ívan Mik­lós alelnök, a Konzervatív Demokra­ta Párt - Demokrata Párt tegnap sajtóértekezletén. A párt képviselői elsőrendű jelentőséget tulajdoníta­nak a határok sérthetetlenségét és Szlovákia területi integritását garan­táló szerződésnek, és elfogadhatat­lannak tartják a nemzetiségi jogok olyan formában történő megoldását, amely kétségbe vonná Szlovákia szuverenitását. ~S0K HŰHÓ, DE NEM SEMMIÉRT" A tisztelt kormány újra bebizonyította: arányérzéke nagyjából a hős­szerelmes kamaszéhoz hasonlítható. Mint oly sokszor, lényeges kérdések kerültek le a soros kormányülés asztaláról; ellenben egy kifejezetten álprobléma olyan teret kapott, amilyet talán a privatizáció vagy a területi átrendezés érdemelne. A képlet egyszerű: a köztársasági elnök irodája Mečiar kormányfőnek továbbította azt a levelet, amelyet Pilzenből kapott s amelynek szerzője - állítólag - Milan Panics volt jugoszláv kormányfő. A levélben Panics - állítólag - megköszöni Mečiar fegyverajánlatát, mivel az orosz fegyve­reket olcsóbbnak és jobbnak tartja, majd figyelmezteti, hogy bizonyos üzletekben nem illik utólag províziót kérni. A levél miatt megszakadt a kormányülés, és három fontos tárca minisztere két órán át magyarázta az összehívott főszerkesztőknek, mekkora provokáció az egész és meny­nyire árthat valaki Szlovákia jó hírnevének. Tételezzük fel, hogy a levél valódi. Ez esetben a feladóról a lehető legrosszabb véleménnyel lehetünk, hiszen bizalmas információk közlé­sére csak jobb csatornák léteznek, mint a cseh és a szlovák posta. Ha a levél és az aláírás valódi, annak politikai következményei egyértel­műek. A kormányfő ugyanis csak egyet tehet... No de hagyjuk a gyanú­sítgatást. A levél nagy valószínűséggel hamisítvány és provokáció. (Panics szóvivője már kedden cáfolta, hogy főnöke valaha is küldött volna efféle irományt). Még az is elképzelhető, hogy megrendelésre készült. így érthető, hogy nem a valódi címzett, hanem a köztársasági elnök kapta meg. A turpisság két óra alatt kiderülhetett, Anonymus kései plagizátora sikertelenül provokált. Amennyiben ilyen provokatív levél árthat Szlová­kia jó hírnevének és nemzetközi kapcsolatainak, akkor azok nagyon labilis pilléreken állnak. Provokáló és névtelen levelek tömegét sokkal kisebb jelentőségű intézményeknek kézbesíti a postás naponta, és nem történik semmi. El tudom képzelni, hány névtelen, gyalázkodó vagy egyszerűen hamis iromány érkezik a kormány vagy az elnöki iroda címére, mégsem hívnak össze főszerkesztőket és médiaigazgatókat, és nem próbálják meggyőzni őket arról, hogy gentlemanhez illő módon csínján bánjanak az információkkal. A levél - akár provokátor írta, akár megrendelésre született - jól jött a kormánynak. Parlamenti plénum előtt a privatizáció, a területi átrende­zés kérdése, a magyar képviselők újra levelet küldtek az Európa Tanácsnak, a kormánykoalíció válságban van, s ki tudja, milyen meglepe­téseket tartogatnak még a politikusok. Az adófizető polgár pénzéért megrendelés nélkül született meg az újabb médiacirkusz, lesz miről írni, meg lehet támadni a kormány számára egyre kényelmetlenebb elnöki irodái (apropó: az elnök éppen hivatalos látogatáson van hazáján kívül). Bárhogy tekintünk is a Panics-levél körüli fejleményekre, valami nincs rendjén. A kormányhivatal (talán nem véletlenül, Shakespeare-rel ellen­tétben) sok hűhót csapott, de nem semmiért... LOVÁSZ ATTILA Mekcseny és gyiktatúra Tulajdonképpen a kormánypárti dühöngőnek is tekinthető Republika című napilap keddi, elsőoldalas kiskommentárja adta az utolsó lökést ahhoz, hogy szóvá tegyem: a politikai kultúra és az emberi tisztesség teljes hiánya rendkívül veszélyessé válhat. Nem önmagában, hanem a mögötte meghúzódó szándékok miatt. Más szlovák lapok, szervezetek, pártvezérek is nagyon dühösen reagáltak Lezsák Sándor kijelentéseire, de a játékszabályokat úgy-ahogy betartották. Félreértés ne essék: nem védelmezem az MDF ügyvezető elnökét, sem ultimatív kijelentését arról, hogy mikor lesz szlovák-magyar kiegyezés. Azt sem bírálom, hogy a legnagyobb magyar kormánypártnak tulajdon­képpen egy szlovák párttal sincs pártközi kapcsolata, és most sem próbáltak kialakítani ilyen párbeszédet - ami, ugye, nem ártana, ha az MDF komolyan gondolja a szlovákiai magyarság támogatását. Legyen ez az MDF dolga, lelke rajta. Tolerálni lehet azt is, hogy szlovák részről sokan kifogásolták Lezsákék egyes, nem túl taktikus megnyilvánulásait. Semmi szükség nem volt arra, hogy az MDF-delegáció kapcsán újabb magyarellenes kampány induljon, bár az ok nyilvánvaló. A Mečiar­kormány költségvetési tervének parlamenti megszavaztatása előtt Komá­rom kapcsán robbantották ki a magyarellenes hisztériát. Tudjuk, a magyarellenesség mindenkor jó volt a hiszenmindannyianszlovákokva­gyunk-féle szemlélet erősítésére, s arra, hogy szembefordítsák egymással a parlamenti (szlovák és magyar) ellenzéket. Meg is szavazták, bár botrányosan, a költségvetést. A vasárnap véget ért Lezsák-látogatás kapóra jött, hiszen a tegnap kezdődött parlamenti ülésen szintén létfon­tosságú törvényről is szavazni kell: a privatizációsról. Hatalmi kérdés ez, mert eldönti, kinek a kezébe kerül a gazdaság. Most megint éket lehet verni a szlovák és magyar pártok közé, amit a Duray-Weiss „üzenetvál­tás" máris bizonyít. Ez még akkor is így van, ha kedden nagy gyorsan a Lezsák-ügynél nagyobb botrányt is kirobbantottak: a Panics-afférl. Ha valaki még ezután sem döbben rá, hogy támogatni kell a Mečiar-tervet, különben a fránya külföldi rosszakarók felfalják Szlovákiát, az tényleg nemzetárulóvá válik! S itt kell visszatérni arra, hogy: így nem szabad! Főleg: Kaliský uram, a Republika említett förmedvényének a szerzője. Az ő dolga, hogy nem szereti Lezsákot meg Durayt, és szólásszabadság is van. De ez nem jogosítja fel arra, hogy Sándor Ležákot, meg Mikuláš Ďurajt írjon, így mekcsennyel meg jével, mert újságírói tisztesség is van (?). Kaliský úr, a nevéhez mindenkinek joga van, így önnek is, rodzsermúrnak is, billklintonnak is, meg franyokrálynak is. Kulturált országban nem írnák le egy szomszédos ország vezető pártjának elnökéről - hacsaknem gyilkos vagy rabló -, hogy persona non gratává kellene nyilvánítani, mint ahogy Kaliský írta Lezsákról. De én értem Kaliský úr mekcsenyeitf elég átlátszóan ezekkel készítette elő a talajt mondandójának lényegéhez: meg kellene már végre hozni a köztársaság védelméről szóló törvényt. Melyet a nem Mečiar-párti szlovákok is pártállami, antidemokratikus törvénynek tartanak. Hiszen az a szűk csoport „védené" a köztársaságot a rendőrségével, hadseregével, az egész elnyomó apparátussal, amely olyan nyilvánvalóan törekszik a teljes gazdasági hatalom megszerzésére is. És a hatalom ilyen mértékű koncentrációja már rosszabb lenne a pártállamnál is - csoportállam volna, magyarán: totális diktatúra. Ha úgy tetszik: gyiktatúra. MALINÁK ISTVÁN Amint tegnapi számunkban közöltök, az MKDM-Egyuttélés koalíció ismét levelet intézett az Európa Tanácshoz, s ebben tájékoztatja az ET­képviselőket, hogy Szlovákia miképp teljesíti az Európa Tanácsba való felvételekor a kisebbségi politika terén vállalt kötelezettségeit. A doku­mentumot az alábbiakban közöljük.

Next

/
Thumbnails
Contents