Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-06-27 / 25. szám
A Vág mentén fekvő Gútán a rendszerváltást követő első szabad választásokon Harsányt Imre személyében olyan ember került a város élére, aki ahhoz a példabeszédhez tartja magát, hogy ha valaki a talentumát nem a közösség javára fiaztatja, az bűn! A helyhatósági választásokon öt jelölt közül a legtöbb szavazatot kapta. Polgármesterré választásával új korszak kezdődött a város életében, amire azt mondhatjuk: itt valami történik! Legfőbb szándéka, hogy Gúta vállalkozó városként álljon talpra és megteremtsék a kulturális és szellemi fellendülés feltételeit is. Ha vállalkozásaik nem sikerülnének, már azzal is sokat tettek, hogy az 1967-ben városi rangra emelt Gútán az eddigi alapiskolák mellé az ön- kormányzat támogatásával létrehoztak két középiskolát, a magánszaktanintézetet és a nyolcéves egyházi gimnáziumot. A negyvennyolcadik életévét betöltő Harsányi Imre Gútán született. A kassai ipariskolában elektrotechnikai szakon végzett. Utolsó munkahelyén, a hetvenes években idetelepített mopedgyártó üzemben technológiai tervező volt.- Az új gyár mit hozott Gútának?- Nyolcszáz munkahelyet! Jól jártunk, hogy idetelepitették.- Az iparosítással nem változott meg Gúta nemzetiségi összetétele, mint több más városban?- Csak ötven szlovák szakember érkezett, akik alkalmazkodtak, gú- taiak lettek. A tizenegyezres városunkban 1600 szlovák él, a magyarok a többséget, 82,6 százalékot alkotják. 1941-ben még csak tizenegy szlovák család lakott nálunk. A nemzetiségi keveredés a második világháború után következett be, amikor a száműzött magyarok helyére telepeseket hoztak. Jelképes temető- E századbeli történelmünket nem lehet úgy kezelni, mintha sok minden nem történt volna meg. Nyíltan kell beszélnünk róla... És Harsányi Imre rámutat arra a bűnös igyekezetre, amellyel Gúta történelmét igyekeztek a feledés homályába süllyeszteni. A nagy árvíz után, a hatvanas években az akkori városvezetés gondolt egy nagyot: a régi temető helyén vidám városi parkot létesítenek! Drasztikus módon megszüntették az ősök régi pihenőhelyét. A sírkövekre vésett nevek, feliratok se emlékeztessenek arra, hogy városuk tiszta magyar település volt. A régi sírköveket az új temető kerítése mellé rakták, két és fél évtized alatt benőtte őket a gyom.- Őseink meggyalázása volt ez - állítja joggal Harsányi Imre. - TaOT -A VÁLLALKOZÓ VÁROS valy az önkormányzat egyöntetű döntésével az őseinkre emlékeztető sírköveket visszahoztuk az egykori temetőbe, s a bejárat, a kápolna közelében egymás mellé állítottuk. Ez lett a mi jelképes temetőnk, hogy az ősök sírköveit megőrizzük a jövőnek. A városba látogató egykori kitelepítettek és elszármazottak hálásak az önkormányzatnak, hogy újra megtalálhatják elődeik sírkövét... Fogadónap Szerdai napon érkeztem Gútára, amikor a polgármester a szokásos fogadónapját tartja. A helyiségben ült Dómján Erzsébet, a képviselőtestület tagja is, a Brünni utcai magyar óvoda igazgatónője. Tőle hallom:- Jó szokást vezetett be a polgár- mester úr. Minden hét szerdáján itt ül vele egy képviselő, hogy képet kapjon a város életéről. Nem gondoltam, hogy ilyen sűrű a látogatás a panasznapon. Meglepett, hogy az ügyfelek nyolcvan százaléka lakásgondokkal küszködik. A szociális bizottság tagja vagyok. Nehéz a dolgunk.- A városban kétszázötvenen várnak lakásra - veti közbe Harsányi Imre. - Most nem épül semmi. Jó, ha félévenként két-három megüresedő lakáshoz juthatnak a rászorulók.- A fogadónapon értettem meg igazán - veszi át újra a szót Dómján Erzsébet -, mennyire más ez a probléma a bizottságban, ahol csak az írásos kérelmeket látjuk. S mennyire más, amikor a panaszos szemébe nézve kell kimondanunk;, nincs lakás! Tanúja voltam, milyen jól hat rájuk a polgármester emberséges szava, amikor arra kéri őket, legyenek türelemmel. A képviselők java része az önkormányzat ülésein is felhasználja a fogadónapon szerzett tapasztalatait. Kis gazdasági csoda- Ritka helyzet alakult ki nálunk: a városi kisüzemek sikeresek- mondja a polgármester a dicsekvés árnyalata nélkül. A Gútán régebben létesített Járási Ipari Kombinátot részekre bontva sem sikerült privatizálni. Senkinek sem kellett a három önállósult kisüzem - a faipari, a vasipari és varroda- s így kényszerűségből a város tulajdonába került. Rajtuk kívül önállósult az építészeti szolgálatásokat nyújtó városi kisüzem is. A polgár- mester kezdeményezésére az önkormányzat menedzser típusú, hozzáértő személyeket nevezett ki a négy városi üzem élére.- Azt tartottam szem előtt, hogy aki kishitűen gondolkodik, az belebukik. Ezért anyagi megbecsüléssel is érdekeltté tettük az üzemvezetőket. A dolgozók is jobb díjazásban részesülnek. Szerencséseknek mondhatjuk magunkat, mert a bezárás veszélyével fenyegetett városi üzemeink eredményesek lettek. Pedig inkább azért hagytuk meg őket, hogy ne növeljük az állástalanok számát, állandósítsuk a munkahelyeket. Kis csoda történt! Ma már a város költségvetését is növelik. A kis csoda elsősorban a faipari üzemre vonatkozik, amelyben azelőtt bútort gyártottak, de termékeiket már nem tudták a piacon értékesíteni. Egy napon aztán Gútán megjelent a „mentőangyal“, a Németországban sikeres kereskedelmi válal- kozóként ismert galántai születésű Arató Frigyes (Pozsonyban, majd Iglón élt, a Svit vállalatnál is dolgozott, s 1968-ban emigrált). Megtekintette a kis bútorüzemet, és előadta ötletét.- Elvileg őt perc alatt megegyeztünk - mondja Harsányi Imre. - Olyan partnerre akadtunk, aki tiszta üzeletet kínált, mind a két fél jól jár. A padló, fal és mennyezet borítására nagy méretű parkettek gyártását kezdjük meg az üzemünkben. Három és fél millió márka beruházásával lízingeli a modern technológiát, a berendezést, s az átalakítás egy részét is magára vállalta. A kölcsönt a városi üzemünk három és fél év alatt téríti vissza. Lesz miből, mert parkettüzemünknek nagy hasznot biztosít évi mintegy kilencmillió német márkás forgalmával. Arató Frigyes kereskedelmi nagyvállalkozó tizenöt évre lekötötte az egész termelést, s termékeink nyugati piacon történő értékesítéséből származik majd az ő profitja. Nálunk csodával határos az is, hogy a hatvanöt millió korona értékű beruházás öt hónap alatt készült el. A svéd szerelők betanították dolgozóinkat a korszerű gépek kezelésére, s a próba- üzemeltetés után június tizenötödikén ünnepélyesen megindítottuk a termelést. Nagyvenötről hetvenre emelkedett a városi kisüzem dolgozóinak száma, akik két műszakban dolgoznak, hogy a fejlett technológiai berendezést alaposan kihasználják. Segítünk- A magánszférában sok segítséget nem adhatunk - ismeri be a polgármester -, de ha a városhoz fordulnak, a magánvállalkozóknak közművekhez közeli területeket kínálunk fel szimbolikus áron. Aki ezt a támogatásunkat igényli, keresse fel Gúta városát, alapítson vállalatot. Amikor tudomást szerzett arról, hogy székesfehérvári székhellyel létrehozták az Ipari Centrumok Nemzetközi Szövetségét (ennek városok és régiók is tagjai lehetnek), amely azt tűzte ki céljául, hogy fellendítsék a közép-kelet-európai országok gazdasági életét, s a kormányközi nemzetközi megegyezések elősegítésével biztonságot adjanak a vállalkozásokhoz, mint vállalkozó város Gúta is felvételét kérte a szövetségbe. Harsányi Imre polgármestert is meghívták a májusban Moszkvában tartott tanácskozásukra, ahol Gútát tagjaik közé fogadták, hogy bekapcsolódhasson a nemzetközi vérkeringésbe.- Reméljük, hogy Gútán nemzetközi részvétellel közös üzemek létesülnek és négy-ötszáz új munkahelyet teremthetünk. Erre nagy szükségük van, mert városukban hatszáz körül mozog a munkanélküliek száma, akiknek csak újabb és újabb vállalkozásokkal biztosíthatnak kenyérkereseti lehetőséget. Ezt a szándékot támasztja alá, hogy az önkormányzat nagyszabású kft.-t hoz létre Szlovákia északi városaival. Harsányi Imre tizenhárom városba látogatott, tárgyalt a polgármesterekkel, s utána Poprádra hívta meg őket egyeztető tanácskozásra. Ebben segítségére volt Ján Madác, Poprád polgármestere is, aki lelkesen támogatja a gú- tai szándékot. Polgármesterek kft.-je A gútai székhellyel létesülő kereskedelmi kft. jó hatással lenne a piac- gazdálkodásra, amelynek feltételeit a kormányzat sem teremtette meg. Gútán és környékén sok a zöldség és gyümölcs, amire az északi városok igényt tartanak, itt alacsonyabbak, ott magasabbak az árak.- A polgármesterek kft.-je tartós mezőgazdasági piacot teremthetne, elfogadható árakkal biztonságot nyújtana a kistermelőknek, kertész- kedőknek, hogy árujuk nem kerül a szemétdombra - magyarázza Harsányi Imre. - Ugyanakkor a piac visszafelé is beindulna, az ő termékeik, a tejtermékek, gyümölcskivonatok, szörpök, fogyasztási cikkek a mi régiónkba kerülnének. Virágzó kereskedelem indulhat be. Liptovsky Mikulás, Liptovsky Hrá- dok, Poprád, Brezno azonnal be is lépett a kft.-be. Martin és Ruzombe- rok belépési nyilatkozatát most várják. A többiek is hajlandók az együttműködésnek teret nyitni. A napokban Gútára hívják meg az „északi“ polgármestereket a „társadalmi szerződés“ aláírására, mert csak ezután kérhetik a közös kft.-jük hivatalos bejegyeztetését.- Ha néhányan visszalépnének, akkor vállalkozókkal hozzuk létre, mert feltett szándékunk, ennek működnie kell! - mondja határozottan Harsányi Imre. - Nemcsak Gútának hozna hasznot, áldásos hatása kihatna az egész területre... Petrőci Bálint MIRE KÖTELEZ AZ ORVOSI ESKÜ? Évszázadok óta szenvedélyes vita folyik a haldokló jogairól és az orvos kötelességeiről. Egy régi bölcs mondás szerint a beteg akarata a legfőbb törvény. Ha így van, vajon a gyógyíthatatlan beteg kérésére az orvos lerövidítheti annak szenvedését vagy a hippokratészi eskü orvosi kötelezettségként írja elő az élet meghosszabbítását a beteg nagy-nagy szenvedése árán is? Milyenek is hát a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, a kínok közt haldokló ember jogai? Az orvosok és jogászok nézetei eltérők. S az orvosok épp a jogászoktól várnák, hogy torvény fori terhétől. Az orvosi eskü kötelességként írja elő a beteg fájdalmainak megszüntetését. Egyesek szerint az orvos legszentebb kötelessége, hogy életkedvet öntsön a betegbe, segítse öt a szenvedéssel teli, életért vívott küzdelmében is, s tőle telhetőleg reményt adjon a betegnek élete utolsó óráiban is. De mi történjen akkor, ha a beteg teljes tudatában, határozottan kéri orvosát, hogy ne hosz- szabbítsa meg kínokkal teli életét? Passzív és aktív eutanázia A kutatók a hippokratészi és pla- tóni írásokban az orvosi kötelezettmentesttsek okét e döntés ségek mellett azt a kitételt is felfedezték, hogy a beteg gyógyítására felesküdött orvos se nyúljon azokhoz, akiket a betegség már legyűrt. Az orvos gyakorlatilag kétféleképp rövidíthetné le a haldokló beteg szenvedését. Az egyik lehetőség, ha az orvos nem törekszik a szenvedő beteg életének meghosszabbítására. A másik, ha a betegnek lehetővé teszi, hogy szenvedését lerövidítse. Egyesek véleménye szerint helytelen, ha valakit kifejezett akarata ellenére, emberi jogait semmibe véve igyekeznek megmenteni. Mások a halál bármilyen formában történő meggyorsítását emberölésnek tekintik. E kérdésről a magyarországi Népszabadság hasábjain is felettébb szenvedélyes vita folyt. Egy írásban Dr. Tasnádi Endre kandidátus, nyugalmazott legfőbb ügyészségi főtanácsos ismertette a fejlett nyugati országok joggyakorlatát. Az Egyesült Államokban, Németországban és Svájcban létezik egy jogintézmény, ami abból áll, hogy a beteg még végrendelkezésre képes állapotában írásban úgy rendelkezik, hogy ha bármikor a későbbi élete folyamán gyógyíthatatlan sérülése vagy betegsége lesz, az orvosok mellőzzenek minden életfenntartó beavatkozást és engedjék természetes módon meghalni. Svájcban például évtizedek óta érvényesül a betegnek az az emberi joga, hogy ha végstádiumba kerülés kezelőorvosa is úgy ítéli meg állapotát, akkor kezelőorvosától halálos adagú mérget kérhet. Az orvos olyan formában tesz eleget kérésének, hogy betegének éjjeliszekrényére helyezi az adagot, és rábízza, él-e ezzel a lehetőséggel (és egyben jogával) vagy sem. .A svájci törvényhozás az orvos e cselekményét nem minősíti bűnténynek. A halálhoz való jog A holland jogalkotás az eutanázia kérdésében tovább lépett. A holland parlament nagy szavazattöbbséggel elfogadott egy kormánytervezetet, amely szerint a beteg kérésére végrehajtott eutanáziát nem tekinti büntetendő cselekménynek. így az előírásokat szigorúan betartó orvos büntetőjogilag nem vonható felelősségre. Sőt, az orvos a beteg beleegyezése nélkül is végrehajtja az eutanáziát, ha a beteg kómában van, agyilag leépült, vagy a helyrehozhatatlan torzulással született csecsemő esetében. Viszont, ha az eutanáziára a beteg kifejezett akaratának hiányában került sor, az orvos ellen eljárás indítható, hogy a bíróság szolgáltasson igazságot. Ez az első eset, hogy a törvény az oly sokat vitatott orvosi és erkölcsi kérdést jogi úton rendezte. Először vált lehetővé a passzív és az aktív eutanázia, vagyis a halálhoz való jog érvényesítése. Természetesen, ennek a hollandiai jogszabálynak is vannak és lesznek ellenzői. Bizonyára sok holland orvos sem él majd a törvényadta lehetőséggel. Az eutanáziát ellenző orvosok számos esetet említenek, amikor a beteg olyan reménytelennek látszó helyzetben is váratlanul felépült, amikor az orvos már lemondott róla Az orvosok nagy része továbbra is erkölcsi és lelkiismereti kötelességének tekinti, hogy tudása és a korszerű orvosi technika alkalmazásával a reménytelennek látszó esetekben is mindent elkövessen a beteg megmentéséért. Sokaknál ez vallási meggyőződés is, amit jogi szabály se ingathat meg. Az eutanázia engedélyezését teszi kétségessé az a figyelmen kívül alig hagyható aggály is, hogy e lehetőséggel valaki netán visszaélhet. Ismertek esetek, hogy az utódok (jobbára örökösök) megkísérelték a rokon halálának meggyorsítását. A jogalkotók többek között ezért is vonakodnak az eutanázia törvénybe iktatásától. Kinek van hát igaza? Emberségesebb cselekedet-e, ha a gyógyíthatatlan beteget akár passzív, akár aktív formában megszabadítják szenvedésétől? Vagy az orvos emberi kötelessége - a beteg hosszú szenvedése árán is - az élet meghosszabbításáért küzdeni? Zsilka László A jelképes temető, az ősök sírköveit megőrzik a jövőnek Gögh Rózsa felvételei Harsányi Imre, Guta polgármestere
