Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-12-12 / 49. szám
Szakszerű, higiénikus fejes A tökéletes togy kiürülés feltétele A tőgynek a fejesre történő előkészítéséhez - amely nagyon fontos művelet - a fejőnek több műveletet kell elvégeznie. Az előkészítés időtartama egy-másfél perc. Ezen belül az egyes részműveleteknek (ezek összefüggő egészet kell hogy alkossanak) mindig azonos sorrendben kell történniük. A részműveletek közismertek, ám mégis érdemes róluk szólni, annál is inkább, mert a gyakorlatban elnagyolva és hiányosan hajtják végre egyes elemeit. Külön hangsúlyt ad a műveletnek az is, hogy a helyes tőgyelőkészítéshez, a szakszerű fejéstechnológiához semmiféle speciális eljárásra nincs szükség, s mégis viszonylag jelentős többlettejet eredményezhet. Az előkészítési műveletek közül a meleg vizes tőgymosás, masszázzsal egybekötve, kedvező ingerkeltő hatású. Ehhez kapcsolódik az első tejsugarak kifejése. Együttesen kiemelkedően kedvező az ingerületkeltő hatásuk. Az ingerület nagysága, amelyet a fejő döntő mértékben befolyásolhat, határozza meg a tejleadást elindító oxitocin hormon vérbe áramló mennyiségét. A mobilizálódott (a vérbe jutott) oxitocin mennyisége rendkívül fontos, mert a tejleadás ütemével befolyásolja a fejési sebességet, meghatározza a tőgy kiürülésének mértékét. Sajnálatos módon eléggé elterjedt gyakorlat, hogy az előkészítés során a fejő előre több tehén tőgyét lemossa, majd visszatérve az elsőhöz folytatja (ha folytatja!) a masszázzsal és az első tejsugarak kifejésé- vel. Nagyüzemi kísérletek bizonyítják, hogy ez a gyakorlat minden esetben ún. szakaszos oxitocin-mozgósításhoz vezet. Az előzetes tőgymosás egy közepes mértékű tejleadást vált ki, de mivel az előkészítésben többperces szünet áll be - s ez alatt a közepes értékű oxitocin- mennyiség inaktiválódik (hatástalanná válik) - a masszázs és az első tejsugarak kifejése nem fokozza tovább az ingert, s így csak közepes mértékű tej- leadásra számíthatunk. Csökken tehát a tökéletes tőgykiürülés lehetősége, sőt a „két előkészítés közötti visz- szaszívás“ miatt a tőgy mirigyes állományában a baktériumdugó feloldása révén fertőződés állhat be. Nagy az esélye annak is, hogy a tökéletlen tőgy- kiürülés a tőgygy ulladás veszélyét is fokozza. Csiba László Állataink normális hőmérséklete Nemritkán felvetődik a kérdés, hogy mennyi az egyes háziállatok normális belső hőmérséklete, hol és hogyan kell mérni stb. Minden egyes állatfajnak meghatározott belső hőmérséklete van, amely normális körülmények között is bizonyos határértékeken belül ingadozik. Ló Szamár Öszvér Bivaly Szarvasmarha Sertés Juh Kutya Macska Kecske Nyúl Madár Tengerimalac 37.5- 38,0 C-fok 37.5- 38,5 C-fok 37.5- 39,0 C-fok 37.5- 39,0 C-fok 38.0- 39,0 C-fok 38.0- 40,0 C-fok 38.5- 39,5 C-fok 38.0- 39,0 C-fok 38.5- 39,5 C-fok 38.5- 40,5 C-fok 38.5- 39,5 C-fok 39.5- 42,0 C-fok 37,8-39,5 C-fok Tudni kell, hogy az egészséges állatok hőmérséklete sem állandó, hanem azt számos külső és belső tényező megváltoztathatja. A fiatal állatok hőmérséklete mindig magasabb mint az időseké, a vemheseké is több, mint az üreseké, a nőivarúaké pedig némileg alacsonyabb, mint a hímeké. A nap egyes szakaszaiban ugyancsak néhány tizedfokos ingadozást mutat, ugyanis délután és este magasabb, mint reggel, éjjel pedig legalacsonyabb. Az eltérés 0,5-0,8 C-fok között ingadozhat. Az evés, sok hideg víz itatása, az ellés, a párás meleg környezet, a közvetlen napfényhatás, az izgalom ugyancsak hőmérsékletváltozást idéz elő, amelynek értéke akár 1-1,5 C-fok is lehet. Az állatok adásvétele során is jól hasznosítható tény, hogy a beteg állat hőmérséklete a mozgás hatására jelentősen emelkedik és tartósan ezen az értéken marad. Példának okáért az egészséges ló hőmérséklete 20-30 percnyi ügetés után 1-2 C-fokkal emelkedik ugyan, de 1-2 órás pihenés után ismét normális értékre tér visz- sza. Ugyanakkor a tüdőtágulásos („kehes“) lóé órákig is magasabb szinten marad. Hőemelkedésről akkor beszélünk, ha a hőmérséklet csak néhány tized fokkal emelkedik a normális fölé. A 0,5-1,0 C-fok közepes, míg a 2 C-fok fölötti érték magas lázat jelent. Kórosan alacsony hőmérsékletről akkor beszélünk, ha az a normális értéknél akár 1-2 fokkal kisebb. Ennek oka a hőcentrum kimerülése, a hőszabályozás súlyos zavara, mely sokszor a beteg életének közelgő megszűnését is jelzi. A lázas állapot és a magas hőmérséklet miért nem azonos fogalom? Azért, mert a láz valójában egy szindróma, tünetegyüttes, melynek csak egyik, de legfontosabb és pontosan mérhető összetevője a magas hőmérséklet. A hőmérsékletmérés az orvosi diagnosztikában már másfél évszázada, az 1850-es évektől kezdve kiterjedten alkalmazott módszer. A láz akkor jön létre, ha lázkeltő anyagok jutnak a szervezetbe (pl. vírusok, baktériumok), melyek izgatják a hőcentrumot, de ugyanakkor a hőmérsékletemelkedés mellett a lázas állapot, a szindróma egyéb tünetei is jelentkeznek, a hidegrázás, étvágytalanság, gyengeség stb. Eszerint tehát magas hőmérséklet lázas állapot nélkül is jelentkezhet, például a hőguta vagy napszúrás során; a lázas állapot azonban mindig hőmérséklet - emelkedéssel jár. Háziállataink belső hőmérsékletét a gyógyszertárban kapható orvosi hőmérővel mérjük a végbélben. A hőmérőt először lerázzuk, majd a szappannal csúszóssá tett vékony higanyos részt óvatos, fúró mozgással bevezetjük a végbélbe és 5 percig ott tartjuk. A hőmérőzés során az állatot megfelelően rögzíteni kell és kellő óvatosságot kell tanúsítani, hogy a balesetet elkerüljük. A ló fejét kötőfékszárral vagy kantárral egy segédkező rögzíti, ugyanakkor felemelve tartja a bal elülső lábát. A szarvasmarhát orr- szorítóval rögzíthetjük. A sertést álló helyzetben az orrára tett hurokkal fogjuk és a hőmérőt kissé felfelé irányítva „fúrjuk“ be a végbélnyílásba. A kisállatokat ugyancsak álló helyzetben kell rögzíteni, ezeket legszerencsésebb az asztalon hőmérőzni. Csak a hőmérő higanyos részét toljuk a végbélbe! Ügyelni kell, mert ha a kutya hirtelen leül, a hőmérő eltörhet, és ezzel a végbél sérülhet. A művelet során a hőmérőt fogjuk, nagy állatok esetében azonban annak végére szalagot vagy spárgát kötve az állat farkához köthetjük. Kistermelők Lapja ■ —11 ■ " 11 Az uborkahajtatás hibái Haladéktalanul távolítsuk el! Az uborkahajtatásban általában a legtöbb hibát a szellőztetéssel követik el. A sok meleget (22- 25 C-fok) igénylő uborkát a magas energiaárak miatt télen nem szívesen szellőztetik. így egy idő után a sátorból nemcsak a széndioxid fogy el - ez még valamennyire a talajból képződik - de annyira megnő a pára is, hogy az uborka már nem képes tovább párologtatni. Ennek hiányában nem tud vizet felvenni, így nem jut tápanyaghoz sem, ezért növekedése leáll. Az ilyen sokk az uborkát erőteljesebb (csokros) termésképzésre serkenti. A főszáron 40-50 termésképződmény is kialakulhat. A kedvező 8-10 lenne, amit a növény kifogástalan minőségben tud felnevelni. Ha a csokro- sodás kialakul és a növény a fölösleges terméseket nem rúgja le magáról, nekünk kell azokat haladéktalanul eltávolítani. Erős terméstorzuláshoz vezet a korai terhelés is. Január-februárban 90 cm-ig, márciusban és áprilisban ültetett uborkánál 50-60 cm-ig tisztítsuk meg a szárat a terméskezdeményektől. Az oldalhajtásokat minél előbb távolítsuk el, hogy ezzel kisebb energiaveszteséget okozzunk a növényeknek. k. sz. A csattanó maszlag Megművelt vagy parlagon hagyott földeken, legelőkön, szőlőkben, szemétdombokon előforduló egyéves növény. Kedveli a nitrogénben gazdag talajokat. Egyesek szerint őshazája Mexikó, mások szerint viszont a Kaukázusból és a Kaspi-tó vidékéről származik. Szára nem fásodó, 30-120 cm magasra növő. Levelei nagyok, öblösek, fogasak, kihegyezettek. Nagy, fehér (6-7,5 cm hosszú, 5 cm átmérőjű) virágairól, tüskés, 4 kopáccsal nyíló tokterméséről köny- nyenfelismerhető. Illata keserűmandulára emlékeztet, kellemetlen. A csattanó maszlag (Datura stramonium) valamennyi része (0,2-0,7 százalékban) veszélyes alkaloidokat tartalmaz (pl. hioszciamint, szkopolamint). Legmagasabb alkaloidtartalma a magvaknak van. Maszlag okozta mérgezést szarvasmarhákon, lovakon, baromfin figyeltek meg. Ezt a takarmányba jutó száraz levél, virág, de főleg a magvak okozhatják. Ilyenkor az állatokon előbb izgatottság, remegés, céltalan, „gázoló“ mozgás, majd pupillatágulás - ezzel összefüggésben fénykerülés -, görcsök, tompultság figyelhető meg. A szak- irodalom szerint 5-8 órán belül az állatok elhullanak. Manapság is jó tudni, hogy ré- gente egyes „lókupecek“ maszlag magjával „kezelték“ a vásárokra vitt kehes lovakat. A drog hatására ugyanis átmenetileg könnyebbé vált a fulladozó állatok légzése, s az állat izgalomba kerülve „tüzesebb“ lett. A hozzáértő gazdák az ilyen manipulációt a kitágult pupillák, a száraz orr és ajkak, valamint a mérsékelt felfúvódás, szaporább érverés alapján ismerték fel. A drogkereskedelemben a maszlag nem mindig keresett, így csak előzetes információ, illetve megrendelés alapján érdemes gyűjteni. A növény magvai az őszi hónapokban gyűjtendők, akkor, mikor a tüskés tok már bámulni kezd, illetve felhasad. A termést óvatosan, hogy a magvak ki ne szóródjanak, vágjuk le és sűrű szövésű vászonzsákban szárítsuk meg, majd rostáljuk ki. A maszlagból nyert drogot a többi,nem mérges gyógynövénytől elkülönítve szárítsuk, tároljuk. Ügyeljünk rá, hogy élelmiszert stb. ne szennyezzen meg, illetve hogy ne kerüljön gyerekek vagy más illetéktelen egyének kezébe. A legeltetett területeken ajánlatos a maszlagot rendszeresen pusztítani - kiszúrni, a magvak beérése előtt levágni. Megjegyzendő, hogy a dísznövényként termesztett, nagy vigárú fajok szintén mérge- zőek. -rA csattanó maszlag az emberre nézve is nagyon veszélyes; általában már az egyszeri, 0,3 grammos adag is mérgezést okozhat A zöld, tüskés toktermése ősszel megbámul és 4 kopáccsal felnyílik Magvai vese alakúak, kb. 3 mm-esek. Az éretlen magok barnák, később megfeketednek; pontozottak, belsejük fehér (P. R. felvételei)
