Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-12-12 / 49. szám
Midőn az esztergomi érsekség megbízta Bózner Istvánt, mérje fel a szí- mői határt, ekképp panaszkodott: „olyan elszigetelt helyen fekszik a község, hogy minden időben hozzáférni szárazon víz nélkül sajnos lehetetlen... “ Bózner uram dohogása 1875-ben jogos lehetett. Ma elégedettebb lenne. Vasúton ugyan a huszadik század végén sem utazhatna Szímő- re, de a Komáromtól 35, Érsekújvártól 18 kilométernyire fekvő' falu autóbusszal viszonylag jól megközelíthető. A Vág menti település már 1113- ban feltűnik Kálmán király oklevelében, de akkor a mai Szímő még a gugi pusztán találtatott és Zemej- ként említtetett... Szép kort ért meg Szímő! Október végén pompás születésnapot tartottak, s ajándékot is kapott a falu: a két világháború áldozatainak emléktábláit és a falu szülöttének, Jedlik Ányosnak bronz mellszobrát. s A polgármester, Morvái István csak akkor nyugodott meg, amikor az avatás napjának reggelén, október harmincadikán a szobor, Lip- csey György szobrászművész alkotása - a talapzatra került. Attól félt, Jedlik Ányos nem érkezik meg az ünnepség kezdetére. Emléktáblája már volt Jedlik Ányosnak, és a falubeliek tudják is, ki volt. Valami tudósféle, mondta egy idősebb férfi, akit megállítottam az utcán. A gyerekek többet tudnak a Súlyos testek természettanának szerzőjéről, lévén, hogy ők most tanulnak fizikát, és Pénzes István igazgató tájékoztatása szerint vetélkedőket tartanak „Jedlikből“. (Zárójelben játszadozom a gondolattal: mily szép lenne, ha az ottani iskola felvehetné a tudós nevét...) • • • Az évfordulóra megjelent a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság kiadásában Szapu Magda monográfiája Szímőről, az Életmódvizsgálatok a Vág völgyében. Az ünnepségre hazajött a szímői szerző is. Budapesten végezte az egyetemet, aztán férjhez ment, s jelenleg a Somogy megyei Múzeumok igazgató- helyetteseként Kaposvárott él. „Feltáró munkámat vitathatatlanul segítette az a tény - írja a könyv bevezetőjében hogy huszonöt évig a nevezett községben éltem és Szímőhöz ma is szoros a kötődésem. “ • • • A falu lakosainak száma az 1938- as népszámláláskor 3200 volt. Ma Tisztelgés Jedlik Ányos előtt LELEPLEZTÉK JEDLIK ÁNYOS BRONZ MELLSZOBRÁT SZÍMŐ ÜNNEPE ÉS HÉTKÖZNAPI GONDJAI Morvay István ezerrel kevesebb, 2238. Többségében magyarok lakják, 13 százalék a szlovák nemzetiségű, 7 százalék a roma, de 15 cseh és 3 német is él a faluban. Morvái István harmadik éve polgármester. Az első időben megbánta, hogy vállalta a megbízatást. Fizikai dolgozó lévén nem volt tapasztalata a „politikai munkában“. Meglepetésszerűen jött a felkérés. Most már nem bánja, mert „tudunk mit felmutatni, ha nem így volna, szemrehányást tennék magamnak“. A „változás“ óta csak annyi történt, hogy a sáros utakat felszórták. Gáz, víz már volt, már csak Gugon kell bevezetni a gázt. A szennyvíz- csatorna, a tisztítóállomás építését is megkezdték, jövőre az is elkészül. A kábeltévét a házak kétharmad részébe beszerelték, s mire e sorok megjelennek, már fogható lesz a községi hivatal egyik helyiségéből sugárzott falutévé is. A Vág-partot is „formálgatják, építgetik“, hétvégi házakra osztanak ki telkeket. Nemes verseny alakulhatna ki a szomszédos Kamocsa és Szímő között, melyik falu építi ki szebben a vízpartot. Szálloda jövőre még nem lesz, de Szímőn van étterem és a szövetkezeti „agroho- telben“ 40-50 személyt elszállásolnak. Harmadik éve (illetve szezonban, ősztől tavaszig) működik a nyugdíjasklub, de a polgármester Szapu Magda szerint sokkal élénkebb tevékenységet is folytathatnának, ha valaki a nyugdíjasok közül venné a kezébe az irányítást. Akkor talán a kulturális élet is fellendülne. Mivelhogy mostanság a kulturális életet csak a diszkó meg a bál jelenti. Pedig évekkel ezelőtt a Jókai Napokra is eljutottak... Talán a lekötöttség (A szerző felvételei) az oka... A Csemadoknak helyisége is van, ha nem is nagy... Az utcák arculatán is lehetne javítani, tartja a polgármester, hiába szólítják fel az embereket az árkok kialakítására, tisztítására, nincsenek levezető kanálisok. Szímő élen áll a járásban a munkanélküliek számát illetően. Hat- százharminc munkaképes személy közül 250-en jelentkeztek „segélyért“. „Olyanok is jelentkeztek munkára, akik sosem akartak dolgozni. A munkaügyi hivatal és a szociális osztály is szórja a pénzt...“ De szegény nincs a faluban, ezt kereken elutasítja Morvái István. A létminimum alatt csak két személy él, s az önkormányzat a hetven és nyolcvan éven felülieket évente egyszer pénzbeli juttatásban részesíti, és azokat is, akik elveszítik házastársukat. „Szímőél-hal a munkáért. Abból, amit az adóhivatal visszaad, jut er- re-arra. Nincs az a sok, ami el ne fogyna, és nincs az a kevés, amit be ne lehetne osztani. “ • • • Jedlik Ányos munkás élete példa lehet. Kilencvenöt éves korában halt meg. Amikor az utolsó kenetét felvette, azt mondta rendtársának: „Az életem hosszú volt, de a munka sohasem fárasztott. Hová kellene lennünk, ha Isten a munka- képességet megvonná tőlünk?!“ Kopasz-Kiedrowska Csilla A füleki alapiskola I. C osztálya Ülnek: Csík Jolán, Horváth Erzsébet, Lázár Katalin, Botos Erika, Oláh Erika, Kalocsai Ingrid, Jónás Zsolt, Génya Péter Állnak: Berky Erika, Ander Viktória, Jónás Gábor, Botos Róbert, Oláh Gábor, Balog Szabina, Oláh Angelika Bolla Károly igazgatóhelyettes, Csányi Ildikó tanítónő', Krisztián Elemér igazgató A negyedi alapiskola I. A-B osztálya Alsó sor: Szecsényi Laci, Bitter Laci, Poós Feri, Horváth Laci, Tóth Zoli, Tóth Zoli II.. Bitter Robi, Farkas Krisztián Középső sor: Farkas Malvina, Kulena Kati, Farkas Gina, Józsa Anita, Tóth Erika, Kosztankó Veronika, Köteles Ibolya, Farkas Daniela, Izsák Erika, Döme Flóra, Perina Bea, Szabi» Tünde. Felső sor: Lakatos Miklós. Lakatos Milán, Lakatos Zlatko, Farkas Filip, Döme Béla, Pál Csaba Kosztankó Bálint. Bittér Zsolti, Gyöpös Peti, Máthé Norbi, Drinóczi Krisztián, Jancsó Laci, Lakatos Bt.1. darcel koméin. igazgatónő', Morvái Anna, az I. A osztályfőnöke, Hanzelík Zita, az I. B osztályfőnöke, 78/ 1 éoémi nevelői1
