Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-11-14 / 45. szám
MAGYAR GIMNÁZIUMOK SZLOVÁKIÁBAN Királyhelmec egyetlen középiskolájának emblémájából is kitűnik, hogy közös igazgatás alatt álló, szlovák és magyar tagozatos gimnáziumról van szó. Ezen sokan megütköznek: miért is van így, amikor az itt élő magyarságot számarányát tekintve csak Dunaszerdahellyel hozhatjuk összefüggésbe, ahol saját igazgatású magyar gimnáziumban nevelik a tekintélyes létszámú diákságot. Az 1991. évi népszámlálási kimutatás szerint Királyhelmecen 80,37 százalékban élnek magyarok, a bodrogközi régió községeiben viszont 82,14 százalékot képviselnek (!), és mégsem büszkélkedhetnek önálló magyar középiskolával. Kívánták, nagyon is akarták az összevont gimnázium különválasztását, de nemrég az első nekifutás - darázsfészkes helyzetet teremtve - kudarccal végződött. a kedélyek felcsigázása nem vezethetett eredményhez. Szabóné: - Nem rajtunk múlott, hogy nem sikerült az önállósulásunk. Néhány magyar kollégánk nem bírta ki a feszült helyzetet, elhagyta iskolánkat. Nem szedhetjük mindnyájan a sátorfánkat, mert akkor megszűnik a magyar tagozat. Az embernek veszíteni is tudni kell. Ha lesz egy újabb lehetőség a szétválásra, több tapasztalatunk lesz. Ténainé: - Lehet olyan eredményt elérni, hogy mind a két fél elégedett Ténainé: - Bevezettük a szlovák társalgási órát is, hogy ne legyen gond diákjaink szlovák nyelvismeretével. Azok számára, akik nem akarnak tovább tanulni, lehetőséget adtunk, hogy a közgazdaságtant és a programozást tanulhassák, s ezekből érettségizhessenek, ami felér a középfokú szakiskolai végzettséggel. A mai súlyos gazdasági helyzetben nem jó vezetőnek lenni. Az év végéig nem lesz elég pénzünk. Költségvetésünket ott csonkítjuk, ahol csak lehet. Kötelességünk emelni a műveltség színvoDarázsfészek Királyhelmecnek a második világháború befejezéséig csak polgári iskolája volt. A város első gimnáziumát 1948-ban alapították, tegyük gyorsan hozzá, hogy szlovák tanítási nyelvű volt. Az önálló magyar középiskola csak 1953 szeptemberében nyílhatott meg. Első igazgatója Zoldán Irén volt, utána Tolvaj Bertalan. Az önállóságnak nem sokáig örülhettek. Már az 1960/61-es tanévben Jozef Racko igazgatása alatt a magyar iskolát összevonták a szlovák tanítási nyelvű általános műveltséget nyújtó középiskolával, amely 1970-től közös igazgatású gimnáziumként működik. 1968-ban volt ugyan kísérlet a különválásra, de nem járt sikerrel, igen rövid ideig tartott a Prágai Tavasz. Az újabb reményt 1989 novembere hozta meg. A rendszerváltás utáni időszakban Gilányi István tanár volt a magyar tagozatért felelős igazgató- helyettes (ma a Királyhelmeci Városi Egyetem igazgatója). Tőle és Pásztor István polgármestertől, majd Ivanega Ivántól, a városi önkormányzat tagjától kértem a különválásról előzetes tájékoztatást. Gilányi: - Tudomásunkra jutott, hogy ahol a szülők, a gyerekek akarják, önálló magyar iskolát létesíthetnek. A gimnáziumba járó diákok szülei értekezletükön hagyták jóvá határozatukat: állítsák vissza az 1961 előtti állapotot! Pásztor: - Gilányi vezetésével kidolgozták a különválás tervezetét. A városi önkormányzat az önállósulással járó költségtöbbletet, két tanár bérének fedezését magára vállalta, hogy ezzel ne terheljük meg az iskolaügyet. Gilányi: - A magyar tanárok többsége pozitívan nyilatkozott. Ténainé akkor még nem volt igazgató. A szétválási tárgyalásunkon ő vezette a szlovák tagozat csoportját. Ellenezték elgondolásunkat. Egy magyar nemzetiségű pedagógus át is állt hozzájuk. Az iskola falain belül nem születhetett döntés. így került a „helmed ügy“ az oktatási minisztériumba. Pásztor: — Küldöttségünk kétszer járt Pisút miniszternél. Fura kérdést tett fel: miért akarjuk a válást? A válasz: a lakosság kívánsága! A miniszter tanácsadói mindent elleneztek, vakvágányra futtatták „válóperünket“. Gilányi: - Csak ezt mondták: Királyhelmec lenne az első különváló középiskola, s ez ragadós példa lenne... Pásztor: - A szlovák gyerek legyen szlovák. A magyar gyerek csak úgy maradhat meg magyarnak, ha magyar iskolába jár, hogy ne nevelhessünk több janicsárt. A gimnázium iskolai tanácsába a városi önkormányzatunk két tagot küldött, Ivanega Ivánt és Hogya Györgyöt, de a két évre szóló megbízatási időszak lejárta előtt kiléptek... Ivanega: - A darázsfészekben nem láttuk tagságunk értelmét. A tőlünk származó javaslatokat nem fogadták el. A tanács működésképtelenné vált, formális volt. 1991-ben került sor az új igazgató választására. Csak egy szavazattöbbséggel Ténainé lett az igazgató. Gilányi már nem tölthette be tovább az igazgatóhelyettesi tisztséget. Gilányi: - Az új igazgató kinevezésével a szétválás lekerült a napirendről. „Sorsunktól magunk akarná dönteni“ Dr. Ténainé Kóbori Mária igazgató Pásztor: - önkormányzatunk az új területrendezéstől olyan jogkörbővítést vár, hogy a bodrogközi régióban sorsunkról magunk dönthessünk. Ezt akkor is ki kell mondani, ha nem a mi elvárásaink szerint hoznak törvényt a területrendezéssel kapcsolatban. Iskoláinkról ne a kassai tanügyi igazgatóságon és a pozsonyi minisztériumban döntsenek! A régióban mi tudjuk a legjobban, hogy milyen iskolára van szükségünk. Ha Szlovákia demokráciát épít, az önrendelkezés, amit kivívtak a szlovák népnek, az a másiknak is jár... Két változat egy témára Dr. Ténainé Kóbori Mária igazgató tíz éve, dr. Szabóné Demján Magdolna, a magyar tagozat pedagógiai munkájáért felelős igazgatóhelyettes tizenkilenc éve tanít a helmeci gimnáziumban. Mind a ketten itt érettségiztek, a zétényi származású Ténainé a szlovák részlegen, a borsi születésű Szabóné a magyar tagozaton. Tanári képesítésüket egyforma szakon, a Kassai Természettudományi Egyetem Matematika-Fizika Karán szerezték. Jelenleg a két-két párhuzamos osztályokkal működő gimnáziumban 513 diákot nevelnek, ebből a szlovák tagozaton 261, a magyar részlegen 252 tanul. Az iskolai kimutatás szerint a szlovák osztályokban tanuló diákok 52 százaléka magyar nemzetiségű! Ennél az elgondolkoztató adatnál megakadtam. Különösen azután, hogy a magát magyarnak valló igazgatónő megjegyezte: a nyolcéves kislánya is szlovák iskolába tanul, hogy jobban megtanuljon szlovákul. Szabóné: - A nyelvi nehézségeket le lehet küzdeni. Mind a két fiam magyar iskolába jár. Ha a gyerekek nem az anyanyelvűkén tanulnának, nem ismernék meg a magyar kultúrát. Ténainé: - Hogy ne legyen így, segíteni akartam a szlovák tagozatra járó magyar gyerekeken. A kassai iskolaszéken felvetettem, hogy a szlovák osztályokban választott tantárgyként a tantervbe soroljuk be a magyar irodalmat. Az induláshoz Dr. Szabóné Demján Magdolna igazgatóhelyettes ^legalább 12-tagú csoportra lett volna szükség, de csak heten jelentkeztek. Szabóné: - Vannak olyan szülők, akik azt mondják: „Magyar iskolába jártunk, s nem érvényesültünk.“ De van más eset is. A szülők szlovák iskolába jártak, de gyermeküket már a magyarba íratták be. Megkérdeztem, miért? „A szlovák iskolában úgy éreztük, hogy nem tartozunk sehová .. Bizonyára a hovatartozás kinyilvánítása volt a legkomolyabb indító ok, hogy 1989 novembere után, még dr. Mikiás Jenő igazgatósága idején határozott fellépéssel változást kívántak: helyezzék két igazgatás alá a helmeci gimnáziumot! Ténainé: - Nem volt jó a kezdet, rossz légkör alakult ki. A szlovák és a magyar álláspont nem közelített egymáshoz. Szabóné: - A magyar tagozat a szétválás mellett volt, a szlovák ellenezte. Még ilyen kijelentés is elhangzott: „Ha válni akartok, menjetek el, ti, magyarok!“ Ténainé: - A harag, a neheztelés, legyen, de kalamajka nélkül, mert az újra egészségtelen helyzetet teremtene. Itt kell élnünk, itt a család, itt a gyökér, a kisebbségi érzés ne terheljen senkit sem. Büszkék elért eredményeikre A közös igazgatású gimnáziumban a 33-tagú tantestület is közös. A szlovák tagozat tanárainak is csaknem a fele magyar nemzetiségű, mégis hiány mutatkozik magyar pedagógusokban. Szabóné: — Egy németszakost azonnal felvennénk, de szükségünk van angol-, történelem- és földrajzszakosra is! A pedagógushiány miatt igazgatóhelyettes létemre osztályfőnök is vagyok, a nevelési tanácsadó tanár is osztályfőnök, ami szabályellenes. Az igazgató és helyettes igy is joggal büszkélkedik, elért eredményeikkel. Ténainé: - A viszály elcsendesülése után minden figyelmünket az eredményes oktatásra összpontosítottuk, hogy a gyerekek sokrétű tárgyi tudást szerezhessenek. A szülők bizalommal vannak iskolánk iránt. A tanulók között nincs nemzetiségi probléma, barátkoznak egymással. A csak szlovákul tudó diákok Helmecen megtanulják a magyar nyelvet is, rájuk ragad a magyar szó. A jövő tanévtől kezdve mindkét tagozatunkon bevezetjük a nyelvi osztályt, hogy jobb eredményeket érhessünk el az idegen nyelvek oktatásában. Szabóné: - A magyar iskolák legnagyobb buktatója a szlovák nyelv nem megfelelő oktatása. Hogy ne legyen így, kihasználtuk a lehetőséget a szlovák nyelvoktatás óraszámának emelésére. Osztott órákban, kisebb csoportokban tanítjuk a szlovákot, így könnyebb a gyerekekkel foglalkozni. A szlovák szakkifejezések ismeretére is megtanítjuk diákjainkat. nalát, de könyörögnünk kell egy számítógépért. Szponzoroktól igyekszünk ilyen célra pénzt előteremteni. A diákújságot is csak az ő segítségükkel adhatjuk ki. A szülők megértéssel támogatnak bennünket, hogy diákjaink bekapcsolódhassanak az iskolai versenyekbe. Az országos döntőkben is eredményesen szerepelnek. Még egy figyelemre méltó adat. A magyar osztályokban a redszervál- tás óta évről évre többen tanulnak. Az idei tanévben a szlovák tagozat első osztályába 64 diák iratkozott be, a magyarban rekorderedményt értek el, már 73 elsősük van! A második és a harmadik osztályban egyaránt 66- an tanulnak, a negyedikben a végzősök száma 47. Három évre visszamenőleg évente csak 41-en érettségiztek, előtte csupán 35-en. Az idei tanévtől tehát nagy ugrás várható. A Bodrogközhöz illő jelenség. Szabóné: - Az az igazság, hogy a szétválasztási harcehurca eredményeként egy kicsit felfigyeltek az iskolánkra, a köztudatba beidegződött, hogy mi is létezünk. Azóta a nyugat- szlovákiaikkal is tartjuk a kapcsolatot. Akarva-akaratlanul újra a válási téma került előtérbe. Szabóné: - A különválásról volt és van elképzelés. A pozitívumot a két iskola egészséges versengésében látom. A konkurencia a tanítás minőségének javítását szolgálná. Ténainé: - Ez csak úgy lehetséges, ha meglesz a kölcsönös megegyezés, olyan légkör alakul ki, hogy megtalálhassuk a megoldás módját. Reméljük, így is lesz. Várhatóan nem okozhat bonyoldalmat, hogy a bodrogköziek egyre többen íratják majd gyermekeiket a magyar gimnáziumba, hogy az anyanyelvükön művelődhessenek. A szlovákiai magyar gimnáziumokról szóló riportsorozatunkat zárva, csak azt kívánhatjuk, hogy Királyhelmec a keleti végeken hasonló szerephez jusson, mint Dunaszerdahely a Csallóközben. Petrőci Bálint ELSŐSÜK 1NÄK-1993 A királyhelmeci alapiskola I. C osztálya Felső sor: Nagy Szabolcs, Onda Gábor, Pallér Péter Pál, Takács István,' Sirokmán György, Lukács Gábor Középső sor: Bodrogi Gergő, Gábor Zsuzsa, Szűcs Ákos, Dócs Ottó, Kárász Krisztián, Nagy Milán, Sápos Zsolt Ülő sor (balról): Hornyák Klára, Gazdag Irén, Novák Gabriella, Misák Teréz, Balogh Mária, Takács Lúcia, , Muszka Zsuzsa, Oláh Berta, Világi Beáta Szűcs Sándor iskola igazgató ' Kovács Katalin igazgatóhelyettes (balról) É Mgr. Ripcsu Annabella osztályfőnök ®
