Új Szó, 1994. január (47. évfolyam, 1-24. szám)
1994-01-04 / 2. szám, kedd
1994. JANUÁR 4. •Ó/SZÓI GAZDASÁG A rimaszombati Tauris gondjai a sertéspestissel Maga állja a veszteségeket Nemrégiben sertéspestis ütötte fel a fejét Gömörben, a Rimaszombati járás egy községében. Bár a betegség az emberre nem veszélyes, az állatállományra annál inkább, ezért a pestis diagnosztizálása után szigorú óvintézkedéseket vezetlek be. Ezek közül a legfontosabb: a járás területéről tilos a feldolgozatlan sertéshús kiszállítása. Hogy ennek az intézkedésnek milyen hatása van a járás legnagyobb húsfeldolgozójának, a rimaszombati Taurus Részvénytársaságnak a gazdálkodására, erről beszélgettünk Ľubomír Brezovickýval, a húskombinát igazgatójával. - A járás területéről csak a hőkezelt és más módon tartósított húskészítmények szállíthatók ki kezdte az igazgató. - A korlátozások a marhahúsra nem vonatkoznak, csak a feldolgozatlan disznóhúsra. A járást továbbra is ugyanúgy látjuk el disznóhússal, mint azelőtt. Azoknak a saját üzleteinknek és viszonteladóinknak, akik és amelyek a járás területén kívül árusítják termékeinket, egy szerződés alapján ideiglenesen a losonci húskombinátból szállítjuk a sertés tőkehúst. Így az ellátásban nincsenek fennakadások. Persze, a losonciaktól nem ingyen kapjuk a húst, mi magunk is vásároljuk tőlük. ü Forgalmuknak milyen luínyadát lette ki a sertéshús árusítása? - Naponta 8-10 lonnát szállítottunk ki, ma a járás területén 2-3 tonnát tudunk eladni. A többit Losoncon vásároljuk. Q Nem volt szükség a vágósertések felvásárlásának leállüására? Mit tudnak kezdeni a nyakukon maradt hússal? - A sertésfelvásárlásra szerződések köteleznek bennünket, a fertőzési góc körül felállított védőövezeten kívülről így továbbra is felvásároljuk a vágósertéseket. Mindent nem tudunk földolgozni, így kénytelenek vagyunk lefagyasztani az egyelőre eladhatatlan húst. Ez nem a legszerencsésebb megoldás, mert olyan időszakban halmozzuk készleteinket, amikor a sertéshús felvásárlási ára meglehetősen magas. Q Az tény, hogy a Tauris most Losoncon vásárolja a járáson kívülre száUűott tőkehúst, nincs hatással a sertéshús fogyasztói árára? - Egyelőre nincs, mert mi a húst viszonteladóinknak szerződéses áron szállítjuk. Sőt, elképzelhető, hogy miután januárban-februárban feloldják a védelmi övezetre vonatkozó korlátozásokat, megnő az addig eladhatatlan vágósertések kínálata, ezáltal csökkenthetjük a felvásárlási árat, és ez várhatóan a fogyasztói ár csökkenését eredményezi. Szóval a fogyasztói árak emelkedése ebből kifolyólag nem várható, még akkor sem, ha nekünk most jóval nagyobbak a költségeink, mert a hús nagyobb mérvű fertőtlenítése és a fagyasztás az átlagosnál sokkal többe kerül. Például a füstölthúspk esetében, melyeknek most éppen szezonja van. Eddig elég volt csak megfüstölni, most, hogy a járáson kívülre is szállítani tudjuk, meg is főzzük a megfüstölt húst. • Várhatóan meddig tartanak a szállítási korlátozások? - Még mielőtt erre a kérdésére válaszolnék, szeretném elmondani, hogy sokan úgy vélik, a sertéspestis az emberré is veszélyes betegség. A sajtó ugyanis tele van olyan címekkel, amelyek éppen e veszélyességére utalnak. Pedig a betegség csak a sertés- és vaddisznóállományt pusztítja, az emberek nem kaphatják meg. Mi pedig csak olyan vágóállatot vásárolunk fel, amelykről állatorvosi igazolás bizonyítja, hogy egészséges. A járásból ennek ellenére nem szálíthatunk ki tőkehúst, egyelőre fél évig. Reméljük, a korlátozást nem hosszabbítják meg! • Exportáltak is sertéshúst és húskészítményeket? Ha igen, erre milyen hatással vannak a korlátozások? - Éppen itt van az. asztalomon a cseh állategészségügyi felügyelőség határozata. Csehországba ugyanis rendszeresen szállítottunk. Főként füstöltárut, melynek exportját a cseh állategészségügyi felügyelőség a sertéspestis megjelenése után megtiltotta. Ez nekünk havonta 20-25 tonna kiesést jelent. Mi erre úgy reagáltunk, hogy csökkentettük azon termékeinknek az árát, melyek exportjára a csehországi tilalom nem vonatkozik. • A veszteségeket a Tauris maga állja, vagy létezik olyan, a kormány által létrehozóit pénzalap, amely ilyen esetekben segíthet? - A járási hivatalban van valami pénz, amit ilyen esetekre tartalékolnak, de ezt legfőképpen a fertőzés terjedésének megakadályozásához szükséges teendők finanszírozására használják. Arra kevés, hogy akár a mi veszteségünket, akár a tenyésztők kárát legalább részben enyhíthetné. Szerencsére olyan nagy a hűtő- és feldolgozókapacitásunk, hogy ilyen helyzetben is tudunk magunkon segíteni. A legnagyobb gond viszont az, mi lesz a tenyésztőkkel. Mert ha mi most lefagyasztjuk a húst, nem tudunk fizetni nekik. Ugyanis csak akkor fizetünk, ha már eladtuk a tőkehúst és a húskészítményeket. Szükség lenne tehát arra, hogy a mezőgazdasági minisztérium létrehozzon egy olyan pénzalapot, amelyhez ilyen és hasonló esetekben nyúlhatnának, annál is inkább, mivel ma már a sertések nem kapnak pestis elleni védőoltást. KLINKO ROBERT IMEGA '94 Élelmiszer-exportőrök, figyelem! Németország a vásárok országa. Hannover, Frankfurt, Düsseldorf, Stuttgart és MUnchen kiállítási termei, csarnokai az új termékek, árucikkek egyik legfontosabb bemutatkozási helyei. A bajor főváros számos rendezvényének egyike, a gasztronómiai, közétkeztetési és élelmiszer-ipari termékek nemzetközi nagyvására, az IMEGA szervezői a napokban Pozsonyban jártak, hogy felkérjék e terület hazai érdekeltjeit, vegyenek részt 1994. szeptember 18-22-e között az. IMEGA harmadik felvonásán. Sergej Kozlík miniszterelnök-helyettes szerint a kormány minden erővel támogatni fogja az exportorientált vállalatokat. Azoban a kivitelt meg kell hogy előzze a termék megismertetése a potenciális fogyasztóval. Németország óriási piaca, nívós vásárai kiváló lehetőséget nyújtanak a hírverésre. Gerhard Bein, a Német Élelmiszer-ipari Szövetség vezérigazgatója, s egyben az IMEGA vásár tanácsának elnöke ismertette a nyugati piacokra való jutás előnyeit és feltételeit. Az Európai Unió 12 tagállamának 343 millió fogyasztója évi egybillió márka értékben vásárol élelmiszereket. Ekkora piacot érdemes megcélozni. Az agrártermékeknek az egészségügyi előírásokon kívUl azonban a csomagolástechnikai kritériumoknak is eleget kell tenniük. Németországban, majd Franciaországban és Belgiumban már bevezették az ún. zöld pont rendszert. Ez azt jelzi, a csomagolás, a göngyöleg újra felhasználható, azaz környezetbarát. Németország a maga 80 milliós piacával önmagában is ígéretes terület. Tavaly a német élelmiszer-kivitel 27,5 milliárd márkát, míg a behozatal 38,3 márkát tett ki; 1992-ben Csehszlovákia 380 millió márka értékben exportált a nyugati szomszédba, és 351 millió márka értékben importált élelmiszert a nyugati szomszédtól. Az ország kettéválása után a német fél a szlovák gyártókat és fogyasztókat nem szeretné elveszíteni. Az IMEGA lehetőséget nyújt az. otthoni gyártóknak, kereskedőknek, hogy kilépjenek a nemzetközi piacra. A rendezvényen szakmai előadások, információbörzék, gyártó-kereskedő fórumok lesznek. Az IMEGA harmadik felvonására 1994. március 31-éig lehet jelentkezni; 1992ben a második vásáron egyébként a világ hetven országából 40 ezer szakember vett részt. Még egy csalogató: az élelmiszer-kiállítással egyidőben zajlik majd a híres müncheni sörfesztivál, az Oktoberfest. (só) Részvényesek kézikönyve KÉZIKÖNYV A vagyonjegyes privatizáció szervezői kezdettől fogva külön figyelmet szentelnek a magyar nemzetiségű lakosság anyanyelvi tájékoztatásának. Már a vagyonjegykönyvek regisztrálása idején kiadták magyar nyelven is a tájékoztató füzetet, és ezt a szokásukat azóta is megtartották. Aki hallgatott a jó szóra, ma már részvénytulajdonos, így újabb ismeretek elsajátítására van szüksége. Sok esetben például olyan alapfogalmak is tisztázásra szorulnak, hogy mi a különbség a részvény és a vagyonjegykönyv között. Amennyiben ezen túljutunk, eldönthetjük, mit is kezdjünk értékpapírjainkkal. Van, aki meghagyja, mások viszont eladják őket, esetleg újabbakat vásárolnak. Amennyiben úgy döntünk, hogy kihasználjuk a hazai értékpapírpiacot, nagyon hamar eljutunk a tőzsdén kívüli kereskedelemmel foglalkozó RM-S Slovakiahoz. Ennek előnye egyrészt, hogy munkahelyei az egykori regisztrációs helyeken találhatók, vagyis könnyen hozzáférhetők, másrészt pedig a hagyományos tőzsdékkel ellentétben a kisbefektetők is közvetlenül igénybe vehetik. Természetesen ennek is megvannak a szabályai, amelyek ismerete nélkül ebbe a tevékenységbe sem szabad belevágni. Ezeknek a szabályoknak a kivonatát jelenttette meg nemrég magyarul a Számítástechnikai Vállalat dunaszerdahelyi üzeme Értékpapírok vásárlása és eladása az RM-S Slovakia piacán címmel. A dr, Almási Ágota által jó szakmai és nyelvi szinten lefordított információs kézikönyvből részletesen megismerkedhetünk azokkal az eljárásokkal, amelyekre szükségünk lehet, amennyiben részvényeinkkel kereskedni szeretnénk. Ezek közé tartozik például a K és P- utasítás lényege, az üzleti levelek kitöltése, a Jumbo-számla kezelése, a leggyakrabban használt jelek és kódok alkalmazása. A magyar nyelvű információs kézikönyv Dél-Szlovákia bármelyik RM-S Slovakia kirendeltségén (vagyis az egykori regisztrációs helyeken) beszerezhető. -tlH iába választották annak idején kellé az oroszkai cukor- és konzervgyárat, ez a lépés már nem bizonyult elegendőnek a korábban felgyülemlett nehézségek leküzdésére. Elsőként a cukorgyárban állt le a munka, és napjainkban is nehéz megmondani, főznek-e még valaha cukrot a nagymúltú üzemben. A gyár közepén sebtében felhúzott kerítés túlsó oldalán a konzervgyár tovább küzdött a fennmaradásért, ennek ellenére több hónapos vajúdás ulán néhány napja a földművelésügyi minisztériumban végleg eldőlt, hogy január elsejétől megkezdődik a felszámolása. Ez nemcsak a gyárban dolgozó hatvan ember számára jelent új helyzetet, hanem a nyersanyagellátást biztosító környékbeli mezőgazdasági termelőknek is. — Három évvel ezelőtt, amikor az akkor még közös vállalat adóssága túllépte a 200 millió koronái, nem lehetett tovább halasztani a megoldást - idézi fel Dušan Peniašok, a konzervgyár igazgatója a bajok gyökere után kutatva az egykori helyzetei. Már akkor szóba került a felszámolási folyamat megindítása, de ez akkoriban még olyannyira különlegességnek számított, hogy az illetékesek ehelyett salamoni döntést hoztak, vagyis a vállalatot az adóssággal együtt egyszerűen kettéosztották. Az osztozkodás nem ment könnyen, fél évig tartott például, amíg megegyeztünk, ki melyik adósságot fizesse. Emiatt azután lemaradtunk a privatizáció első hullámáról, s a gyárjellege miatt a kisprivatizációba se sorolhattak bc bennünket. Így OROSZKA: FELSZÁMOLÁS - A MEGOLDÁS ÉRDEKÉBEN nem maradt más számunkra, mint várni a második hullám kezdetét. Eközben a konzervgyárban minden nehézség ellenére folyt a munka. Főleg az okozott problémát, hogy az adósságaik miatt nem kaphattak újabb hitelekel. Akkor az húzta ki őket a bajból, hogy szállítóikkal sikerüli megegyezniük, miszerint csak néhány hónapos késéssel, a feldolgozott termékeik értékesítése után fizetik ki a nyersanyagot. Helyzetük annyiban javult, hogy egyrészt az ország kettéosztása után csökkent a Csehországból származó élelmrszer-ipari termékek mennyisége, másrészt viszont ott komoly érdeklődés mutatkozott az általuk gyártott paradicsompüré iránt. Ez azl eredményezte, hogy 1992-t már nem zárták veszteséggel, sőt a régi adósságaik közül az állam, illetve a mezőgazdasági üzemek felé is tudlak törleszteni valamennyit. Ez, persze, nem változtat a tényen, hogy így is majd 30 millió koronával tartoznak különböző csehországi és szlovákiai szervezeteknek. Ezért Dušan PeniaSok a felszámolásra is a megoldás egyik formájaként tekint. Ily módon legalább megtakarítják a privatizációs tervezet kidolgozásának több százezer koronás költségét, sőt, ami még fontosabb, ha valaki ily módon megveszi a gyárat, a vételárból kiegyenlítik a tartozásokat, és az új tulajdonos tehermentesen kezdheti a munkát. Ezzel szemben a privatizációból befolyó pénz az államé lenne, és az új tulajdonosnak még az adósság is a nyakába szakadna. Ez viszont nem elhanyagolható különbség egy olyan helyzetben, amikor a recesszió miatt a hazai tartósítóipar iránt a külföldi tőke nem nagyon érdeklődik (a negyven hazai gyár közül mindössze egyetlen kelt el ily módon), és az üzem felújításához is újabb tőkére van szükség. Mindezek alapján a gyárat jól ismerő Peniašok mérnök úgy tíz évre becsüli a vételárhoz és az. újraindításhoz szükséges beruházás megtérülését. Emellett még arra is szükség van, hogy az új tulajdonos olyan gyártási programokai is biztosítson, amelyekkel a hagyományos szezonon kívül is foglalkoztatni tudják dolgozóikat. A történtek ellenére az igazgató szerint az alkalmazottak többsége megértéssel fogadia a felszámolási eljárásról szóló döntést. Igaz, nagy részük - öthónapos felmondási idővel - munkanélkülivé válik, de így legalább ana számíthatnak, hogy valamiképpen rendeződik a gyár sorsa, és a termelés újraindítása során újra szükség lesz rájuk. Eddig ugyanis, mivel a gyár szükséghelyzetben működött, bizonytalanságban éltek és fizetésük elmaradt még az ágazati áüagtól is. A jövő szempontjából fontos, hogy a felszámolási eljárás június elsejéig lezáruljon, illetve, hogy a mezőgazdasági termelők áprilisban-májusban tudják, mire is számíthatnak a gyárral kapcsolatban. Ha mindez sikerül, az oroszkai konzervgyárban már az idei szezon is zavartalan lehet. Az igazgató reménykedik abban, hogy mindez sikerül, hiszen a gyár az idén bebizonyította, hogy a hagyományos Garam menti nyersanyagbázisra támaszkodva olyan termékeket tud produkálni, amelyek iránt van megfelelő kereslet. Ráadásul az ilyen, középnagyságú, 50 200 embert foglalkoztató üzemeknek fontos helye van a piacon, mert szükség esetén akár két nap alatt is képesek átállítani a termelést, nigalmasan reagálva azokra az igényekre, amelyeket a nagy gyárak képtelenek kielégíteni. Oroszkán tehát a végső fázisába érkezett a nagyrnúltú gyár átalakítása életképes vállalkozássá. Sikerétől nemcsak az olt dolgozó hatvari ember megélhetése függ, hanem a környék számos mezőgazdasági termelőjéé is, akik különben nehezen találnának új felvevőpiacot hagyományos termékeikre. (tuba)