Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-12-19 / 50. szám
A lengyel effektus veszélye Magyarországot nem fenyegeti A Szabad Demokraták Szövetsége éppen a napokban ünnepelte megalakulásának ötödik évfordulóját, ami alapot szolgáltatott a párt eddigi tevékenységének beható értékelésére. Az SZDSZ élén ez alatt az időszak alatt jelentős személyi változásokra került sor. Miképpen befolyásolta ez a párt arculatát, még pontosabban — menynyire különbözik a mai SZDSZ az öt évvel ezelőttitől? — A személyi változások nyilván befolyással voltak az SZDSZ-re, s szerintem pozitívan hatottak. Most nem azt mondom, hogy minden személyi változás ugyanabba az irányba mutat, hanem inkább azt, hogy azok az illúziók, amelyek az SZDSZ néppárttá válása tekintetében elkerülhetetlenek voltak, olykor személyekhez kapcsolódtak, vagy ahhoz a feltételezéshez, hogy az éppen vezető pozícióban lévő emberek hibáztathatóak az álmok meg nem valósulásáért. Az, hogy több ember „próbálódott ki“ az SZDSZ élén, véget vetett az effajta illúzióknak, és egyértelművé tette a párt karakterét. Az ellenzéki lét arra is jó, hogy egy párt kipróbálja a különböző embereket, és kimondva vagy kimondatlanul készüljön a kormányzati pozícióra. Úgy érzem, hogy az elmúlt öt év során a személyi változások révén jelentősen előreléptünk, és ma túlzás nélkül állíthatom, hogy az SZDSZ a magyar politikai élet talán legkiegyensúlyozottabb pártja. • A többszöri vezetőváltásnak azonban negatív következményei is voltak, hiszen kétségkívül szerepet játszott abban, hogy a párt népszerűsége tíz százalék alá zuhant. — Ez önmagában még semmit sem jelent. 1990 elején, mint ismeretes, jóval tíz százalék alatt volt az SZDSZ népszerűsége, a választási eredményei mégis sokkal jobbak lettek. Az, hogy mi van most, és mi lesz a választásokon, két különböző dolog. Azt viszont egyértelműen el lehet mondani, hogy emiatt a népszerűségcsökkenés miatt nem fogunk változtatni alapvető elképzeléseinken. • Bár a választások időpontja még nem ismert, a magyarországi pártok fokozott aktivitását sokan a választási kampány beindításának tekintik. Ön szerint röviddel a választások előtt mi jellemzi a magyar társadalmat, s melyek azok a problémák, amelyek megoldása különösen érdekelheti a választókat? — Magyarországon ma ugyanaz a jelenség tapasztalható, ami a térség többi országában. A rendszerváltáshoz, a kommunizmus bukásához kapcsolódó remények többsége szertefoszlott, a társadalom jelentős része szkeptikusan figyeli az eseményeket, sokan egzisztenciális problémákkal vannak elfoglalva, és a pártok tevékenysége sokkal kevésbé érdekli az embereket, mint 89-90-ben. Részben ennek, részben pedig a kormány politikájának következménye az, hogy Magyarországon rendkívül erős a kormánnyal szembeni elutasítás. A közvélemény-kutatási adatok is igazolják, hogy a mai kormánykoalíció rossz esélyekkel indul a választásokon. Kár lenne tagadni, hogy Magyarországon is vannak jelei annak, amit lengyel vagy litván effektusnak hívnak, tehát, hogy nagy érdeklődés mutatkozik a reformkommunista vagy abból szociáldemokrata irányba elmozduló párt, esetünkben a MSZP iránt. Ugyanakkor meg kell említeni azt is, hogy Magyarországon nem csak a volt kommunisták, illetve a jelenlegi szocialisták és a hatalmon lévő nemzeti konzervatív erők között lehet választani, hanem harmadik erőként léteznek a liberális pártok, melyek komoly politikai erőt jelentenek. Nálunk tehát nem kell attól tartani, hogy a volt kommunista párt olyan arányban jut vissza a parlamentbe és a kormányba, mint Lengyel- országban. • Az SZDSZ választási programja milyen alternatívát kínál a magyar társadalomnak, milyen kérdésekre helyezi a hangsúlyt?- Mi kimondottan a gazdasági és szociális kérdéseket kívánjuk középpontba állítani, ám ezt annak tudatában tesszük, hogy nincs olyan kérdés, amivel egy magát néppártnak tartó politikai erőnek ne kellene foglalkoznia. Azt azonban fontosnak tartom kiemelni, hogy mi semmiképpen nem szeretnénk, ha a határon túli magyar kisebbség ügye politikai konfliktusok, viták, pártok közötti csatározások tárgyává válna. Magyarországon ugyanis látható jelei vannak annak, hogy azok, akik hatalmuk elvesztésétől félnek, vagy nagyon akarják a hatalmat, olyan hangulatú választási kampányba kergethetik az országot, aminek rájuk nézve is inkább hátrányai, mintsem előnyei lennének. • Amennyiben az SZDSZ kormánypárt lenne, kisebbségpolitikája mely kérdésekben térne el a jelenlegi kormány kisebbségpolitikájától?- Azért is vagyunk különösen jó viszonyban a Magyar Polgári Párttal, mert az SZDSZ számára is elfogadott az a politizálási norma, amit az MPP képvisel. Tehát az, hogy egy kisebbségi párt és általában a kisebbségi kérdés nem határolódhat el azon orFoto: archív szág belpolitikai kérdéseitől, mely országban az adott kisebbség él. Az MPP politikáját azért tartjuk rokonszenvesnek, mert nemcsak a kisebbségi, etnikai problémákra koncentrál, hanem az emberi szabadságjogok, a gazdaság modernizálása és az ön- kormányzatok is az érdeklődési körébe tartoznak. Mi annyiban mindenképpen különbözni szeretnénk a jelenlegi magyar kormánykoalíciótól, hogy a szomszédos országokkal való kapcsolatot nemcsak a kisebbségi kérdésen keresztül, hanem komplexebb módon vizsgálnánk. Ezt kell mondanom annak ellenére is, hogy tudjuk, a szomszédos országokban jelentős ellenérdekeltségű erők működnek, tehát a kétoldalú kapcsolatokat nemcsak a magyar kormány esetleges tévedései és hibái befolyásolják. • A Magyar Hírlapnak azt nyilatkozta, hogy az SZDSZ-nek olyan pártokkal kell együttműködnie, melyek megnyilatkozásai összeegyeztethe- tőek az SZDSZ elképzeléseivel. E tekintetben mennyire aggasztják önöket a Fideszben tapasztalható fejlemények?- Az SZDSZ érdekelt abban, hogy a következő koalíció meghatározó ereje a jelenleg parlamenti pozícióban lévő liberális párt legyen. Ezért nem öröm számunkra, hogy a Fideszben éppen most mutatkoznak olyan problémák. A Fidesz belső ügyei közvetlenül nem befolyásolják együttműködésünket, ám nem tagadom, hogy hosszabb távon lehetnek ebből gondok. • Egyes kommentárok úgy látják, hogy a Fidesz a választási kampány során fel kívánja vállalni az eddig az MDF képviselte nemzeti liberalizmus eszmekörét annak érdekében, hogy az MDF-ből kiábrándult szavazókkal pótolja azon szimpatizánsok táborát, akik a Fodor képviselte szociálliberá- lis politika háttérbe szorulása miatt elfordulnak a Fidesztől. Amennyiben ez beigazolódna, ez sem rontaná az SZDSZ-Fidesz viszonyt? — Már többször elmondtam, nem tudom, mit takar a nemzeti liberális megfogalmazás. Nem tudom, mit jelent a gyakorlatban és mennyire különbözik a mi politikánktól. Ameny- nyiben különbözik, lehetnek belőle problémák, mi azonban úgy képzeljük el a Fidesszel való együttműködést, ahogy két egymástól független politikát folytató pártnak kell együttműködnie az egymáshoz közeli elvek alapján. Tehát nem leszünk soha egyformák, lesznek közöttünk hang- súlybeli különbségek, de ha együtt akarunk kormányozni, ezeket össze kell csiszolnunk. Ha van igazi tartalma a Fidesz ún. nemzeti liberális elképzelésének, annak a program- egyeztetés során, vagy a gyakorlati politikában ki kell derülnie. Akkor majd meglátjuk, hogy okoz-e ez nehézségeket. Én egyelőre meg vagyok győződve arról, hogy az, amit a Fideszben sokan nemzeti liberalizmus címen megfogalmaznak, nem haladja meg a verbális tevékenység határát, és nincs szó programszerű váltásról. • Sokkal komolyabb problémát sejtet a két párt gazdasági koncepciójának eltérése, amit Orbán Viktornak a költségvetési vita során elmondott parlamenti beszéde is alátámasztott.- Orbán Viktor azt mondta, hogy azok a véleménykülönbségek, amelyek közte és az SZDSZ gazdaságpolitikusai között mutatkoznak, nem politikai, hanem inkább közgazdasági véleménykülönbségek. Szerintem nem az a probléma, hogy itt közgazdasági elméletekről folyik a vita, hanem az, hogy ebben a pillanatban kevéssé látom koherensnek azt az elképzelést, amit a Fidesz hirtelen váltva képviselni kezdett. Úgy tapasztalom, hogy a mérvadó magyar közgazdászok, s részben a térség gazdasági kérdéseivel foglalkozó külföldi szakértők sem tartanak reálisnak egy olyanfajta gazdaságpolitikát, mint amilyet Orbán Viktor hirdetett meg a költségvetési vita során. Én egyébként úgy tapasztalom, hogy e tekintetben visszakozás mutatkozik a Fideszben. Azok a lépések, amelyekről mostanában beszélni szoktak — vállalkozásélénkítés, adócsökkentés,- ezek az elképzelések nem újak, ezek követendő gazdaságpolitikai nézetekként a mi elképzeléseinkben mindig is jelen voltak. Az eltérés abban van, hogy Magyarországon jelenleg mi nem látunk lehetőséget egy rövid távú élénkítésre. Szerintünk a legszerencsésebb megfogalmazás talán az lenne, amit konferenciánk címeként fogalmaztunk meg: Mi földönjáró gazdaságpolitikát képzelünk el. Ez szerintünk azt jelenti, hogy először a gazdasági növekedés feltételeit kell megteremteni, valamint a magyar gazdaságot stabilizálni, és ezzel párhuzamosan kidolgozni a növekedés feltételeit. A növekedésre csak ezután lehet áttérni, nem pedig fordítva. • Tudom, hogy korai még a választási prognózisok felállítása, de hadd kérdezzem meg, ön milyen koalícióra számít? — Valóban korai lenne még a leendő koalíciót megnevezni — de a következő kormány is koalíciós lesz, az biztos. Aminthogy az is, hogy a liberális pártok lesznek a jövendő kormánykoalíció centrumában. • Ön elképzelhetőnek tartja a liberális pártok és az MSZP szövetségét is? — Sokféle megoldást tartok elképzelhetőnek, ám e tekintetben ugyanazt mondhatom, amit már többször elmondtam: úgy szeretnénk a választásokig eljutni, hogy lehetőleg minél többfajta koalíciós megoldást tudjunk elképzelni, és ne romoljon fölöslegesen viszonyunk a lehetséges koalíciós partnerekkel. • Melyek azok a pártok a meghatározó politikai erők közül, melyekkel semmi esetre sem lennének hajlandók koalícióra lépni? — A szélsőségesnek nevezhető pártokkal nyilván nem, és a meghatározó erők közül az MDF is nagyon sok olyan vonással ruházta fel magát, illetve a gyakorlati politikában nagyon sok olyan lépést tesz, ami ma nagyon nehézzé teszi a koalíció lehetőségének mérlegelését. A tájékozódás lehetőségeit azonban ebbe az irányba sem akarjuk lezárni. Horváth Gabriella Ml.ß JlS JlV-ZA. Lesz-e kamionterminál és vámszabad övezet? Dobra, ez a felső-bodrogközi község meglehetősen sajátos szigetnek tekinthető. Jóllehet, szigetjellegét nem a víz adja, mert ebből éppen- hogy kevés van itt, hanem az, hogy csaknem gyűrűbe fogják a vasúti pályák, merthogy Ág- csernyő közvetlen szomszédságában fekszik. A vasút ugyan a dobraiaknak eddig jóformán semmi hasznot nem hozott, de lehet, hogy a jövőben megváltozik a helyzet. — Erre megvan az esély — mondja Szakszón Géza polgármester —, mert a kormány ígéretet tett egy kamionterminál megépítésére községünk területén. — Mennyire van dátumhoz kötve ez az ígéret? — A beruházáshoz az anyagiakat a közlekedési minisztériumnak 1994 első félévében kell biztosítania. Ennek a létesítménynek azért a mi községünk területén kell felépülnie, mert az ágcsernyői állomás csupán itt rendelkezik megfelelő vasúti kapacitásokkal. Ebből a térségből indulnak majd szerelvények keleti és nyugati irányba, normál- és széles nyomtávú vasúton is. Hangsúlyozni szeretném, hogy az áruszállítás megoldásának ez a módja mentesíti és megkíméli a közutakat, nem beszélve arról, hogy ökológiai szempontból is előnyös. Természetesen ugyanez vonatkozik azokra a velünk szomszédos országokra is, amelyekben a teherszállítás nagyobb részét újból vasúton kívánják lebonyolítani.- Ezt a beruházást tisztán állami érdekeltséggel kívánják megvalósítani?- Korántsem. A kamionterminált kiszolgáló egységeket magánvállalkozók pályázhatják majd meg. Erre versenypályázat lesz kiírva. A tervek között az is szerepel még, hogy a kamionterminál mellett községünk területén hoznánk létre az ipari és kereskedelmi vámszabad területet, melyről a vállalkozóink az ukrán, orosz és más keleti piacokra kívánnak bekerülni.- Ezek kétségtelenül figyelmet érdemlő kezdeményezések és tervek, de megvalósításukhoz nyilván arra is szükség van, hogy az itteni hármas határ a jelenleginél sokkal jobban átjárható legyen, nemde? — Mi is így gondoljuk. Szlovákia és Magyar- ország között minél előbb újra meg kellene nyitni a Perbenyík és Lácacséke közötti határátkelőt. Ha ez megtörténne, a kelet-magyarországi fuvarozók is nyilván érdekeltek lennének abban, hogy a felépült kamionterminálunk szolgáltatásait igénybe vegyék. Tudtommal Cigánd község térségében 1994-ben elkészül az új Tisza-híd, ami számunkra is megnyitná az utat Kelet-Magyarország irányába, illetve Ke- let-Magyarország számára Szlovákia és Lengyelország felé. Úgyszintén szükség lenne a Szlovákia és Ukrajna közötti, ágcsernyői vasúti átkelő bővítésére, történetesen egy közúti határátkelőhely megnyitására, ami nagyban mentesíthetné a zsúfoltságtól a felsőnémeti határátkelőhelyet. Mi úgy érezzük, ha a kormány valóban akar tenni valamit a piacgazdaság beindítása érdekében, akkor az itt vázolt elképzeléseket támogatni kell. Egyelőre mi bizakodóan várakozó álláspontra helyezkedtünk. A bizakodó állásponthoz természetesen joguk van a dobraiaknak, noha ők maguk is tudják, hogy a mostani kormány éppenséggel nem a szavahihetőségéről vált ismertté. Mindenesetre szívesen tudósítunk majd arról is, ha a tervek megvalósítása elkezdődik. Erre a beruházásra többek között azért is szükség lenne, mert új munkalehetőségeket is teremtenének általa, jelenleg ugyanis e térség munkaképes lakosságának több mint a huszonöt százaléka munkanélküli. Szaszák György
