Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-11-21 / 46. szám
Vasárnap 1993. november 21. A NAP kel - Kelet-Szlovákia: 06.56 - nyugszik 15.53; Kö- zép-Szlovákia: 07.03 - nyugszik 16.00; Nyugat-Szlovákia: 07.09 - nyugszik 16.06 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlovákia: 12.15 - nyugszik 23.56; Kö- zép-Szlovákia; 12.22 - nyugszik -; Nyugat-Szlovákia: 12.28 - nyugszik órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük Olivér - Elvira valamint Kolumbán, Rúfusz nevű kedves ovlasóinkat • OLIVÉR - a latin Oliverius rövidülése, jelentése: olajfaültető. Ez pedig a latin Oliva (olajfa) szó származéka. november 22. Cecília november 23. Kelemen, Klementina november 24. Emma november 25. Katalin november 26. Virág november 27. Virgil • 1718-ban született HATVANI István matematikus, fizikus, természettudós, a magyar felvilágosodás jeles képviselője (t 1786). A Vasárnap következő számának tartalmából NYOLCVAN ÉV UTÁN Turczi Árpád írása az Ipolysági gimnáziumról ÁRPÁD GYŐZELME A POZSONYI CSATÁBAN Gazdag József beszélgetése Lukács József kassai történésszel KIÉ LEGYEN TAMÁS? Másfél éves huzavona anya, apa és anyós között S. Forgon Szilvia riportja A VENDÉG JÁTÉKOS Szabó G. László beszélgetése Marián Labuda színésszel A KIRÁLY LÁTOGATÁSA Szobotka Tibor novellája NEVELŐK FÓRUMA HÁZUNK TÁJA GYERMEKVILÁG 32 OLDALAS SZÍNES MAGAZIN SOK-SOK ÉRDEKESSÉGGEL, RÉSZLETES TÉVÉ- ÉS RÁDIÓMŰSORMELLÉKLETTEL Mikortól és mennyivel emelik a nyugdíjakat? Sokakat érdeklő és érintő döntést hozott a kormány: úgy határozott, hogy az idén mégegyszer emeli a nyugdíjakat. Igaz, az erre vonatkozó törvényjavaslatot még a parlamentnek is jóvá kell hagynia, de azért nézzük meg, mit is tartalmaz az tulajdonképpen. A törvény két részből áll. Az első többek között úgy rendelkezik, hogy kivétel nélkül valamennyi 1993 végéig odaítélt nyugdíjat 6 százalékkal emelnek. Még ezt megelőzően differenciáltan emelnék az 1993. március 1. és 1993. december 31. között odaítélt nyugdíjakat. Erre azért van szükség, mert az idei első nyugdíjemelés következtében aránytalanságok keletkeztek. Míg az 1993. február végéig odaítélt nyugdíjakat 290 koronával, majd három százalékkal és további 270 koronával emelték, a március 1-jétől meghatározottakat csak 20 százalékkal. Ennek kiküszöbölésére a következőképpen, a nyugdíj összege szerint differenciáltan emelnék ezeket a nyugdíjakat: 1000 koronáig 1001-1500 koronáig 1501-1700 koronáig 1701-1900 koronáig 1901-2000 koronáig 2001-2200 koronáig 2201-2350 koronáig havi 25 százalékkal 20 százalékkal 16 százalékkal 13 százalékkal 10 százalékkal 8 százalékkal 6 százalékkal 2351-2500 koronáig 5 százalékkal 2501-2700 koronáig 2 százalékkal 2701-3000 koronáig 1 százalékkal Ez az emelés az összes nyugdíjra - az öregségire, rokkantságira, a ledolgozott évek alapján folyósítottra, az özvegysé- gire és árvaságira - vonatkozik. Újonnan meghatározzák az egyes nyugdíjak maximális ösz- szegét. így például a szociális nyugdíj legmagasabb összege, amennyiben a nyugdíjason kívül még egy családtag van ráutalva, 3510 korona. A többi nyugdíjfajtának, illetve a halmazati nyugdíjnak a legmagasabb összege is változik, méghozzá 4100 koronáról 4350-re, 3600-ról 3880-ra, 3200-ról 3400-ra és 3100-ról 3300-ra. Nem érinti az emelés azokat a legalacsonyabb nyugdíjakat, amelyeket az állam az újonnan meghatározott létminimum ösz- szegéig, vagyis 1980 koronáig egészít ki. Ezeket a nyugdíjakat változatlanul csak a létminimum összegéig egészítik ki, így az állami hozzájárulás összege lesz alacsonyabb, ami visszont a nyugdíjas havi juttatásának összegét nem befolyásolja majd. Amint mondottuk, a tervezett emelést még a parlamentnek jóvá kell hagynia. Jóváhagyás esetében az emelés december 1- jétől lenne érvényes. Az illetékesek azonban már ma figyelmeztetnek: tekintettel az idő rövidségére a nyugdíjasok csak február végén kapják meg az emelést. Jövőre négy államünnep és kilenc munkaszüneti nap lesz Olvasóink kérdezik A parlament döntése alapján államünnep lett január 1-je (a Szlovák Köztársaság megalakulása), július 5-e (Cirill és Metód), augusztus 29. (szlovák nemzeti felkelés) és képviselői indítványra szeptember 1-je (a szlovák alkotmány napja). Munkaszüneti napnak nyilvánították január 6-át (Háromkirályok), nagypénteket és húsvéthétfőt, május 1-jét, szeptember 15-ét (Hátfájdalom Szűzanya), november 1-jét (mindenszentek), valamint december 24-ét, 25-ét és 26-át. Jelentősen bővítették az emléknapok sorát, amelyek nem munkaszüneti napok. Többségük a szlovák történelem eseményeihez kötődik. A kormány tíz ilyen napot javasolt: március 25. (emberi jogok napja), április 13. (üldözöttek napja), május 8. (győzelem napja), június 7. (szlovák nemzet memoranduma), július 17. (szuverenitási nyilatkozat), augusztus 4. (Matica slovenská), szeptember 19. (az SZNT első nyilvános fellépése) és október 30. (a szlovák nemzet deklarációja). A képviselők javaslatára lett továbbá emléknap május 4. (Ste- fánik halála), július 5. (a határon túli szlovákok napja), október 6. (Dukla), október 27. (őernovai tragédia), október 31. (a reformáció napja), november 17. (a totalitarizmus elleni harc napja). AZ ELSŐSÜK iEíiU1in»ZiM-199B A SOMORJAI ALAPISKOLA I.B OSZTÁLYA A GALÄNTAI ALAPISKOLA I. OSZTÁLYA Ülő sor: Horváth Attila, Brtka Pál, Húsvéth István, Danis László, Hideghéthy Katalin, Nagy Lilla, Hancz László, Lelkes Vilmos, Hegyi Attila, Kocsis Dávid, Nagy Lehel, Nagy Csörsz, Németh Ádám, Hennyey László Alsó sor: Csápay Mihály, Tóth Magdolna, Kiss Anita, Kovács Alica, Jávorka Szilvia, Domsitz Éva, Nagy Tímea, Sípos Jarmila, Mészáros Veronika, Jakubik Anikó, Herrberger Kitti, Hideghéthy Annamária, Zalka Ferenc. Ürge József igazgató, Csenkey Anna osztályfőnök Álló sor: Záreczky Péter, László Attila, Takács Gergely, Róka Erika, Forró Dominika, Szép Beáta, Horváth Andrea, Molnár Gergely, Cetli Tibor, Molnár Zoltán Ülő sor: Simalják Richard, Talamon Szilvia, Tóth Krisztina, Kelecsényi Erika, Vígh Tamara, Tibenszky Katalin, Bittó Zsuzsa, Szentandrási Virág, Uher Tímea, Zelinka Péter, Takács Tibor Papp Endréné osztálytanító egy évfordulóról Vannak évfordulók, amelyeket higgadt objektivitással még nem dolgoztak fel a történészek, amelyeket sokan felhasználnak arra, hogy a nemzeti politika tiizét szítsák A szlovák sajtóban a bécsi döntés 55. évfordulójára megjelent írások többségéből is kicseng a magyarellenesség. Nem vagyok történész, csupán kortárs és újságíró, aki átélte azokat a viharos napokat és jól emlékezik 1938-ra. Nem a levéltárakból, hanem szemtanúként, fiatalfogékony észszel regisztráltam a nagy történelmi változásokat. A szlovákok ellen elkövetett tömeges embertelenségekről publikált leírásokat elolvasva, elmondom azt, amit én láttam, tapasztaltam 1938-ban Királyhelmecen, amely akkor járási székhely volt, és a környező községek lakosságának több mint kilencven százaléka magyar. Először is: A Királyhelmecre települt cseh és szlovák hivatalnokok időben szép rendben, ahogy jöttek, távoztak. Nem voltak magyar tüntetések, Csehszlovákia ellenes megmozdulások, visszacsatolást követelő petíciók. Inkább azt mondanám, hogy bizonytalan várakozás előzte meg a magyar csapatok érkezését. Mindenki tudta, hogy Csehszlovákiában összehasonlíthatatlanul jobb a gazdasági helyzet, a határ túloldalán élő magyarok kis Amerikának nevezték. Az olyan jelszavak, mint „Csonka Magyarország nem ország - egész Magyarország mennyország“, nem igen szédítették meg a lakosságot. Csupán az anyországhoz való természetes vonzódás, a kisebbségi sors megszűnése, a magyar kultúra vérkeringésébe való visszatérés szerzett örömet a lakosságnak. Suhanc fejjel én is ott voltam a fel- szabadulási ünnepségen és jól em lékszem, hogy a szónokok a történelmi igazságosság győzelméről beszéltek, egy katonazenekar magyar indulókat játszott. Ezután következtek az átrendezés hétköznapjai. Hivatalszolga apámat áthelyezték a sátoraljaújhelyi megyeházára, átnevelésre. Aztán fokozatosan megérkeztek a magyar hivatalnokok, csendőrök Nem emlékszem rá, hogy a járásban szlovákokat letartóztattak, üldöztek volna. A kommunistákat sorra beidézték és megfenyegették őket, hogy felejtsék el elveiket, mert semmi jó nem vár rájuk, ha megpróbálnak szervezkedni. Nem a szlovákokat, ruszinokat tekintették ellenségnekt hanem a baloldalt. Ezért a szlovákok üldözésének mindig valamilyen politikai háttere lehetett. Természetesen én csak a királyhelmeci járásról beszélek. A Csehszlovák Köztársaság demokratikus társadalmi berendezkedése, (baloldali magyar értelmiségi emigránsokat is befogadott!) a visszacsatolt magyar területek lakosságát kritikussá tette az úri Magyarországgal, a szegénységgel szemben. így születettek olyan jelszavak, mint: „Benes volt apátok, selyemben jártatok - Horthy az apátok, kivan a gatyátok. “ Most, 55 év távlatából számomra hihetetlennek tűnnek azok a rémhistóriák, amelyeket tömegjelenségként tüntetnek fel. A nagy történelmi változásokat erőszakosságok is kísérik. De kinek lenne az ma jó, ha a Dél- Szlovákia 1945-ös visszacsatolása után kitelepített, Csehországba hurcolt sok tízezer magyar egyéni tragédiáját hánytorgatnánk és azt a szlovák nép nyakába varmánk? Ez talán a békés együttélést szolgálná? Az is megválaszolatlan kérdés, hogy ugyan miért támogatta volna a csehszlovákiai magyarság a Szlovákiához tartozást, amikor ugyanolyan csatlósállama volt a hitleri Németországnak, mint Horthy Magyarországa? Mennyivel élt szabadabban a Szlovák Államban rekedt magyarság, mint a bécsi döntés következtében visszacsatolt területeken? Mi köze volt Csehszlovákia hatszázezer magyarjának a változásokhoz 1938-ban és 1945-ben? Erről írjanak a történészek! Szűcs Béla
