Vasárnap - családi magazin, 1993. június-december (26. évfolyam, 23-52. szám)
1993-10-31 / 43. szám
Változik az iskola Az iskola változásának kérdésé- szer működése (azaz csak néháben az irányítás, vezetés teljes problémaköre is átértékelést követel. Minden iskola működési feltételei függvényei a közvetlen társadalmi környezetnek, legyen az tágabban vagy szűkebben értelmezett. Az iskola a közoktatási rendszer része, így munkáját befolyásolják a központi előírások, elképzelések, ill. a társadalmi-gaz- dasági-szociológiai feltételek, amelyeket a helyi, közvetlen környezet határoz meg. így korábban rendre Janus-arcú iskolák voltak: egy „dekoratív arccal“, „feltupí- rozott“ eredményekkel a központ (külvilág) számára, s egy tényleges profillal a „házi használat“ céljára. Mivel természetszerűen ez utóbbi profil volt és lehet hiteles, felerősödő és felerősítendő tendenciák mutatkoznak a helyi közvetlen környezet tényezőinek iskolán belüli funkcionáltatásá- ban. A nevelés helyi rendszerében az irányítás csak a valós információkra támaszkodhat, amelyek mennyiség és minőség tekintetében helytállóak és sohasem egyoldalúak. Szakszerűbben szólva a tényinformációk (objektívek) és az értékinformációk (szubjektivek) együttesének alkalmazása, elfogadása az iskola, a helyi társadalom struktúrájának megismerése által lehetséges és szükséges. Csak ilyen összefüggésekben vizsgálható a pedagógus, a pedagógus- pálya társadalmi értékelése, illetőleg a pedagógus pozíciója, presztízse, közérzete is. Az iskola működése emberközpontú rendszer funkcionálása, tehát nem lehet embermentesként, személytelenül kezelni. Ebből következik, hogy az iskolavezetés nem hanyagolhatja el a tantestület értelmi-érzelmi ráhangolását a tervezett fela- dat(ok)ra; vagyis kézbe kell venni a szabályozást, a motiválást és a szervezést. A pedagógustestület tevékenységét jó néhány tényező befolyásolja: az iskola belső légköre, az egyén megterhelése, a belső elismerés (az egyik bármit csinál, vagy nem csinál, elismerik; a másik megszakadhat, mégsem ismerik el), az információs rendnyan tudnak mindenről, a többiek csak részinformációkhoz jutnak); csoportok, klikkek alakulása; az egyén kezdeményezésének elfogadása, nem elfogadása; a beleszólás joga; a belső (vezetői) értékelés; kedvelt-e vagy peremhelyzetű a pedagógus a tantestületben; az együttműködés lehetősége; a felelősség; az öntevékenység. Hadd álljon itt a számok tükrében is az emberi erőforrás problematikája. A felmérések szerint a legjobb motivátor-tényező a pedagógus számára, ha diákjai jó eredményeket érnek el (45 %) és ha elismerést kap (35 %). Az előrehaladás, a pedagógiai tevékenység és a felelősség nagyjából hasonló arányban motivál (20-25 %). A pedagógus közérzetét, hangulatát befolyásolják nagyrészt a következő tényezők: a megfelelő pedagógiai koncepció a munkájában (45 %), viszonya, kapcsolata a kollégákkal, tanulókkal (40 %), a fizetés (10 %), felelősség, biztonság, beosztás (10 %). Noha a számok nyilván csak mozgóhatárral fogadhatók el, mégis elgondolkoztatóak, különösen a vezetők számára. Bonyolult, komplex rendszer a pedagógiai rendszer, amelyben intenzíven működik az „emberi tényező“, vagy ha úgy tetszik, a szubjektív tényező, az „élő elem“. Számos részecske hierarchikus elrendeződéséből strukturálódik és sokféle viszony, állapot, szituáció függvényében funkcionál, „él“ ez a rendszer. A jó vezető számára is ezer „veszélyforrást“, problémagócot akkumulál, hát még a kevésbé rátermettnek, hiszen nincs „mérőeszköz“ az iskolai tevékenység minősítésére, az egyéni megterhelések pontos felismerésére; emberek, arányok, viszonyok, teljesítmények valós látására. Márpedig „mérni“ kell, értékelni kell, tény- és értékhierarchiák tudatában, mert csak úgy születik meg az eredmény, a teljesítmény, a hatékonyság. Laczkóné Erdélyi Margit A szlovák nyelvben a vonalakat legtöbbször nőnemű, a síkidomokat viszont hímnemű főnevek jelölik. A kör vonal is, síkidom is lehet: ennek megfelelően létezik kruznica és kruh is. Mindkettőnek van ugyan magyar megfelelője (körvonal és körlap), de nagyon ritkán adódik olyan helyzet, amikor ezeket meg kell különböztetni. Ezért a magyarban a legtöbbször a körvonal és a körlap közös megnevezését, a kört használjuk. Nehéz elhinni, de a körnek mint gyűjtőnévnek a szlovákban tényleg nincs megfelelője. (Ezért a kruh szót a szlovák időnként tágabban is kénytelen érelmezni.) Ennek fényében már az is elég súlyos hiba volna, ha a kruznica szót következetesen körvonalnak, a kruhot pedig körlapnak fordítanánk. A hatodikos és hetedikes tankönyvben ettől jóval súlyosabb hibára bukkanunk: a kruznica (helyesen) körvonalként, a kruh szó viszont következetesen és helytelenül (körlap-értelemben) körként szerepel. Az ötödikesek számára íródott magyarországi tankönyv csakis a definíció kedvéért különbözteti meg a körvonalat és a körlapot. A 210. oldalon ezt olvashatjuk: „A körvonal azoknak a síkbeli pontoknak a halmaza, amelyek a sík egy pontjától... ugyanakkora (...) távolságra vannak. A körlap azoknak a síkbeli pontoknak a halmaza, amelyek a sík egy pontjától... egy adott(...) távolságnál nem nagyobb távolságra vannak.“ És ezt követi egy — számunkra fontos - mondat: „A mindennapi szóhasználatban a »kör« szónak két jelentése van: körvonalat és körlapot egyaránt jelenthet, ha nics félreértésre mód.“ A könyv szövegét tanulmányozva is kiderül, hogy ilyen félreértésre viszonylag ritkán kell számítani. Egy jellemző példa a könyv 222. oldaláról: „Rajzolj egy 3 cm sugarú kört! Rajzolj ettől a körvonaltól-1 cm távolságra egy A pontot!...“ Hazai tankönyveinkben a körvonal és a kör párhuzamos emlegetése olyan, mintha emberekről és férfiakról; bútorokról és szekrényekről; kutyákról és állatokról beszélnénk. Egy jellemző példa a hetedikes tankönyvünkből: miután két mondattal korábban már olvashattuk, hogy a henger alaplapja egy kör, ez következik: „...kijelöljük az alaplapot határoló k körvonal S középpontját.“ Teljesen érthetetlen, hogy miért kell „az alaplapot határoló k körvonalról“ beszélni, amikor annak középpontja magának az alaplapnak is középpontja. Tehát ennyi is elég lett volna: „kijelöljük az alaplap S középpontját.“ Még érthetőbben „felvesszük az alaplap S közép- , pontját.“ A körvonal helyett még ilyen esetekben is elég a kör: „Szerkesszétek meg az 1 körvonalat, amely átmegy a B ponton...“ Tudniillik, ami „átmegy“, az csak a körvonal lehet. A körlap mint síkidom legföljebb lefedheti, esetleg tartalmazhatja a B pontot. Azon már nem is csodálkozom, hogy a Thalész-körből is Thalész-körvonal lett - persze, csak hazai tankönyveinkben. A magyarországi tankönyvek következetesen Thalész-kört emlegetnek - a félreértés legkisebb veszélye nélkül. Két kör kölcsönös helyzete helyett is fölösleges, sőt: zavaró két körvonal kölcsönös helyzetéről beszélni. Hálózat, háló Apró hibának tűnhet, hogy a hatodikos és hetedikes tankönyvben a testek síkba fejtett felületét hálózatként ismerhetjük meg, holott azok becsületes neve háló. De félő, hogy az apró hibák - éppen észrevehe- tetlenségük miatt — sokkal gyorsabban terjednek, mint a nyilvánvaló tévedések. Kisebbítés, nagyobbítás Kisebbítés és nagyobbítás is létezik — a számok világában. Ám a geometriában csakis kicsinyíteni és nagyítani szoktunk. Méret, hosszúság, nagyság Matematika-tankönyveinkben feltűnően sokszor szerepel a méret, hosszúság, nagyság szó. A legtöbb esetben teljesen elhagyhatók lennének, hiszen ahelyett, hogy „Számítsd ki a négyzet oldalának hosszát (vagy oldalméretét!), a félreértés veszélye nélkül mondhatnánk egyszerűen (de kevésbé tudományosan) annyit, hogy „Számítsd ki a négyzet oldalát!“ vagy még érthetőbben: „Mekkora a négyzet oldala?“. Furcsa, hogy hazai tankönyveinkben egyáltalán nem szerepel a Magyarországon mindennapos „mérőszám“ kifejezés. Horváth Géza ROSS CAMPBELL: NEHÉZ ÉVEK Tudjuk, hogy a kamaszkor a legnehezebb időszak a gyermek életében, mégsem tudatosítjuk eléggé. Tudjuk azt is, hogy a szeretet csodákat művel, mégsem vagyunk mindig képesek a feltétel nélküli szeretetre, időnk, energiánk javát lekötő kapcsolattartásra. Márpedig kamaszkorú gyermekeinknek erre van szükségük. Aki elolvassa Ross Campbellnek, a nagy sikerű Életre szóló ajándék pszichiáter szerzőjének Nehéz évek c. könyvét, tudatosítja, hogy a szülők által elkövetett nevelési hibák jelentős hányada abból származik, hogy nem tudják, hogyan közvetítsék szeretetüket a tinédzsereknek. Campbell látszólag természetes, magától értetődő dolgokról ír, amelyek, sajnos, nem is olyan természetesek, megvalósításukra gyakran képtelenek vagyunk. Ilyen például az, hogy mindig rendelkezésére álljunk serdülő gyermekünknek, hogy akkor beszélgethessen velünk, amikor hajlandóságot érez rá. A budapesti Harmat Kiadó 1992- ben megjelent könyve nemcsak a kamasz gyermekek neveléséhez nyújt értékes segítséget. A szülőket is „neveli“ - önuralomra, türelemre, megértésre, fokozottabb önismeretre, és ami különösen manapság rendkívül fontos; rendíthetetlen optimizmusra. Az alábbi részletet abban a reményben közöljük, hogy sok szülő kap kedvet a neves pszichiáter könyvének elolvasásához, xxx Tudja-e a kedves olvasó, mi a serdülő legégetőbb kérdése? Anélkül, hogy tudatosulna bennük, szüntelenül ez után érdeklődnek: „Szeretsz engem?” Ez életük legfontosabb kérdése, és nem annyira szavakkal, hanem inkább viselkedésükkel teszik föl. „Szeretsz?” Életbevágóan fontos, hogy milyen választ adunk erre. Ha nemmel felelünk, kamasz gyermekünk képtelen lesz képességei legjavát nyújtani. Pozitív választ kell adnunk. Pedig de kevés szülő teszi ezt. Nem azért, mert nem szeretik gyermeküket, hanem mert legtöbben nem tudják, hogyan lehet igennel felelni, tehát hogyan lehet éreztetni szeretetüket. Ha feltétel nélkül szeretjük tinédzserünket, akkor érzi, hogy a válasz „igen”. A feltétel nélküli szeretet azt jelenti, hogy mindenféleképpen szeretjük őt:- bárhogyan néz is ki,- bármilyen előnyös és hátrányos tulajdonságai vagy fogyatékosságai vannak, és- bárhogyan viselkedik. Ez nem azt jelenti, hogy mindig kedvünkre van a magatartása, hanem azt, hogy akkor is szeretjük, ha viselkedését éppen ki nem állhatjuk. A feltétel nélküli szeretet eszmény. Természetesen sem kamasz gyermekünket, sem senkit nem tudunk minden percben tökéletesen szeretni. De minél jobban megközelítjük ezt a célt, annál elégedettebb és bizakodóbb szülőkké válunk, és gyermekünk is annál elégedettebb és barátságosabb lesz. Én sem érzem mindig ezt a szeretetet serdülő gyermekeim iránt. De bizakodom és igyekszem. Ehhez azonban szüntelenül szem előtt tartom az alábbiakat:- A kamaszok — gyerekek.- Ügy viselkednek, ahogy általában a kamaszok.- Magatartásuk sokszor idétlen. NEHEZ EVEK HOGYAN SZERESSÜK KAMASZ GYERMEKÜNKET?- Ha mint szülő megteszem a részemet, és bosszantó viselkedésük ellenére szeretem őket, akkor kiforrottá válnak és levetik éretlen szokásaikat. — Ha csak akkor éreztetem velük szerete- temet, ha kedvemre vannak, akkor elbizonytalanodnak, énképük torzul, és viselkedésük éretlen marad.- Ha feltétel nélkül szeretem őket, akkor helyesen fognak gondolkodni önmagukról, és jól fogják magukat érezni a „bőrükben”. Szorongásaikat le tudják küzdeni, és mire felnőttek lesznek, megtanulnak uralkodni magukon.- Ha csak akkor szeretem őket, amikor megfelelnek elvárásaimnak, alkalmatlannak fogják érezni magukat. Úgy fogják gondolni, hogy teljesen fölösleges megerőltetni magukat, úgyis mindig elégedetlen vagyok. A bizonytalanság, a szorongás és az alacsony önbecsülés csírái megtelepszenek bennük, és megakadályozzák érzelmi és magatartásbeli fejlődésüket. A tizenéves gyermeknek éreznie kell, hogy egyedülállóan fontos szülei számára! Kevés serdülőnek van része ebben az érzésben, pedig milyen óriási változásokat képes előidézni bennük, és ezeket egyedül a kitüntetett figyelemmel kelthetjük fel. Nem arról van szó, hogy ha időnk engedi, megtesszük azt a szívességet serdülő gyermekünknek, hogy odafigyelünk rá, hanem arról, hogy a kitüntetett figyelem minden kamasz lét- fontosságú szükséglete. Azt, hogy hogyan értékeli önmagát, és hogyan fogadja el őt a környezete, elsősorban az határozza meg, mennyire elégítik ki szülei ezt a szükségletét. Ahogy növekszenek a gyermekek, úgy kell növelnünk a kitüntetett figyelem időtartamát. A nagyobbaknak időre van szükségük ahhoz, hogy fölengedjenek, levetkőzzék fokozódó gátlásaikat. A kitüntetett figyelem sok'időt elrabol, és gyakran terhes a kimerült szülők számára. Mégis ez a leghatékonyabb módja annak, hogy tizenéves gyermekünk „érzelmi tartályát” töltve tartsuk, és elősegítsük boldog jövőjét. Ennek az oldalnak a megjelenését a párkányi REGO-boltok tulajdonosai, Kovácsné Szombat Valéria és Szombat Ferenc támogatták. Címük: Stúrovo, Lipová 7. Tel.: 0810/2256, 0810/3820 m xi co ON CTs O ilasárnap DR . ROSS CAMPBELL
