Új Szó, 1994. január (47. évfolyam, 1-24. szám)

1994-01-26 / 20. szám, szerda

1994. JANUÁR 2 2. . ÚJ szól HÍREK - VÉLEMÉNYEK KORMÁNYÜLÉS (TA SR-hír) A szlovák kormány tegnapi, 81. ülésén többek kö­zött elfogadta a szociális biztosí­tásról szóló törvény módosításá­ra tett javaslatot. Nem találta viszont megfelelőnek és elutasí­totta a vasutasok egészségügyi biztosításáról szóló törvényter­vezet alapelveire vonatkozó ja­vaslatot. Megtárgyalta és jóvá­hagyta az életkörnyezetre irá­nyuló hatások megítéléséről szó­ló törvénytervezetet. Elfogadha­tatlannak ítélte viszont, és átdol­gozás céljából visszautalta a kör­nyezet- és természetvédelemről szóló törvényjavaslatot. A viseg­rádi négyek országai vezetőinek Bili Clintonnal, az USA elnöké­vel való, prágai tárgyalásáról szóló információt nem találta teljesnek, ezért visszautalta a külügyi tárcának. INDIAGATE Maradnak a megválaszolatlan kérdések (Új Szó-információ) Tegnap sem derült fény az Indiagate-ként emlegetett ügy tisztázatlan kérdéseire. Több mint három hét után ismét összeült az indiai cukorügylet kivizsgálására létesített parla­menti bizottság, ám nem sikerült előrelépést elérnie. -Három kérdés volt függőben, de ezekre továbbra sem kaptunk kielé­gítő választ - tájékoztatta lapunkat Fehér Miklós, aki Barta Pállal együtt a magyar koalíciós pártokat képvise­li á bizottságban, amely már októ­bertől foglalkozik Szlovákia indiai kintlevőségei behajtásának kérdésé­vel. A bizottság kikérte azoknak a kormányüléseknek a jegyző­könyveit, amelyeken a pénzügyi műveletről tárgyaltak, de annak elle­nére, hogy a kabinet több ülésén is foglalkozott ezzel, csak az egyikről kapták meg a feljegyzések egy ré­szét. Az igazság kiderítése érdeké­ben a bizottságnak szüksége van a teljes anyagra, ezért ismételten megkéri a kormányhivatalt, továb­bítsa a jegyzőkönyvek pontos és tel­jes szövegét. Nem kapta kézhez a bizottság azokat a bizonyítékokat sem, ame­lyeket Sarkocy úr ígért meg, s ame­lyek állítólag bizonyítanák a végre­hajtott pénzügyi művelet előnyte­lenségét. (Annak idején a Sarkocy által vezetett társaság is megpályáz­ta az üzletet, de végül az Interfidas és Ecofidas külföldi vállalatokat, il­letve a VSŽ Selectát bízták meg lebonyolításával, amiért most ő 160 millió kártérítést követel). Nem je­lent meg a bizottság előtt Henri Mohan Saraff, egy angliai társaság képviselője sem, aki önként ajánlot­ta fel, hogy felvilágosítást ad a cseh­szlovák-indiai illetve szlovák-indiai kereskedelmi megállapodásról. Már másodszor halasztotta el szlovákiai útját, most újabb ígéretet tett, hogy februárban a bizottság rendelkezésé­re áll majd. - Bizottságunk úgy döntött, a ma kezdődő parlamenti ülésen bejelenti, hogy az elmúlt hetekben semmi ér­demleges nem történt az ügyben. A vizsgálatot márciusban le akarjuk zárni, attól függetlenül, hogy az em­lített külföldi személyek megjelen­nek-e vagy sem. Addig mindenkép­pen beszerezzük a kormány jegyző­könyveit és kapcsolatba lépünk a vizsgáló szervekkel is - mondta végül. (csizmár) OROSZORSZÁG MÉG TART A FORRADALOM (TA SR-hír) Strobe Talbott kijelölt amerikai külügyminiszter tegnap a szenátusban kijelentette: ami Oroszországot illeti, nem egy politi­kust, hanem egy folyamatot támo­gatnak. Szerinte az időről időre fel­merült kétségek ellenére Jelcin igen­is a demokrácia javára cselekszik. Visszautasította azokat a félelmeket, hogy az orosz forradalom már elve­szett, s megkezdődött az ellenforra­dalom. Gajdar és Fjodorov távozása a kormányból azonban kétségeket kelt: képes lesz-e a többi miniszter érvényt szerezni a reformoknak. Úgy tűnik, e kétségek fele alapta­lan. Jelcin szóvivője tegnap ismét azt hangoztatta: Borisz Fjodorov hiva­talosan még mindig pénzügymi­niszter. ÚJABB FIGYELEMELTERELŐ BOTRÁNY (Folytatás az 1. oldalról) eladással, amit, mint ismeretes, az ENSZ embargója tilt. David Kolef, Panics szóvi­vője késő este a TA SR kérdésére Kalifor­niából telefonon azt válaszolta: Panics úr ilyen levelet sosem írt volna. A levél 1993. november 11-én kelt, Milan Panics viszont 1992. december 29-éig állt a ju­goszláv kormány élén. A levél valódisága külföldi hírügynökségek szerint sem vehe­tő biztosra. A kormányhivatalba az elnöki irodából postán érkezett 1994. január 17-én, amit a kormányhivatal tájékoztató­ja „sajnálatos ténynek" tart. Moravčík külügyminiszter tájékoz­tatta a G-12 csoport Pozsonyban akkredi­tált nagyköveteit a „sajnálatos provoká­cióról". A szlovák diplomácia vezetője este újságíróknak kijelentette: a levélben említett fegyverüzlet szóba sem jöhet. Kizártnak tartom, hogy a külügyminiszté­rium tudomása nélkül ilyet lehetne tenni. Hozzátette: Szlovákiában a fegyverela­dásnak egy bizonyos fajta mechanizmusa létezik, amely kizár minden olyan visz­szaélést a fegyverszállításban, amely el­lentétes lenne a Szlovák Köztársaság ér­dekeivel. A Szlovák Sajtóiroda esti összefoglaló jelentésében tudósított arról, hogy Vladi­mír Mečiar a kabinet tegnapi ülésén kije­lentette: Milan Paniccsal sem személyes, sem írásbeli kapcsolata nem volt, akkor sem, amikor Panics még miniszterelnök volt, és hivatalából való távozása után sem. A köztársasági elnöki iroda a levelet nyilvánvaló provokációnak minősíti. Az iroda ezt szokásos levélként kapta, ame­lyet az ádminisztratív dolgozók továbbí­tottak a címzettnek. Figyelembe kell ven­ni a tényt, hogy a november 11-én kelte­zett levelet a szlovák államfő irodája csak ez év január 12-én kapta meg, és január 18-án küldték tovább a kormányhivatalba (ebbe az időszakba két munkaszüneti nap is beleesett). Az elnöki irodának nincs kétsége afelől, hogy primitív csalásról van szó, amelynek szinte semmilyen valóság­alapja nincs, a levelet tájékoztatás és az esetleges kivizsgálás céljából továbbítot­ták a kormányhivatalba. A sajtóirodát erről Lengyelországból tájékoztatta An­ton Bódis, a köztársasági elnök szóvivője. Az üggyel kapcsolatban a TA SR wa­shingtoni munkatársának véleményt mon­dott Teodor Olics is, Milan Panics tanácsa­dója, akit az exkormányfő felhatalmazott annak kijelentésére, hogy személye és a Mečiarnak küldött levél közt semmilyen összefüggés nem létezik. Ez a levél egyér­telmű hamisítvány, amelynek célja Milan Panics személyének lejáratása. Olics hoz­záteszi, hogy a levél ráadásul formájában és stílusában sem hasonlít az egykori mi­niszterelnök által írt levelekre. Duray válasza Weissnek Peter Weissnek, a DBP elnökének, pártja tegnapi sajtóértekezletén el­hangzott, a komáromi nagygyűléssel kapcsolatos nyilatkozatára reagált Duray Miklós, az Együttélés Politi­kai Mozgalom elnöke: - Elutasítjuk Peter Weiss kiokta­tását a komáromi nagygyűlésen elfo­gadott dokumentumokkal kapcsolat­ban. Értékelése három héttel az ese­mény után csak egy célt követhet, hogy elhalványítsa a nagygyűlés rendkívüli jelentőségét. Komárom­ban egyébként, a DBP vezetésének ellenpropagandája ellenére, ott vol­tak a DBP-t képviselő, demokratiku­san gondolkodó polgármesterek is. Peter Weiss szájából egyszerűen szemtelenül hangzik az állítás, hogy a komáromi nagygyűlés Mečiar mi­niszterelnök támogatására szolgált. Nem mi mentettük meg a parlamenti szavazáskor az 1994-es állami költ­ségvetést, amelyet józanul gondol­kodó politikusok nem fogadhattak volna el. Úgyszintén téves Peter Weiss magyarázata a Magyar De­mokrata Fórum küldöttségének szlo­vákiai látogatásával kapcsolatban. A küldöttség egyszerűen viszonozta mozgalmunk budapesti látogatását: szokásos pártközi találkozóról volt szó. Ebben politikai célzatot látni - rosszakaratra vall. Úgyszintén va­lótlant állít, amikor az MDF parla­menti képviselőjét hibáztatja a ma­gyarországi választási törvény mó­dosítása miatt. Peter Weiss tudhatná, hogy a kormányjavaslatot, amely parlamenti képviseletet biztosított volna a kisebbségek számára, épp az ellenzéki honatyák utasították el. Ha a DBP elnökének logikája szerint gondolkodnánk, akkor hasonló de­magógiával arra következtethet­nénk, hogy az MDF-re irányuló tá­madásokkal magyarországi elvtár­sainak akar segíteni a választási kampány során - hangsúlyozza a la­punknak is megküldött Duray-nyi­latkozat. Komáromi találkozó az Interbanka Rt.-vel Megbízhatóság, gyorsaság (Új Szó-tudósítás) Azzal a nem titkolt szándékkal találkozott tegnap Komá­romban a prágai székhelyű Interbanka Rt. pozsonyi fiókjának képviselete egykori ügyfeleivel, hogy az 1993. január l-jét megelőző időszakban oly jól működő kapcsolatait szlovákiai partnereivel felújítsa. Az ország kettéválását megelőzően ugyanis, épp az Interbanka Rt.-nek köszönhetően, mintegy 350 szlovákiai vállalkozó bonyolította le pénzügyi tranzakcióit a bank segítségé­vel, elsősorban Magyarország irányában. - Magyarország és az egykori Cseh­szlovákia között eleinte a klíringel­számolást alkalmaztuk, azonban amikor megváltozott a bank részvé­nyeseinek aránya, áttértünk a valu­taelszámolásra - mondta az Új Szó kérdésére Marián Jenis, az Interban­ka Rt. pozsonyi fiókjának igazgatója, majd hozzátette: - Ezt a változást azonban ügyfeleink nem érzékelik, mert az árfolyam hasonlóképpen változik, mint a klíringelszámolás esetében volt. Ami a bank részvényeseinek ará­nyát illeti: a pénzintézet létrehozá­sának pillanatában a részvények 50 százaléka magyar, a másik 50 pedig svájci kezekben volt. Mára azonban megváltozott a helyzet, mégpedig Lapzárta: 22.10 oly módon, hogy a részvények mint­egy 88 százalékát felvásárolta egy, a Magyar Hitelbank által vezetett konzorcium. További kérdésemre, mely a ma­gyarországi kárpótlási jegyek felvá­sárlásával volt kapcsolatos, a bank igazgatója elmondta: - Ezzel kap­csolatban a Magyar Köztársaság po­zsonyi nagykövetségéről érkezett megkeresés. Mivel az illetékes ma­gyar szervvel még nem történtek konkrét megállapodások, külföldi értékpapírokkal, így a magyar kár­pótlási jegyekkel sem kereskedhe­tünk. Elképzelhetőnek tartom, hogy e téren a Szlovák Nemzeti Bank és a Magyar Nemzeti Bank közti új megállapodás - melyet előrelátható­lag két hét múlva írnak alá - fog előrelépést jelenteni. Az Interbanka Rt. elsősorban a kis- és középvállalkozók pénz­ügyeit kívánja érinteni, legfőképp a külföldi pénzmozgások terén. Azonban a megalapozott, rövid lejá­ratú hitelektől sem zárkóznak el. A találkozó résztvevői közül a dunaszerdahelyi Sántha Rozália és Tibor lapunknak a szóban forgó bankról megelégedéssel nyilatko­zott. Megtudtam, hogy két évvel ezelőtt' ők csak a prágai irodával voltak kapcsolatban, ennek ellenére a magyarországi átutalások nagyon gyors ütemben folytak. Sőt ők a banktól hitelt is vettek fel - több mint 1 millió koronát - úgy, hogy a banki alkalmazottakkal személye­sen csak a hitelszerződés aláírásakor találkoztak. Az ország kettéválása után a kapott hitelt kénytelenek vol­tak visszafizetni, kapcsolatuk a bankkal azután megszakadt. Ép­pen az ehhez hasonló esetek sokasá­ga miatt döntött a bank vezetősége úgy, hogy szlovákiai találkozóit to­vább folytatja, melyekhez a Szlovák Ipari és Kereskedelmi Kamara nyújt segítséget, csakúgy, mint Komá­romban. KOSÁR DEZSŐ Milosevics-Ágoston találkozó Magyar adminisztratív körzet a Vajdaságban? (Újvidéki munkatársunk jelentése) Tegnap délelőtt Szlobodan Milose­vics, Szerbia elnöke fogadta Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyarok De­mokratikus Közösségének elnökét, s felkérte, legyen jelen a Jeszenszky Géza magyar külügyminiszterrel va­ló, csütörtökön kezdődő tárgyaláso­kon. A szerb politikus kifejtette, szándékában áll a megbeszélések fo­lyamán felvetni a Vajdaságban élő magyarok helyzetét, sajtóházuk lét­rehozását, az oktatási és művelődési intézmények pénzelésének autonóm lehetőségét, s egy magyar többségű adminisztratív körzet megalakítását. Mindezek alapján sokkal jobban érthető, miért nem kívánt a „mérleg nyelve" lenni a VMDK az újonnan megalakult szerb parlament házel­nöke megválasztásának vitájában. A képviselők sem hétfőn, sem teg­nap késő délutánig nem tudtak zöld ágra vergődni. A szocialisták 123 szavazattal rendelkeznek, az ellen­zék - a VMDK öt képviselőjének tartózkodásával - 122-vel, így sem a szocialisták, sem a Depos jelöltje nem kapta meg a szükséges többsé­get. A zsákutcái elkerülendő, feltéte­lezhetően mindkét fél újabb jelölte­ket ad. A Krajínai Szerb Köztársaságban viszont a most már véglegesnek te­kinthető adatok szerint a független jelöltként induló Milan Martics győ­zött az elnökválasztáson, a közel kétszázezer szavazónak több mint a fele őt részesítette előnyben. Ez a mérsékeltebb vonal diadalát jelen­ti, pontosabban azt: a krajinaiak a jövőben rugalmasabb politikát folytathatnak mind Belgrád, mind Zágráb felé. SINKOVITS PÉTER Elmaradt a Tőkés elleni roma tüntetés (Új Szó-hír) Nagyváradon tegnap végül is nem volt roma tüntetés Tőkés László, illetve a Királyhágó­melléki Református Egyházkerület ellen. A tüntetést a Románia Romák Szabad Demokratikus Egyesülete szervezte. Az egyesület azzal vádol­ta meg Tőkés püspököt és az általa vezetett egyházkerületet, hogy tör­vénytelen módon visszatartanak egy számukra Németországból küldött segélyt, illetve elsikkasztották a pénzt. Tőkés a tervezett, de elmaradt akciót egy klikk manipulációjának nevezte. Megfigyelők szerint nem kizárt, inkább valószínű, hogy azt bizonyos romániai szélsőséges körök szervezték meg a háttérből, olya­nok, melyeknek szemében Tőkés, mint a magyar kisebbség egyik veze­tője, régóta szálka. A rendőrség végül is nem engedé­lyezte a megmozdulást. A szervezők pedig bejelentették, hogy akciójukat csupán elhalasztották. Az ügy lényege, hogy a német­országi Lippische Landeskirche nevű segélyszervezet 1992-ben 15 ezer márka összegű segítséget nyújtott a romániai, Bihar-megyei romáknak. Az akció lebonyolítására az egyház­kerületet kérték fel a németek. A se­gélyt munkahelyteremtésre kellett volna felhasználni. Ennek megfele­lően az egyházkerület ki is utalt korábban egy 3000 márkás ösz­szeget egy téglavetőtelep felépítésé­re. A téglavető azonban sosem ké­szült el, s a roma szervezet vezetői nem tudtak elszámolni a pénzzel. Miután Tőkésék erről értesítették a németeket, azok letiltották a segé­lyek további folyósítását. A romák ezt nem voltak hajlandóak tudomá­sul venni, s Tőkéséket vádolták a pénz elsikkasztásával. A püspök a valós tényállásról tájé­koztatta a megyei hivatalokat, akik aztán betiltották a tüntetést. Mindez azonban nem gátolta meg a román szélsőségeseket, hogy ismét kam­pányt indítsanak Tőkés lejáratására. KOKES JÁNOS A regionális együttműködésé a jövő (Folytatás az 1. oldalról) Még a délelőtt folyamán sor ke­rült a két államfő négyszemközti megbeszéléseire, majd a tárgyaló­küldöttségek is csatlakoztak hozzá­juk. E találkozó bevezetőjében Wa­lesa kijelentette: a látogatástól a jó­szomszédi kapcsolatok megerősíté­sét, az együttműködés fejlesztése út­jainak feltárását reméli. Hangsúlyoz­ta, a 21. században el kellene tűn­niük a határoknak, s az államközi kapcsolatokban a regionális együtt­működésnek kell az előtérbe ke­rülnie. Válaszbeszédében Kováč azt mondta, a szlovák külpolitika egy fő pillére éppen a barátság Lengyel­országgal. Beszélt a visegrádi né­gyek együttműködéséről és megálla­pította: kiemelt érdekük, hogy meg­szűnjön Európa megosztottsága. Ja­vasolta vendéglátójának, hogy a biz­tonsági kérdésekről tartsanak rend­szeres külügyminiszteri szintű talál­kozókat is. A megbeszélések után Lech Wale­sa átadta vendégének a Lengyel Köztársaságért Érdemrend Nagyke­resztjét, a külföldieknek adományo­zott legmagasabb lengyel kitünte­tést, ezzel is elismerve a szlovák elnök érdemeit a kétoldalú barátság fejlesztésében. Látogatása alatt Michal Kováč tár­gyai a kormányfővel, a szejm és a szenátus elnökével, a külgazdasági kapcsolatok miniszterével. Fogadta őt Jozef Glemp bíboros is, a holnapi napot pedig Krakkóban tölti.

Next

/
Thumbnails
Contents