Új Szó, 1994. január (47. évfolyam, 1-24. szám)

1994-01-04 / 2. szám, kedd

1994. JANUÁR 4. •Ó/SZÓI GAZDASÁG A rimaszombati Tauris gondjai a sertéspestissel Maga állja a veszteségeket Nemrégiben sertéspestis ütötte fel a fejét Gömörben, a Rimaszombati járás egy községében. Bár a beteg­ség az emberre nem veszélyes, az állatállományra annál inkább, ezért a pestis diagnosztizálása után szi­gorú óvintézkedéseket vezetlek be. Ezek közül a legfontosabb: a járás területéről tilos a feldolgozatlan sertéshús kiszállítása. Hogy ennek az intézkedésnek milyen hatása van a járás legnagyobb húsfeldolgozó­jának, a rimaszombati Taurus Részvénytársaságnak a gazdálko­dására, erről beszélgettünk Ľubo­mír Brezovickýval, a húskombinát igazgatójával. - A járás területéről csak a hőke­zelt és más módon tartósított hús­készítmények szállíthatók ki ­kezdte az igazgató. - A korlátozá­sok a marhahúsra nem vonatkoz­nak, csak a feldolgozatlan disznó­húsra. A járást továbbra is ugyan­úgy látjuk el disznóhússal, mint azelőtt. Azoknak a saját üzleteink­nek és viszonteladóinknak, akik és amelyek a járás területén kívül áru­sítják termékeinket, egy szerződés alapján ideiglenesen a losonci hús­kombinátból szállítjuk a sertés tőkehúst. Így az ellátásban nincse­nek fennakadások. Persze, a loson­ciaktól nem ingyen kapjuk a húst, mi magunk is vásároljuk tőlük. ü Forgalmuknak milyen luí­nyadát lette ki a sertéshús árusítá­sa? - Naponta 8-10 lonnát szállítot­tunk ki, ma a járás területén 2-3 tonnát tudunk eladni. A többit Lo­soncon vásároljuk. Q Nem volt szükség a vágóserté­sek felvásárlásának leállüására? Mit tudnak kezdeni a nyakukon maradt hússal? - A sertésfelvásárlásra szerződé­sek köteleznek bennünket, a fertőzési góc körül felállított védőövezeten kívülről így továbbra is felvásároljuk a vágósertéseket. Mindent nem tudunk földolgozni, így kénytelenek vagyunk lefa­gyasztani az egyelőre eladhatatlan húst. Ez nem a legszerencsésebb megoldás, mert olyan időszakban halmozzuk készleteinket, amikor a sertéshús felvásárlási ára megle­hetősen magas. Q Az tény, hogy a Tauris most Losoncon vásárolja a járáson kí­vülre száUűott tőkehúst, nincs ha­tással a sertéshús fogyasztói árára? - Egyelőre nincs, mert mi a húst viszonteladóinknak szerződéses áron szállítjuk. Sőt, elképzelhető, hogy miután januárban-februárban feloldják a védelmi övezetre vonat­kozó korlátozásokat, megnő az ad­dig eladhatatlan vágósertések kíná­lata, ezáltal csökkenthetjük a felvá­sárlási árat, és ez várhatóan a fo­gyasztói ár csökkenését eredmé­nyezi. Szóval a fogyasztói árak emelkedése ebből kifolyólag nem várható, még akkor sem, ha nekünk most jóval nagyobbak a költsége­ink, mert a hús nagyobb mérvű fertőtlenítése és a fagyasztás az át­lagosnál sokkal többe kerül. Példá­ul a füstölthúspk esetében, melyek­nek most éppen szezonja van. Ed­dig elég volt csak megfüstölni, most, hogy a járáson kívülre is szállítani tudjuk, meg is főzzük a megfüstölt húst. • Várhatóan meddig tartanak a szállítási korlátozások? - Még mielőtt erre a kérdésére válaszolnék, szeretném elmondani, hogy sokan úgy vélik, a sertéspestis az emberré is veszélyes betegség. A sajtó ugyanis tele van olyan cí­mekkel, amelyek éppen e veszé­lyességére utalnak. Pedig a beteg­ség csak a sertés- és vaddisznóállo­mányt pusztítja, az emberek nem kaphatják meg. Mi pedig csak olyan vágóállatot vásárolunk fel, amelykről állatorvosi igazolás bi­zonyítja, hogy egészséges. A járás­ból ennek ellenére nem szálítha­tunk ki tőkehúst, egyelőre fél évig. Reméljük, a korlátozást nem hosszabbítják meg! • Exportáltak is sertéshúst és húskészítményeket? Ha igen, erre milyen hatással vannak a korláto­zások? - Éppen itt van az. asztalomon a cseh állategészségügyi fel­ügyelőség határozata. Csehország­ba ugyanis rendszeresen szállítot­tunk. Főként füstöltárut, melynek exportját a cseh állategészségügyi felügyelőség a sertéspestis megje­lenése után megtiltotta. Ez nekünk havonta 20-25 tonna kiesést jelent. Mi erre úgy reagáltunk, hogy csök­kentettük azon termékeinknek az árát, melyek exportjára a csehor­szági tilalom nem vonatkozik. • A veszteségeket a Tauris maga állja, vagy létezik olyan, a kormány által létrehozóit pénz­alap, amely ilyen esetekben se­gíthet? - A járási hivatalban van valami pénz, amit ilyen esetekre tartalékol­nak, de ezt legfőképpen a fertőzés terjedésének megakadályozásához szükséges teendők finanszírozására használják. Arra kevés, hogy akár a mi veszteségünket, akár a te­nyésztők kárát legalább részben enyhíthetné. Szerencsére olyan nagy a hűtő- és feldolgozókapacitá­sunk, hogy ilyen helyzetben is tu­dunk magunkon segíteni. A legna­gyobb gond viszont az, mi lesz a te­nyésztőkkel. Mert ha mi most lefa­gyasztjuk a húst, nem tudunk fizet­ni nekik. Ugyanis csak akkor fize­tünk, ha már eladtuk a tőkehúst és a húskészítményeket. Szükség lenne tehát arra, hogy a mezőgazdasági minisztérium létrehozzon egy olyan pénzalapot, amelyhez ilyen és hasonló esetekben nyúlhatnának, annál is inkább, mivel ma már a sertések nem kapnak pestis elleni védőoltást. KLINKO ROBERT IMEGA '94 Élelmiszer-exportőrök, figyelem! Németország a vásárok országa. Hannover, Frankfurt, Düsseldorf, Stuttgart és MUnchen kiállítási termei, csarnokai az új termékek, árucikkek egyik legfontosabb bemutatkozási helyei. A bajor főváros számos rendezvényé­nek egyike, a gasztronómiai, közétkeztetési és élelmiszer-ipari termékek nemzetközi nagyvására, az IMEGA szervezői a napokban Pozsonyban jártak, hogy felkérjék e terület hazai érdekeltjeit, vegyenek részt 1994. szep­tember 18-22-e között az. IMEGA harmadik felvonásán. Sergej Kozlík miniszterelnök-helyettes szerint a kormány minden erővel támogatni fogja az exportorientált vállalatokat. Azoban a kivitelt meg kell hogy előzze a termék meg­ismertetése a potenciális fogyasztóval. Né­metország óriási piaca, nívós vásárai kiváló lehetőséget nyújtanak a hírverésre. Gerhard Bein, a Német Élelmiszer-ipari Szövetség vezérigazgatója, s egyben az IMEGA vásár tanácsának elnöke ismertette a nyugati pia­cokra való jutás előnyeit és feltételeit. Az Eu­rópai Unió 12 tagállamának 343 millió fo­gyasztója évi egybillió márka értékben vásá­rol élelmiszereket. Ekkora piacot érdemes megcélozni. Az agrártermékeknek az egész­ségügyi előírásokon kívUl azonban a csoma­golástechnikai kritériumoknak is eleget kell tenniük. Németországban, majd Franciaor­szágban és Belgiumban már bevezették az ún. zöld pont rendszert. Ez azt jelzi, a csomago­lás, a göngyöleg újra felhasználható, azaz környezetbarát. Németország a maga 80 milliós piacával önmagában is ígéretes terület. Tavaly a német élelmiszer-kivitel 27,5 milliárd márkát, míg a behozatal 38,3 márkát tett ki; 1992-ben Csehszlovákia 380 millió márka értékben ex­portált a nyugati szomszédba, és 351 millió márka értékben importált élelmiszert a nyu­gati szomszédtól. Az ország kettéválása után a német fél a szlovák gyártókat és fogyasztó­kat nem szeretné elveszíteni. Az IMEGA le­hetőséget nyújt az. otthoni gyártóknak, keres­kedőknek, hogy kilépjenek a nemzetközi pi­acra. A rendezvényen szakmai előadások, in­formációbörzék, gyártó-kereskedő fórumok lesznek. Az IMEGA harmadik felvonására 1994. március 31-éig lehet jelentkezni; 1992­ben a második vásáron egyébként a világ het­ven országából 40 ezer szakember vett részt. Még egy csalogató: az élelmiszer-kiállítással egyidőben zajlik majd a híres müncheni sör­fesztivál, az Oktoberfest. (só) Részvényesek kézikönyve KÉZIKÖNYV A vagyonjegyes privatizáció szervezői kezdettől fogva kü­lön figyelmet szentelnek a magyar nemzetiségű lakosság anyanyelvi tájékoztatásának. Már a vagyonjegykönyvek regisztrálása idején kiadták magyar nyelven is a tájékozta­tó füzetet, és ezt a szokásukat azóta is megtartották. Aki hallgatott a jó szóra, ma már részvénytulajdonos, így újabb ismeretek elsajátítására van szüksége. Sok esetben például olyan alapfogalmak is tisztázásra szorulnak, hogy mi a kü­lönbség a részvény és a vagyonjegykönyv között. Amennyiben ezen túljutunk, eldönthetjük, mit is kezdjünk értékpapírjainkkal. Van, aki meghagyja, mások viszont el­adják őket, esetleg újabbakat vásárolnak. Amennyiben úgy döntünk, hogy kihasználjuk a hazai ér­tékpapírpiacot, nagyon hamar eljutunk a tőzsdén kívüli ke­reskedelemmel foglalkozó RM-S Slovakiahoz. Ennek előnye egyrészt, hogy munkahelyei az egykori regisztráci­ós helyeken találhatók, vagyis könnyen hozzáférhetők, másrészt pedig a hagyományos tőzsdékkel ellentétben a kisbefektetők is közvetlenül igénybe vehetik. Természetesen ennek is megvannak a szabályai, amelyek ismerete nélkül ebbe a tevékeny­ségbe sem szabad belevágni. Ezeknek a szabályoknak a kivonatát jelenttette meg nemrég ma­gyarul a Számítástechnikai Vállalat dunaszerdahelyi üzeme Értékpapírok vásárlása és eladá­sa az RM-S Slovakia piacán címmel. A dr, Almási Ágota által jó szakmai és nyelvi szinten lefordított információs kézikönyvből részletesen megismerkedhetünk azokkal az eljárásokkal, amelyekre szükségünk lehet, amennyiben részvényeinkkel kereskedni szeretnénk. Ezek közé tartozik például a K és P- utasítás lényege, az üzleti levelek kitöltése, a Jumbo-számla keze­lése, a leggyakrabban használt jelek és kódok alkalmazása. A magyar nyelvű információs kézikönyv Dél-Szlovákia bármelyik RM-S Slovakia kiren­deltségén (vagyis az egykori regisztrációs helyeken) beszerezhető. -tl­H iába választották annak idején kellé az oroszkai cukor- és konzervgyárat, ez a lépés már nem bizonyult elegendőnek a korábban felgyülemlett nehézségek leküzdésére. Elsőként a cukorgyárban állt le a munka, és napja­inkban is nehéz megmondani, főznek-e még valaha cukrot a nagymúltú üzemben. A gyár közepén sebtében felhúzott kerítés túl­só oldalán a konzervgyár tovább küzdött a fenn­maradásért, ennek ellenére több hónapos vajú­dás ulán néhány napja a földművelésügyi mi­nisztériumban végleg eldőlt, hogy január else­jétől megkezdődik a felszámolása. Ez nemcsak a gyárban dolgozó hatvan ember számára jelent új helyzetet, hanem a nyersanyagellátást biztosí­tó környékbeli mezőgazdasági termelőknek is. — Három évvel ezelőtt, amikor az akkor még közös vállalat adóssága túllépte a 200 millió ko­ronái, nem lehetett tovább halasztani a megol­dást - idézi fel Dušan Peniašok, a konzervgyár igazgatója a bajok gyökere után kutatva az egy­kori helyzetei. Már akkor szóba került a fel­számolási folyamat megindítása, de ez akkori­ban még olyannyira különlegességnek számí­tott, hogy az illetékesek ehelyett salamoni dön­tést hoztak, vagyis a vállalatot az adóssággal együtt egyszerűen kettéosztották. Az osztozko­dás nem ment könnyen, fél évig tartott például, amíg megegyeztünk, ki melyik adósságot fizes­se. Emiatt azután lemaradtunk a privatizáció első hullámáról, s a gyárjellege miatt a kispri­vatizációba se sorolhattak bc bennünket. Így OROSZKA: FELSZÁMOLÁS - A MEGOLDÁS ÉRDEKÉBEN nem maradt más számunkra, mint várni a máso­dik hullám kezdetét. Eközben a konzervgyárban minden nehézség ellenére folyt a munka. Főleg az okozott problé­mát, hogy az adósságaik miatt nem kaphattak újabb hitelekel. Akkor az húzta ki őket a bajból, hogy szállítóikkal sikerüli megegyezniük, mi­szerint csak néhány hónapos késéssel, a feldol­gozott termékeik értékesítése után fizetik ki a nyersanyagot. Helyzetük annyiban javult, hogy egyrészt az ország kettéosztása után csökkent a Csehországból származó élelmrszer-ipari termé­kek mennyisége, másrészt viszont ott komoly érdeklődés mutatkozott az általuk gyártott para­dicsompüré iránt. Ez azl eredményezte, hogy 1992-t már nem zárták veszteséggel, sőt a régi adósságaik közül az állam, illetve a mezőgazda­sági üzemek felé is tudlak törleszteni vala­mennyit. Ez, persze, nem változtat a tényen, hogy így is majd 30 millió koronával tartoznak külön­böző csehországi és szlovákiai szervezeteknek. Ezért Dušan PeniaSok a felszámolásra is a meg­oldás egyik formájaként tekint. Ily módon leg­alább megtakarítják a privatizációs tervezet ki­dolgozásának több százezer koronás költségét, sőt, ami még fontosabb, ha valaki ily módon megveszi a gyárat, a vételárból kiegyenlítik a tartozásokat, és az új tulajdonos tehermentesen kezdheti a munkát. Ezzel szemben a privatizáci­óból befolyó pénz az államé lenne, és az új tulaj­donosnak még az adósság is a nyakába szakadna. Ez viszont nem elhanyagolható különbség egy olyan helyzetben, amikor a recesszió miatt a ha­zai tartósítóipar iránt a külföldi tőke nem nagyon érdeklődik (a negyven hazai gyár közül mind­össze egyetlen kelt el ily módon), és az üzem fe­lújításához is újabb tőkére van szükség. Mindezek alapján a gyárat jól ismerő Pe­niašok mérnök úgy tíz évre becsüli a vételárhoz és az. újraindításhoz szükséges beruházás megté­rülését. Emellett még arra is szükség van, hogy az új tulajdonos olyan gyártási programokai is biztosítson, amelyekkel a hagyományos szezo­non kívül is foglalkoztatni tudják dolgozóikat. A történtek ellenére az igazgató szerint az al­kalmazottak többsége megértéssel fogadia a fel­számolási eljárásról szóló döntést. Igaz, nagy részük - öthónapos felmondási idővel - munka­nélkülivé válik, de így legalább ana számíthat­nak, hogy valamiképpen rendeződik a gyár sor­sa, és a termelés újraindítása során újra szükség lesz rájuk. Eddig ugyanis, mivel a gyár szükség­helyzetben működött, bizonytalanságban éltek és fizetésük elmaradt még az ágazati áüagtól is. A jövő szempontjából fontos, hogy a felszámo­lási eljárás június elsejéig lezáruljon, illetve, hogy a mezőgazdasági termelők áprilisban-má­jusban tudják, mire is számíthatnak a gyárral kap­csolatban. Ha mindez sikerül, az oroszkai kon­zervgyárban már az idei szezon is zavartalan le­het. Az igazgató reménykedik abban, hogy min­dez sikerül, hiszen a gyár az idén bebizonyította, hogy a hagyományos Garam menti nyersanyag­bázisra támaszkodva olyan termékeket tud pro­dukálni, amelyek iránt van megfelelő kereslet. Ráadásul az ilyen, középnagyságú, 50 200 em­bert foglalkoztató üzemeknek fontos helye van a piacon, mert szükség esetén akár két nap alatt is képesek átállítani a termelést, nigalmasan rea­gálva azokra az igényekre, amelyeket a nagy gyárak képtelenek kielégíteni. Oroszkán tehát a végső fázisába érkezett a nagyrnúltú gyár átalakítása életképes vállalko­zássá. Sikerétől nemcsak az olt dolgozó hatvari ember megélhetése függ, hanem a környék szá­mos mezőgazdasági termelőjéé is, akik külön­ben nehezen találnának új felvevőpiacot hagyo­mányos termékeikre. (tuba)

Next

/
Thumbnails
Contents