Új Szó, 1994. január (47. évfolyam, 1-24. szám)
1994-01-20 / 15. szám, csütörtök
PUBLICISZTIKA iŰJSZÓi 1994. JANUÁR 20. AZ ÉN GODOT-M Samuel Beckett drámája a Komáromi Jókai Színházban Európa Godot -t várja. Samuel Barclay Beckett ezt jól tudta. Meg azt, hogy örökké várni fogja. Eljövetelét. Istennek. Életnek. Halálnak. Megváltásnak. Várását a várakozásnak. Egy fa alatt. Funkcióját vesztett autópálya mellett. Egy zajfogó végtelen hullámzása. Távolbanézés. A távol keresése. Távolságlátás. De nincs távlat. Keresni. Csak a halált lehet. Mert Godot üzenget. Meg Ígérget. Isten kivár. Körmönfont helyzeteket teremt. A színpadon. Minden az. Megüzente Beckett által. Nincs remény. Csak várakozás. Várva várt várakozás. Mint megőrült kertész kihajtatja a száraz fát. Nehogy már felakassza rá magát Estragon és Vladimir! Várakozzanak! Velük mi is... Egy nő felnevet a nézőtéren. „A nők sírok fölött szülnek lovaglóülésben." Kínzó nevetést indukál e mondat. Talán érzi, de nem tudatosítja. Szarajevóban Beckett és az üzengető Atyaisten képzeletét múlják felül naponta. Féregemberek. Férfiak. Féregfiak. Ha van erőszakos halál, miért ne lenne erőszakos születés? Gyermekek fogannak a latroktól. S az anyák lovaglóülésben nyitott sírok fölött szülnek. A halálnak. Életet. Legyilkolják a kisdedeket. Már régen nem a zsidók országának királyát keresik. Félelemből ölnek. Félelemből ülnek. Egyetlen betű különbség. Egy kinyílt „ő". Estragon és Vladimir szorult az „ü" betű hurkába. Tisztességesek. Kétségbeesettek. Arcukon az eldönthetetlen létállapot. Nem tudni, hogy a folt egy verés nyoma, vagy bohócmaszk. Nem mindegy? Ami késik nem múlik. A bohócokat mindig elverik. (Estragon menekülne. Először a szorító cipőből. Szünet nélkül. Boldoghy Olivér, a színész. És civil. Szívfájdítóan kellene röhögnöm. Belémszorul a szív. Kijön a fájdalom. Röhögés elmarad. Boldoghy boldogtalan Estragonja. És az álom. Tele kiáltozással. Az ébrenlét lemondás a várakozásról. Majdnem sikerül neki. Beke Sándor a rendező úgy mozgatja ezt a hétköznapi hajléktalant, hogy az már-már útra kel. Boldoghy olykor kimosolyog a szerepből. Sok olykor van. Ez a „van" a maradás. A várakozásban. Ez másfajta Estragon. Szerepet játszik. Boldoghy, mint civil. Estragon, mint gyagyás. Boldoghy, mint Estragon. Estragon, mint civil. A civil Boldoghy, mint a gyagyás Estragon. Ettől ennyire zseniális. Boldoghy úgy tud elmenni, mintha Estragon maradna. Bennünk. Velünk.) Godot-ra mi sem emlékezünk. Mi gyagyás Estragonok! De eszünkbe juttatják a Vladimírok. (Mokos Attila Vladimir. Csak a hit lehet ennyire őszinte. Gyermekien naiv. Mokos, a gyermek. A láztól izzik a kabátja. Vladimir nem költözködik. Marad és költősködik. Ha Boldoghy a gyagyás civil, akkor Mokos a költő civil. A gyagyás aludni szeretne. A költő álmodozni. Nem lehet. Mokos tudja ezt, s Vladimir ettől annyira optimista. Szabad. A remény az optimista szabadsága. Van itt még remény? Mokos szerint van. A csodákba vetett. Kizöldül a száraz fa. Valamilyen lények is járnak errefelé. Kötélen vezetik egymást. Ennél igazán jobb az ő állapotuk. Már alatt Estragon és Vladimir talpraállítják a vak Pozzót és a néma Luckyt. Férgek fetrengenek a porban. El kell dönteni, miért e szörnyű sors. Vállalás? A színészet teljessége mindez, amit Varga Tibor és Benkő Géza megmutat.) Godot üzen. Egy kisfiú. Jön. El. Kétszer, mint Estragon álma, amit Vladimir mégis lát. (Csémy Balázs, az angyal. Tisztaság és fény. Az értelmét veszített várakozás mocskában.) Godot bemocskol minket. Angyali üdvözlettel hitegeti Estragont és Vladimírt. (Beke Sándor szinte belerendezte a nézőt az előadásba. Várjuk együtt Varga Tibor (Pozzo), Mokos Attila (Vladimir), Boldoghy Olivér (Estragon) és Benkő Géza (Lucky) a Godot-ra várva komáromi előadásában. (Szűcs Jenő felvétele) létezni is elfelejtettek. Mokos varázsol. Mokos Vladimir rettenetesen szabad. Reménykedik és várakozik.) Mi már csak várakozunk. (Varga Tibor megszüli Pozzót, s Pozzó, mint egy szörny emésztőrendszere, végtelenül üríti maga elé Luckyt - Benkő Géza testét utánozva. Ez a két színész már túl van a várakozás hazugságán. Amit testükkel tesznek, az maga az elevenen való elrothadás. Varga Tibor csak beszél, s Benkő Géza úgy tesz mintha beszélne. A végletek színészi teljesítményei. Csak a kötél köti össze Pozzót és Luckyt. Második jelenésükben már csak a kötél maradt. Varga eltüntette Pozzót. Benkő meg Luckyt. Megmutatták, hogyan lesz egy tárgyból két ember állapotának egyetlen értelme. Ha már a létezés tárgya — az ember élete — kirohadt a testükből. Felejteni kellene azt az artikulálatlan hangokkal kísért némajátékot (ugye milyen viszonylagos a némaság?), ami a várhatót! Csanádi Judit különös perspektívájú színpadterében minden csak látszat. Meg a látszat látszata. Két irányba végtelenített út, amin több a pocsolya, mint a sima felület. Fábrik Erzsébet féregéletre kárhoztatott lényeket öltöztetett fel, valaha emberi használatra készült ruhákba. Lehetnének akár mezítelenek is. A kötélen kívül két tárgyat működtet Beke az előadásban. Lucky kalapját és Estragon bakancsát. Egy harmadik szituációban Estragon alsója legfeljebb elszomorít. Ezt már láttam valahol. Egyetlen pillanatnyi legatyásodása a rendezésnek. Kár. A többi alázat. Ritka, szép dolog rendezőtől. Ettől annyira szomorú az egész röhejes bohócjáték. Legalábbis nekünk. Gyagyás civileknek.) Kik Godot-t várjuk. Vigasztalhatatlanul. Európába. Fejünk fölött Beke Sándor angyalai szálldosnak. Godot meg üzenget: Holnap ! Jó vicc. DUSZA ISTVÁN LAKÚ - HÁZ - ÜGY S. J.: A bíróság egy évvel ezelőtt arra kötelezett minket, hogy pótlakás kiutalását követően költözködjünk ki a jelenlegi bérlakásunkból. Ügy hallottam, az új lakástörvény szerint az ilyen bírósági ítéletek már nem érvényesek. Igaz ez? Továbbá azt is tudni szeretném, hogy megvehetem-e a lakásomat mielőtt pótlakást utalnának ki, és ilyen esetben (ha az ítélet mégis érvényben van) kötelezhetnének-e arra, hogy a saját lakásomból kiköltözködjek? A lakások és a nem lakáscélú helyiségek tulajdonáról szóló 182/1993. Tt. számú törvény 26. paragrafusa egyes esetekben valóban érvénytelenített egyes korábbi bírósági ítéleteket. Az említett rendelkezés ugyanis kimondja: „ha a lakás bérlőjének bérletét bírósági határozat szüntette meg abból az indokból, hogy megszűnt a munkaviszonya, a lakás bérlőjének eredeti bérlete a jelen törvény hatálybalépésének napjával (1993. szeptember elsejével) megújul, feltéve, hogy a bérlő a jelen" törvény hatálybalépésének napjáig a lakást megszakítás nélkül használta". A fenti rendelkezés tehát csak nagyon korlátozott körben érintette a korábbi bírósági határozatokat. Itt főleg olyan esetekről volt szó, amikor a bérlő úgynevezett vállalati lakásban (pontosabban a munkáltató szervezet alkalmazottainak lakhatását szolgáló lakásban) lakott, és amikor a munkaviszonya bármilyen okból megszűnt, a munkáltató szervezet a Polgári Törvénykönyv korábbi, immár nem érvényes rendelkezése [184. § a) pontja] alapján a bírósághoz fordult, amely a kérésére az egykori alkalmazott lakáshasználati jogát megszüntette, s kötelezte egyben arra is, hogy a pótlakás kiutalását követően költözködjön ki a vállalati lakásból. Mivel a Polgári Törvénykönyv 184. §-ának a) pontját tavaly már nem alkalmazták, gyakorlatilag kizártnak tartjuk, hogy a lakástörvény 26. paragrafusa vonatkozhatna az ön esetére. Sajnos, inkább nemmel kell válaszolnunk a második kérdésére is. A lakástörvény 16. §-ának első bekezdése szerint azt a lakást, amelynek bérlője magánszemély, a lakóház tulajdonosa csak ennek a bérlőnek tulajdonába ruházhatja át. Az ön lakásbérlete viszont egy évvel ezelőtt megszűnt (legalábbis erre utal a levelében), és ezért a vonatkozó jogi rendelkezések értelmében már nem tekinthető bérlőnek, még akkor sem, ha a pótlakás kiutalásáig joga van a lakásban lakni. A lakóház tulajdonosa az ön lakását tehát bárkinek eladhatja. Bárkinek, tehát önnek is. Itt viszont rögtön azt is el kell mondani, hogy ha a lakóház tulajdonosa hajlandó is lenne a lakást önnek eladni, ön nem tarthat igényt a lakás árának megállapításával és törlesztésével kapcsolatos kedvezményekre, amelyek egyébként az állam, a község, illetve egyes más, a törvényben megnevezett személyek tulajdonában levő lakások bérlőit megilletik. Ezek a kedvezmények ugyanis ismét csak a bérlőket illetik meg. Az elképzelése egyébként helyes; ha ön lenne a lakás tulajdonosa, nem kényszeríthetnék arra, hogy a lakásból kiköltözködjön. Dr P D A PQZSONYPÜSPÖKI ALAPISKOLÁBAN BEÍRATÁS ELŐTT: Szegényebben, de új kapcsolatokkal Az elmúlt évekhez viszonyítva jóval több a szorongás, nagyobb a bizonytalanság a Pozsonypüspöki Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában így beíratás előtt. Vajon jelentkezik-e kellő létszámú gyermek, nyithatnak-e első osztályt?- ezen izgul ilyentájt az igazgató, a tanári kar, de az iskola gondjaira odafigyelő szülői munkaközösség is. - Előzetes tájékozódásunk igazolja, nem fenyeget közvetlen veszélye annak, hogy nem gyűlik össze a szükséges létszámú gyermek a jövő tanév első osztályába. A püspöki óvodából tizenkettő, a vereknyeiből két kis elsős szándékozik nálunk kezdeni iskolás éveit. Készül hozzánk egy óvodát nem látogató gyermek is, valamint tudomásunk van olyan szülői szándékról, hogy szlovák óvodába járó gyermeküket hozzánk akarják íratni. Reménykedünk, hogy Ligetfaluból, a hagyományokhoz híven, négy-öt gyermek idén is megtalálja az iskolánkba vezető utat. Annál is inkább, mert Ligetfaluból az iskolabusz a következő tanévben is zavartalanul közlekedik majd -vázolja a beíratás előtti helyzetet Ozsvald Erzsébet, az alapiskola igazgatója. Bár megnyugtató: van igény és érdeklődés Pozsony második — méreteiben jóval kisebb, küldetésében ugyan olyan jelentőségű - magyar tanítási nyelvű iskolája iránt, az igazgatónő mégis borúlátásának ad hangot. A szlovák gazdaság válsága, az oktatásügyi tárcát érintő pénzhiány bénítólag hat magyar és szlovák iskolára egyaránt. Elpanaszolja: nagyon ráférne az iskolára egy alapos tatarozás, de alig van esély, hogy erre a nyáron sor kerülhet. - Januártól egyszerűen nincs költségvetésünk. Pénzzel nem rendelkezünk, semmit sem vásárolhatunk. Ha gáz- vagy villanyszámla érkezik, kérvényt írunk, s küldjük az iskolaszéknek, egyenlítse ki - ecseteli a siralmas gazdasági helyzetet. Pedig az otthonias légköréről ismert, a szülőkkel jó együttműködést kialakító iskola, a nagyon nehéz tanévben is eredményket tudott felmutatni. -Az egykor hagyományos, Tulipános láda című esztrádműsor tavalyi sikerén felbuzdulva, az egyik szülő (iskolánk volt tanulója) kezdeményezésére a Csemadok helyi szervezetével karöltve novemberben telt ház előtt nagysikerű nótaestet rendeztünk iskolánk tornatermében, amely rendszeresen helyet ad kulturális rendezvényeknek. Elmondja, hogy tanulóink kultúrműsorral rendszeresen szerepelnek Püspöki és Vereknye Csemadok-rendezvényein, a nyugdíjasok klubja szervezte összejöveteleken. A budapesti József Attila Általános Iskolával fenntartott hagyományos kapcsolatokon kívül az iskola az ausztriai Oberwart város gimnáziumában (sok magyar szülő gyermeke tanul itt) új partnerre talált. A két oktatási intézmény elhatározta, hogy az idei tanév vége felé felső tagozatú tanulók csoportja, tanári felügyelettel két hétig egymás iskolájában tanul majd. Ilyen módon az ausztriai gyerekek magyar, a püspöki tanulók német nyelvtudásukat tökéletesíthetik. Hosszú keresés után sikerült találniuk az Alacsony Tátrában olyan, egykori szakszervezeti üdülőt, ahol elfogadható áron decemberben egy hetet erdei iskolában tölthettek tanulóink. Igaz, szponzorok nélkül a szülők többsége képtelen lett volna megfizetni a díjat, ám, szerencsére, akadnak támogatók. - Emődi Ferencnél, a szövetkezet elnökénél mindig megértésre találunk. Legutóbb is díjmentesen autóbuszokat bocsátott rendelkezésünkre a szövetkezet, így lényegesen csökkentek az erdei iskola költségei. Ennek fejében iskolánk vállalta, hogy segít az idénymunkákban - magyarázza az igazgatónő, s hozzáfűzi: a szülők és iskolabarátok szövetsége — gyümölcsöző az együttműködése az iskola igazgatóságával, tanári karával — jóvoltából 21. alkalommal megrendezésre kerülő szülői bál tomboladíjaihoz Pozsonypüspöki és a környék számos (főleg magyar) vállalkozója is hozzájárul. Az iskola a budapesti Széchenyi Könyvtárral is kapcsolatba lépett, s jóvoltából néhány tucat érdekes magyarországi kiadvánnyal bővíthette könyvtárát. Az alternatív oktatás gyakorlati megvalósítására vonatkozó konkrétabb utasítást nem kapott az intézmény. A tanév legelején érkezett ugyan egy rendelet: ha a szülők többsége kérné, akkor az iskola köteles biztosítani az adott tantárgy szlovák nyelven történő oktatását. Püspökin a tanulók szlovák nyelvtudásával nincsen különösebb probléma, így ilyen igény a szülők részéről fel sem vetődött. (mázsár)